Facebook Twitter Addthis

2086 oldal háború - Hollóárnyék-trilógia

A Hollóárnyék-trilógiának első kötete méltán foglalja el a 44. helyet a legjobb fantasy könyvek, és a 69. helyet a legjobb kortárs könyvek között a molyok értékelései alapján. A három kötet összterjedelme nem kevesebb, mint 2086 oldal, így bármely (háborús) fantasy kötet rajongónak hetekig érdekfeszítő olvasmányként szolgálhat. Én „rabszolgahajcsár” üzemmódban körülbelül 10 nap alatt olvastam ki a köteteket, nagyjából 55-70 óra alatt, így ez is prezentálhatja, hogy az átlagos 50-70 oldal/óra teljesítményem az apró betűs trilógia esetén jócskán lecsökkent. Ez azonban korántsem von le az értékéből, de jól mutatja, hogy nagyjából mire számítsanak azok, akik nekiveselkednek a trilógiának. Az értékeléssel megvártam, amíg mindegyiknek a végére érek, így egy értékelésen belül nyújthatok egy komplex ajánlót a különböző részek spoilermentes összehasonlítására is alapozva.

Sorozat 5 Könyvajánló Fantasy Háborús Felnőtt KalandVaelin ​Al Sorna apja legfőbb hadúr az Egységes Királyság uralkodójának szolgálatában. Mindössze tízéves fiát magára hagyja a Hatodik Rend kolostorának vasrácsos kapujánál. A Rendben árva gyermek módjára nevelkedő és jogos örökségétől megfosztott fiú meggyűlöli apját.

A rendtestvérek Vaelint és társait kegyetlen kiképzésnek vetik alá, ahol a sikertelenség következménye sokszor a halál. Megtanulnak viszont lovakkal bánni, kardpengét kovácsolni, életben maradni a vadonban, és nem utolsósorban embert ölni. Társául egy taszító küllemű, ám annál vérszomjasabb kutya és egy meglehetősen szeszélyes természetű ló szegődik, aki hősünket tűri meg legkevésbé a hátán.

Ekkor kezd el munkálni benne a vér éneke, egyfajta különleges képesség, amely segíti és vezérli útja során.

Miután kiképzése véget ér, a hírnevet és rengeteg sebet szerzett fiú a király befolyásának hálójába kerül, Hite és lelkiismerete ellenére, képességei végső határát feszegetve. Az őrült vagy lángész Janus király által kirobbantott igazságtalan háborúban tipródva Vaelin próbál az őt övező gyűlölet ellenére minél többeket megóvni, függetlenül attól, melyik oldalon állnak. Uralkodója hódítani küldte, de számol-e a háttérben munkálkodó erőkkel és Vaelin igazi céljaival?

Értékelés:

Nem véletlen, hogy az első rész ilyen magas helyezést ért el a ranglistán, ugyanis gyönyörű felvezetése egy világszabású történetnek. A vér énekében megismerhetjük nemcsak az alapvilágot, hanem a későbbiekben legfontosabb főszereplőink, többek között Vaelin Al Sorna gyermekkorát, személyiségét és kiképzését a Hatodik Rendben. Ugyanis egy olyan világba csöppenünk, amely sok részre, „országra” tagolódik a miénkhez hasonlóan, és ahol különféle hiteket vallanak magukénak a különböző népcsoportok. Az Egységes Királyságban 6 Rend szolgálja a Hitet és a királyságot, ezek közül pedig Vaelin életét nyomon követve a harcos rend életébe és mindennapjaiba kukkanthatunk bele. A tízéves kisfiú a rendben szerzett „csapatával”, barátaival (Nortah, Caenis és Frentis, csak, hogy párat említsek) évekig tartó, kemény kiképzésben vesznek részt, amelyben nem kevés kortársuk életét veszti. Vaelin a szemünk láttára cseperedik fel, míg végül komoly hadvezérré válik.

Összességében ez a legkiválóbb része a sorozatnak, hiszen az egy nézőpontos cselekmény jól követhető, átlátható, és megfelelő mennyiségű tudást szolgáltat nekünk az adott világról ahhoz, hogy a későbbiekben elboldoguljunk.

A második kötet már egyfajta átvezetés a véres, háborúkkal teli harmadik rész és a bevezető első között. A nézőpont már nem csak Vaelin szemszögéből mutatja az eseményeket, hanem például Frentis is közelebb kerül hozzánk (és persze új, fontos szereplők is felbukkannak), ezáltal is megpróbálva felkészíteni az olvasót a harmadik kötet igen sok nézőpontos, szerteágazó cselekményszálának megértésére. Annyi bizonyos, hogy a több, mint kétezer oldalas olvasmány során rengeteg karaktert megismerhetünk, viszont annál kevesebb esélyünk marad a harmadik kötetben, hogy mindegyikre pontosan emlékezzünk. Nekem például volt olyan karakter, aki bár később fontos szerepet töltött be, mint mellékszereplő, egyszerűen képtelen voltam visszaidézni, milyen körülmények között is csatlakozott a történethez. Vagy például nem emlékeztem, kicsoda is volt a magába forduló XY halott fia, és mikor is öltük meg pontosan… Persze, szép lassan belerázódtam, hogy megkülönböztessem a különböző népeket, és több száz oldal után kapiskáljam, hogy mit is jelentenek a különféle népi elnevezések; a kb. 30 „fő mellékszereplő” igazán megdolgoztatta az agytekervényeimet.

A harmadik kötetre ugyanis annyira szerteágazik a sztori, hogy már addigra bejárjuk az egész (fantasy) világot, megismerjük kb. az összes országot, népcsoportot és a különféle képességeket, mindazonáltal egyáltalán nem mondanám egyszerűnek a (számomra) túl sok nézőpont miatt a visszaemlékezést egy-egy félbehagyott cselekményszálra. Mint ahogy a sorozatoknál ez általában jellemző, nekünk, olvasóknak is a főszereplőkkel együtt kell felnőnünk, és egyre több tudást, ismeretet magunkba szívnunk, nem is beszélve az egyre jobban kibontakozó háborúról, ami gyakorlatilag egyfajta globális háborúvá növi ki magát. Seregeket gyűjtünk, és annyi, de annyi csatát nézünk végig, hogy nekem, mint nő, bevallom, néha meglehetősen fárasztóvá vált emiatt a harmadik, azaz a befejező kötet olvasása. Kétségtelen, hogy sok hadigépet és formációt, cselt megismerhettem, emiatt azonban úgy gondolom, talán a férfi olvasóknak sokkal inkább kedvére válik ez a több száz oldalon végignyúló véres cselekmény, annak ellenére, hogy az első kötet mindkét fantasyt szerető nem osztatlan figyelmét magára vonhatja.

Ami a szereplőket illeti, nagyon sokan könnyen a szívünkhöz nőhetnek, de ez a terjedelem éppen elég ahhoz is, hogy könnyen kieshessenek a pikszisből. Személy szerint először Vaelin volt a kedvencem – nyilván, hiszen az első kötet gyakorlatilag kb. csak róla szól -, később azonban amellett, hogy Frentis is magára vonta a figyelmemet, Nortah vált az örök kedvencemmé. Annyi biztos, hogy kedvünkre válogathatunk nem csak a férfi, hanem az erős, harcos női karakterek közül is, hiszen az eleinte semmire sem jó kislányok komoly háborús hőssé növik ki magukat - hiszen ez már gyakorlatilag a kortárs fantasyk és disztópiák védjegye. (Férfiak vagy harcos lelkű amazon olvasók előnyben.)

Összességében nem is ajánlom külön nemnek vagy korosztálynak a könyvet, hiszen ebből már mindenki maga eldöntheti, hogy mennyire való neki ez a trilógia. Annyi biztos, hogy az első könyvet mindenképpen megéri elolvasni, aztán ennek tudatában már egyszerűbb lesz megtenni a következő lépést.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: Összességében: 5. Nagyon jó, tetszett (A harmadik rész viszont csak 4-est kap tőlem)
Karakterek: A szívünkhöz tudnak nőni, de könnyen ki is esnek a kegyeinkből. Először Vaelin, de végül Nortah lett a kedvencem. :)
Borító: Mindhárom nagyon igényes munka. A kötetek keményborításúak, és mivel elég nagy terjedelműek, bőven kell nekik hely a könyvespolcon.
Kinek ajánlom: A háborús és fantasy történetek kedvelőinek, talán inkább férfiaknak (de ettől még az ilyen téma iránt érdeklődő nők se tántorodjanak el.) Érdemes elolvasni az első részt, ami fantasztikus, és akkor mindenki eldöntheti, folytatja-e a trilógia olvasását.
+ pont: Az első kötetért, ami egy nagyszerű felvezetés, és nagyon tetszettek a karakterek és a csapatszellem. Sajnos ez a későbbiekben (a szereplők felnőttkorának beköszöntével és a háború közeledtével) elvész.
- pont: Mert a harmadik rész nekem gyakran nagyon monoton volt a sok háborús leírás miatt. (És mert nem derül ki, mi történt az egyik egy ideig fontos karakterrel, Sherinnel.)

0 Tovább

Az emberiség vége a biolények kezdete

Mi történne, ha az emberiség létrehozna egy bio-ember fajt, háborúzás céljából? Mi történne, ha ez a faj fellázadna és egy gigászi háború robbanna ki a két faj között? Ha ezután ráadásul az emberiséget egy vírus majdnem teljesen elsöpörné a föld színéről? Mi történne, ha a vírus miatt a legfiatalabb élő ember a földön már több, mint 14 éves lenne? Ha minden csecsemő pár nap alatt elpusztulna? Mi lenne a megoldás? Ezekkel a kérdésekkel szembesít Dan Wells a Részlegesek című trilógiájában.

 Könyvajánló Disztópia 7 Sorozat Felnőtt Kaland Young adultAz ​emberi faj a teljes megsemmisülés szélén áll, miután a Részlegesekkel – az emberekhez megtévesztésig hasonlító, ám mesterségesen előállított szerves lényekkel – folytatott háború megtizedelte a népességet. Az ott bevetett RM nevű vírus néhány tízezerre redukálta a túlélők számát, akik Long Islanden rendezkedtek be, míg a Részlegesek rejtélyes módon visszavonultak. Bármikor lecsaphatnak újra, de ennél is sürgetőbb probléma, hogy egy évtizede nem született az RM-re immunis csecsemő.

Kira, egy tizenhat éves orvostanhallgató a saját bőrén tapasztalja meg, ahogy az RM miatt az emberiség maradéka lassan kipusztul, miközben a kötelező terhességi törvény a polgárháború szélére sodorja őket. Kira nem hajlandó tétlenül nézni az eseményeket, mindent elkövet, hogy megtalálja a vírus gyógymódját. Erőfeszítései közben döbben rá: mind az emberiség, mind a Részlegesek túlélése azon múlik, sikerül-e felfednie a két faj közötti kapcsolatot – amelyet az emberiség vagy elfelejtett, vagy soha nem is tudott róla.

Dan Wells, a Nem vagyok sorozatgyilkos méltán elismert szerzője izgalmas utazásra invitálja az olvasót egy olyan világba, amelyben maga az emberi lét fogalma kérdőjeleződik meg – ahol emberi mivoltunk egyben a legnagyobb hátrányunk és egyetlen reményünk a túlélésre.

Értékelés:

Bár a Nem vagyok sorozatgyilkos sorozat sokkal jobban tetszik az írótól, azért a Részlegesek trilógia is a kedvencek között landolt. Nem csak azért, mert a disztópiák egyébként is a kedvenceim, hanem mert egy olyan kivételes alapötlettel állunk szemben, amely bár lehet, hogy részleteiben tartalmaz egy-egy ismerős esszenciát hasonló regényekből, mégis pillanatok alatt képes felhívni magára az ember figyelmét.

