Facebook Twitter Addthis

(Udvari és vitézi) élet az 1200-as években – avagy ismét a történelmi kötetek nyomában

Könyvajánló 7 Sorozat Történelmi Kaland Magyar Háborús

Mindannyian tudhatjátok már, mennyire rajongója vagyok a történelmi köteteknek, úgyhogy biztos, hogy lelkendezve fogadok minden ilyen alkotást, azonban közel sem szoktam elfogódott lenni. Arról is többször tettem már említést, hogy az új, magyar kortárs írók mennyire feltörekvőben vannak, és rengeteg könyvet ajánlok is nektek tőlük napról-napra. Így van ez a Sasok a viharban könyvvel is Viola Judittól, ami egy családtörténet nyitó kötete.

„Minél többet foglalkozik az ember egy-egy témával, annál inkább fixa ideái támadnak. Nekem is van három. Először az, hogy a valóság sokkal meglepőbb és fordulatosabb dolgokat produkál, mint a legvadabb képzelet. Arról is meggyőződtem,h ogy a magyar történelem is van olyan érdekes, mint a nálunk nagyobb és szerencsésebb országok múltja. Sőt! Végül abban is biztos vagyok, hogy bőven vannak figyelemre érdemes, ismeretlen vagy félreismert korszakok és személyek. Ezt a három tételt szeretném alátámasztani ezzel a kötettel és a következőkkel, amik IV. Béla uralkodásának a végétől Károly Róbert trónra kerüléséig kísérik végig Aba Amadé és testvérei életét”
/Viola Judit/

Könyvajánló 7 Sorozat Történelmi Kaland Magyar HáborúsVérzivataros, trónviszályos esztendőkben kalandozunk, a XIII. század végi Magyarországon. IV. Béla király nemrég verte ki a tatárokat a pusztasággá vált, földig rombolt, felégetett honból – de alig lát neki az újjáépítésnek, máris fellángol a családi háborúskodás a csak imént kihunyt parázs fölött. 
A középkorban a harc a hatalomért nem pusztán udvari intrikákban merült ki: fegyverrel folyt a küzdelem a trón elbitorlásáért, a meggyengült ország területének szétdarabolásáért. Az agg, ám még mindig erős királyt nővére és saját fia, majd sógora is megtámadja. 
Az utolsó Árpád-házi királyok végnapjainak idejében játszódó történelmi regény a réges-régi hatalmi játszmák izgalmas felelevenítése. A történetet az egyik királyhű nemesifjú kalandjain keresztül tárja elénk a szerző. 
Szirtek csúcsán, nemesi sasfészkekben dőlhet el a királyság sorsa…

Értékelés:

Igazából csak holnap akartam megírni ezt az értékelést, de egyszerűen nem bírtam magamban tartani. Volt, aki majdnem max. pontot adott rá az olvasók közül, és egy csillagot csak a vége miatt vont le, ezt elkerülendő szeretném hangsúlyozni, hogy ahogy a borító kis behajtós része is írja, ez egy családtörténet első kötete, amely a magyar történelembe kalauzol minket el, mint fentebb idéztem, IV. Béla idejébe (s később Károly Róbert trónra kerülésének évébe). A borító alapján először nem gondoltam volna, hogy ilyen szépirodalmi művet kapok a kezembe, azt gondoltam, talán kissé klisés lesz, pedig egyáltalán nem. Nekem a kedvencek között landolt.

A történet maga 3 testvérről szól az Abák ősi nemzettségéből. Mindamellett, hogy a kötet egész jó történelmi hűséggel kalandoztat minket a trónviszályok, lázadások, háborúk korába, a testvérek (Finta, Péter és Amadé) szemén keresztül különböző nézőpontokba nyerhetünk betekintést az akkori történelmi helyzetet illetően. Legelőször gyermekekként ismerjük meg őket és természetüket, életmódjukat, kalandjaikat, majd ahogy növekedvén útjuk szétválik, úgy kalandozunk el mi is különböző tájakra, ismerjük meg az uralkodó család tagjait. Úgy vélem, minden olvasó szeretettel szívébe zárja a közel sem tökéletes fiúkat, kiváltképp a legkisebbet, Amadét, akinek bölcsességét én is megirigyeltem olvasás közben, s annál inkább érdeklődve várom a további kötetekben felnőtté válásukat. Igaz, ami igaz, hogy fiatal koruk első olvasásra igen furcsa viselkedésükhöz képest, nem szabad azonban elfelejteni, hogy abban a korban 13-14 évesen a lányok már férjhez mentek, a fiúk pedig már férfinak számítottak, így gondolom, akkoriban érettebbek is voltak a fiatalok.

Külön kiemelném a minőségi fogalmazást, és a beszédmód helyenként régiessé tételét, ez azonban csöppet sem rontott az olvasási élményen, sőt, külön jót derültem egy-egy felszólaláson, enyhe „káromkodáson”, és ennek a nyelvtani fogásnak hála csak még inkább magával ragadott a könyv. Rám nem jellemző módon napokig olvastam, mert szerettem volna kicsit több időt „eltölteni” Amadéval. Kicsit ez is olyan volt érzésre, mint mikor A gyűrűk urát, vagy bármely más, több nézőpontos könyvet olvastam, mert épp mikor az egyik testvérről volt szó, érdekelt, közben mi történt a másikkal és vica versa. Éppen az ilyen kötetek képesek arra, hogy szép sötét karikákat varázsoljanak a szemem alá, mert mindig érdekel, hogy közben mi történhet a másik szereplővel. Nagyon érdekes, mennyire más irányt vesz a történetben a három fiú sorsa, hogyan cseperednek, milyen kalandokba, viszályokba folynak bele akaratlanul is, és miként állnak helyt a vitézi, lovagi életben. A legkedvesebb része számomra a könyvnek az volt, amikor Amadét megtanítják a becsületszó értékére.

Bárkinek tudom ajánlani, korosztályi megkötésem nincsen, ahogy a szépirodalmi műveknek általában sincs. Férfiak is nyugodtan vegyék kézbe, hiszen nem romantikus könyv, de kalandvágyó, történelmi köteteket szerető nőknek is ajánlom. Nagyon jót tesz néha a zsúfolt tények nélkül, csupán a történetiség és kaland kedvéért visszarepülni a múltba és megismerni eleinket; erre ez egy kitűnő alkalom, eljátszadozni a gondolattal, milyenek voltak valójában az akkori emberek, szokások.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 7. Number ONE (max pontos)
Karakterek: 10/10 – Mindegyiket imádtam, és visszarepítettek az időben. Természetesen Amadé a kedvencem és gyakran kívántam, bár én is olyan bölcs lehetnék, mint ez a kisfiú.
Borító: 9/10 – A kötés maga tökéletes, kemény borítás, a borítóból azért több változatot is megnéztem volna.
Kinek ajánlom: A történelmi kötetek kedvelőinek, férfiaknak is, mert nincs benne szerelmi ömlengés, inkább ármányok, csaták, kalandok. Mindazonáltal én, mint nő is nagyon-nagyon élveztem.
+ pont: A történelmi könyvekért alapból plusz pont jár. Egyébiránt nagyon szépen megfogalmazott, szépirodalmi, minőségi írás, pirospont neki!
- pont: Nincs, bár néha nehéz volt követnem azt, hogy XY az uralkodó épp kicsodája, és mi is történt a múltban, de hát a magyar történelem az már csak ilyen „változatos.”

0 Tovább

Amikor a laptopod átjárót nyit a manókhoz???

7 fantasy Könyvajánló Sorozat Magyar Humor Ifjúsági Kaland

Gondolom, sokan emlékeztek még arra, amikor nem is olyan régen elszabadult Egon, a sárkány az Oktogonon. Persze, ez nem annyira a valóság, mint inkább egy rekeszizomgyakorlat, Virág Emília humorral és határtalan fantáziával teletűzdelt könyvének, a Sárkánycsalogatónak ugyanis megjelent második része, a Boszorkányszelídítő. Én már hónapok óta vártam, és alig bírtam kivárni, hogy sorra kerüljön, és rögtön az első tíz oldalon úgy vigyorogtam, mint egy tejbetök. Hiszen milyen már, amikor egy laptop csak úgy átjárót nyit a padlónkon ki tudja, hová, és amikor éjszaka galád manók lepik el a szobádat?

7 fantasy Könyvajánló Sorozat Magyar Humor Ifjúsági KalandAz év legelszabadultabb fantasyje folytatódik!

A lidércszerető furcsa szerzet: attól boldog, ha minden kívánságod teljesíti, miközben a pusztulásod okozza. Ha mázlid van, besétál néhány manó, a kertésznadrágos fajtából, és felteszi az egyetlen értelmes kérdést: Hol az arany?! Márpedig Adrinak szerencséje van: budapesti albérletében, a dohányzóasztal alatt átjáró nyílik, s egy boszorkánnyal meg egy lidérccel együtt az arany keresésére indulhat. A lány azonban kincsek helyett valami sokkal értékesebbet, egy igazi párt talál, akire a bajban is számíthat, és aki nemcsak azt mondja neki, amit hallani akar, hanem az őszintét. Amúgy Adri ezt az egész ügyet a likkal, a manókkal, a boszorkánnyal meg a lidérccel tényleg kihagyta volna…

Értékelés:

„– Megitták a manók. 
Szükségem volt néhány másodpercre, mire felfogtam, mit mondott. Meg akartam szólalni, de nem tudtam. Csak addig jutottam, hogy kinyitottam a szám, aztán becsuktam. 
– A szobád tele van részeg manókkal – nézett a szobaajtó felé. 
Felhajtotta a bort, majd rám pillantott. Szorosan összezárta a száját, és könnyek gyűltek a szemébe. Aztán az asztalra borult, és megállíthatatlanul zokogni kezdett. 
– Hívj hozzám… mentőt! Összeomlottam! Ez a… rohadt stressz! Ez a rohadt munkahely elérte, hogy részeg manókat hallucináljak!”

 Bár egyet tudok érteni abban, hogy nem volt benne annyi humoros rész, mint az elsőben, leszámítva az első pár oldalt, én azért mégis nagyon tudtam élvezni, és hű maradok az írónőhöz a továbbiakban is, hiszen még mindig azt mondom, kivételes egyéniség az, aki ennyi „badarságot” képes összeírni egy könyvben, és úgy képes megnevettetni, hogy közben azt gondolod: „Neeee, ez hogy jutott már eszébe?” A szereplőket természetesen most is nagyon könnyű megszeretni, annyira, hogy a végén el sem akarjuk engedni őket, habár azért az én szívemben maradt némi űr a régiek miatt. Élveztem volna, ha valaki feltűnik ebben az első részből, de sajnos ez nem történt meg.

Mindazonáltal Adri, a főszereplő pesti lány stílusa nekem nagyon tetszik, bár páran írtátok, hogy túl átlagos, nekem éppen ez tetszik benne. Eléggé unom a „hű de tökéletes” szereplőket, a csini, csupa báj csajokat és a „kigyúrt, Úristen, de helyes és izmos” pasikat. Tetszett, hogy Adri egyszerű, azon pedig külön jól szórakoztam, hogy egy call centerben dolgozik (sajna én is megjártam már), így ismerős volt a helyzet, de érdekes volt a humorosabb oldaláról megközelíteni a dolgokat. Nagyon tudtam röhögni és bólogatni azon, az író milyen jól leírta az idegbeteg betelefonáló emberek stílusát (ez azért kis burkolt társadalomkritika is). Teljesen magamra tudtam ismerni Adriban, és a mondatain, belső gondolatmenetén gyakran vigyorodtam el. Nem tudom, mit gondoltok átlagos alatt, de szerintem annyiban nem átlagos, hogy Adri nagyon humoros, és bár még keresi önmagát, a végére megtudja, mit akar, jólelkű, segítőkész, kitartó és többre értékeli az emberi értékeket, mint a pénzügyieket. Ez szerintem manapság nem jellemző annyira.

Berzence, Belizár és Sanyi, a történetbeli három férfi mind külön oldalt érdemelnének. Nem titok, hogy Berzence volt a kedvencem, aki közel sem a tökéletes „pasi”, akire minden olvasó ugrik. Alacsony, kicsit vehemens, rengeteg hibát elkövetett, akaratos, bosszúálló, na de miből lesz a cserebogár, azért a felszín alatt látni, hogy egy kedves srác, aki csak elfogadásra vágyik. A többiekről majd kialakítjátok a saját véleményetek, nem akarok sok poént lelőni.

