Facebook Twitter Addthis

Kapcsolat egy elvált férfival

„Miért van az, hogy a könyvekben meg a romantikus filmekben azoknak, akik szerelmesek egymásba, nincs múltjuk? Mintha akkor kezdődne az életük, amikor megismerik az igazit. Hát, nálunk ez nem így van.”

Már tavaly ilyentájt írtam nektek Papp Csilla: A másik oldalról című regényéről most pedig a folytatás kapcsán „ragadok tollat”/ülök a gép elé. Emlékszem, az első rész kapcsán olyasmiket gondoltam, hogy az valami hihetetlenül jó könyv, és végre a budapesti huszonévesekről egy normális könyv, szóval már nagyon vártam a folytatást, amiben bevallom, cseppet csalódnom kellett.

Könyvajánló 4 Romantikus Ifjúsági Felnőtt Magyar SorozatVajon van esélye Hanna és Olivér szerelmének? 
Túlélheti a fiatal lány a végzetesnek hitt balesetet? És ha túl is éli, visszaállhat-e az élete a normális kerékvágásba? 
Mire képes a szerelem, mit bír el a szív? Elfogadni, megbocsátani, elengedni, újrakezdeni. A másik oldalról első részében megismert szereplőké mellett új kapcsolatok alakulását is nyomon követhetjük. Együtt sírhatunk és nevethetünk a hétköznapi hősökkel, akikkel végtelen természetességük miatt igazán könnyű azonosulni. 
A korábbi kötethez hasonlóan ezúttal is számtalan komoly téma vetődik fel, a bonyodalmakkal dúsított, meglepő, néhol megdöbbentő fordulatokban gazdag történet mégis könnyed, szórakoztató kikapcsolódást ígér.

Papp Csilla legújabb könyvében, mely ott kezdődik, ahol az első regény véget ér, újra és újra rácsodálkozhatunk a szerelem erejére, miközben minden kétséget kizáróan el fogjuk hinni, hogy biztosan nincsenek véletlenek.

Értékelés:

Azért nehéz írónak lenni, mert ha már az ember kiadott egy nagyon jó könyvet, utána azt igazán nehéz überelni. Az ember már nagyon sokat vár a folytatástól, és könnyen érheti meglepetés. Az Azon is túl számomra sajnos nem ért fel az első részhez. Ez nem azt jelenti, hogy szörnyű lenne, csak már magasabb elvárásaim voltak, ismervén az írónő előző kötetét.

Bár az írásmódja most is gördülékeny, olvasmányos, sehol egy hiba, nekem azonban most nem igazán jöttek át a poénok, néhány párbeszéd túl gyorsan lezárult, és amit leginkább nehezményeztem (előre is bocsánatot kérek), hogy a 287. oldalig semmilyen galiba/negatív történés/esemény nem történt, és mire végre megkaptam a nagy problémát, 1-2 oldalban le is zárul az a történet szempontjából jelentőségteljes rész. Utána már nehezen tudtam visszarázódni a könyvbéli felhőtlen jókedvbe, és a végén sem igazán voltam elégedett a csavarokkal, bár lehet, hogy ezt az igazságérzetem mondatja velem. Szóval a hajamat téptem, hogy „ne már, Hanna, jaj, anyám…” végül is, lehet ezt úgy is értelmezni, hogy valamiféle érzelmet váltott ki belőlem a könyv, tehát ebből a szempontból ez nem hátrány. A problémám igazából az volt, hogy a jelentéktelen részek túl sok helyet foglaltak el az igazi cselekményhez képest. Úgy éreztem, legszívesebben sok részt megvágnék (a sok szex jelenetet megkurtítanám vagy megfelezném), hogy aztán a hangsúly a valós történetszálon legyen – azokat a részeket viszont jobban ki kellett volna fejteni. Mondjuk, mindig is kíváncsi voltam, milyen lehet egy olyan könyv, ahol minden szuper, és mindig csak jó történik, tőlem is kérdezték már, létezik-e ilyen, most már tudom mondani, hogy ez a könyv nagyjából a háromnegyedéig ezekkel a paraméterekkel rendelkezik. Én minden esetre nagyobb csavarra számítottam a végén, és nem egy ilyen „jaj, már Hanna” megoldásra, illetve azért érdekelt volna, konkrétan az egyik mellékszereplő, Adrienn pontosan miért is haragszik a mi főszereplőnkre, mert ez csak következtetésekből derül ki.