Persze, be kell vallanom, hogy eszembe jutott az olvasás közben például Az ember gyermeke film (ahol konkrétan 19 éve nem született csecsemő), és a sok-sok, köteteken átívelő vándorlásban és Kirában kicsit Cassie-re ismertem Az ötödik hullámból, Sammben pedig értelemszerűen Evant fedeztem fel. Szerencsére a történetben nem találtam egyébiránt hasonlóságot, csak a karakterek voltak kissé ismerősek számomra. Ezt leszámítva azonban egy nagyon izgalmas és eredeti disztópiába csöppenhettem, ahol együtt verekedtem át magam a pusztaságon Kirával, együtt próbáltam megtalálni vele az ellenszert az RM vírusra, és még rengeteg kalandon végigkísértem. A legnagyobb erénye a könyvnek, hogy rengeteg olyan karaktert felsoroltat, amelyek mind fontos szerepet kapnak a könyvben, (ráadásul végig nincsenek elhanyagolva, az olvasó megismerheti őket), mindezt úgy, hogy szerencsére mindegyik jól megkülönböztethető jellemmel, karakterrel bír. Sajnos ez nem sok könyvre mondható el, mert többnyire sablonos karakterekről olvashatunk, így örültem, hogy ebben a könyvben mindenkinek a nevét körülbelül egyből megjegyeztem (hiába voltak sokan), mindhez tudtam kötni valami jellegzetességet, és ráadásul meg is kedveltem őket! A második és a harmadik kötetben egyébiránt is váltakozva utazhatunk a szereplőinkkel (mindvégig E/3-ban olvasva a történetet), így az író még jobban felkelti az olvasó figyelmét, hiszen ennek okán mindig kíváncsian várjuk, mi történt a hátrahagyott kedvenceinkkel.

Fontos még megjegyeznem, hogy tisztelettel adózom a trilógia tanulságának (amelyet most természetesen nem fogok spoilerezni). Bátran ajánlom az olvasását a disztópiák kedvelőinek (ezek olvasását bármikor el lehet kezdeni!), nem véletlen, hogy már nekem is sokan ajánlották! Tanulságos, kalandos, izgalmas sztori, még ha néhányunk már a második kötet felénél rá is jön, mi is lenne a globális megoldás. Remélem, sikerült felcsigáznom a figyelmeteket!

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 7. Number ONE (Full kedvenc)
Karakterek: Imádtam Kirát, egy igazi vezető, akire fel lehet nézni!
Borító: Mindhárom részé összeillik, személy szerint nagyon szeretem!
Kinek ajánlom: A disztópiák kedvelőinek. :)
moly.hu-n elért százalék: 89%
+ pont: A szereplők különböző jellemének sokaságáért és az alaptörténetért.
- pont: Nekem kicsit sok volt a három kötet, legalábbis nekem már a második közepe felé egyértelmű volt, hogy mi lenne a megoldás mindenre. Csodálkozom, hogy erre hamarabb nem jöttek rá.

0 Tovább

Gyilkolnak a pszichológus betegei

Az emberek, különösképpen a labilis lelki/idegállapotban lévők könnyen manipulálhatók. Kellő szakértelemmel olyan dolgokra is rávehetőek, amelyeket egyébként nem tennének meg. A kérdés, hogy hogyan? És vajon hogy lehet egy manipulációt, felbujtást rábizonyítani egy neves pszichológusra? A Kim Stone könyvsorozat második része ezúttal a gyilkosságok gyakorlati felderítése helyett sokkal inkább az elmére koncentrál.

 Könyvajánló 5 Sorozat Krimi Kaland FelnőttAlexandra ​Thorne pszichiáter. Jól menő magánpraxist visz, önkéntes munkát vállal egy rehabilitációs intézményben, cikkei jelennek meg szakmai lapokban, intelligens, vonzó; és olyan szabadságot teremt magának, amelyre mindig is vágyott. Egy tökéletes nő, egy tökéletes élet. 
Egy napon azonban az egyik páciense gyilkosságot követ el, bosszút áll egy hajdani traumáért. Egy másik páciense majdnem agyonver egy férfit, aki csak megrázogatta, hogy felébressze. Mi történik dr. Thorne betegeivel, hogy ilyen erőszakos cselekményeket hajtanak végre? Mi zajlik egy-egy terápián? És mi lehet az orvos valódi szándéka? 
Kim Stone felügyelő hátborzongató ügybe csöppen, a megérzéseire hagyatkozva, mást lát ott, ahol a kollégái és a felettese csak a maszkot. Egyedül marad: a saját szakállára kezd nyomozni, de talán gyermekkora tragikus eseményei, veszélyes élete miatt egy okos és számító elme számára könnyű préda lehet… 
Kim Stone az Ördögi játszmák történetében ugyanolyan keményen és minden megalkuvás nélkül veszi fel a harcot a bűnnel és a bűnösökkel szemben, mint az Elfojtott sikoly című kötetben. 
Angela Marsons újabb regényét ezúttal is a veszélyes tempó, a pergő szócsaták és az akciódús nyomozás jellemzi.

Értékelés:

Meg kell, mondjam, ez a könyv sokkal jobban tetszett, mint az első kötet, már csak azért is, mert engem mindig is jobban érdekelt az emberek viselkedése, annak oka, tetteiknek indítéka, stb. Külön tetszett, hogy ezúttal ezekbe a mélységbe vezet minket Angela Marsons, és kedvünkre találgathatunk, illesztgethetjük össze a kirakós darabjait. Átérezzük, mennyire idegesítő, amikor senki nem hisz Kim Stone nyomozónak, és miközben próbáljuk ráhúzni a vizes lepedőt a pszichológusra, mint olvasó, kicsit a saját környezetünk viselkedésén is elgondolkodunk. A kérdés már csak az: vajon tényleg ennyire egyszerű manipulálni az embereket? Ha valaki a kellő lelkiállapotba került, már csak egy apró lökés kell az őrületig? De meddig mehet el az ember a manipulációban anélkül, hogy felébredne lelkiismerete? Vajon vannak olyan emberek, akiknek nincsen bűntudatuk, nincsenek érzéseik?

Ez a pszciho-krimi különösen tetszett, amiért ezeken a kérdéseken gondolkodtatott el, és hiába lehetett számítani a végkifejletre, azért izgalmas a szál, amin eljutunk odáig, ráadásul még több dolgot tudhatunk meg a már első részből megismert nyomozó csapat tagjairól. Kíváncsi vagyok, hogy a hátralévő többi rész mit tartogat még számunkra.

Ami Kimet illeti, már ebben a részben is jelentős fejlődést mutat a karaktere, mindazonáltal biztos vagyok benne, hogy lesz még mélypontja valamelyik kötetben, hiszen a problémák feldolgozása a továbblépéshez elengedhetetlen.

Ami a pszichológiai vonalon kívül a legjobban tetszett a regényben, az a különböző karakterek felvonultatása, valósághű ábrázolásuk, valamint fejlődő készségük lassú kibontakozása. Kész élettörténetek tárulnak elénk, és ezáltal nem csak a gyilkosok és elkövetők, hanem a nyomozók kapcsán is kiélesíthetjük megfigyelőképességünket.

Bátran ajánlom a krimi, pszichológia, kriminalisztika iránt érdeklődőknek, akár még azoknak is, akik az első részt nem olvasták!

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 5. Nagyon jó
Karakterek: Nagyon élethűek, szinte profilozni lehet mindegyiket. Érdekesek és egyediek.
Borító: Tetszik, illik egy krimihez, és a kötés is rendben van.
Kinek ajánlom: A krimik szerelmeseinek, de azoknak is érdekes lehet, akiket érdekel a pszichológia, kriminalisztika, stb.
moly.hu-n elért százalék: 93%
+ pont: Amiért ez a könyv nem csak a gyakorlatra, hanem elméletre is koncentrál, manipulációra, indítékra, indíttatásra, viselkedésre, stb.
- pont: Nincs.

0 Tovább

Kalászkirály – egy újabb magyar elsőkönyves siker?

Már hónapokkal ezelőtt kiszemeltem magamnak Gerencsér János fantasynak titulált könyvét, melynek címe: Kósza utak legendája – Kalászkirály. Ez, a számomra inkább fiktív történelmi, mint fantasy regény remek választásnak bizonyult.

5 Magyar Fantasy Kaland Történelmi Young adult HáborúsGerencsér ​János fantasyjében a koldussá vált királyfi, az igazságos uralkodó mítoszát teremti újra, ármánnyal és szerelemmel átszőtt meséjét a történelmi regények rajongói is örömmel forgathatják. A Kalászkirály igazi tanulságos olvasmány minden korosztály számára.

Az Úr 1151. évében, egy képzeletbeli világban két királyi sarj, egy fiatal hercegnő és egy ifjú lovagkirály menekül üldözői elől. Eime, Ektíria birodalmának volt úrnője a testőrével bujdosik, míg a trónról őt letaszító Aceras király, aki immár maga is trónfosztott lett, koldusgúnyában vegyül el alattvalói között. Ellenségek ők, sorsuk mégis összefonódik, miközben földönfutóként a szabadságukért küzdve, lassan felnőtté válva nemcsak saját magukat ismerik meg egyre jobban, hanem népük akaratát is. Ám ezalatt a kegyetlen háborúskodások, öldöklő hatalmi harcok világát éppúgy át kell vészelniük: vérgőzös csatákon, halálélményeken tanulják meg a túlélés könyörtelen törvényeit. Márpedig azokat még a bukott uralkodóknak is tudniuk kell, főként, ha vissza akarják szerezni koronájukat.

 Értékelés:

A kötet egy kóborló, trónjától megfosztott hercegnőről és egy ugyanilyen sorsra jutott királyról szól. Mindamellett, hogy kicsit úgy érezhetjük magunkat az olvasása során, mintha egy régi magyar mesébe csöppentünk volna, ez egy kalandos, háborúval teli történelmi olvasmány is, ahol királyok trónviszályát, bukását és felemelkedését követhetjük végig, meghintve egy kis szerelemmel, titkolózással és kalanddal.

Ami a leginkább tetszett a történetben, az a több nézőpontos cselekmény, hiszen pont az ilyen könyvek képesek arra, hogy mindig magával ragadják az olvasó figyelmét, aki fejezetről fejezetre cserbenhagyva áll, és találgatja, vajon mi történik az épp néhány oldal erejéig magára hagyott szereplőjével. Annyi biztos, hogy kedvenc karakterek közül bőven válogathat az olvasó, mind a manapság divatos erős női, és férfi ideál is felbukkan a színen, és csak kapkodjuk a fejünket a hősiesebbnél hősiesebb férfiak között – ez egyébként kicsit meglepő is, lévén, férfi íróról van szó. Bár az elején nehezen tudtam belerázódni a történetbe – talán mert mostanában nem olvastam ilyen témájú könyvet – utána már könnyen felkeltette az érdeklődésemet. Egyedüli negatívum, hogy már az első perctől tudtam, hogy kicsoda is a nagy titokkal övezett Zöld Fecske és Vércse. Előlem nem sikerült elrejteni kilétüket, de remélem, a többi olvasó nem lesz ilyen szemfüles. Mindazonáltal a történet végén még én is meglepődtem, mert más befejezésre számítottam, úgyhogy kellemes csalódtam. (tessék, egy nő sem mindig szereti, ha mindig igaza van – legalábbis könyvek terén.)

Első könyvhöz képest igazán nagyszerű olvasmány, mi több, bátran megállja a helyét a magyar könyvpiacon, akár külföldi társai mellett is.