Rendkívül fordulatos történet, világokon át, és külön értéke, hogy képes a saját, hétköznapi és unalmas világunkat is különleges, rejtett titkokkal, helyekkel, varázslatokkal felruházni. Ki tudja, lehet, hogy egy napon én is találok egy átjárót az egyik buszon ülve, vagy a liftben, esetleg reggelre manók ülnek majd az ágyamon és lidércek lebegnek a fejem felett.

Tudom ajánlani mindenkinek, aki szereti a furcsa, a humoros vagy a fantasztikus történeteket, azoknak, akik olvasták az első részt, de azoknak is, akik nem. Igen, az első nekem is jobban tetszett talán, de ez sem sokkal marad el mögötte. Imádtam!

„Reggel benyitottam a szobádba, és a laptopod előtt egy manó ült. Nekem ez sok. nagyon bírlak téged, jó lakótársam voltál, de nem tudom, hogyan tudnék a tulaj elé állni, és megmondani neki, hogy csináltál egy „alvilág-kapuja”-lyukat a padlóba, amin manókat engedsz a lakásba. Direkt utánanéztem a neten, és nem vagyok elmebeteg. Aki hallucinál, az általában nem reggel, és akkor sem manókat.”

Mások molyos véleményei:

„Aki olvasta a Sárkánycsalogatót, az nem fog csalódni a folytatásban sem. Egy igazi urban fantasy, mely Budapesten kívül, a jól ismert királyságba is elkalauzol bennünket. 
Nem tudom, hogy miért, de végig úgy éreztem, hogy Adri lakása a Tűzoltó utcában van és képszerűen pörögtek előttem az események. 
Most már nem csak boszorkányokkal kalandozhatunk, hanem lidércekkel és lidércúrral is. Bepillantást nyerhetünk az alvilágban történő „lélektisztításba”, pontosabban: nyúzásba. 
Szókimondó, izgalmas és humoros történet. Néha pedig előbukkannak az igazi emberi érzések, értékek, jellemek, amik csak emelik a történet értékét.”

„A Boszorkányszelídítő ezúttal kicsit mélyebbre merészkedett a komolyságot illetően, ez viszont csak előnyére válik. Legalább annyira – ha nem jobban – szerethető, mint az első rész, ezúttal is rengeteg esemény történik, soha egy pillanatra sem kell aggódnunk azon, hogy lenne időnk unatkozni.”

„A könyv olvasását mindkét tábornak ajánlom: éppen annyira hasonlít a Sárkánycsalogatóhoz, hogy élvezzék, akiknek az is tetszett; illetve annyiban különbözik, hogy esetleg akinek az nem jött be, egy új történetet is kipróbálhasson.”

„A humor talán kevesebb volt, mint amit az írónőtől (a Sárkánycsalogatótól) megszoktam, ennek ellenére a világfelépítés remek volt. Egy percig sem unatkoztam, izgalmas történet, és ismételten összekeveredik a mai világ technikája a régi korokat idéző Hetedik Királyság életével, és mindezt úgy, hogy az olvasó úgy érezze, ez teljesen normális. Persze egyáltalán nem az, és a szereplők sem, de én ezt vártam a regénytől..”

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 7. Number One
Karakterek: 10/10 – Nagyon szerethető és „emberi” karakterek.
Borító: 10/10 – Nekem jobban tetszik, mint az első, egyébiránt méretben éppen akkora, jól mutatnak együtt.
Kinek ajánlom: A fantasy vagy a humor kedvelőinek, akik szeretnének röhögni egy jót és kicsit elkalandozni a világokban.
+ pont: A sok-sok humoros részért.
- pont: Néha kicsit soknak éreztem a harcok leírását, de nő vagyok, ez elnézhető.

0 Tovább

Half the World - A harcos

Könyvajánló 6 Sorozat Fantasy Kaland Young adult

„A gyilkosság… nos, a gyilkost csak az különbözteti meg a hőstől, hogy ki a halott.”

Nem régiben írtam nektek Abercrombie - Half a King című regényéről, ami a kedvenceim között landolt. Abban adott volt Yarvi, a „félkezű”, eleinte félénk fiú, később ravasz és fondorlatos férfi, most pedig, a sorozat második részében Hild Bathu (Tüske), az eleinte elkeseredett, később tökéletes gyilkossá váló lány kalandjait követhetjük végig.

Könyvajánló 6 Sorozat Fantasy Kaland Young adult

Könyvajánló 6 Sorozat Fantasy Kaland Young adult„Gyors, sodró történet tele árulással és bosszúval. Már az első oldalon magával ragadott, és nem is eresztett többé.” 
George R. R. Martin 
A Trónok Harca írója

Ritkán, de előfordul, hogy egy lány nem Béke Atya, hanem Háború Anya szolgálatába szegődik. Hild Bathu, azaz Tüske csak a csatározásnak él, apjához hasonlóan diadalra vágyik, de egy végzetes gyakorlótéri baleset után nem harcos, hanem gyilkos lesz belőle. 
Yarvi atya, Gettföld agyafúrt minisztere megmenti őt a kínhaláltól, és magával viszi egy küldetésre, amely nagy hatással lehet a Szilánkos-tenger sorsára. Háború fenyeget, és Yarvi egész országát elpusztíthatja, ha a miniszter nem talál szövetségesekre. 
Tüske az úton harcossá érik, de – mint mindenki más – belegabalyodik Yarvi atya cselszövésének hálójába, ahonnan nem mindenki kerül ki épségben. A miniszter a köz java érdekében képes feláldozni bárkit, főleg egy harcost, de Tüske talán képes lesz saját utat vágni magának a kardjával.

Értékelés:

Azt rengetegen írták már, hogy ez bizony nem marad el az elsőtől, és tényleg nem, habár nekem nagyon hiányzott Yarvi nyugodt stílusa, körmönfont eszmefuttatása, meg úgy általában a régi csapat, hiszen ha megszokunk egy adott szereplőgárdát, nagyon nehéz őket elengednünk még akkor is, ha Tüske és Brand személyében úgy hősökkel gyarapszik a történet. Azt hiszem, ezzel rajtam kívül sokan így vannak, mert bár a történetben feltűnik az elvileg csak pár évvel idősebb Yarvi, és igen komoly szerepet is vállal, de mégis, valahogy így, hogy nem látunk be a gondolatiba, csak egy távoli személy, egy érthetetlen és idegen férfi, aki már-már kegyetlenül számító. Pedig az első részből tudjuk csak igazán, hogy milyen is ő valójában, és mi mindenen ment keresztül, mire útja idáig vezetett.

Könyvajánló 6 Sorozat Fantasy Kaland Young adult

Az új szereplő legnagyobb meglepetésemre nő, amire csak kicsit később jöttem rá a nevek kuszasága miatt, és bár erősen emancipált vagyok meg minden, az ő forrófejűsége néha még nekem is sok volt, de meglepően ez a tény nemhogy elriasztott volna, inkább csak még érdekesebbé tette az egészet. Persze, Tüske kivételes, sokkal bátrabb, mint bármelyik férfi, az elszántságról nem is beszélve, és bár tényleg szinte minden ellene szól, mégis megvalósítja az álmait, és a sok szenvedés, lenézés ellenére (vagy talán éppen ezért) megerősödik. Az egyik kedvenc szereplő a könyvben a mestere Szkifr, aki képes egy zabolátlan, erőszakos „csitriből” komoly és veszélyes gyilkost faragni, de természetesen nem sokkal marad el tőle új útitársunk, a bivalyerős, ugyanakkor hatalmas szívvel rendelkező és jólelkű Brand sem, aki elég hamar felhívja magára a figyelmünket jóképűségével is. Igazságérzete gyakran felülkeveredik harci kedvén és párszor nem várt bajba és kalandba sodorja. Érdekes egy páros, s ezt még fűszerezzük meg Yarvi atya fondorlataival, pár, az első könyvből ismert szereplővel, a félelmetes Grom-gil-Gormmal, Skaer anyával, Laithlin királynével, és egy kitörni készülő globális háborúval.

Yarvi atya minden leleményességére szükség van, hogy ne essen egymásnak a Szilánkos-tenger összes birodalma, hála a Főkirálynak és Wexen nagyanyának.

Az első részhez talán kicsivel kevesebb kalandozásban van részünk, csöppnyivel több politikában és harcossá válásban. A történet főfonalát Yarvi, Tüske és Brand irányítják, én pedig nagyon remélem, hogy mihamarabb megkaparinthatom a harmadik részt is.

 Mindenképpen ajánlom nektek, ha olvastátok az első részt, de akkor is, ha nem, ez jó alkalom arra, hogy ezt a "hiányosságot" pótoljátok. :) Ez egy nagy részletességgel felépített fantasztikus világ, ami szerintem még tartogat számunkra meglepetéseket.

Mások molyos véleményei:

„Kedvelem Abercrombie stílusát: pörög, nem bonyolódik bele részletes leírásokba, ügyesen vált nézőpontokat, és a cselekményben is van a tarsolyában egy-egy váratlan fordulat.”

"Nem gondoltam volna, de sokkal jobban szerettem ezt a részt, mint az elsőt. A történet nagyon érdekes volt, akárhányszor elkezdtem olvasni, alig bírtam lerakni. 
Furcsa volt, hogy Yarvit kívülállók szemszögéből láthattam, és hogy emiatt mennyire távolinak/idegennek érződött, holott az első részben alaposan megismerhettem. 
Az új szereplőket imádtam! Nem hittem volna, sőt tartottam is attól, hogy milyen hatással lesz, ha más karakter szemszögéből kerül bemutatásra a könyv, de abszolút pozitív csalódás volt! Tüske és Brand is nagyon szimpatikusak voltak, egyszerűen imádtam őket.”

„Régebben, ha megkérdeztél volna, azt mondtam volna, hogy engem nem érdekel a háború, a politika, a cselszövés és ármánykodás. Dehogynem! Fantasy köntösben, Abercrombie-ul!”

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: 9/10 – Új főszereplők, új megvilágítás. Tüskében kicsit magamra ismertem. Egyébiránt szeretem az erős, női, kivételes karaktereket, bár néha talán már kicsit sok is volt. :)
Borító: 10/10 – A betű süllyesztett és olyan jó, kemény borítás, illik az első részhez.
Kinek ajánlom: A fantasy kedvelőinek, azoknak, akik olvasták az első részt, vagy azoknak, akik szeretik Abecrombie stílusát.
moly.hu-n elért százalék: 89%
+ pont: Mert kicsit kiáll a nőkért, olyan értelemben véve, hogy itt végre egy erős, női karaktert kapunk, aki nem hagyja, hogy az előítéletek, vagy a „konyhában a helyed” társadalmi felfogás eltántorítsa céljától.
- pont: Mert Yarvi kicsit távolabb került tőlünk a könyv olvasása folyamán, ez furcsa érzés volt.

0 Tovább

Félre az idealizált hősökkel? – avagy itt egy testi fogyatékkal élő főszereplő

Könyvajánló Young Adult Fantasy Sorozat Kaland 7

Idealizált hősök? Abercrombie Half a King – az uralkodó című könyvének testi fogyatékkal élő hőse, Yarvi úgy született, hogy jobb kezén öt ujj helyett csak hüvelykujja van. Általában a könyvek 99%-ában természetellenesen idealizált hősöket kapunk, akik után aztán egész életünkben sóvároghatunk – hasztalan. Ezek után már egészen szokatlan volt, hogy egy testi fogyatékkal élő, közel sem bátor, sőt, már-már a gyávaság határait súroló főszereplőről olvashattam (amíg a történések meg nem keményítik), ráadásul az író egy pillanatra sem hagyta elfeledtetni velem, hogy Yarvit lenézik, megvetik, ő megveti és utálja saját magát, fél az emberi kapcsolatoktól, nem boldogul a nyomorék kezével stb. Erről fogok részletesebben írni.