Gerencsér János számos területen kipróbálta magát, volt már szobafestő, művezető, műszaki ellenőr, szavatossági ügyintéző, jogi képviselő, ipari gépkezelő és karateedző.
A hadtörténelem és a pszichológia különösen érdekli. Korábban novellákat írt, a Kósza utak legendája az első regénye.

Bátran ajánlom a történelmi, light fantasy, kaland történetek kedvelőinek, fiatalabbaknak és idősebbeknek egyaránt.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 5. Nagyon jó
Karakterek: Érdekes, nem sok olyan könyv van, ahol gyarlóságuk ellenére (majdnem) az összes szereplőt meg lehet kedvelni. Végig szurkoltam minden főszereplőnek.
Borító: 10/10 – Tökéletesen illik a történethez, és még igényes is, szép munka.
Kinek ajánlom: Bár fantasy címkét is kapott, én nem értem miért (hacsak a kitalált helyszínek miatt nem), ez inkább egy fiktív történelmi regény, úgyhogy ezek kedvelőinek ajánlom.
+ pont: Mert kalandos olvasmány.
- pont: Mert előre kitaláltam Vércse és Zöld Fecske kilétét. :P

0 Tovább

Élet a farkasok közt – Élet kómában

Könyvajánló 5 Felnőtt Dráma Kaland

Kóma. Egy olyan állapot, amelyben az ember eszméletlen, és csak Isten a megmondhatója, valaha is felébred-e, felépül-e belőle. De meddig lehet reménykedni, mennyi időt adhatunk magunknak arra, hogy tovább halasztgassuk egy ember halálát, tovább nyújtsuk ilyen módon az életét? Jodi Picoult ezzel a kérdéssel foglalkozik legújabb, magyarul a mai napon megjelenő regényében, a Magányos farkasban, mindamellett, hogy azt is bemutatja, milyen, amikor egy ember elmenekül a való világ elől, és a farkasok falkájában keres menedéket.

Könyvajánló 5 Felnőtt Dráma KalandAz igazi kérdés nem is az, miért vonultam ki a világból. 
Sokkal inkább az, hogy mi vett rá a visszatérésre.

A tizenhét éves Cara és neves farkasszakértő édesapja autóbalesetet szenved. A férfi kómába esik, a család élete örökre megváltozik. A fekete bárányként kezelt Edward is kénytelen hazatérni önkéntes száműzetéséből, hogy egyedüli nagykorú családtagként rendezze apja hátrahagyott ügyeit. A volt feleség időközben új családot alapított, de most neki is szembe kell néznie a múlt elvarratlan szálaival. 
Hármuknak kell meghozni a végső döntést, de van-e joguk istent játszani egy olyan időben, amit hosszú évek sérelmei árnyékolnak be? Hűtlenség, hazugságok, magány és kirekesztettség, ezekkel kell szembesülniük Jodi Picoult hőseinek, mielőtt határoznak életről és halálról…

Értékelés:

Több könyvet is olvastam már Picoulttól, és elmondható, hogy többnyire komoly témákkal foglalkozik, nem lepett hát meg ez a témaválasztás sem. Az igazat megvallva számomra az ilyen szépirodalmi művekbe kicsit nehezebb elmerülni, mint a lazább történetekbe, így nem lépett fel az általam „merengő effektusnak” hívott eset, amikor csak úgy „belezuhanok” a történetbe. Gyakran koncentrálnom kellett, hogy odafigyeljek az eseményekre, hosszabb ideig tartó olvasás során viszont sikerült felvennem a fonalat.

A történet több szemszögből mutatja be az eseményeket, többnyire Cara, a lány, Edward, a fiú, és Luke, az egyébként kómába lévő apa szemszögéből keresztül – akinek az emlékeit olvashatjuk dőlt betűkkel. Számomra a Luke nézőpontja volt a legérdekesebb és az ragadott magával a leginkább, hiszen mindig is érdeklődtem a farkasok iránt. Nagyon tetszett, ahogy Jodi bemutatja, milyen, amikor egy ember elmenekül a társadalom, a társadalmi nyomás és elvárások elől, hogy mindenkit hátrahagyva egy farkas falkával éljen tovább a vadon közepén az ő egyszerű, de őszinte szabályaik szerint. Ahogy összehasonlítja az emberek bonyolultságát és jellemét az állatokéval, elgondolkodtatja az olvasót, és ezt igazán tudtam értékelni. Ezeknél a részeknél nem igényelt nagy erőfeszítést, hogy beleéljem magam a történésekbe, és imádtam a farkasokról olvasni, sok érdekes dolgot megtudhatunk a könyv által a viselkedésükről, szokásaikról, szabályaikról.

A többi szemszög a jelenben játszódik, amikor is Luke már kómában van, a gyerekeinek pedig eltérő véleménye van arról, hogy mi lenne a helyes cselekedet ebben a helyzetben. Előjönnek a családi konfliktusok, és bár két különböző álláspontról olvashatunk Cara és Edward által, mégis, mivel mindkettejük szemszögéből olvashatjuk az érveléseket, mindkettejükkel egyet tudunk érteni. Gyakorlatilag az olvasó is döntésképtelenné válik, én azért mégis másik befejezésre számítottam – bár azért ismerhetném már Picoultot.

Azoknak, akik olvasták és szerették tőle pl. A nővérem húga c. könyvet, azoknak ez is egy érdekes olvasmány lehet, megvan ugyanaz a jellemző stílusa, mint az író egyedül írt regényeiben – érdekes, de én jobb szeretem azokat, amelyeket a lányával, Samanthával írt, lásd a Sorok közöttet.

Meglehetősen felkavaró, elgondolkodtató, szerteágazó történet, amely mind a természetkedvelőknek, mind a valósabb, filozofikusabb eszmefuttatások iránt érdeklődőknek kellemes olvasmány lehet. Kormegkötést nem írok.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 5. Nagyon jó
Karakterek: A váltakozó szemszögek miatt mindegyiket meg lehet érteni és kedvelni.
Borító: Önmagában szép, de nekem annyira nem jön be, inkább egy falkát meg egy embert raktam volna rá.
Kinek ajánlom: A szépirodalom kedvelőinek, azoknak, akiket szeretnek National Geographicot nézni, akiket érdekelnek a farkasok, vagy Picoult rajongóknak.
+ pont: Mert nagyon tetszettek a farkas falkás részek.
- pont: Mert nem tudtam egyből belerázódni a történetbe és a vége miatt.

0 Tovább

Magyarország leghíresebb cicája – Erzsi for President

Humor 6 Magyar Kaland Felnőtt

Homonnay Gergely először évekkel ezelőtt vicces Facebook posztokon keresztül mutatta be macskája, Erzsi életét, sátáni húzásait, és ez az ironikus stílus olyannyira bejött neki, hogy 2016-ban kiadta a Puszi, Erzsi! című könyvet, amelyet macskája, Erzsébet Fenevadova nézőpontjából írt. Rendkívül humoros, egyedi olvasmány, és azt hiszem, azok, akiknek van macskája, csak bólogatni tudnak Erzsi történetein, mindazonáltal a macskátlan közönség számára is egészen biztosan tartalmaz egy-egy olyan részt, ahol harsányan röhöghet az olvasó.

Humor 6 Magyar Kaland FelnőttErzsébet ​Fenevadova minden idők legnagyobb celebritása. Egy igazi bundás királynő, szőrös fülű, bajszos díva, szupermodell, politikai szakkommentátor asszony… Sokoldalúsága szinte felsorolhatatlan, bölcsessége káprázatos – többek között ezért is teljesen jogos várományosa az elnök asszonyi posztnak.

Hívei tudják, hogy életük Erzsébet útmutatásai nélkül mit sem érne. Nagyságát gyakorta versben is megéneklik, az írástudatlanok pedig Erzsébet kifinomult ízlésének eleget téve tonhalban fejezik ki mélységes tiszteletüket.

Erzsébet jelenleg Budán, a Hotel Wardrobe Wellness Superior***** Elnöki Lakosztályában él. Sajnos szingli. Pillanatnyilag csak egyetlen, hozzá méltatlan udvari szolgálója, Gergely, próbálja megteremteni a kivételes nagyságához illő körülményeket.

"A szépség nem az arcodon van, nem is a mosolyodban, de még csak nem is a szívedben. A szépség a bundádban van, a tappancsod párnácskáiban és a bajszod végében, ahogy pöndörödik, és ami csiklandozza a másikat – akár egy életen át.

Erzsébet Fenevadova

  

Értékelés:

Nem tudom, tavaly miért kerülte el a figyelmemet a könyv, talán a borító miatt, idén viszont a Facebook posztok által felfigyeltem Erzsire, és annyira magával ragadott beszédes arckifejezése és stílusa, hogy úgy gondoltam, ideje nekiveselkednem a könyvnek. Mint két irdatlan nagy, disznó-óriásmacska (mármint viselkedésben) extulajdonosa, van némi lila fogalmam róla, milyen érzés lehet Gergelynek, a háziszolgának Erzsit boldogítani. Mert hiszen egy macskatulajdonos már csak tudja: mi azért élünk, hogy őket szolgáljuk.

„Egy dolgot már az elején tisztázzunk: 
én az oroszlánnak vagyok a rokona, 
ti pedig a majmoknak. 
Így tessék olvasni ezt a könyvet!

Puszi, Erzsi!”

 Jó néhány résznél nosztalgikusan (és kárörendőn) röhögtem (bocs, Gergely), míg másokon csak cinkos mosollyal a szám szélén vártam a kibontakozást. Olvastam más értékeléseket is a könyvről, és volt, aki azt írta, könyvben neki annyira nem tetszett ez az egész, inkább csak a Facebookra valók a történetek, kis posztokban, nos, számomra ez pont fordítva van; már a Face posztok is nagyon tetszettek, de sokkal jobban szórakoztam a könyvön, ahol egybefüggő történeteken át olvashattam Erzsi kalandjait. Némelyik rész annyira tetszett, hogy nevetés közben olvastam fel a páromnak – aki sajnos macskátlanként nem értékelte ezt a humort.

Számomra viszont emlékezetes részek voltak a macskahányás szőnyegről való takarításai csak, hogy egy példát említsek. Minden tiszteletem Gergelyé, aki az őrület és agybaj közepette (Erzsi sátáni húzásai miatt) is képes ilyen humorosan látni a történteket. Emlékszem, néhány éve én is mennyire „idegállapotba” kerültem, amikor munkából hazaérve a macskahányás várt – és persze, naná, hogy a szőnyegen, hol máshol? Nálam mondjuk rendszeres volt, hogy bemászott a mosógépbe, az ágyneműtartóba is, de minden macskának megvannak a saját idióta szokásai. (Gergely, mielőtt elgondolkodnál azon, hogy a jövőben kizáród a cicát a hálórészedből, már most mondom, esélytelen! Nagyon idegölő ugyanis arra ébredni hajnali ötkor, hogy a macska faltörő kosként, mint egy tank támadja meg újra és újra a hálószoba ajtaját… Ennél már jobb, hogyha a fejeden kánkánozik.)

Van tehát saját tapasztalatom a macskatartás terén, de Erzsi még így is tudott újat mutatni. Szerencsére nem minden macska ennyire egoista, de tény, hogy a 99%-ukat bizony szolgálnunk kell.

Kifejezetten tetszettek egyébként az illusztrációk, és bátran ajánlom az olvasását bárkinek. Bár néhány részen akad cenzúrázni való csúnya szó, ezért csak tinédzser kornál idősebb olvasóknak ajánlom!

Jaj, el ne felejtsek már elköszönni Erzsi módi szerint!

Puszi, Airyn!

Humor 6 Magyar Kaland Felnőtt

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: Erzsit imádtam, és Gergely jó humorérzékéről árulkodik ez a könyv.
Borító: 7/10 - Engem annyira nem fogott meg, de piros pont jár, amiért kemény borítós.
Kinek ajánlom: Azoknak, akik szeretik a humoros írásokat. (Csúnya beszéd azért előfordul benne, tehát gyerekeknek nem.)
moly.hu-n elért százalék: 92%
+ pont: Az alapötletért, és mert szeretem Erzsi stílusát.
- pont: Lehetett volna történetileg kerekebb, de így sem rossz, hogy amolyan kis elbeszéléseket tartalmaz.

0 Tovább

Ember a Marson!

Könyvajánló 6 Sci-fi Felnőtt Kaland

Milyen lehet egyedül ott ragadni egy bolygón, nevezetesen a Marson, és tudni, hogy rég kifogyunk az élelemből, mire bárki is értünk tudna jönni? 2014/15 legnagyobb sci-fi szenzációja A marsi c. könyv, amelyről Ridley Scott forgatott filmet Mentőexpedíció címmel. Ez az ironikus, humoros, szórakoztató könyv szintén a kedvenceim közé került (nem véletlen, hogy a 14. legjobb sci-fi könyvévé választották a molyok). A könyv hátulján egyébként a következő információ található az íróról:

„Az író, Andy Weir tizenöt éves volt, amikor egy kutatóközpont felvette programozónak – azóta is szoftverfejlesztéssel foglalkozik. Egész életében rajongott a világűrért, és a szabadidejét olyan dolgoknak szentelte, mint a relativisztikus fizika, orbitális mechanika vagy az űrutazás története. A marsi az első regénye.”

Könyvajánló 6 Sci-fi Felnőtt KalandHat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg.

Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark teljesen egyedül a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne.

Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg „emberi tényező”.

De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit, és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba vetve, rendíthetetlenül állja a sarat a látszólag leküzdhetetlen akadályok sorozatával szemben. Vajon elegendőnek bizonyul-e leleményessége a lehetetlen véghezviteléhez?

„Egyszerűen letehetetlen ez a könyv! A marsi a jól megírt, eredeti sztori, az érdekes, valószerű karakterek, és az elképesztő technikai hitelesség ritka kombinációja… olyan, mintha a MacGyver-t keresztezték volna A rejtelmes szigettel." 
Chris Hadfield asztronauta, a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka

„A marsi rendesen odacsapott! Weir iszonyúan szórakoztató és nagyigényű túlélő thrillert írt, egy „MacGyver a Marson”-sztorit, ami épp olyan valóságos és szívfacsaró, mint az Apollo 13 igaz története." 
Ernest Cline, a Ready Player One szerzője

Lebilincselő… olyan, mint Defoe Robinson Crusoe-ja egy intelligensebb szerző tollából. 
Larry Niven, többszörös Hugo- és Nebula-díjas író

„Ősidők óta nem olvastam ennél jobb köny vet! Mielőtt feltöröd a pecsétet, ürítsd ki a menetrended. Ettől a történettől jobban beléd fojtja a lélegzetet, mint levegőszivárgás egy űrhajón. Szórakoztató, okos és pörgős – A marsi megad mindent, amit csak egy regénytől vársz!” 
Hugh Howey, New York Times bestseller szerző

„Erős, ütős és tökös. Robinson Crusoe a Marson, huszonegyedik századi stílusban. Mielőtt ezt a könyvet elkezded, gondoskodj magadnak szabadidőről – kelleni fog, mert eszedben sem lesz letenni.” 
Steve Berry, New York Times bestseller szerző

  

Értékelés:

Ez a könyv egyszerűen fantasztikus! Nem elég, hogy egy nagyon érdekes témát dolgoz fel még azok számára is, akik egyébként nem sci-fi rajongók, ráadásul a stílusa is megmosolyogtató. A főszereplő, Watney naplóbejegyzései rendkívül szórakoztatóak, többnyire ironikus hangvételben íródtak, ami az egyébként sok kémiai leírás mellett kissé ellazítja a fáradt olvasót. Nagyon sokat röhögtem az ehhez hasonló vicces részeken:

"Igen, naná, hogy a ra­gasz­tó­sza­lag szin­te teljes vá­ku­um­ban is mű­kö­dik. A ragasztósza­lag bár­hol m­űkö­dik. A ragasztósza­lag má­gia, amit bál­vá­nyoz­ni kelle­ne."

"Én: Ez nyilvánvalóan egy dugulás. Mi lenne, ha szétszedném, és ellenőrizném a csövek belsejét? 
NASA: (ötórányi tanácskozás utan): Nem. Elbaszod, és meghalsz. 
Úgyhogy szétszedtem."

"JPL: ...Egyébként szondát, amit küldünk, Irisnek nevezzük a görög istennő után, aki a szél sebességével utazott az egekben. Ő a szivárványok istennője is.
Watney: Leszbikus szonda jön a megmentésemre. Vettem."

Könyvajánló 6 Sci-fi Felnőtt Kaland

Mindemellett rendkívül büszke voltam magamra, amiért a különböző termodinamikai (azta milyen szavakat tudok) és kémiai folyamatokat képes voltam megérteni. Jó, néha többször elolvastam ezeket a részeket, de tény, hogy az én „halvány lila fogalmam sincs a kémiáról” tudásommal is követni tudtam az eseményeket! És még élveztem is, de még hogy! Kicsit aggódtam egyébként, hogy a sok naplóbejegyzés unalmas lesz, de egyáltalán nem az, és ez tényleg Watney humoros és laza stílusának köszönhető. Mindemellett természetesen az író néha megszakítja ezeket a naplóbejegyzéseket egy-egy rendes leírással, vagy épp a NASA-ban történtekkel (úgyhogy akad benne rendes párbeszéd is bőven).

Azon kívül, hogy elgondolkodtat a sztori, és egyébként olyannyira élethű és mindent megmagyarázó, hogy kábé még el is hinném, hogy megtörtént (ha nem tudnám, hogy nem), kellemes hétvégi olvasmány. Hétköznap kicsit azért óvatosan bánnék vele, mert kóros álmatlanságot okoz és a munkahelyi teljesítmény leromlását.

Bátran ajánlom egyébként figyelmébe bárkinek a könyvet, azoknak is, akik hozzám hasonlóképp látták már a filmet, mert ettől cseppet sem lesz unalmasabb a könyv (érdekes, pedig ilyen esetekben az ember már unni szokta a könyvet). Ráadásul sok olyan rész van a könyvben, amely a filmben nem úgy vagy egyáltalán meg sem történik! (Még több izgalom!)

Kakiból növesztett krumplik, éhezés, kitartás, magány, bátorság, kitartás, barátság, remény, kémia, termodinamika, élet-halál döntések, és a jó ég tudja, még mi minden tárul elénk ebben a 357 oldalban!

 Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: Watney, a főszereplő rendkívül humoros és ironikus, imádtam a stílusát!
Borító: 10/10 – Egy szavam se lehet egyik borítóra se, és a kötésre se. Ráadásul kemény borítós!
Kinek ajánlom: Bárkinek, kivétel nélkül, férfiaknak, nőknek is.
+ pont: A vicces írásmódért és az alapötletért.
- pont: Azért néha többször el kellett olvasnom egy-egy kémiai magyarázatot.

Könyvajánló 6 Sci-fi Felnőtt Kaland

0 Tovább

12 különleges képesség

Könyvajánló 4 Kaland Fantasy Felnőtt Horror

12 különleges képesség tizenkét vagy épp egy ember kezében, úgy, mint a gyógyítás, mindenféle nyelven való beszélés, belelátás a jövőbe, stb. Mindenki álmodozik ilyesmiről, főleg gyerekkorában, de mi lenne, ha megadatna valamelyik ebből a 12 képességből? A tudásnak azonban mindig ára van, a kérdés csak az, megfizetjük-e. Istenek csatájának is lehetne nevezni Scott Hawkins – Az Égett-hegyi könyvtár című kötetét, amely 2015 egyik legsikeresebb és leginkább méltatott debütálása volt a fantasztikus thriller illetve horror műfajában, A marsi amerikai kiadójától.

 „Neil Gaiman és Joe Hill találkozása egy lenyűgözően eredeti, rémisztő és sötét humorú dark fantasyben. Felejthetetlen karaktereivel, sokkoló történetével az Égett-hegyi Könyvtár egyszerre elborzasztó és frenetikus, agyzsibbasztóan idegen és szívszorítóan emberi.”

Könyvajánló 4 Kaland Fantasy Felnőtt HorrorEgy eltűnt Isten.

Egy könyvtár az univerzum titkaival.

Egy nő, aki túl elfoglalt ahhoz, hogy észrevegye megkövült szívét.

Carolyn alig különbözik a körülötte élő emberektől. Szereti a guacamolét, szeret rágyújtani és steaket enni. Tudja, hogyan kell használni a telefont. A ruhák néha ugyan kifognak rajta, de a karácsonyi pulóverből, biciklisnadrágból és lábmelegítőből álló szerelése komoly sikert arat.

Elvégre régen ő maga is átlagos amerikaiként élt.

Ez persze már nagyon régen volt. Még azelőtt, hogy a szülei meghaltak. Azelőtt, hogy más gyerekekkel együtt befogadta őt egy férfi, akit csak Apának hívtak.

Carolyn azóta nem sokat járt odakint. Adoptált testvéreivel együtt Apa ősi szokásainak megfelelően nevelkedtek: Könyvtárának könyveit tanulmányozták, és megtanulták Apa hatalmának néhány titkát. Néha pedig azon tűnődtek, kegyetlen tanáruk titokban nem maga Isten-e.

Ám Apa váratlanul eltűnt, és a titkait tartalmazó Könyvtár a teremtés feletti hatalom erejével együtt őrizet nélkül maradt.

A hatalmat maguknak akaró, kegyetlen ellenségek sorakoznak fel Carolyn ellen, akiknek ereje messze meghaladja az övét.

De ő számolt ezzel.

Az egyetlen gond csak az, hogy miközben egy új Isten megteremtéséért harcol, megfeledkezik azokról a dolgokról, amelyek emberré teszik őt.

Olvass bele ide kattintva: Az Égett-hegyi Könyvtár beleolvasó

Értékelés:

A Peter Clines – 14 c. könyv olvasása után ajánlották ezt a könyvet, és bár nincs köztük lényegi hasonlóság, a háromnegyedénél történt fordulatok és bővelkedő magyarázkodások által mégis Déjà vu érzésem támadt. Hozzáteszem, nekem azért mégis jobban tetszett a 14, de azért ez is viszonylag érdekfeszítő olvasmánynak bizonyult. Tény, hogy kihagytam volna a vége előtti túlontúl szájbarágós „körbevezetést”, de ezt leszámítva nincsenek problémáim a könyvvel.

Jó, azt azért be kell vallanom, hogy csak fantasy kedvelőknek fog tetszeni ez a könyv, hiszen azért a végső magyarázat eléggé elrugaszkodott, viszont aki hozzá van szokva az ilyen könyvekhez - mi több, szereti ezt a műfajt -, annak nem okoz majd különösebb „megrázkódtatást”. Szerencsére szépen indul a történet, és sok-sok apró morzsa kell, mire összerakjuk fejünkben a történéseket – már csak azért is, mert sosem egy szemszögből látjuk az eseményeket -, de úgy a felénél már kezd tisztulni a kép, és megértjük a miérteket is – nagyjából. Lényegében az egész könyv egy nagy fondorlat és egy elmeháború, mondom ezt úgy, hogy nem szeretnék túl sokat elárulni nektek a könyvről.