Könyvajánló Young Adult Fantasy Sorozat Kaland 7„Gyors, sodró történet tele árulással és bosszúval. Már az első oldalon magával ragadott, és nem is eresztett többé.” 
George R. R. Martin 
A Trónok Harca írója

Régen, mikor a világot Nap Anya és Hold Atya irányította, amikor a nomádok Tenger Anyához és Föld Atyához imádkoztak, Uthrikot, Gettföld nagyhatalmú királyát és trónörökösét, nagyobb fiát saját alattvalóinak cselszövése terítette le. 
Yarvi, a kisebb fiú, a „félember”, aki úgy született, hogy jobb kezén egyetlen, görcsös ujj van, egy nap arra ébred, hogy király lett. A vékony fiú fejére azonban nagy a Királyi Fejpánt, s bár teljesen alkalmatlan a feladatra, mégis csatába indul, melyre halott apja helyett vezeti népét. 
De hiába nyomorék, hiába kerül rabszolgasorsra, éles elméjével kitűnik társai közül, s a számkivetettek furcsa seregének élére áll. Yarvi útja talán éppen oda vezet vissza, ahonnan indult: cselszövők, árulók és királygyilkosok közé…

Értékelés:

Már az első pillanattól kezdve tudtam, hogy imádni fogom a könyvet, mégis egy ideje már várakozott, hogy sorra kerüljön, ugyanis mindig minden közbejött, főleg más könyvek, mire hozzá eljutottam volna. Most viszont megvagyok az első résszel, és alig várom, hogy ma éjjel elkezdhessem a folytatását, a Half a World – A harcos olvasását, ugyanis mint lentebb látni fogjátok, ez a könyv is a legkedvencebb könyveim közé került – nem véletlenül.

Mint említettem, nekem kifejezetten tetszett, hogy nem egy idealizált, tökéletes szereplőt kaptam, hanem egy valósághű srácot, aki fél az uralkodástól, aki nem akar felelősséget vállalni egy egész országért, és aki sajnos meglehetősen sok megvető és lenéző tekintettel találkozott már élete során a keze és fizikai adottságai(nak hiánya) miatt. Szóval egy egyszerű karakter, aki talán éppen ezért szerethető, s nagy élvezettel olvashatjuk kalandjait, melyek során csodálatos jellemfejlődésen megy keresztül; hiszen lassan felnő, megtanulja elismerni saját adottságait, használni az eszét.

Nem is annyira a fantasy kategóriába sorolnám, inkább a kalandregények közé, ugyanis nekem annyira tetszett a sok helyszín, amit bejár, az a sok történés, amin keresztülmegy, hogy olyan kellemes emlékeket idézett fel bennem, mint mikor A gyűrűk urát, vagy az Odüsszeiát olvastam. Jó, tudom, hogy az utóbbi nem sokatoknak kedvence, azt szeretném érzékeltetni, hogy egy szépirodalmi műhöz hasonlóan itt is van szép kerete a történetnek, egy kiindulási alap és egy cél, ahova tartunk, a viszontagságos úton pedig megismerjük és megszeretjük nem csak Yarvit, hanem a sorstársait, barátait is. Mindazonáltal a fantasy besorolást egy olyan világért kapja, amely valahogy (a többi olvasó véleményét olvasgatva) talán egy alternatív középkori viking helyre varázsolja az olvasóit. A történet vége természetesen nem várt csavarral ér véget, és összességében egy olyan kellemes nyomot hagy az olvasóban, ami nem hagyja egykönnyen elfeledtetni magát.

Bár Young Adult kategóriába van sorolva, azaz fiataloknak ajánlott, most őszintén, 26 éves vagyok, és az igaz, hogy tíz évvel ezelőtt is imádtam volna a könyvet, de az is igaz, hogy tíz év múlva is imádni fogom, és személy szerint nem lepődnék meg rajta, ha az évek múlásával (mint ahogy A gyűrűk ura esetében is) a történetet felfedezné magának a filmipar is.

Tudom ajánlani a fantasy vagy a kalandregények kedvelőinek válogatás nélkül, mivel nekem ez is a Number One kategóriába tartozik, azaz a kedvenceim közé (ami valljuk be, nálam nem egyszerű feladat), így azt gondolom, kitartói olvasóim körében ez garancia és „jótállás”. :)

Mások molyos véleményei:

„Egyébként is szeretem ezt a műfajt, amit manapság „high fantasy”-nek hívunk, és tényleg minden megvolt benne, amitől új kedvenc könyvvé vált számomra: jól kidolgozott világ, még jobban kidolgozott karakterek, rengeteg csalódás, meglepetés, titkok, emberség és embertelenség, háború és vérontás rózsaszín megoldások nélkül, és egy hosszú út, amit együtt tettem meg a főszereplő Yarvival.”

„Abercrombie az az író, akitől elég volt egyetlen regényt elolvasnom és már tudtam, hogy ettől kezdve mindig vevő leszek a történeteire. Egyértelmű volt, hogy Az uralkodó esetében sem fogok sokáig tétovázni. :)”

„Ez egy olyan beszippantós könyv. Mintha végig ott álltam volna Yarvi mellett a történetben, mint egy láthatatlan szemlélő.”

Pontozás:

Egyedi besorolásom:  7. Number ONE (legkedvencebb)
Karakterek: 10/10 – Nagyon jó, hogy ilyen hús-vér karaktereket kaptunk.
Borító: 10/10 – A betű süllyesztett és olyan jó, kemény borítás. De azért a külföldi borító se semmi:

Könyvajánló Young Adult Fantasy Sorozat Kaland 7

Kinek ajánlom: A fantasy kedvelőinek, ez biztos, hogy tuti befutó lesz nálatok. De lényegében inkább kalandregénynek mondanám! Olvasmányos!
moly.hu-n elért százalék: 86%
+ pont: Mert nem egy tökéletes főszereplőt kaptam. :D
- pont: Nincs :D

               

0 Tovább

Életrekelt mesebei hercegem - avagy a Sorok között c. könyv folytatása, a Lapról lapra értékelése elsőként tőlem!!! :) (Megjelenik 29-én!)

A Sorok között Jodi Picoult és lánya, Samantha van Leer nagysikerű regénye nekem is a legkedvesebb könyveim közé került a polcra. Bár eleinte azt hittem, ez egy egyszerű mese, rá kellett döbbennem, hogy korántsem: egy ez mese, gyerekeknek ÉS felnőtteknek, egy mese, amely életre kel, magával ragad, függővé tesz, és elhiteti az olvasóval, hogy a szereplők élnek! Akkor is élik a saját életüket, amikor nem nyitjuk ki a könyvet, szomorkodnak, örülnek, sírnak és nevetnek, éreznek és szeretnének valóra válni.

Könyvajánló 7 Gyerek Felnőtt Ifjúsági Romantikus Fantasy Kaland Young Adult Humor

„CSAK HOGY TUDJÁTOK: amikor azt mondják, ”Egyszer volt…”, csúnyán átvernek. Nem csak egyszer van. Még csak nem is kétszer. Annyiszor van, újra meg újra, ahányszor valaki kinyitja ezt a poros régi könyvet.”

Csak hogy tudjátok, tűkön ülve vártam, hogy mihamarabb megkaparinthassam a folytatását, a Lapról laprát. Aki olvasta az első kötetet, tudja, hogy miről beszélek. Olivér, a mesebeli herceg az első részben nagy-nagy kalandok, gondok és fejtörés árán végül kikerül a való életbe, szerelméhez, Delilá-hoz. Csakhogy lehet, hogy a való élet nem is olyan tökéletes, mint elsőre gondolták, és lehet, hogy nem ők az egyetlenek, akik nem elégedettek a saját világukkal. A kötet 29-én kerül a könyvesboltok polcaira, én azonban voltam olyan szerencsés helyzetben, hogy korábban olvashattam, így elsőként tőlem olvashattok értékelést a könyvről. :)

Az első részről, a Sorok közöttről már ITT írtam nektek, most elengedhetetlen, hogy a Lapról lapráról is szóljak pár szót.

Könyvajánló 7 Gyerek Felnőtt Ifjúsági Romantikus Fantasy Kaland Young Adult HumorA valóságban Delila és Olivér soha nem lehetne egy pár. Viszont itt vannak a valóságban, és mégis párként élnek. Szembe kell nézniük a ténnyel: a „Boldogan éltek, amíg meg nem haltak” mondatot akár komolyan is vehetik. A sors azonban különös módon üzen nekik, és hamarosan rá kell jönniük: egy mese újraírása kockázatokkal jár.

A Sorok között folytatásában Olivérnek olyan hétköznapi problémákkal kell megküzdenie, amelyekről nem is álmodott: eddig mindenki az ő alattvalója volt, mostantól azonban neki kell alkalmazkodni másokhoz. Ami nem is olyan könnyű feladat, ha az embernek már előre meg van írva a meséje… 
Delilának és Olivérnek közösen kell eldönteniük, mennyit hajlandóak kockáztatni az igaz szerelemért, hogy a történetük a való világban is boldog véget érjen. Hiszen a legnagyobb kalandok nem a tündérmesék lapjain történnek…

Értékelés:

Imádtam az egészet!!! Rajongok ezért a folytatólagos történetért, és, ha lehet ilyet mondanom, a második rész még jobban tetszett, mint az első, már csak azért is, mert ezúttal inkább a való életben játszódik, valós problémákkal.

Fantasztikus ez a felnőtteknek írt mese, ami (majdhogynem) képes elhitetni velem, hogy a könyvszereplők tényleg egy külön életet élnek, amikor nem nyitjuk ki a könyveket. De erről nem szeretnék bővebben nyilatkozni, mert hibbantnak hinnétek. :) Inkább azt tudom javasolni, ne hagyjátok ki ezt a fantasztikus élményt, hogy eljátszhattok a gondolattal: milyen, amikor a mesebeli herceg életre kel, és viszonozza az olvasó szerelmét. Ugye, hogy minden könyvmoly legalább egyszer eljátszott már ezzel a gondolattal, ha nem ezerszer?

Persze, aki már olvasta az első részt, annak nem kell bemutatnom a történetet, úgy gondoltuk, Olivér és Delila boldogan élnek a való életben. Igen ám, de mind tudjuk, hogy a valóságban közel sem egyszerű minden annyira, mint egy tündérmesében, adódnak problémák, a tetteknek következménye van, és a rossz dolgok kíméletlenül csőstül jönnek, nem válogatnak. Nem tudhatjuk előre, hogy mi vár ránk, mi fog történni, nincs előre megírt szövegkönyv, feltétlenül boldog vég, itt mindenért meg kell küzdeni és ki kell érdemelni a boldog befejezést.

Nagyon sokat nevettem fel a könyv elején hangosan, szerencsére a családom már hozzászokott ehhez, szóval meg sem kérdőjelezték, hogy mért röhögcsélek magamban a szobámban, egyébként azon, hogy Olivér mennyit szerencsétlenkedik a suliban, milyen nehéz megszoknia ezt az életet, és milyen butaságokat csinál. Természetesen teljesen a szívemhez nőtt a srác, és bármit megbocsátok neki. Aztán voltak olyan részek, ahol elszomorodtam, és olyan is, ahol a vége felé majdnem sírtam, és csak azért nem tettem, mert a nálunk nyaraló unokahúgom és unokaöcsém valószínűleg megijedt volna a hirtelen kifakadásomtól. De a szemem azért könnybe lábadt. Mindazonáltal, ne féljetek, nem fogjátok végigkönnyezni az egészet, és nem sírós-depressziós hangulatban fogjátok befejezni, hanem szívmelengető emléket hagy majd a lelketekben a történet, és úgy dédelgetitek majd, hogy senkinek kölcsön sem fogjátok adni, hogy majd egyszer a gyerkőcötök megfelelő korú lesz, feltétlenül felolvashassátok neki. :) Én legalábbis így vagyok vele.

Kicsit hiányoltam a csodálatos illusztrációkat az első részből, de mivel ez leginkább a valóságban játszódik, így megértem annak hiányát. Természetesen a fekete-fehér rajzokból nincs hiány, az én szívem azonban mégis azokhoz a színes rajzokhoz vonzódik.

Érdekesség az első részhez képest, hogy több mellékszereplő is főszerepet kap, jobban megismerhetjük Julest, Delila barátnőjét, valamit Edgar is sokkal többet kerül a pódiumra, ezúttal az ő szemszögéből is sokat olvashatunk majd. Személy szerint ez a befejezés nekem sokkal jobban tetszik, mint az első, valahogy minden és mindenki a helyére kerül, megleli a boldogságot, ráadásul ott és azzal, akivel nem is gondolnánk. Nem kevés meglepetést tartogat a könyv; nem várt fordulatok pezsdítik fel az egyébként is sziporkázó „mesét”, ide-oda ugrálunk a világok között és mi magunk is keressük a tökéletes megoldást, amit természetesen csak maga az író találhat meg. :)

Bátran ajánlom gyerekeknek, felnőtteknek, szülőknek és nagyszülőknek. A mesék kedvelőinek vagy azoknak, akik már nem hisznek a mesékben. Lányoknak, szerelmeseknek, azoknak, akik menekülnének kicsit a való világból. Azoknak, akik voltak már szerelmesek könyvszereplőkbe, vagy gyakran kívánták már, bárcsak életre kélne az egyik főszereplő. Azoknak, akiknek tetszett az első rész, és nem tudják elengedni a szereplőket, vagy kíváncsiak a folytatásra.
 

Könyvajánló 7 Gyerek Felnőtt Ifjúsági Romantikus Fantasy Kaland Young Adult Humor
A könyv külföldi borítója

Pontozás:
Egyedi besorolásom:  7. Number ONE (Imádtam!)
Történet: 10/10
Karakterek: 10/10
Borító: 10/10 – Az elsőhöz képest más, érthető módon valósághűbb. Én személy szerint jobban örültem volna valami mesés borítónak, és legalább annyi csodálatosan fantasztikus illusztrációnak, mint az első könyvben, mindazonáltal merek én bármi rosszat is mondani erre a fantasztikus könyvre?
Kinek ajánlom: Gyerekeknek, felnőtteknek, szülőknek és nagyszülőknek. A mesék kedvelőinek vagy azoknak, akik már nem hisznek a mesékben. Lányoknak, szerelmeseknek, azoknak, akik menekülnének kicsit a való világból. Azoknak, akik voltak már szerelmesek könyvszereplőkbe, vagy gyakran kívánták már, bárcsak életre kélne az egyik főszereplő.
+ pont: Imádtam az egész eredeti történetet!
- pont: NINCS. Ja, de, miért ért véget??? Soha ne érjen véget a történet! :)

0 Tovább

Élet a halálon túl – avagy A nagy illúzió

Könyvajánló Kaland Felnőtt Dráma Magyar 4

Az idők kezdete óta foglalkoztatja az embereket, vajon mi vár ránk a halál után, van-e utána élet, Menny vagy Pokol, Purgatórium, megbűnhődünk-e vagy nyerünk-e megbocsátást? Találkozunk-e rég elhunyt szeretteinkkel, angyalokkal, szentekkel, Istennel? Van-e értelme az életnek, súlya az életen túl a döntéseinknek, van-e alapja a vallásnak, és ha igen, melyiknek? Van-e értelme a hitnek, és hová vezet mindez? Az élet csak a kezdet, valaminek az eleje, vagy valaminek a vége? Ez a kérdés már olyan neves írókat is megmozgatott, mint Dante vagy Homérosz, s most egy kortárs magyar kötettel készültem nektek. Benyák Zoltán A nagy illúzió című szürrealista művében elkalandozhatunk a főszereplővel a túlvilágon, s közben olyan híres emberekkel is összefuthatunk, mint Edgar Allan Poe, Charlie Chaplin, Drakula gróf, Kurt Cobain vagy Salvador Dalí.

Könyvajánló Kaland Felnőtt Dráma Magyar 4Tom Pastor a képzeletének rabja. Szerelmi élete viharos, hétköznapjai keservesek. Alig létezik számára más, mint az ecset és a vászon, hogy illúzióit valósággá álmodhassa. 
Tom negyvenéves, festőművész, és egy nap arra ébred, hogy halott. 
De az életének ezzel még koránt sincs vége. 
A túlvilági sötétség sivatagában megcsörren egy piros telefonfülke készüléke: a vonal másik végén felcsendülő hang akar tőle valamit. 
Hősünk elindul hát beteljesíteni a küldetését, útját nem gátolja sem tér, sem idő, ezen a helyen vígan megfér egymás mellett Edgar Allan Poe és Charlie Chaplin, Drakula gróf és a Gyáva Oroszlán, Salvador Dalí szürrealista rémálma és Tom Pastor Keselyűembere… Szerelem és halál. 
A nagy illúzió a megismerhetetlen felfedezésének regénye, édes-bús felnőttmese a boldogság kereséséről és megtalálásáról, ott, ahol a legkevésbé számítanánk rá.

Értékelés:

Bár a könyv borítója önmagában teljesen hidegen hagyott és nem keltette fel a figyelmem, szerencsére a fülszöveg és némi utánajárás és ajánlás után úgy döntöttem, beszerzem ezt a könyvet és nekiveselkedem. Emlékszem, hogy mikor megérkezett a könyv, hirtelen nem tudtam eldönteni, melyik kategória polcára tegyem, szóval úgy döntöttem, majd utólag „beskatulyázom”, de ez most sem nagyon akar sikerülni. Ha mindenképpen választanom kellene, vagy be kellene határolnom, akkor valahol a szürrealista fantasy és a furcsa kalandregények közé kerülne, bár jómagam valamiért a disztópiákhoz raktam, de még nem biztos, hogy nem vándorol át onnan máshová. :)

Nehéz megmondani, hogy melyik ember mire számít, amikor a kezébe kerül a könyv, azt hiszem, én inkább számítottam nagy igazságokkal teli mondandóra, mint egy ilyen hihetetlen utazásra. Olyan volt, mintha elvarázsoltak volna, vagy egy fantasztikus filmet látnék – ahogy azt többen is írtátok a könyvvel kapcsolatban. A történet eleinte csak homályos ködfolt, de amint a főszereplő Tom életének több részét is megismerjük, akaratlanul is sodródunk az árral, a történet részesei leszünk, már többé nem tudjuk objektíven szemlélni az eseményeket. Úgy éreztem, szeretném, ha valami megváltozna, nem akartam elfogadni, hogy egy ilyen élet után egy könyvben csak így meg lehet halni. Hiszen a könyvek nem azért jöttek létre, hogy a kendőzetlen és unalmas valóságot tárják elénk, hanem hogy megnevettessenek, elkápráztassanak, elvarázsoljanak, hogy egy olyan menekülőutat biztosítsanak számunka, ahová mások nem tudnak utánunk jönni.

Ahogy Tom és családja életét olvastam, úgy gondoltam, ez akár bárkié lehet. Egy félresiklott élet, rossz döntések, hibák, gyarló emberek és a mókuskerék. Aztán egyszer csak vége. Semmi elégtétel, semmi megfogalmazódott nagy igazság, csak a halál. Vagy mégsem? Benyák Zoltán könyvében helyszínről helyszínre vándorolva megismerhetjük a túlvilágot és annak kifacsart szabályait, rendszerességét/rendszertelenségét. Szimpatikus révészünk oldalán bejárhatjuk a furcsa, a valóságra torz tükröt mutató városokat, híres embereket ismerhetünk meg, és végig szurkolunk Tomnak, hogy megtalálja, amit, vagy akit keres, és ebből a lehetetlen helyzetből valahogy mégis boldog vég sikerüljön. Egyáltalán lehetséges ez? Nem akármilyen könyv ez, mert olvasása közben úgy éreztem, az író agyának eldugott szegleteiben száguldok, kitalált festményeken végig a piros Chevrolettel, Ninával és Tommal az oldalamon. A mesébe illő környezet és a kifordított világ olyan fantáziáról árulkodik, ami nem mindegyik író sajátja. Úgy éreztem magam, mint egy gyerek, akit fellöktek egy hullámvasútra, ahol azon kívül, hogy hol fent, hol lent száguldok, és torkomban dobog a szívem, különféle keselyűs dögszörnyek ijesztgetnek és integetnek a lefolyni készülő égboltról. Talán ez a mondat érzékelteti leginkább a történetet, ahol szerintem egyáltalán nem véletlen, hogy többek között Dalíba is belefutunk, mert ezt a könyvet akár ő is festhette volna.

Könyvajánló Kaland Felnőtt Dráma Magyar 4

A legjobban az tetszett benne, ahogy folyamatában ismerkedünk meg a szereplőkkel, tudunk meg egyre több dolgot róluk, folyunk bele az életünkbe, az pedig, ami a végén pluszban kiderül, illetve ahogy a vége alakul… Már csak azért is megéri elolvasni! Erre nem lehetett számítani, és igazán kerekké teszi az egészet. A maguk emberi hibáikkal együtt is igen szerethetők a szereplők, személy szerint Nina a kedvencem, mert kicsit magamra emlékeztetett. Bár volt egy-két olyan rész, ami már nekem is majdnem túl szürrealista volt, összességében szerettem a könyvet.

Azt hiszem, talán Benyák Zoltán tényleg hisz valami ilyesféle túlvilágban, és igyekszik a könyvével annyi emléket hagyni az emberekben, hogy sose felejtsék el és ott ülhessen abban a bizonyos Chevroletben a sivatagot szántva. :)

Ha valami különlegeset olvasnátok, mindenképpen tudom ajánlani a könyvet! Egy kis kalandos utazás még senkinek sem ártott meg. Külön kis fondorlatosság még, hogy annyiféle kor és helyszín keveredik a történetben, hogy egyszerre tehetünk utazást térben és időben egyaránt. :)

Mások molyos véleményei:

„Csodálatos és ijesztő volt egyszerre. Nagyon alap dologra építkezett az író: egy festő meghalt és nem emlékszik rá, hogyan. Na, hogyan? Kivel? És miért? Mi lesz most? 
Én elsőre kicsit dagályosnak éreztem, mintha túl sok lényegtelen dolgot sóztak volna a nyakamba Tom Pastor életéről, szerelméről, festményeiről, de aztán… amikor meg tudtam válaszolni a feljebb feltett kérdéseket, amikor minden a helyére került bennem, akkor csak ámultam. Imádom, ha egy könyvben minden fontos, minden elejtett apróságnak, információ morzsának szerepe van! Összességében az egész regény lassú, melankolikus, de csodaszép. Nem mondom, hogy nem megterhelő olvasmány, de marhára odatette az író ezt a történetet.”

„A cím alapján először a bűvész trükkökre asszociáltam, amik valamiért nagyon vonzanak. Ezt követően olyat tettem, amit ritkán szoktam: elolvastam a fülszöveget. Még jobban el kezdett érdekelni a történet, mert a szemfényvesztés mellett még a halál témája is izgat. Ne kérdezzétek miért. 
Mit szólnál, ha a sivatag közepén ébrednél, majd megcsörrenne egy telefon? A telefonkagylót felvéve, egy hang a vonal másik végéről arra kérne, hogy találj meg valakit.”

„Számomra Benyák legnagyobb erőssége, hogy tényleg úgy ír, hogy szavai nyomán a belső vetítőgép azonnal működésbe lép! Tudom, valahol minden könyv sajátossága ez, hiszen ezért (is) olvasunk, de nála mindent annyira élesen, tisztán, magabiztos és tudatos kidolgozásban kapunk, hogy belső rendezőnknek sincs más dolga, csak lerogyni a bársonyszékre, és nézni, mint… nos, a moziban.”

„Elsősorban a könyv világa fogott meg, és azóta sem ereszt. Abszurd, kiszámíthatatlan, elképesztő. A maga kicsavart és ijesztő módján gyönyörű. Az út, amit Tom bejár ebben a világban, egy alaposan átgondolt, jól megírt történet.”

"Ahogy Benyák Zoltán ábrázolja az emberi jellemet, az esendőséget és az élet buktatóit, az mesteri. A karaktereiről lassan adagolja az információt, s igyekszik az ok-okozatra rámutatni Tom Pastor életútján. Nagyon tetszett, hogy nem akart egy édes-nyálas, tökéletes emberekkel teli történetet letuszkolni az ember torkán, igyekezett inkább az emberi sors árnyvonalait is bemutatni.

Szerettem azt, ahonnan elindult a történet, s még jobban azt, amivé lett. Benyák Zoltántól ez volt az első könyv, amit olvastam, de nem az utolsó. Újabb magyar szerző, aki a könyveivel lebilincseli az olvasót."