A kifejtős részen kívül, ami viszont még nem tetszett, az két szereplő közti kapcsolat, ami szerintem nem volt eléggé kidolgozva – a férfi (Steve) szemszögéből. Érthetetlen volt számomra a viselkedése és a kötődése, még, ha a másik oldalról kaptunk is magyarázatot rá végül. Talán jobban örültem volna, ha ebből a könyvből kihagyjuk a „romantikát”.

Egyébként fordulatos, kifejezetten olyan csattanós véggel záródó sztori, amire nem igazán számíthat az olvasó, és az alaptörténet tetszetős, különleges, még ha kicsit őrült is. Bátran ajánlom az őrült-fantasy rajongóknak! (Megjegyezném, szerintem 18-as karikás, hiszen a horroros-halálos, vérengzős részek nem valók fiatalabbaknak!)

Kedvenc idézeteim a könyvből:

A lelki nyugalom nem a konfliktus hiánya, hanem az azon való felülkerekedés képessége.

Csak próbáltam elképzelni, hogy feldugok valamit egy oroszlán seggébe. Azt hiszem, erre még nem állok készen.

Könyvajánló 4 Kaland Fantasy Felnőtt Horror

Mások molyos véleményei:

"Ez a történet tényleg egyedi, több műfaj elemei is keverednek benne. Horror, fantasy és thriller. Egy kicsit erősebb gyomor kell hozzá a kelleténél, mert elég sok szadista és véres leírást tartalmaz. "

"Az első 50 oldal után úgy éreztem, hogy nem leszünk barátok ezzel a könyvvel, de szerencsére tévedtem. Miután beindultak az események, beszippantott magába! ( :D ) 
Az biztos, hogy nem egy szokásos könyv, maga a történet, a felvezetés, a szereplők. 
Nagyon-nagyon beteg, tele véres jelenetekkel. Ugyanakkor nagyon egyedi és tetszett a kifacsart ízlésemnek! "

"Megpróbálkoztam vele, de képtelenségnek tartom, hogy egyetlen szóval jellemezzem ezt a regényt. Több jelzővel már megoldható: bizarr, megdöbbentő, elképesztő, ötletes, emlékezetes. Ezek az érzések nagyjából ebben a sorrendben jöttek elő az olvasás során, mert ahogy haladtam előre a könyvben, úgy változott a megítélésem is az olvasottakkal kapcsolatban. (…) Mindenképpen csak olyanok vegyék a kezükbe ezt a kötetet, akik nem csak a hagyományos fantasyt kedvelik, hanem nyitottak valami újra, valami másra, aminek a stílusa hasonlít ugyan arra, amit kedvelnek, de inkább a műfajok és stílusok kavalkádjának lehet azt tekinteni. Mindez megspékelve véres, kegyetlen és helyenként bizarrnak tűnő dolgokkal, amelyek aztán később értelmet nyernek, bár továbbra is inkább a felfoghatatlan kategóriába fognak tartozni. (…) Pörgős, a cselekményt végig a központba helyező, párbeszédekben nagyon erős regény."

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 4. Egész jó, tetszett.
Karakterek: Érdekes, hogy azokat is tudtam sajnálni, akik mérhetetlenül gonoszak voltak a könyvben.
Borító: 8/10 – Kicsit már túl fantasy témájúak, egyébiránt emlékeztetnek Lőrinc L. László ’90-es évekbeli borítóira. Lehetne valamivel modernebb.
Kinek ajánlom: A fantasy műfaj kedvelőinek.
moly.hu-n elért százalék: 88%
+ pont: Az eleje izgalmas, és tetszik az alapötlet is.
- pont: A háromnegyedénél csak kapkodtam a fejem, és a bő magyarázatok sem tetszettek. Azt szívesen megvágtam volna.

0 Tovább

Assassin's ​Creed – Hivatalos filmregény

Könyvajánló Felnőtt Young Adult 4 Kaland

 Michael Fassbender főszereplésével nem rég került a mozikba az Assassin’s Creed, amelyből ezúttal hivatalos regényváltozat is készült a forgatókönyv alapján. Tény, hogy mint olyan sokszor, most is felülmúlja a könyv a filmet, ezt már csak az is bizonyítja, hogy míg utóbbit nem bírtam végignézni (ámbátor ameddig eljutottam benne, teljes a hasonlóság a könyvvel), addig a regényen egész gyorsan átrágtam magam.

Könyvajánló Felnőtt Young Adult 4 KalandA sötétben munkálkodva szolgáljuk a fényt. Orgyilkosok vagyunk.

Callum Lynch nem jó ember.

A halálsoron várja kivégzését, amikor váratlanul új esélyt kap az Abstergo iparvállalattól: amíg nekik dolgozik egy titkos kutatóbázison, életben hagyják.

Egy a genetikai emlékezetet előhívó forradalmi technológiának, az Animusnak köszönhetően Callum Lynch a cég megbízásából átéli ősének, Aguilar de Nerha XV. századi Spanyolországban végbement kalandjait.

Callum a régmúlt újraélése közben rádöbben, hogy egy rejtélyes titkos társaság, az Orgyilkosok tagjainak leszármazottja. Saját kíváncsiságától hajtva igyekszik felgöngyölíteni a rejtélyeket, amikkel szembesül Aguilar életén keresztül, és mérhetetlen tudásra tesz szert.

A jelenbe visszatérve minden újdonsült képességére szüksége lesz, hogy szembeszállhasson az orgyilkosok ősellenségével, a nagyhatalmú és elnyomó Templomos renddel.

A Michael Fassbender főszereplésével készült Assassin’s Creed mozifilm hivatalos regényváltozata.

Értékelés:

Alapvetően azt gondolnánk az oldalszám alapján, hogy hosszú és terjedelmes olvasmány, de szerencsére nincs nagyon apró betűkkel szedve, kellemes a betűméret és a sortáv a szemnek, ebből következik, hogy egy viszonylag átlagos hosszúságú regény, és, hogy más szedéssel valószínűleg nem adott volna ki 331 oldalt. Viszont épp ezért volt többek között kellemes olvasni, számomra szakmabeliként ugyanis nagyon fontos, hogy könnyen követni tudjam a sorokat, ne kelljen hunyorognom, úgyhogy ez is közrejátszott abban, hogy a könyv olvastatta magát.

Én egyébként teljesen laikusként kezdtem bele ebbe a történetbe, sem a filmet nem láttam a könyv előtt – ahogy írtam, utána megpróbáltam megnézni, de félbehagytam -, sem a játékkal nem játszottam, ennek ellenére (hála az égnek) teljesen érthető volt a történet, minden szépen el volt magyarázva, és élvezhetőnek találtam. Ez azért szerencsés, mert így bárkinek lehet ajánlani a könyvet, azoknak is, akik nem olvasták az egyébként millió Assasin’s könyvet – de ami késik, nem múlik. Néhol ugyan egy kicsit érzékelhető volt, hogy forgatókönyv alapján íródott a történet, személy szerint legalábbis tudtam volna értékelni egy személyesebb hangvételt, E/1-ben írt nézőpontot, de egyébként elégedett voltam a regénnyel, és viszonylag gyorsan végeztem is vele. (Nem tudom elégszer hangsúlyozni, mennyire örültem, hogy nem túlzsúfolt a betűszedés.)

Az alap történet a fülszövegből szépen fel is vázolódik, nincs ezen mit túlmagyarázni, egyszerre ismerjük meg a jelen eseményeit a múlttal, és próbálunk igazságot tenni a két, egymással szemben álló fél, az orgyilkosok és a templomosok között. Lázasan kutatunk az alma után, és szurkolunk, hogy Callum Lynch helyesen döntsön és sikerrel járjon küldetésében.

Az egyedüli, ami engem nem ragadott annyira magával a könyvben, az az epilógus utáni regressziók, azaz a jelen kötet mellékszereplőinek „kalandjai” az Animusban, múltbéli énjük testében, hogy úgy mondjam. Ezek a külön kis történetek ebben a regényben nem kapcsolódnak a fő szálhoz, így kicsit zavart, hogy miért van az ott, de sejtem, hogy az Assassin’s Creed többi kötetére méltóztatik felhívni az olvasó figyelmét. (Bár, mivel azokat nem olvastam, ezt nem tudom teljes bizonyossággal kijelenteni.)

 Minden esetre egy kellemes, gyorsan olvasható, pörgős, kicsit elgondolkodtató, de inkább akciódús olvasmány, laikusoknak és fanoknak egyaránt!

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 4. Egész jó, tetszett
Karakterek: Azoknak nem mond újat, akik játszottak a játékkal, vagy látták a filmet. Itt talán picivel közelebb lehet kerülni hozzájuk.
Borító: 8/10 - A film alapján készült. Nekem igazából tetszik – az már más kérdés, hogy nem ezt a színészt választottam volna főszereplőnek.
Kinek ajánlom: Azoknak, akik játszottak pl. a játékkal, de laikusoknak is, hiszen én is Assassin’s Creed szűzként estem neki a könyvnek.
+ pont: Mert tulajdonképpen egy pörgős történet, olvastatja magát.
- pont: Semmi értelmét nem láttam az epilógus utáni regresszióknak. Nem függ össze az alaptörténettel – bár lehet, hogy afelé orientálja az olvasókat, hogy a többi Assassin könyvet is olvassák el.

0 Tovább

Túléltem az Everestet

Könyvajánló Felnőtt Dokumentumregény Életrajz Kaland

Beck Weathers, aki '96-ban megmászta a Mount Everestet, és akinek történetéről film is készült 2015-ben Everest címmel (Becket Josh Brolin alakította), ezúttal társszerzője, Stephen G. Michaud közreműködésével kiadta a Túléltem az Everestet című könyvet, amelyben saját nézőpontjából vázolja az eseményeket.

Könyvajánló Felnőtt Dokumentumregény Életrajz Kaland1996 ​májusában egy elszánt amatőr elindul, hogy megmássza a csúcsok csúcsát, a Mount Everestet. Sokan döntenek így azon a tavaszon, professzionális és műkedvelő hegymászók egyaránt – de ebből az expedícióból alig páran térnek vissza. Nyolcan életükkel fizetnek a legnagyobb álomért. 
El kell telnie csaknem két évtizednek, hogy Beck Weathers, ez a merész és makacs ember megírja saját visszaemlékezéseit a tragikus kalandról. Bár korábban profi hegymászók tollából már több híres könyv született az expedícióról, Weathers beszámolója annyiban más, hogy nem szakmailag igyekszik feltárni az okokat, nem elemez, nem vizsgálódik. Ő személyes benyomásain és egész élettörténetén keresztül, egyszerű szavakkal beszél a fanatizmus határát súroló szenvedélyéről, bevonva az emlékezésbe családtagjait és közeli ismerőseit is. A jeges mozaikokra széttöredező történetben döbbenten olvashatjuk, hogyan hagyták magára a hóban társai, mert halottnak hitték. (Minthogy az is volt.) A klinikai halálból ugyan visszatért, de lefagyott, elhalt végtagjait, eltorzult arcát adta az Everestért, szinte rituális áldozatként… 
Néhol hátborzongató, de egyúttal nagyon is emberi hangú olvasmány a Túléltem az Everestet. Végső erőpróbákról, akaratról, kitartásról, hitről és szenvedésről szól – a test és a lélek határmezsgyéjéről.

Értékelés:

Bár a cím és a fülszöveg félrevezető, a könyv nem csak az Everest megmászásáról szól, hiszen összesen 4 részre bontható; többek között megtudjuk, Beck miként szeretett bele a hegymászásba, milyen hegyeket mászott meg az Everesten kívül, hogyan és miért hidegült el a családjától, végül, hogy az Everest megmászása közben milyen sérüléseket szenvedett, és ezeket a tartós károsodásokat hogyan dolgozta fel, emésztette meg családjával.