Pontozás:

Egyedi besorolásom:  4. Egész jó, tetszett
Karakterek: 8/10 – Nagyon tetszett, amikor kiderültek a különböző karakterek közötti összefüggések.
Borító: 6/10 – Személy szerint lehetett volna jobb is, mert különösképpen nem hívta fel magára a figyelmem, inkább a fülszöveg és az értékelések fogtak meg.
Kinek ajánlom: Azoknak, akiket foglalkoztat ez a téma, vagy szeretik a kissé elvont, mégis összefüggő cselekményszállal rendelkező történeteket. Valahol a szürrealista fantasy és a kalandregény közé sorolnám.
+ pont: A frappáns és egyedi ötletért, ráadásul az írásmódja sem volt unalmas, olvastatta magát.
- pont: Néha úgy éreztem, túl sokat olvasok a híres mellékszereplőkről, amik nem igazán vitték előrébb a cselekményt. Lehetett volna benne több történés, kaland.

0 Tovább

Magyarként külföldön? - avagy Határtalan szerelem Párizsban :)

Könyvajánló 7 Romantikus Magyar Kaland bejutas

 „Ha valaki idegenben próbál szerencsét, nagyon fel kell vérteznie magát. Muszáj türelmesnek és szorgalmasnak lennie, és kitartania, akkor is, amikor már üvölteni tudna, mert senki nem értékeli. Mindig látni kell a célt, ismerni a saját értékeinket, büszkén felszegni a fejünket és menni tovább. (Elesni, felállni, koronát megigazítani, továbbmenni!)”

Nem tudom, hányszor adhatok még köszönetet az Athenaeumnak, amiért most is egy ilyen gyönyörűséget tudhatok a magaménak. Igazán érdemes figyelni rájuk, mert az idén kiadott magyar köteteik minőséget képviselnek, és végre összetehetem a két kezemet, hangoztathatom mindenkinek, hogy igen, vannak nagyon tehetséges kortárs magyar írók, és kapásból egy csomó példát fel tudok sorolni. Közéjük sorolom most már Makai Ritát, aki ráadásul ezzel a kötetével a kedvenceim közé került. Egy új favorit könyvet jelenthetek be nektek, amely nem csak a külföldön, nevezetesen Párizsban való boldogulásról szól (részletesen ecseteli a nyelvi problémákat, munkakereséssel kapcsolatos nehézségeket), hanem többek között egy arab férfival, Lotfival való kapcsolatáról is olyan őszintén beszél, hogy úgy éreztem, mintha egy régi barátommal beszélgetnék a könyv olvasásakor.

Lássuk a fülszöveget, aztán belemegyek a részletes értékelésbe is:

Könyvajánló 7 Romantikus Magyar Kaland bejutasVolt egyszer egy lány, aki a karrierjét, a családját, a barátait és a teljes addigi életét hátrahagyva úgy döntött, hogy belevág a nagy kalandba és Párizsba költözik, mert ott várt rá a szerelem.
Egy lány, aki kezdetleges nyelvtudással (ami nagyjából arra volt elég, hogy rendeljen egy italt, és még azt sem értették a kiejtése miatt) összepakolt és repülőre szállt.
Egy lány, aki ahelyett, hogy „munkanélküli vagyok” (je suis au chômage), olykor azt találta mondani, hogy „fűtés vagyok” (je suis un chauffage).
Egy lány, aki sokszor sírta magát álomba, mert minden önbecsülését elvesztette, és úgy érezte, nem tud majd boldogulni, hiányzott neki a család és a barátok támogatása, egy ölelés, egy jó (magyar) szó.
De ez a lány nem adta fel, tanult és küzdött, mert volt valami, ami minden pillanatban erőt adott neki: egy kedves arc, egy meleg barna szempár, és a hit, hogy a szerelemnek semmi sem szabhat határt.
Ez a történet két különleges emberről szól, és arról, hogy ha kinyitjuk a szívünket a világ felé és elhisszük, hogy kivételesek vagyunk, akkor mindent megváltoztathatunk. Különösen a szerelem városában.

Értékelés:

Szívből remélem, hogy ezt a könyvet minél többen olvassák majd, és teljes erőbedobással fogom mindenkinek ajánlani, olyannyira megtetszett, hogy a Number One, legeslegkedvencebb könyvem is megingott a dobogón miatta. :)

Rita annyira hihetetlenül gördülékenyen ír, hogy már az első mondatoknál jómagam is ott találtam magam mellette, és úgy éreztem a könyv letételekor, mintha egy barátot veszítenék el. Kérlek, Rita, írj még nekünk, mert nagyon kíváncsi vagyok az életed további alakulására! Egyedisége a könyvnek ugyanis abban rejlik, hogy Rita a saját életének pár évét öntötte regénybe a kiadó felkérésére, elmesélve nekünk, hogyan és miért költözött ki Párizsba, milyen érzés volt neki otthagyni a családját, aztán hogyan küzdött a nyelvi nehézségekkel, a nyelvtörő francia nyelv tanulásával. Milyen volt, amikor hosszú ideig semmilyen állást nem talált a nyelvtudása miatt, ha meg mégis, akkor egyik sem volt igazán testhez álló számára. Mélyen csodálom azt a pozitív energiát, hozzáállást, kitartást, keménységet, amellyel szembeszállt a problémákkal és a lehetetlennel, és „csak azért sem” hagyta, hogy eltántorítsák a terveitől.

„Ha az ember külföldre kerül, akkor tagadhatatlanul elveszíti a biztos pontokat az életében, amelyekhez ez idáig mérte magát; az embereket és a környezetet, amire támaszkodott, elveszíti a biztonságot adó komfortzónát, a burkot, amely előtte védelmezően körülvette… Elveszíti önmagát, hogy aztán idővel apró legókockaként lassan újjáépülhessen. Nehéz folyamat és nincs külső segítség, ebben csak magunkra számíthatunk.”

Könyvajánló 7 Romantikus Magyar Kaland bejutasKöszönöm neki, amiért szintén nem egy habos-babos, minden tökéletes művet kaptam, mert elmeséli nekünk az külföldi élet árnyoldalait is, a sírógörcsöket és a párkapcsolati nehézségeit is, nem csak annak rózsaszín voltát. Rita ugyanis azért költözött Párizsba, mert megismerkedett egy arab férfival, Loftival. Nekem alapvetően nincsenek előítéleteim, tisztában vagyok azonban azzal, hogy sokaknak van, és sokan általánosítanak, félnek az arab kultúrától, a vallásuktól, főleg most, a migráns helyzet miatt.

Nagyon érdekes volt Rita szemével látni ezt a férfit, akit egyrészt kötnek a vallási kultúrák, ugyanakkor mégsem láttam őt nagyon másnak, mint egy átlagos magyar férfit. Valljuk be, a mi fiaink is éppen annyira elvárják, hogy a nők kiszolgálják őket, süssenek-főzzenek, míg ők a meccset nézik, meg sörözni járnak, nem éreztem sok különbséget. Köszönöm, hogy megfogalmazta helyettem is, mit szeretne egy nő egy kapcsolattól. Eleinte azért kicsit tartottam tőle, merre fog tartani a történet, de tiszta szívemből szurkoltam Ritának, hogy minden döntése helyesnek bizonyuljon, és néhány résznél még az én szemem is könnybe lábadt, mikor az övé is. Olyan csodálatosan leírta nekünk Tunéziát, az ottani embereket, Lotfi családját, a gyerekeket, a tájat, hogy úgy éreztem, én is ott vagyok vele, és majdnem elsírtam magam, amikor a búcsú pillanata is elérkezett. Azért végig voltak kétségeim a történet végét illetően, bár voltaképpen az élet írta történetek, ahogy azt ő is mondja, sosem érnek véget.

Könyvajánló 7 Romantikus Magyar Kaland bejutas
Rita tunéziai népviseletben és párja, Lotfi

Kérlek, Rita, ne hagyd abba az írást, nagy rajongód leszek, és az összes könyved a polcomon lesz. :) Nagyszerű történet, amely elkalandoztat különböző országokba, megismerünk különböző kultúrákat, népeket, és Rita olyan igazságokat is megfogalmaz, amelyekre én már régóta szomjazom. Néhány kedvencem tetszési sorrendben:

„Egy kapcsolat sosem lehet tökéletes (nem is szabadna talán erre megszállottan törekedni, mert az egónak mindig más lesz a tökéletes, mindig többet akar), de teljes lehet, és annak is kell lennie. A boldogságot meg lehet találni minden pillanatban. Bárhol és bármikor, bármilyen körülmények között, mert a szenvedés csak egy gondolat, amit mi teremtünk magunknak.”

„Ha szenvedünk, azon csak mi tudunk változtatni, az nem mások felelőssége, hiszen a külvilág történései csapódnak le a mi belső világunkban, és egyedül mi tudunk változtatni azon, hogy ez hogyan megy végbe. 
Mindig magunkba kell nézni, hogy miért tud egy másik ember ennyire megbántani minket, mi az, ami ekkora fájdalmat tud okozni. Ez mind rajtunk múlik. Senki nem fog boldoggá tenni minket, ha mi nem tudjuk boldoggá tenni magunkat. Kinek kell dolgoznia ezen elsősorban? Hát nekem. Mert ha a másikra ujjal mutogatok, attól én nem leszek jobb ember, és az életem sem fog előremozdulni tőle.”

„Légy te a változás, amit a világban látni akarsz. Előlegezd meg a jót, és megtörténik. Meglátjátok, működik.”

Könyvajánló 7 Romantikus Magyar Kaland bejutas

Köszönöm ezt az élményt, amiért együtt könnyezhettem és örülhettem veled, amiért megmagyaráztál nekem olyan dolgokat az élettel vagy a párkapcsolatokkal kapcsolatban, amiket hiába kérdeztem mástól. Amiért némelyik résznél annyira röhögtem, hogy rögtön ki is írtam az idézeteket, és az összes barátomnak belinkeltem, íme, néhány:

„A franciák köztudottan imádnak angolul beszélni, még akkor is, ha nem tudnak, és a kiejtésük észveszejtő. A with helyett rendszeresen wizzt mondanak. A teszteléseknél a tanár, Edouard lelkesen magyarázott, levezette, hogy ha ez a felvetés (if), akkor zen. Én jó diák módjára le is írtam a papírra. Zen. 
Néztem, néztem, nem értettem. Mi ez, valami feng shui óra? Olivier odanézett, mit írok és elkezdett nevetni. Az nem zen, te, hanem then (akkor). Ó, bakker! Kész vagyok. Franciául nem tudok, angolul meg, amit értenék, azt is francia akcentussal mondják.”

„Értelmezési félreértések terén nemcsak szavakban, hanem egész mondatokban is bajnok voltam. Szerettem volna a gyerekszeretetemet marketingelni, és közöltem, hogy J'aime bien les enfants (szeretem a gyerekeket), ami náluk kb. annyit tesz, hogy tök pedofil vagyok. Úgyhogy mondták, hogy mindez nagyon szép, de inkább kerüljem ezt a mondatot. Remek. Jó, ha börtönbe nem kerülök miatta. 
A másik ilyen volt, amikor ki akartam fejezni az örömömet, hogy meghívtak az interjúra. Mondtam is nagy lelkesedéssel, hogy Je suits très éscitée d'être ici, azaz, hogy nagyon fel vagyok izgulva, hogy itt lehetek. (Izgatottat akartam volna mondani…) Tízpontos, főleg, ha férfi az interjúztató.”

Remélem, sok ilyen könyvet olvashatok még mostanában. Összetett, komplett, megható, a kezedhez nő, én konkrétan egyik este félháromig olvastam, és minden más tevékenységet elhárítottam, mert annyira szerettem volna megtudni, mi lesz Ritával, kap-e végül állást, mit gondol erről vagy arról. Nagyszerű lehetőség azoknak, akik külföldre készülnek költözni, vagy azoknak, akik szeretik a romantikus történeteket, vagy az igazakat, vagy a szépirodalom kedvelőinek. Bármely korosztálynak. Sokszor szoktam pozitívan nyilatkozni könyvekről, de már nagyon régóta nem ragadott ennyire magával könyv, és külön öröm számomra, hogy mindezt egy magyar lány írta. Nagyon irigylem az írót, amiért ilyen élményeket élhetett meg, de hálás vagyok, amiért ezt megosztotta velünk. :)

Könyvajánló 7 Romantikus Magyar Kaland bejutas
Rita és párja, Lotfi

Részletek a könyv megjelenésével és születésével kapcsolatban Ritától:

Könyvajánló 7 Romantikus Magyar Kaland bejutas"Mielőtt kiköltöztem Párizsba, vettem egy teljesen üres, aranydíszítésű könyvet, hogy egyszer majd abban írom meg Életem történetét. Azt mondják, az álmok akkor teljesülnek, ha szívből kívánjuk őket, elhisszük, hogy megérdemeljük, és helyet is csinálunk nekik az életünkben, ezzel egyszersmind megelőlegezzük őket. Én megvettem ezt az üres könyvet, és azt gondoltam, egyszer majd meg fogom írni, vagy legalábbis elkezdem, ha több szabadidőm lesz a költözés után. Így hát kihoztam magammal, de el is felejtkeztem róla, betettem egy polcra. A gondolat azért mindig ott motoszkált a fejemben, így mikor Lotfival elutaztunk, a vonaton egy kockás lapra vetettem az első gondolataimat a történettel kapcsolatban, a könyv vázlatát. A lapokat pedig ismét betettem a polcra, és elfeledkeztem róluk.
Mikor történt velem valami, sokszor megosztottam a közösségi oldalon, és sokan biztattak, hogy folytassam, mert ebből könyvet kellene írni. A gondolatok és jókívánságok végül önbeteljesítő erővel bírtak. Nemrégiben megkeresett egy kiadó, hogy a facebook-on közölt írásaim alapján felkérnének egy könyv megírására. Arról, hogy hogyan boldogultam külföldön magyarként, hogyan tudtam idekint beilleszkedni, és hogyan kerekedtem felül a kulturális különbségeken a Lotfival való párkapcsolatomban. Sosem hittem volna, hogy tényleg megvalósul ez az álmom, és végtelenül hálás vagyok a sorsnak, és mindazoknak, akik a segítségemre voltak ebben bármilyen formában. Az élet egy áldás, bármilyen küzdelmeket, kihívásokat is tartogat. Néha öröm, gyakran fájdalom, de soha nem tudhatjuk, hogy egy-egy történés hova vezérel minket. Semmi sem történik véletlenül. Ölelés, Rita"

Mit tudok ajánlani a könyv olvasása közben? Ezt a lejátszási listát, segít ráhangolódni. :)

ui.: Rita, A Sofie világa könyv rám is nagy hatást gyakorolt régen.

Pontozás:

Egyedi besorolásom:  7. Number ONE (Örök favorit!!!)
Történet: 10/10
Karakterek: 10/10
Borító: 10/10 – Tökéletes!!! És kemény borítós :).
Kinek ajánlom:  Kivétel nélkül mind olvassátok el! Punktum:).
+ pont: A kendőzetlen őszinteségért, és mert annyira lendületes, hogy nem bírtam letenni.
- pont: ??? Nincs.

Ha minden jól megy, hamarosan egy interjút is posztolok nektek Ritától, amelyben kifaggatom kicsit a könyv megjelenésének körülményeiről, tanácsairól a külföldre költöző magyarok vagy a nők számára, akik nem kapnak elég elismerést vagy segítséget a párjaiktól. :) Kövessetek a Facebookon, hogy semmiről se maradjatok le!

0 Tovább

Szulejmán és a magyar udvarhölgy

A Szulejmán című sorozat hazánkban 3 éve kezdődött térhódítása után egyre több könyv jelenik meg a témában, úgy, mint például a konkrétan a sorozat alapján íródott Hürrem, Szulejmán ágyasa, Hürrem, Szulejmán asszonya, Ibrahim és Hatidzse stb., de ezen kívül rengeteg, a szultánsággal kapcsolatos hasonló könyvek is napvilágot láttak (A szultán háremében, Szafije a szultán háremhölgye stb.) Nagyon nehéz azonban ezek közül kiválasztani azt, amelyik nem csak a sorozat reklámjára épít, hanem tartalmas és érdekfeszítő olvasmány is.

Bár jómagam mindezeket nem olvastam, nem kétséges, hogy a sorozat rengeteg nézőt megmozgatott, az emberek szívesen vetik bele magukat szerda esténként a Topkapi palota rejtélyeibe, szépségébe, ármánykodásba, háborúba és egy teljesen más világ szokásaiba. Bár a magyarok számára Szulejmán szultán neve eddig egészen biztosan nem szimpatizálást váltott ki, az egyébként nem teljesen hiteles sorozatnak és könyveknek hála más oldaláról is megismerhetjük.

A minap figyeltem fel egy friss megjelenésre ebben a témában, ami azért is érdekes, mert az írója magyar, (R. Kelényi Angelika), és őszintén tartottam tőle, hogy egy teljesen átlagos ponyvaregényt tartok majd a kezemben, de szerencsés vagyok, hogy ezúttal sem volt igazam. A történet nem is annyira Szulejmánról szól (bár kétségkívül van benne szerepe), mint inkább Izabelláról, János Zsigmond király anyjáról, valamint Annáról, a harcos, méregkeverésben és fegyverforgatásban jártas udvarhölgyről.

Izgalom és romantika Szulejmán udvarában. 
Könyvajánló 4 Történelmi Kaland Romantikus Felnőtt MagyarSzulejmán 1541. augusztus 29-én elfoglalja Buda várát. Ezen a napon nemcsak a magyar történelem, hanem egy fiatal lány élete is hatalmas fordulatot vesz, amikor uralkodói utasítására ő kíséri a gyermek János Zsigmond királyt a szultán táborába. A húszéves Illésházy Anna csak külsőleg tűnik egyszerű nemes lánynak, valójában egy különleges udvarhölgy, rendkívüli tudással és kemény feladattal, mellyel Izabella királyné és a király gyámja, a furfangos diplomáciai zseni, Fráter György bízta meg. Mindent megtesz, hogy maradéktalanul teljesítse a megbízatását, ezért kalandos úton beépül a szultán háremébe. 
A bátor magyar lányt nap mint nap új feladatok elé állítja a sors, és döntenie kell, hogy a rá rótt kötelesség, vagy az igazság és a szerelme fontosabb-e számára. 
A Szulejmán és a magyar udvarhölgy R. Kelényi Angelika első történelmi eseményeken alapuló romantikus kalandregénye. Hazugság, gyilkosságok, nőrablás, intrika és halálos szerelem a török félhold árnyékában, a magyar történelem vérzivataros időszakában.

Értékelés:

A történet annyiban érdekes, hogy nem a szokásos klisés szemszögből olvashatjuk a történetet, hanem egyrészt az özvegy Izabella királyné, másrészt a tettre kész udvarhölgy, Anna szemszögéből repülhetünk vissza 1541-be, amikor is Szulejmán csellel elfoglalja Buda várát, Izabella kénytelen Erdélybe menekülni fiával, a gyermek Jánossal, Anna pedig életveszélyes feladatot kap: be kell épülnie Szulejmán köreibe és visszaszerezni néhány, az ország jövője szempontjából létfontosságú levelet.

Eleinte arra számítottam, hogy szokás szerint az udvarhölgy és esetleg Szulejmán között szövődik majd valamiféle szerelmi szál, annál inkább meglepődtem, amikor nem így történt, és teljesen más fordulatot vettek az események. Tetszett egyébként a történet gördülékenysége, saját magát olvastatta, és már az első néhány oldal után tudtam, hogy nem kell majd az unalomtól elaléltan félretennem minden huszadik oldal után. Cselszövésben, tervekben, ármánykodásban és szerelmi csalódásokban bővelkedő történet, amely néhol olyan morbid jeleneteket tartalmaz, ami szerintem igényli a 18-as karikát, vagy legalábbis a 16-osat. Különlegessége, hogy nem próbálja a mostani felkapott Szulejmános történetekhez hasonlatosan angyaloknak beállítani a törököket, hanem felhívja a figyelmet azok hibáira; hogyan foglalták el a török katonák Budát, asszonyokat raboltak és hintókat, nemesek házait fosztották ki, stb.

Ha kategóriába kellene sorolnom, félig a történelmibe raknám, de valamennyire kaland és nyomokban romantikát is tartalmaz. Annak magam sem jártam utána, hogy mennyi a valóságalapja, azonban azoknak, akiket ez a téma érdekel, vagy szívesen olvasnának egy, az abban a korban játszódó kötetet, azoknak ezt tudom ajánlani, nem kell attól félni, hogy egy unalmas könyvet veszünk le a polcokról.

Fordulatos, szövevényes és kidolgozott regény, ami nem elfogultan csak az egyik oldalról ábrázolja az eseményeket – vagy ha mégis, leginkább magyar szemszögből.

Pontozás:
Egyedi besorolásom:  4. Egész jó, tetszett.
Történet: 8/10
Karakterek: 7,5/10
Borító: 7/10 – Tetszik az elején a női arc, de személy szerint nem szeretem, amikor a gerinc fehér marad, és nem ad egységet az egész borító.
Kinek ajánlom: Azoknak, akik nézik a sorozatok, vagy szeretnének erről a korszakról olvasni.
+ pont: A kalandos történetszövésért.
 - pont: A vége nem pont úgy alakult, ahogy reméltem.

0 Tovább

Hogyan gondoskodunk a nagyszülőkről avagy Virginia Macgregor - Milo szerint a világ (részletes ismertető)

Valamikor, régen még az volt a szokás, hogy a gyerekek, szülők, nagyszülők egy fedél alatt éltek, nem váltak szét ennyire élesen egymástól a generációk életmódjai, szokásai. A fiatalok nem költöztek el túl korán otthonról, hanem a szülői házban nevelték csecsemőjüket, ellesték az anyaság minden csínját-bínját, és közben pénzt gyűjtöttek, hogy saját lábra álljanak. Ma már az a divat, ha minél hamarabb elköltözik valaki (persze albérletbe), s úgy próbálnak meg a fiatalok boldogulni, akár a farkasok a zord vadonban. Öregeinkről nincs időnk gondoskodni, a nők is állást vállalnak, mindenki látástól vakulásig csak dolgozik, az időseket pedig „öregek otthonába” zárjuk. Vajon melyik társadalmi hozzáállás az emberibb vagy a helyesebb?

Ilyen és ehhez hasonló gondolatok foglalkoztattak, miközben Milo, a kilencéves látássérült kisgyerek történetét olvastam, aki nem akarja elfogadni, hogy Nagyinak tényleg jó hely az idősek otthona, mert ő szívesen és szeretettel gondoskodott róla. Milo, aki összebarátkozik a Szíriából menekült Tripivel, Milo, aki a „kis kulcslyukon” (a szeme ép részén) át úgy látja a világot, amely feleannyira sem tökéletes, mint kéne. Milo, az én kis ezermesterem, aki megpróbálja megjavítani az embereket és a világunkat.

Könyvajánló Ifjúsági Felnőtt Young Adult 7 KalandA kilencéves Milo Moonnak retinitis pigmentosája van: a szeme egyre romlik, idővel meg is fog vakulni. Egyelőre még egy kulcslyuknyi résen át elég jól látja a világot, olyannyira, hogy sokkal több mindent vesz észre, mint mások. Amikor Milo imádott Nagyiját idősek otthonába kell adni, a kisfiú hamar rájön, hogy sötét dolgok történnek a Nefelejcs nevű intézményben. A felnőttek eleinte nem hisznek neki – az illegálisan Angliába menekült, fiatal szír szakács, Tripi kivételével. Másik lelki támasza Hamlet, a házimalac. Milo belevág, hogy leleplezze az otthont igazgató Thornhill nővért… 

A kiskamasz Milo önként vállalt küldetése éppen egy nehéz időszakra esik: apja új családot alapít, kilép Milo életéből; anyja depressziós lesz; az iskolában kudarcok és megaláztatások érik, így a gondok fojtogatóvá válnak. Lassacskán azonban – ahogy Milo kezdi elveszteni a szeme világát – feldereng a fény az alagút mélyén…

Értékelés:

Amikor ezt a könyvet választottam, úgy éreztem, ez egy olyan könyv, ami szeretettel tölt majd el, emlékeztet az én nagymamámra; egy könyv, ami majd vélhetőleg a kedvenceim közé kerül. Szerencsére nem kellett tévednem. Ez egy olyan szívmelengető történet, ami egyben félig-meddig társadalomkritika, ráadásul egy kilencévestől. Nagyon tetszett benne, hogy nemcsak Milot zártam a szívembe, de olvashattam Nagyi (Lou), Anya (Sandy) és a szír menekült, Tripi részeit is, aki elvesztette a kishúgát. Ha valóban olyan ember gondoskodna a világunkról, öregeinkről, mint Milo, akkor egy utópisztikus és csodás jelenben találnánk magunkat. A kisfiú eszembe juttatta, mennyire ugyanígy gondolkodtam én is gyerekkoromban, hogy amíg az ember gyerek, mennyire őszinte és szeretetteli, szomjazik az igazságra és elkeseríti annak hiánya. Kár, hogy a felnőttekből néha kivész ez az érzés és az érzéketlenség veszi át a helyét.