A könyv végén – amely egyébként képeket is tartalmaz legnagyobb örömemre –, a köszönetnyilvánításában Beck így nyilatkozik:

Könyvajánló Felnőtt Dokumentumregény Életrajz Kaland

„Amikor visszaértem az Everestről, sokan javasolták, hogy írjunk egy könyvet, amely mind Peach szempontjából, mind az enyémből elmeséli a történetet. A tragédia utáni első hónapokban minden bizonnyal korai lett volna belevágni. Lépésről lépésre kellett szembenéznünk a fizikai és lelki fájdalommal, nem lehetett egyetlen katartikus ugrással letudni mindent. És hát ráadásul akkor még fogalmam sem volt, hogyan fog végződni a történet.
Aztán ahogy teltek a hónapok, egyre kevésbé érdekelt a történet megírása, mert úgy éreztem, Jon Krakauer Ég és jég (Into Thin Air) és David Breashears High Exposure beszámolójában már minden benne van.
Ám ahogy láttam újra összeállni az életemet, és gyógyulni kezdett a kapcsolatom a feleségemmel, megint foglalkoztatni kezdett a könyvírás gondolata.
Bár az Everesten töltött néhány nap eseményei is biztosan érdekesek, számomra a történet arról szólt, ami a hazatérésem után következett. Az életem újbóli felépítése, önmagam újbóli meghatározása.
Nincs egyszerű recept a nehéz napok átvészelésére, de megnyugtató az a tudat, hogy még a legszörnyűbb pillanatokban is megmarad a remény. A viszontagságokból jó dolgok születhetnek.”

Az első rész tehát valóban az Everest megmászásáról szól, a második Beck fiatalkoráról, feleségével való megismerkedéséről, a harmadik rész a hegymászó szenvedélye (mániája) kialakulásáról, a negyedik pedig az Everest utáni állapotáról, életéről. Ezért számomra kicsit megtévesztő volt a cím és a fülszöveg, hiszen azt hittem, egy hosszú, tartalmas és részletes regényt olvashatok a hegy megmászásáról, Beck „haláláról” és különleges megmeneküléséről stb., de inkább mondanám ezt a könyvet dokumentarista jellegűnek, vagy több elbeszélés összefűzésének, mint egy kalandregénynek. (Persze tudom, már megint nem olvastam el a könyv címkéit: expedíció, hegymászás, memoár.) Személy szerint én ezt a négy részt is inkább kronologikus sorrendbe rendeztem volna, tehát úgy illesztettem volna össze a részeket, hogy Beck fiatalkora, Beck hegymászási szenvedélye, Beck és az Everest, végül Beck az Everset után. Nem tudom, miért cserélte fel ezt a sorrendet és csapott bele rögvest a lecsóba, engem azért ez egy kicsit zavart. Ahhoz képest, hogy azt mondja, ez nem annyira dokumentarista jellegű, mint amiket már ezzel a témával és az expedícióval kapcsolatban megírtak, nekem néha elég száraz volt.

Az első részt és a többi hegy megmászását is egyébként kifejezetten élveztem, csak úgy éreztem, jobban örültem volna részletesebb kifejtésnek és személyesebb hangvételnek, de tulajdonképpen inkább átrohanunk az eseményeken, mintsem komótosan végigballagunk rajtuk. Viszont azoknak, akik például érdeklődnek a hegymászás, ezen konkrét eset vagy személy után, azoknak tetszeni fog a könyv, hiszen nem csak, hogy egy megtörtént eseményt (vagy életet) dolgoz fel, hanem a dolgok praktikus és emberi oldalával is foglalkozik. Pl. hogyan készül fel az ember egy (avagy hét) hegy megmászására, milyen fizikai állapotot igényel ez a kihívás, milyen nehézségekbe lehet ütközni a hegye(ke)n, mennyire veszélyes egy ilyen expedíció, milyen következményei lehetnek mind lelki, mind testi értelemben. Azoknál a részeknél, amikor Beck részletesen ecsetelte, mennyire szétfagytak a végtagjai, és mennyi műtéten ment át, milyen állapotban volt a teste a megmérettetés után, komolyan megrendültem, de a legjobban azon a kijelentésén, hogy ha választhatna, megtenné-e még egyszer úgy, hogy tudja a következményeket, akkor is újra megmászná a hegyet – amely egyébként a személyiségét is egy életre megváltoztatta.

Könyvajánló Felnőtt Dokumentumregény Életrajz Kaland

Lényegében tanulságos és tudással átitatott történet, akik nem egy regényes Verne kötetre vágynak, hanem egy memoárra, azoknak tökéletes választás egy kis kirándulásra.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 4. Egész jó, tetszett
Karakterek: Létező személyek, de nem tudunk meg róluk túl sokat.
Borító: Nem rossz, de az egész Everest jobb lett volna a háttérben – habár igaz, hogy nem csak erről szól a könyv.
Kinek ajánlom: Az igaz történetek vagy dokumentarista jellegű könyvek kedvelőinek.
+ pont: Mert egy igaz történetről szól, és voltak benne érdekes részek az Everest megmászásakor.
- pont: Nekem néha kicsit száraz volt és tényszerű.

0 Tovább

A világ legfélelmetesebb háza

Te beköltöznél egy olyan lakásba, amelyben megmagyarázhatatlan dolgok történnek, és ahol nagy, lelakatolt ajtók fednek veszélyes, sötét titkokat? Lenne elég bátorságod felfedezni, mi rejlik a zárak mögött és megfejteni a rejtvényt?

 Könyvajánló Sci-fi Felnőtt Horro Thriller Kaland 7Lelakatolt ​ajtók, szokatlan fények, mutáns csótányok.

Nate lakásával valami nincs rendben. De a gondolatait most más köti le. Utálja a munkáját, a bankszámlája lassan kimerül, és még barátnője sincs. Elképzelni sem tudja, mit vár az életétől. Új lakása nem éppen ideális, de legalább élhető, és megengedheti magának. A bérleti díj egészen alacsony, a házkezelő cég ügynöke szuperbarátságos, és a rendellenességek inkább csak idegesítőek, mint nyugtalanítóak.

Egészen addig, amíg a férfi nem találkozik Mandyvel, a szomszédjával, és fel nem fedezi a lány lakásának furcsaságait. És a másik szomszédjáét, Xeláét. És Tim és Veek lakásáét is.

Merthogy a régi, Los Angeles-i téglaépület minden egyes bérlakása szolgál némi rejtéllyel. Olyan rejtélyekkel, amelyeknek a története több mint száz évvel korábbra nyúlik vissza. Némelyik furcsaság szembeötlő, míg másokat zárt ajtók rejtenek el a kíváncsi tekintetek elől. Viszont ha e különös rejtélyek összeadódnak, az akár a véget is jelentheti Nate és barátai számára.

Vagy az egész világ számára…

Értékelés:

Los Angeles, 2012. A különös ház, amelyet Peter Clines elénk tár, több kis lakásra van felosztva, és szinte mindegyik rendelkezik egy-egy hajmeresztő tulajdonsággal. Eleinte viszonylag hétköznapi dolgoknak tűnnek ezek a furcsaságok, aztán ahogy haladunk előrébb a történetben, az olvasó ereiben meghűl a vér, a könyv második felére pedig az éjszakai olvasás egyik mellékhatása, hogy idegesen pislogunk körbe, és gyerekként bújunk a párunkhoz, hogy „Úristen, félek” – ezekkel a tünetekkel olvastam el én is az író 14 című kötetét.

Mint ahogy az epilógusban maga Peter Clines is kifejti, nem árul el valami sokat a fülszövegben a történetről, és ezt én magam sem szeretném felborítani, ámbátor próbálkozom felkelteni a figyelmeteket, mert nekem iszonyatosan tetszett ez a könyv. Azon ritka példányok egyike, ahol nem kell erőlködni azon, hogy elmerülhessünk a történetben (tudjátok, a jó öreg „merengő-effektus”, amikor szó szerint belecsöppensz a könyvbe), ugyanis ez már az első pár oldal után egyáltalán nem okoz gondot. Érdekes, hogy amennyire egyszerűen indul a regény, a végén annál kacifántosabbá válik. Kifejezetten tetszett, hogy az író milyen részletességgel mutatja be a házat, Nate, a főszereplő beköltözését, és nagyon könnyű ezzel a kora harmincas éveiben járó, monoton, adatrögzítős munkát ellátó férfivel azonosulni. Keresi élete értelmét, beköltözik új albérletébe, és próbál jó viszonyt kialakítani, az egyébként rendkívül különböző, jellegzetes és egyedi szomszédjaival. Ahogy sorban megismerjük a karaktereket, barátságok köttetnek, és ezzel egyidejűleg mi is megindulunk az eleinte apró rejtélyek nyomába. Persze, ez még az a szint, ahol találgatunk a történet lényegére, az események felkeltik érdeklődésünket, és már gyakorlatilag azzal a kérdéssel fekszünk és kelünk, hogy vajon mi lehet a ház nagy titka.

Magával ragadó, és minden tekintetben egyedi történet, amely gondolkodásra késztet, kicsit olyan, mint egy jó mozifilm, gyakorlatilag tátott szájjal olvassuk, kidülledt szemekkel. Van egy pont a történetben, amikor sokkal félelmetesebbé válik, mint az idilli nyomozgatós eleje, onnantól azért kicsit nehéz összeszednünk magunkat – főleg, ha éjszaka olvasunk. Nem kötném nagyon korhatárhoz (nemhez meg főleg nem), mert bár az egész koncepció elég ijesztő, nem egy hajmeresztő horror. Elég nehéz lenne egyetlen kategóriába besorolni a kötetet. Annyi biztos, hogy szerintem nem tartalmaz kliséket, és nem véletlen, hogy ilyen jó (90%-os) értékelést kapott a molyok körében.

Ha egy hátborzongató történetre vágytok, mely egyből beszippant titeket, gondolkodásra késztet, ez a nektek való könyv! És tudjátok mit? Annak ellenére, hogy mik történnek ebben a házban, szerintem mindannyian szívesen bérelnénk itt egy lakást, hogy közös erővel kutakodjunk egy sort.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 7. Number ONE
Karakterek: Imádtam mindet! Mintha én is velük laktam volna.
Borító: 10/10 – Maximálisan elégedett vagyok vele, figyelemfelkeltő és dombornyomott.

moly.hu-n elért százalék: 90%
Kinek ajánlom: A horror vagy fantasztikus történetek kedvelőinek leginkább, de lényegében bárkinek.
+ pont: A felvezetésért és a történet háromnegyedéért, míg felvezetődik ez az egész sztori, nagyon érdekes és kicsit félelmetes volt!
- pont: Nekem iciri-picirit azért túlzás volt ez a csattanó a végén. Mármint a sztori lényege. De a befejezés tetszett.

0 Tovább

Kirándulás a ’80-as évekbeli játékokba

A Ready Player One c. könyv méltán foglalja el a helyét a molyok között a 17. legjobb sci-fi könyv helyezettjeként, ráadásul 2018-ban Spielberg rendezésével film is készül belőle – amiről egyelőre nagyon keveset tudni. A könyvben egy olyan, 2044/45-ös technológia-disztópiás jövőbe csöppenünk, ahol az emberek a 2009-es Bruce Willis – Hasonmás c. filmjéhez hasonlóan nem a valódi testükben élik életüket. Bár míg a Hasonmásban amolyan robot testeket használnak, addig a Ready Player One-ban egy vizor és egy haptikus kesztyű segítségével egy globális játékban élik mindennapjaikat.