A közömbösség a lélek legsúlyosabb betegsége.
/Francois Fénelon/

Ritkán van rá példa, hogy egy főszereplőt annyira a szívembe zárjak, mint Milot. Azt kívánom, egyszer nekem is egy ilyen kedves és gondoskodó kisfiam legyen! Együtt izgultam és nyomoztam vele, szurkoltam, hogy Nagyi mihamarabb hazamehessen, és közben becsültem Milo bátorságát és rendíthetetlenségét, amiért ilyen méltón viseli az élet nehézségeit. Képes megbirkózni az öregedéssel, másról való gondoskodással, a látása lassankénti elvesztésével, anyja depressziójával, azzal, hogy nincs pénzük, hogy édesapja elhagyta őket, és mindeközben sem veszíti el a hitét. Eleinte bízik benne, hogy a világban minden annak rendje és módja szerint megy, aztán ahogy lassan rájön, hogy az öregek otthonában valami nincs rendben, hogy a rendőrség közömbös, hogy Tripin kívül senki nem hallgat meg egy kilencévest, vagy nem hisznek neki, úgy dönt, a saját kezébe veszi a dolgokat.

Nem véletlen, hogy a molyon 91%-ot kapott a könyv, tőlem sem kap kevesebbet, és tudom ajánlani mindenkinek az olvasását, aki még emlékszik, milyen volt gyereknek lenni, aki csak szeretne rá emlékezni, akinek hiányzik a nagymamája, vagy annak, aki egy kedves történetre vágyik és szeretné kicsit jobbá tenni a világot.

"Milo „életlátása” fájdalmas emlékeztető mindnyájunknak, hogy a rohanó világban minden apró részlet felett elsiklunk, és bizony néha egy kisfiúnak kell a sarkára állnia, és azt mondania, hogy elég. Milo küzdelmét hol sírva, hol nevetve, de a végletekig meghatva követtem végig."

"Milo szerint a világ úgy lenne jó, ahogy van, ha apa nem hagyta volna el anyát holmi Macáért, ha Hamlet malacka nem lenne kitiltva a házból, ha Nagyinak, aki igazából dédi, nem kéne a Nefelejcsben laknia, ahol pedig csak felejteni lehet, ha Tripi nem vesztette volna el húgát, Ajsát egy háborúból menekülés közben, és ha Thornhill nővér nem bánna olyan tüskésen az öregekkel, ahogy bánik. Végül is,majdnem minden rendben van a világgal…"

"Milo nem csak, hogy okos és érzékeny, de rettenetesen lehet szeretni és nagyon különleges kisfiú. Igen, retinitis pigmentosája van, de neki éppen ez a szuper ereje! Van ám segédje is, méghozzá Hamlet, a házimalac. Eléggé cuki páros, nem?"

(Forrás: moly.hu)

Pontozás:
Egyedi besorolásom:  7. Number One
Történet: 10/10
Karakterek: 10/10
Moly.hu-n elért százalék: 91%
Borító: 9/10 – Illik a történethez, Milo állatkájára, a kismalac Hamletre utal. A kötés szép, a könyv meglepően könnyű, mindazonáltal terjedelmes.
Kinek ajánlom: Azoknak, akik szeretnék kicsit jobbá tenni a világot, vagy emlékeznének elvesztett nagyszüleikre, gyerekkorukra.
+ pont: A felemelő történetért.
 - pont: A végéért, amikor…….. (pszt!)

0 Tovább

Jodi Picoult és Samantha van Leer - Sorok között (részletes ismertető)

Könyvajánló 6 Romantikus Ifjúsági KalandAz igazi tündérmesék nem a nyúlszívűeknek valók. Ezekben a gyerekeket boszorkányok falják fel és farkasok kergetik; a nők kómába esnek vagy éppen gonosz rokonaik áldozatául. Valahogy mégis minden fájdalom és szenvedés megéri, amikor a mese jóra fordul, és boldog vége lesz. Hirtelen nem számít, ha az ember négyest kapott a francia röpdogára, vagy ő az egyetlen lány a suliban, akinek nincs randija a bálra. A boldog vég jóvátesz mindent. De mi van, ha ez mégsem a vége?


Delila éppúgy gyűlöli a sulit, amennyire szereti a könyveket. Van is egy nagy kedvence, amivel képtelen betelni. Ha valaki – különösen a népszerű lányok közül – megtudná, hányszor olvasta el újra és újra a könyvtár poros mélyéről előásott tündérmesét, a poklok legmélyebb bugyrába száműznék… örökre.

Delila számára ez a mese mégis több papírra vetett szavaknál. Persze ebben is van egy jóvágású (oké, dögös) királyfi, fényűző palota és elvetemült gonosztevő, mégis olyan, mintha valami mélyebb jelentése lenne. Delila egy napon azt is megtudja, mi ez. Mint kiderül, a nem is olyan szőke herceg nemcsak valóságos, de nagyon szemrevalónak találja tizenöt éves olvasóját. Csak hát… egy világ választja el őket egymástól. Így aligha működhet…

A New York Times sikerszerzője, Jodi Picoult ezúttal a lányával, Samantha van Leerrel közösen írt klasszikus tündérmesét – egyedülállóan modern hangnemben. Az olvasót rövid úton elvarázsolja egy olyan kamaszlány története, aki kész átkelni valóság és fantázia határán, hogy a legnagyobb veszedelmek árán is ráleljen a boldogságra.

Értékelés:

„CSAK HOGY TUDJÁTOK: amikor azt mondják, ”Egyszer volt…”, csúnyán átvernek. Nem csak egyszer van. Még csak nem is kétszer. Annyiszor van, újra meg újra, ahányszor valaki kinyitja ezt a poros régi könyvet.”

Jodi Picoult, a méltán sikeres író és lánya, Samantha van Leer elkápráztató mesekönyve nem csak a gyerekeknek, de a felnőtteknek is könnyen a szívébe lopja magát, hiszen minden olvasó életében legalább egyszer eljátszadozik a gondolattal, milyen lenne, ha kedvenc könyvének főszereplője életre kelhetne, milyen lenne, ha a mese a valóságba szőné magát, és a herceg az olvasót választaná kedveséül. Jodi Picoult elmondása szerint a fantasztikus illusztrációkkal, amelyeket Yvonne Gilbert készített – aki olyan könyveket is illusztrált, mint pl. Hans Christian Andersentől A vadhattyúk -, a keménykötéssel és a figyelemfelkeltő inicálékkal azt szerette volna elérni, hogy ez a könyv ne csak a jelenkor, de még az utókor számára is ékes dísze lehessen a könyvespolcnak:

„Olyan könyvet szerettünk volna, mint azok a lélegzetelállító századfordulós művek Arthur Rackham színes illusztrációval.”

Könyvajánló 6 Romantikus Ifjúsági Kaland

Könyvajánló 6 Romantikus Ifjúsági Kaland

Miután kinyitottam a könyvet, bevallom, jómagam is álmélkodva néztem a lapokat, és máris úgy éreztem, mintha egy régi-régi mesét olvasnék, s szinte éreztem a kakaóval teli bádogbögre anyagát az ajkamon, mint amikor nagymamám fűzfája alá telepedtem egy-egy könyvvel. Miután a papírborítást óvatossági okokból lehámoztam, egy, a régi könyvekre jellemző tapintású, lila színű borítót kaptam cirádás betűkkel, ami személy szerint sokkal jobban megvett, mint a kortárs „öltözete”.

Könyvajánló 6 Romantikus Ifjúsági Kaland

(Egyébiránt itt egy kép az eredeti, külföldi borítóról:)

Könyvajánló 6 Romantikus Ifjúsági Kaland

Elárulom, hogy Jodi nem tévedett, hiszen magam is azon somolyogtam a könyv olvasása közben, mennyire jó lesz, ha a saját kislányomnak olvasom majd ezt a történetet, és milyen csodás, hogy talán az ő kedvence éppen ez a gyönyörű könyv lesz a sok közül; ez a valóra vált tündérmese. Tény, hogy azt mondják, ne a borítójáról ítéljük meg a könyvet, mégis, aki ezt kézbe veszi, kénytelen tisztelettel bánni vele, mert olyan, mint egy régi ékszer, amit nagyanyánk poros ékszerdobozából emelünk ki. Gyermeki vidámsággal vetettem bele magam, és legszívesebben a Holdra vonultam volna el mindenki elől, nehogy közben megzavarjanak és vissza kelljen csöppennem a valóságba. Végre újra gyerek lehettem!

A könyv hátteréről, születésének körülményeiről rögtön a bevezetőben olvashatunk:

Könyvajánló 6 Romantikus Ifjúsági Kaland„Los Angelesben turnéztam, amikor megcsörrent a telefonom. „Anya – mondta a lányom, Sammy -, azt hiszem, van egy egész jó könyvötletem”" – írja Picoult.

„Nem mintha annyira meglepődtem volna. Három gyermekem közül Sammy az, akinek mindig is határtalan volt a képzelőereje. Míg más kölykök plüssökkel játszottak, Sammy elrendezte a játékait a házban, hogy komplett tablókat hozzon étre – a játék mackó megsebesült és a Mount Everest csúcsán ragadt, ezért egy mentőkutyának fel kellett másznia érte. Másodikban a tanítónője felhívott, hogy legépelném-e Sammy meséjét. Mert, mint kiderült, negyven oldal hosszú. Amikor hazaküldte a lányommal, valami kusza összevisszaságra számítottam, ám ehelyett nagyon is összefüggő történetet olvastam egy kacsáról és egy halról, akik a tóban találkoznak, majd a legjobb barátok lesznek. A kacsa meghívja a halat vacsorára, amire a hal szívesen el is menne, csakhogy kételyei támadnak: s ha én leszek a vacsora?

Ez, hölgyeim és uraim, igazi nagybetűs KONFLIKTUS – olyasmi, amit nem lehet tanítani.”

„… Így hát... amikor azt mondta, van egy érdekes könyvötlete, figyelmesen hallgattam. Mondjak valamit? Megérte. Mert mi van, ha a szereplők tényleg önálló életet élnek, miután a könyv fedele lecsukódik? Mi van, ha az olvasás azt jelenti, hogy újra és újra eljátsszák ugyanazt a szerepet – ám ettől még ugyanúgy vannak álmaik, reményeik, vágyaik, céljaik, melyek messze túlmutatnak szokványos szerepükön?”

Hát így kezdődött ennek a fantasztikus könyvek a története, valahol, egy tinédzserlány fejében, akit a genetika és a sors elképesztő képzeleterővel áldott meg.

Bevallom, mindvégig azt gondoltam, én aztán rájövök, hogyan szabadul majd ki a főszereplő herceg a mesekönyv lapjai közül, de őszinte leszek, csúfos kudarcot vallottam, mert egyik ötletem a másik után foszlott semmivé, miután mindegyik próbálkozás sikertelennek bizonyult.

Összességében azt mondanám, hogy gyermekeknek varázslatos olvasmány, de még a felnőtteket is képes kicsit visszarepíteni a gondtalan múltba nagymama házi süteménye mellé, a frissen kelt kenyér és a régi olvasmányok emlékei közé, amikor épp így bújtunk a fotelbe, vagy épp a padlásszobában kucorodva belemerültünk régi mesekönyveink világába. Ki ne szeretné megismételni ezt az élményt?

Pontozás:
Egyedi besorolásom:  6. Kedvencek között
Történet: 10/10
Karakterek: 10/10
Borító: 10/10 – Mestermunka, az iniciálék feldobják, az illusztrációk pedig elkápráztatóak. Külön köszönöm a kemény borítót!!!
Kinek ajánlom: Gyerekeknek, felnőtteknek, szülőknek és nagyszülőknek.

+ pont: Mert pár órára gyerek lehettem ismét, és mert annyira szép a könyv, hogy nem győzöm hangsúlyozni, milyen öröm kézbe venni a kötetet.
- pont: Nekem nem kelt életre a hercegem.

0 Tovább

James Dashner - Az útvesztő (részletes ismertető)

Könyvajánló 7 Disztópikus Sorozat Felnőtt Young adult Kaland

Könyvajánló 7 Disztópikus Sorozat Felnőtt Young adult KalandIzgalmas, rejtélyes, eseménydús, olvasmányos – e tulajdonságok közül akár egy is elég ahhoz, hogy egy regény már az első mondattól lebilincselje az olvasót. S ha ráadásul egy író mindezen jellemzőket olyan ügyesen ötvözi, mint James Dashner „Az Útvesztő” című regényében, a könyv biztos sikerre van ítélve.

Egy könyv, amely kamaszokról szól – kamaszoknak és örökifjú olvasóknak, akik szeretnék a Tisztásra furcsa körülmények között érkező fiúkkal együtt megfejteni az Útvesztő rejtélyét; akik szívesen csatlakoznának az önellátó közösséget alkotó srácokhoz a hatalmas falak között elterülő Tisztáson; akik vállalnák, hogy a Futárokkal együtt feltérképezik a falak mögött található labirintust, hogy a Tisztás lakói a hosszú – némelyiküknek már két éve tartó – fogság után végre kiszabadulhassanak. De vigyázzunk, ez a kaland veszélyes vállalkozás!

Értékelés:

Tény, hogy rengeteg disztópikus történetet olvastam az utóbbi időben, úgy, mint A beavatott, Az éhezők viadala, Az ötödik hullám, de egyáltalán nem marad el mellőlük kicsit sem Az útvesztő című könyv. Talán nem véletlen, hogy Dylen O’Brien főszereplésével 2014-ben filmet is forgattak belőle, nem kis sikerrel; és bár a filmben rengeteg mindent megváltoztattak a könyvhöz képest, azért nekem tetszett, kiváltképp a színészek választása.

Elsőrangú a könyvben és mindenképpen megemlítendő a karakterek kidolgozottsága, különbözősége, hogy bár több tucat fiúról szól a könyv, mégis mindegyik rendkívül egyedi, megvannak a sajátosságaik, a jellemzőik, ami csak még élvezhetőbbé teszi az egyébként fenomenális és lebilincselő történetet.

Először is a meglepő tényt szeretném közölni, miszerint az én kedvenc szereplőm Newt, de talán azért, mert a filmben őt alakító Thomas Brodie-Sangstert márt elég régóta, kisgyerek korában a szívembe zártam, így ettől el sem tudtam vonatkoztatni, de Minho is ugyanúgy a szívemhez nőtt. Talán nem is tudok más olyan olvasmánypéldányt mondani nektek, amikor nem a főszereplő lett volna a kedvencem, de jelen esetben ez a helyzet, ami már csak azért is érdekes, mert az ő gondolataikról pedig semmit nem tudhattam meg, mégis, a cselekedetük, emberségességük, félelmük szimpatikussá tette őket Thomas „mindent megoldok” hozzáállásával szemben.

Egyébként a könyv végig lebilincselt, egyetlen (betegszabis) napom alatt végigolvastam, és örültem, hogy legalább valami annyira leköti a figyelmem, hogy még köhögni is elfelejtek, így nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, még ma éjjel nekikezdek a második kötetének. Mivel a filmet már láttam, így volt fogalmam róla, miről is van szó, mi lesz ez az egész (úgy nagyjából), mégis ezáltal sem veszített cseppet sem vonzerejéből a könyv. Tipikus példája annak, amikor annyira „beszippantósak” a mondatok, az oldalak, hogy még úgyis végigizgultam, hogy tudtam, mi lesz a kötet vége. Merem tehát azoknak is ajánlani, akik a filmet látták, és megsúgom, tapasztalnak majd elváltozást a kettő között.

Könyvajánló 7 Disztópikus Sorozat Felnőtt Young adult Kaland

Ha össze akarnám hasonlítani a fentebb említett disztópikus történetekkel – bár valljuk be, azért ez a témák különbözősége miatt nem egyszerű feladat -, akkor azt mondanám, hogy eddig majdnem mindegyikben idegesített valami. Például Az éhezők viadalának fantasztikus az első könyve, de a második már épphogy, a harmadik meg egyáltalán nem, A beavatottban pedig egy idő után minimum halálra idegesített Négyes hozzállása (a harmadik részben azt hiszem), egyelőre Az útvesztővel szemben nincsenek kételyeim, bár még nem tudom, a maradék két rész mennyire fog a szívemhez nőni. Utána pedig szemrevételezem azt a bizonyos 0,5. részt, a Halálparancsot.

Mindent összevetve a Number One kedvencek kategóriába soroltam a könyvet, egyrészt, mert gyengéim a disztópikus könyvek, másrészt, mert nem bírtam letenni annak ellenére sem, hogy tudtam, mi lesz benne, harmadrészt pedig rajongok a szép, egységes borítójáért és ajándék könyvjelzőkért.

Mindenképp tudom ajánlani 16 év körülieknek, fiatal felnőtteknek vagy felnőtteknek, férfinek és nőnek egyaránt, akiket érdekelnek a rejtélyek, elmélkednek néha a borús jövőképen, vagy, csak egy kikapcsoló, beszippantó könyvre vágynak, ami elvonja figyelmüket a mindennapi gondoktól. Külön megemlíteném, hogy férfiak számára is lebilincselő olvasmány szerintem! Tini fiúknak, akik szeretnek olvasni, pedig nem igazán tudnék ennél jobbat ajánlani hirtelenjében. Hiszen adott egy több tucat fiúról szóló történet, egy útvesztő, amiből nem lehet kijutni, egy sajátos világ, feltételezések, nyomozgatás, bátorság, barátság, izgalom, harc. Mi kell még?

Könyvajánló 7 Disztópikus Sorozat Felnőtt Young adult Kaland

Pontozás:
Egyedi besorolásom:  7. Number One (Kedvenc sorozataim egyike)
Történet: 10/10
Karakterek: 10/10
Borító: 10/10 – A filmes borító van meg, fantasztikus, és, mint ahogy Az ötödik hullámhoz is, ehhez is jár a hátsó borítórészről letéphető könyvjelző. A papírok a legjobb minőségűek, a betűk kisebbek a kényelmesnél eggyel, de nem zavaró.
Kinek ajánlom: 16 éven felülieknek, tinikor végén, felnőttkor elején vagy közepén járó mindkét nemnek. Akik szeretik a rejtélyeket és a disztópikus történeteket.

Ejha, mindenre 10/10, ilyet sem adtam még...

+ pont: A történet lebilincselő vezetéséért, a sok rejtélyért, és, amiért nem bírtam letenni.
- pont: Nincs… Egyszerűen nincs.

0 Tovább

Mi lenne, ha megváltoztathatnánk a múltunkat?

Blog Könyvajánló Kaland Sci-fi 6

Az élete során legalább egyszer mindenki elgondolkodik azon, mi lett volna, ha…

  • Ha nem úgy telt volna a gyerekkora, ahogy.
  • Ha nem ott nőtt volna fel, ahol.
  • Ha nem olyan döntéseket hozott volna, amilyeneket.
  • Ha nem azzal kötött volna házasságot, akivel.
  • Ha nem azt tanulta volna ki, amit.
  • Ha nem azt az állást vállalta volna el, amit.

És így tovább a végtelenségig. Megszámlálhatatlan helyen ágazik el az életünk, és mindig vannak olyan pillanatok, amikor eltöprengünk, vajon milyen lenne az életünk máshogy, másképpen, talán egy párhuzamos dimenzióban. Sok ember megbánja a döntéseit, és legszívesebben visszacsinálná azokat. Sokan szeretnének újra megszületni, de már azon tudás birtokában, amit megszereztek az életük során, így már aszerint alakíthatnának az életükön kedvük szerint, amit tudnak. Ki nem játszott el akárcsak egyszer is ezzel a gondolattal?

Blog Könyvajánló Kaland Sci-fi 6

Ti mit csinálnátok másképp, ha újjászületnétek ugyanott, ugyanakkor, ugyanúgy? Mit változtatnátok meg benne? Egyáltalán ez egy áldás vagy átok lenne? És ha mindig csak ismétlődne újra és újra halálunk után az egész?

Egy nyereményjáték keretében figyeltem fel Claire North – Harry August csodálatos élete című könyvére. Be kell, hogy valljam, nem tudom miért, eleinte egy könnyed olvasmányra számítottam, valami szokványosra, kicsit általánosra, és felvillanyozó meglepetésként ért ez a komoly nyelvezetű és hangvételű, terjedelmes, alapos kutatómunkát igénylő, múltba kalauzoló könyv. Voltaképpen napokig a kilencszázas évekbe teleportált, magával ragadott, izgalomban tartott, s egyaránt volt a történelmi vonatkozásai miatt lenyűgöző, a nyomozati szálai miatt érdekfeszítő, és a filozófiai történetfelvetés miatt elgondolkodtató könyv. Maga az írás és fordítás is szépen megformált, komoly írói munka áll mögötte, a könyv pedig méltán képviselteti magát a nívósabb irodalmi alkotások között a polcokon.

Blog Könyvajánló Kaland Sci-fi 6

„Harry August a halálos ágyán fekszik. Már megint.

Bármit tesz, bárhogy dönt, ha eljön a halál, Harry mindig visszatér oda, ahonnan elindult: újra gyerek lesz, de olyan gyerek, akinek birtokában van az immár jó néhányszor leélt életére vonatkozó összes tudás. E téren soha nem változik semmi. 
Egészen mostanáig. Ugyanis a tizenegyedik élete végéhez közeledő Harry ágya mellett fölbukkan egy kislány: „Kis híján lekéstem magát, dr. August” – mondja. „Küldenem kell egy üzenetet.” 

A könyv annak történetét meséli el, hogy mit tesz Harry ez után, mit tett előtte, és hogyan próbálja megmenteni a múltat, amelyen nem változtathat, illetve a jövőt, amelyet nem hagyhat bekövetkezni.”

0 Tovább
12
»
MOST OLVASOM
VÁRHATÓ RÉSZLETES KÖNYVISMERTETŐK

Nem feltétlenül ebben a sorrendben:

R. Kelényi Angelika - Az ​ártatlan
Lucinda Riley - Viharnővér (A hét nővér 2.)
Christopher Moore - Mocskos ​meló
Mona Awad - Antilányregény
Haász János - Felnőtteknek ​nem
Nem ​vagyok sorozatgyilkos – A teljes trilógia (John Cleaver 1-3.)
Dan Wells - Partials (Részlegesen trilógia 1-3.)
Mai Jia - Kódfejtő
Gerencsér János - Kósza utak legendája - Kalászkirály
Jodi Picoult - Magányos ​farkas
A. M. Aranth - Oculus
Angela Marsons - Elfojtott ​sikoly (Kim Stone 1.)
Angela Marsons - Ördögi ​játszmák (Kim Stone 2.)

KÖNYVEK KATEGÓRIÁK SZERINT
KIKET SZOKTAM OLVASNI
KEDVENCEIM
A folyamatosan frissülő olvasmánylistámat a következő link alatt tekinthetitek meg: OLVASMÁNYLISTA
NAPI IDÉZET

NYOMJ EGY LÁJKOT, HA TETSZIK AZ OLDAL
"Egy könyv, amit már kiolvastál, sosem lesz ugyanaz a könyv, mint amit kézbe vettél."

/David Mitchell/

Én nem veszek könyveket. Én örökbe fogadom őket. :)
A jó könyvvel az a probléma, hogy a végére akarsz érni, de soha nem akarod befejezni.