Könyvajánló 7 Felnőtt Young Adult Disztópikus Fantasy Sci-fi Kaland2044-et ​​írunk, és a valóság elég ronda egy hely. Az emberiség nagy részéhez hasonlóan a gimnazista Wade Watts is azt a kiutat látja zord környezetéből, hogy bejelentkezik az OASIS-ba, a világméretű virtuális utópiába, ahol az avatárján keresztül mindenki szabadon tanulhat, dolgozhat, és szórakozhat. Ugyancsak az emberiség nagy részéhez hasonlóan Wade is arról álmodozik, hogy ő találja meg elsőként a virtuális világ elrejtett kincsét. A szimuláció tervezőjeként ismert James Halliday ugyanis ördögi feladványt hagyott maga után, amelynek leggyorsabb megfejtője szédületes vagyonra és hatalomra tehet szert.

A Halliday által kifundált feladatok sikeres teljesítéséhez a popkultúra megszállott ismeretére van szükség, Wade pedig éppúgy otthon van a Gyalog galoppban, mint a Pac-Manben, a Rush életművében vagy az animékben. Amikor a tizennyolc éves srác hosszú évek kitartó munkája után megoldja az első feladványt, hirtelen a figyelem középpontjába kerül, és ez életveszélybe sodorja. Egyes játékosok ugyanis még a gyilkosságig is hajlandóak elmenni a mesés nyeremény megszerzéséért.

Ernest Cline első regénye a 2011-es megjelenését követően megkapta a rangos Prometheus-díjat, és mostanra a popkulturális irodalom egyik legfontosabb kortárs művévé vált. Több millió példányban adták el, világszerte óriási rajongótábora van, és készül belőle már a nagyköltségvetésű film is: Steven Spielberg rendezésében várhatóan 2017 végén mutatják be a mozik.

Értékelés:

Nagyszerű könyv, nem véletlenül pakoltam ezt is a kedvenceim közé! Viszont inkább pénteken kezdjetek bele, lévén, hogy letehetetlen. Hajnali háromkor nekem ugyanis már eléggé bűntudatom volt, hogy még mindig ezt olvasom, és másnap pedig dolgozni kell.

(Ami kicsit zavart, de az idősebbeknek meg pont ez lehet érdekes, hogy nagyon sok a '80-as évekbeli játékokra való utalás a könyvben, személy szerint talán a ’90-es éveknek jobban örültem volna – lévén, hogy én akkor cseperedtem fel.)

Egyébiránt leginkább Dave Eggers: A kör hasonlatos ehhez azok közül a disztópiák közül, amiket most olvastam, legalábbis nagy körvonalakban. A Ready Player One lényegében egy teljesen elképzelhető jövőt vázol fel, ahol az ember, ha menekülni akar a szörnyű valóság elől (mindenki éhezik, rengeteg a hajléktalan, tönkretettük a földet), csak felveszi a vizort (fejlett, virtuális szemüveg) és a haptikus kesztyűt vagy épp haptikus ruhát, és máris elmerül egy remekül kidolgozott, több millió bolygóból álló és különféle mágikus vagy technikai (vagy épp mindkettő) tulajdonságokkal rendelkező világban.

A könyv már csak azért is letehetetlen, mert mi magunk is kezdünk kicsit a számítógép-függőség felé tartani, tehát kicsit groteszk módon ez nem csak egy fantasztikus történet, hanem talán burkolt társadalomkritika is. Már rögtön az elején belecsöppenünk egy olyan versenybe, amelyet ebben a játékvilágban, az OASIS-ban kell megvívni, s amelynek a tétje nem kevesebb, mint rengeteg vagyon és maga az OASIS birodalom. Azoknak, akik a ’80-as években voltak fiatalok és/vagy szeretik a számítógépes játékokat, kifejezetten magával ragadó könyv, hiszen egyedi megvalósítással repíti vissza olvasóit a ’80-as évekbeli mára elavult játékok korába, a modern MMO OASIS vizorán keresztül. Pörgős cselekményű történet, a disztópiák kedvelőinek kifejezetten kihagyhatatlan.

Személy szerint már nagyon váron a filmet, ami egyébként a fülszöveg szerint 2017-re (azaz idén) várható, az internetes kutakodásom során viszont a 2018-as dátummal találkoztam a film kapcsán.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 7. Number ONE
Karakterek: Teljesen hihető! Szerethetőek, nekem H. volt a kedvencem!
Borító: 8/10 Nem rossz, fogjuk rá. Nekem túl egyszerű.
Kinek ajánlom: A '80-as években felnőtt korosztálynak, a disztópiák vagy a videójátékok kedvelőinek.
+ pont: Mert nem bírtam letenni!!!
- pont: Mert néha nekem sok volt a régi játékokra való utalás.

0 Tovább

Elsőként, keresztül a Rab-el-Háli sivatagon

Könyvajánló Felnőtt Kaland Történelmi 6 Háborús

Nem sokan vállalkoznának arra a feladatra, hogy átszeljék a sivatagot, pláne nem az Arab-félszigeten, nőként, az 1900-as évek elején. És nem sokan vállalkoznának arra sem, hogy életveszélyes kalandokba keveredjenek az 1959-es dzsebel-el-ahdari háborúban. Katherine Webb regénye, Az angol lány bár fikció csupán, valós történeti korokba repíti el olvasóit egy (avagy két) hihetetlen utazás erejéig.

Könyvajánló Felnőtt Kaland Történelmi 6 HáborúsA kezdő régész, Joan Seabrook gyermekkori álma végre beteljesedni látszik, amikor lehetősége nyílik arra, hogy ellátogasson Maszkat ősi városába. A lány egy tragédia elől menekül Angliából Ománba, ahol reményei szerint végre feltárhatja a sivatagi erőd, Dzsabrín titkait. 
Omán azonban a múltban ragadt – a kemény és rejtélyes országban épp harcok folynak, így hát nem hagyhatja el Maszkat környékét, és a kutatásra sem kap engedélyt. A lány csalódottságát csak az enyhíti, hogy megismerkedhet gyermekkori példaképével, a híres felfedezővel, Maude Vickeryvel, aki súlyos titkot hordoz. A két nő közötti barátság egyre jobban elmélyül, és Joan mindinkább Maude történeteinek a bűvkörébe kerül. Felizzik benne az idős asszony meséi által felkeltett kalandvágy, és szinte elemészti a sóvárgás, hogy végre elsőként léphessen olyan földre, ahol nyugati ember még sosem járt. Mindezzel azonban olyan eseménysort indít el, amely végül talán katasztrófához vezet…

Értékelés:

„Van olyan utazás, amelyik egy életre szól.” – Tűnik fel a magyar borítón ez a jól irányzott mondat, és a borítóval ellentétben ez jobban előrevetíti a történetet azok számára, akik érdeklődnek iránta. A címmel és a borítóval ennyire ritkán voltam elégedetlen, ugyanis a szende, angol lányból mindenki arra következtet – tévesen -, hogy ez egy kedves, szerelmi történet. Szomorú és lehangoló, hogy ezáltal a könyvet is épp annyira lebecsülhetik első pillantásra, mint a főszereplő erős és hihetetlen utakat bejáró nőket.

Ez a történet egy vérbeli kalandregény, amely egy csapásra Ománba varázsol el bennünket. Kétségtelen, hogy eleinte a szépirodalmi kötetektől elszokott lelkületünknek kicsit nehéz megszoknia ezt a lassú folyású stílust, mégis igazi kincs azok számára, akik nem rettennek el a sok oldaltól, sok tudnivalótól, és kitartóan, nagy türelemmel viszonyulnak a könyvhöz, amely egyszerre szolgál tanulságokkal mind globálisan az életre, mind az emberi természetre vonatkozóan.

A cselekmény két időben játszódik, egyrészt többnyire az 1900-as évek elején, másrészt az 1950-es években, két elképesztő nő főszereplésével; egyikük Maude Vickery, aki kislánykori eltökélt elhatározásának eleget téve átszeli a sivatagot, másikuk Joan Seabrook, aki 50 évvel később megismerkedik az idős nővel, és maga is kiszámíthatatlan történések és kalandok „áldozatává” válik. Mindamellett, hogy a könyvben egy varázslatos tájat ismerhetünk meg, azért egyre kijózanítóbb hatással van ránk a történet haladtával a háborús helyzet is; maga az olvasó is kénytelen elgondolkodni, vajon ő milyen utat járt volna be egyik vagy másik helyzetben. Számomra, nőként felettébb érdekfeszítő volt feltérképezni, hogyan viszonyultak eme két időpontban is a nőkhöz (akár a különböző nemzetek is), karrierükben való előrehaladásaikhoz, vagy épp felfedezéseikhez – és azok jelentőségeihez. Ezen kívül szinte magunk is átéljük, milyen keresztülvágni szomjasan, kicserepesedett szájjal a sivatagon, vagy milyen menekülni a saját életünk elől.

Könyvajánló Felnőtt Kaland Történelmi 6 Háborús

Egyedi kötet olyan tekintetben, hogy egy olyan világba kalauzol el minket, amelyről bővebb elképzelésünk nem igazán van, ráadásul a legfontosabb tanulsága szerint mindenki a maga sorsának kovácsa, avagy nem vagyunk kötelesek a nekünk kiosztott lapokkal játszani. Talán néha kénytelenek vagyunk radikálisan változtatni az életünkön ahhoz, hogy a végén igazán elégedettel lehessünk vele.

Ami engem illett, nekem tetszett a történet, bár az biztos, hogy a cím és a borító miatt nem erre számítottam. Talán egy rémisztőbb, élethűbb sivatagot raktam volna a háttérbe, egy férfiruhába öltözött kemény nővel az előtérben – vagy anélkül. A címe meg mondjuk, A sivatag szívében vagy ilyesmi lenne – persze ez nem a fordítók vétke, hiszen ha jól tájékozódtam, eredetileg is ezzel a címmel látott napvilágot a történet.

Könyvajánló Felnőtt Kaland Történelmi 6 Háborús

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: Tiszteletre méltó, erős, példaképnek tekinthető nők állnak a főszerepben, kissé gyarló férfiakkal az oldalukon.
Borító: 6/10 Szép meg minden, de nem egy kalandregényre következtetnék belőle. Nem tetszett a borító. Lehetett volna SOKKAL figyelemfelkeltőbb is.
Kinek ajánlom: Kalandoroknak! Semmi csöpögős érzelem, hanem szép tájleírások, lassan hömpölygő történet sok-sok kalanddal – és háborúval.
+ pont: A végső mondanivalójáért, és összességében azért, mert szerintem ez egy nagyon nívós könyv.
- pont: A borító és a cím. És amiért eleinte nehéz volt beleélnem magam a történetbe.

0 Tovább

Modern Jane Eyre? Szerelem a Parázs-szigeten

Néha el szoktam azon morfondírozni, mennyire szomorú, hogy már senki nem ír olyan fantasztikusan romantikusat, mégis magával ragadót, mint a régi nagyok, lásd Charlotte Brontë: Jane Eyre vagy Jane Austen: Büszkeség és balítélet című regénye. Szerencsémre kellemesen csalódtam, ugyanis mostanában egyre több kortárs író könyve kerül a kezembe, amelyek megütik ezt a mércét. Kimberley Freeman nemrég megjelent könyve, a Parázs-sziget az 1890-es évekbe repíti el olvasóit.

6 Romantikus Könyvajánló Felnőtt Kaland Történelmi1891-ben Tilly Kirkland viharos házassága tragikus véget ér. A bűntudattal küszködő lány a távoli Parázs-szigetre menekül, ahol a kis Eleanor Holt (Nell) nevelőnője lesz. Nell édesapja, a jóképű, özvegy börtönparancsnok felkelti a lány érdeklődését. Tilly küzd a múltjával, az érzéseivel és a titokkal, amelyet egész életében hordoznia kell. Aztán feltűnik a kertben egy furcsa rab, Hettie, és Tilly élete különös fordulatot vesz. De vajon minden az, aminek látszik? Több mint száz évvel később a bestsellerszerző Nina Jones igyekszik megírni soron következő könyvét. Ihletet keresve vonul el a Parázs-szigetre. Vagy lehet, hogy csak menekül? Vajon milyen bűnök nyomják a fiatal író lelkét?

A Vadvirágok lányai és az Álom-öböl szerzőjének legújabb családregénye ismét Ausztrália egzotikus tájaira csábítja az olvasót.

Értékelés:

Ebben a majdnem ötszáz oldalas, romantikus, kalandos történetben nem véletlenül ismertem már a felénél körülbelül az én hőn szeretett Jane Eyre regényemre, hiszen az író maga is a szereplők szájába adta ezen hasonlóság megemlítését. A történet maga egyébként több szálon fut, egyrészről a 21. századi Nina szemszögéből, aki a Parázs-szigeten az íráson kívül azzal tölti az idejét, hogy elhunyt dédanyja, Eleanor naplóját és irományait kutatja. Másrészről néhány naplóbejegyzésen keresztül megismerhetjük maga a gyerek Eleanor történetét, azonban a főszereplő valójában a történetben valaki egészen más; Tilly Kirkland, aki 1892-ben a Parázs-sziget lakója, és Eleanor nevelőnője.

A váltakozó időpontok a regényben elérték, hogy felkeltsék az olvasó figyelmét, és már a legelejétől egy letehetetlen könyv legyen. Amint az egyik síkon már kezdenének kibontakozni a történések, rögvest a másikban találjuk magunkat és így tovább. Nem számítottam sokra egyébként a regénytől mégis meglepődtem, mennyire magával ragadott, kicsit olyan volt, mintha egy Merengőbe zuhantam volna (Harry Potter hasonlattal élve), úgy szippantott magába már az első néhány fejezet. Ez pontosan egy olyan könyv, amelyre a hozzám hasonló romantikusak vágyhatnak; hozzátenném, semmi habos-babos túláradás vagy cenzúráznivaló szex jelenet – amiből nekem manapság már kezd elegem lenni. Kaland, menekülés, gyilkosság(?), bűntudat, esély, válaszút! Talán azok, akik „csak” a kortárs irodalmat olvassák, nincsenek is tudatában annak, hogy ezek a régi klasszikusak mennyivel nívósabb romantikus könyveket voltak képesek alkotni a maiakhoz képest – eddig. Végre itt a lehetőség, hogy azok, akik csak mostanában megjelenő könyveket olvasnak, megértsék kicsit ezt a szellemet. Talán kedvet kapnak a valószínűleg eme regény megírásakor az írónak is ihletet adó Jane Eyre könyv elolvasásához is.

Mindenképp ajánlom a történelmi kötetek szerelmeseinek is. A borítóval sajnos én nem vagyok elégedett, úgyhogy akit az tántorítana el, ne féljen belevágni! (Szerintem egy 1890-es évekbeli öltözetű nő vagy egy olyan stílusú kép jobban illett volna a borítóra.)

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: Mint általában a romantikus regényekben. Az egyik főszereplő kicsit tényleg olyan, mint Jane Eyre.
Borító: 7/10 Most őszintén? Önmagában szuper, de ehhez a történethez nem illik, még akkor sem, ha tengerpart van ott. Inkább az 1800-as évekre koncentráltam volna a borítóban.
Kinek ajánlom: A romantikus történetek szerelmeseinek vagy azoknak, akik szeretnek visszamenni kicsit az időben, mondjuk, az 1800-as évek végére.
+ pont: Mert már az első oldalaknál magával ragadott, és csak úgy beszippantott magába.
- pont: Egy kicsikét azért jobban kibontakoztattam volna a történet végét, a nagy megbocsátásokat, helyreigazítást, stb.

0 Tovább

A rettegett jövő - figyelik majd minden mozdulatunkat?

Könyvajánló Felnőtt Young Adult 7 Disztópia Kaland

Képzeljünk el egy nem is olyan távoli jövőt, ahol létrejön egy amolyan Google-höz hasonló gigacég, csak még annál is nagyobb. Ahol az emberek az új közösségi oldalon, a Körön mindent posztolnak magukról, megosztanak, kommentelnek, üzeneteket küldenek... Ahol apró kamerák figyelik az emberek minden mozdulatát, akár még a lakásán is. Egy jövőt, ami útelágazáshoz érkezett. Ti melyik úton indulnátok tovább?

Könyvajánló Felnőtt Young Adult 7 Disztópia KalandMae, a huszonéves lány még csak pár napja dolgozik álmai munkahelyén, de máris teljesen átalakult az élete. Mihez kezdjen ezekkel a tapasztalatokkal? Dave Eggers sokkoló konkrétsággal rajzolja meg napjaink szép új világát. A Kör fiatalos, menő kaliforniai szoftvercég, amelyben nem nehéz ráismernünk a Facebookra vagy éppen Google-re. Lelkesedésük és profizmusuk pillanatok alatt elhozza a tökéletes modernizációt de mi a helyzet a privát szférával és az egyéni szabadságjogokkal? A Kör dermesztő víziója közelebb van hozzád, mint gondolnád.

Értékelés:

Dave Eggers könyvét egyesek nem hiába hasonlítják Orwell 1984 c. regényéhez, amely burkolt társadalomkritika. Mint tudjuk, ott is a Nagy Testvér figyeli az emberek minden mozdulatát, a tévé egyirányú kameraként is funkcionál, és a Gondolatrendőrség pillanatok alatt meghurcol, ha ellenkezel a kormány nézeteivel.

Eggers könyve annyiban kicsit más, hogy nagyjából a 20 év múlva akár be is következhető jövőt mutatja. Disztópia maximum a hangulatában van, amely bár eleinte utópisztikusan indul, és az ember tátott szájjal olvassa a könyvet, ahogy egyre jobban haladunk a vaskos lapok között, úgy kúszik fel az ember bőrén valami néma rettegés. Hiszen persze, mennyire fantasztikus is egy ilyen gigacég. Mennyire szuper, hogy már nincsenek eltérő nicknevek a honlapokon, hanem mindenki a saját nevén szerepel az összesen, és egy jelszava van mindenhova. Amikor a Körön keresztül már mindent elintézhetünk, a névtelenség eltörlése pedig a kommenteket és az embereket egyaránt moderálja. Szuper, nem? De milyen, amikor már kötelező jelleggel kell posztolnod mindenről, a napod kb. minden percéről, és ha hétvégén nem jelensz meg egy céges rendezvényen - vagy ha nem "zingelsz" azaz nem posztolsz róla -, bajba kerülsz. Amikor már annyira beleeszi magát a digitális világ a mindennapjaidba, hogy a melóhelyen 8 monitorod van, de ha nem érkezel elolvasni a közösségi oldalon közben mind a 400 üzenetet, bajba kerülsz... Amikor már éjszaka is a netet bújod, hogy megfelelj a napi limitnek, és minden fontos és nem fontosra egyaránt reagálj. Amikor egy új, technikai forradalom előtt állsz, apró kamerák kezdik el figyelni minden mozdulatodat, sőt hamarosan mindenkiét szerte a világon. Jó, mert megszűnik a bűnözés? Rossz, mert megszűnik a szabad akarat? Te melyik oldalon állnál?

A Kör című könyv olyan életbevágó és modern problémákat dolgoz fel, amely az olvasó velejébe vág, és én például biztos, hogy kötelező olvasmánnyá tenném a gimnáziumban. A hangulata egyszerre felemelő és ijesztő, mert ez a modern könyv döntés elé állít, ítélkezel és ítéltetsz, választasz és aggódsz, kicsit elgondolkodsz a saját életedről is. És a felismerés, hogy csak egy hajszál választ minket el ettől a jövőtől? Talán a döntés, hogy ez a globális cég jó-e vagy rossz, épp annyira megosztja majd az olvasókat is, mint magát a könyvbeli szereplőket.

Bátran ajánlom minden disztópia vagy szépirodalom után érdeklődőnek. Fiataloknak és idősebbeknek egyaránt, azoknak, akik szeretik a technika vívmányaiba dugni a fejüket, vagy azoknak, akik szerették Orwell könyvét, és már régóta keresnek valami olyasmit, csak mégis sokkal "maibbat". Nekem a kedvencek közé került, és sokszor félre kellett tennem, hogy elgondolkozzak a miérteken, és azon, hogy én melyik utat járnám be.

A könyvből egyébként film is készül Tom Hanks és Emma Watson főszereplésével, amely 2017-ben kerül a mozikba. Én már most biztos vagyok benne, hogy nagy sikert fog aratni!

Pontozás:
Egyedi besorolásom: 7. Number ONE (Full kedvenc)
Karakterek: Imádtam mindet! Persze, furák voltak meg rémisztőek, de hát olyan valóságosak, hogy szinte éreztem és tapintottam őket.
Borító: 9/10 Nem rossz a borító, de nem is tudom, van valami hiányérzetem. Talán értékeltem volna egy céget a háttérben vagy valami technikai kütyüt. Egyébként meglepően nagy a könyv, nem egy zsebbe való olvasmány.
Kinek ajánlom: Lásd fentebb.
+ pont: Mert lehúzza a leplet a torz közösségi oldalon feltüntetett életünkről, mert elgondolkodtat a jövőnket és az emberiség jövőjét illetően. Mert megoszt és döntésre kényszerít.
- pont: Mert szeretnék folytatást!

0 Tovább
«
123
MOST OLVASOM
VÁRHATÓ KÖNYVAJÁNLÓK

Nem feltétlenül ebben a sorrendben:

Veres Attila - Odakint sötétebb
László Zoltán - Távolvíz
Chris Carter - Vadász (Robert Hunter 0,5)
Sara Raasch - Hó, mint hamu
Sara Raasch - Jég, ​mint tűz (Hó, mint hamu 2.)
Soman Chainani - Jók és Rosszak Iskolája 1-2
Ian Tregillis - Géplélek (Fogaskerék-háború 1.)
Bíró Szabolcs - Szent ​György testvérei (Anjouk 4.)
Bíró Szabolcs - Elveszett ​csillagok
Bíró Szabolcs - A ​sárkány, aki nem akart aludni
Jeff VanderMeer - Borne
Miranda Kenneally - Becsavart ​szerelem
Cookie O'Gorman - Kamuzások, ​kavarások
Ben H. Winters - Földalatti ​Légitársaság
Samantha King - A ​döntés
Chuch Wending - Halálmadarak
Josh Malerman - Ház ​a tó mélyén
R. Kelényi Angelika - Az ​ártatlan
Lucinda Riley - Viharnővér
Christopher Moore - Lestrapált ​lelkek (Nagy Kaszás 2.)
Gregg Hurwitz - Az ​Árva (Orphan X 1.)

KÖNYVEK KATEGÓRIÁK SZERINT
KIKET SZOKTAM OLVASNI
KEDVENCEIM
A folyamatosan frissülő olvasmánylistámat a következő link alatt tekinthetitek meg: OLVASMÁNYLISTA
NAPI IDÉZET

NYOMJ EGY LÁJKOT, HA TETSZIK AZ OLDAL
"Egy könyv, amit már kiolvastál, sosem lesz ugyanaz a könyv, mint amit kézbe vettél."

/David Mitchell/

Én nem veszek könyveket. Én örökbe fogadom őket. :)
A jó könyvvel az a probléma, hogy a végére akarsz érni, de soha nem akarod befejezni.