Egyébként, hogy az éremnek a másik oldalát is megmutassam nektek, tényleg olvasmányos és gördülékeny, mint ahogy azt fentebb is írtam, és legalább az első kötetben megismert szereplők jövőjét most végre megtudhatjuk. Az biztos, hogy engem érdekelt, kinek hogy alakult a sorsa, és ezt az utolsó fejezetben elolvashattam – volt is rácsodálkozás. Mindezek miatt ezt a könyvet leginkább a 18-22 éveseknek ajánlanám, akik egy kellemes délutáni olvasmányra vágynak, és nem egy nagy cselekményű könyvre. Egy hétvégi bekuckózásra, csajos olvasásra ugyanis megfelelő választás – persze nélkülözhetetlen az első kötet hozzá. Kicsit olyan, mintha egy naplót olvasna az ember, a szereplők akár létezhetnek is, és a történetvezetés is inkább a való élethez hasonlít.

Azoknak, akik olvasták az első részt, igazán kíváncsi leszek én is a véleményére.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 4. Egész jó, tetszett
Karakterek: A hétköznapokból kiragadott huszonévesek.
Borító: 9/10 Ez tetszett, ráadásul kemény kötésű.
Kinek ajánlom: A könnyed olvasmányra vágyó tízen-huszonéveseknek.
+ pont: Mert Budapesten játszódik, és olyan volt, mintha egy naplót olvasnék.
- pont: Mert a 287. oldalig nem igazán történik semmi, és mert túl sok volt a „töltelék” az igazi cselekményhez képest.

0 Tovább

Pszichológiával a gyilkos nyomában

A világsiker Joseph O’Loughlin könyvsorozat sokaknak nem ismeretlen, hiszen a neves pszichológus gyilkossági nyomozásait követhetjük nyomon immár 8 köteten át. Az Altató című könyvben ezúttal egy olyan gyilkos nyomába eredünk, aki két nőt (anyát és lányát) gyilkolt meg, az egyiket harmincöt késszúrással, a másikat viszont „csak” megfojtotta. Joe, a klinikai pszichológus nyomába ered a gyilkosnak, azonban minél közelebb kerül hozzá ő, és immár felnőtt lánya, annál nagyobb veszélybe sodorják magukat.

Könyvajánló 5 Krimi Felnőtt SorozatAnyát ​​és lányát holtan találják egy dél-angliai tanyán. Az asszony holttestét a halálos döfésen kívül harmincöt késszúrással gyalázták meg, a lányt viszont megfojtották, mégis úgy fest, mintha csak békésen aludna. Mintha a gyilkos egy idealizált, mesebeli nyughelyet rendezett volna be neki. 
Ronnie Cray főfelügyelő az esethez Joe O'Loughlin pszichológus segítségét kéri, hátha a régi munkatársa felfedez valamilyen jelet a helyszínen, vagy árulkodó szóra bukkan a tanúvallomások között, ami kibillentheti a holtpontra jutott nyomozást, és elvezetheti a rendőrséget az elkövetőhöz. 
Joe mindent megtesz, vissza-visszatér a tetthelyre, próbál közelebb kerülni az áldozatokhoz, hogy őket megismerve a gyilkoshoz is közelebb férkőzhessen. De mit csinál akkor, ha ezúttal nemcsak ő figyel meg másokat, hanem őt és az övéit is figyelik? És mihez kezdjen, ha az egyedüli nyomon elindulva újabb áldozatok és néma tanúk bukkannak fel, és az ügy egész más irányt vesz?

Michael Robotham (Mondj igazat!, Igazi fájdalom) két különböző típusú bűncselekmény szálait fonja egybe, hogy aztán újabb és újabb fordulatokat tartogatva az olvasónak, rémisztően izgalmas regényt írjon finom humorral, a lélek legmélyebb bugyraiba engedve bepillantást.

Értékelés:

Talán, akik nálam szerencsésebbek, és már a sorozat korábbi köteteit is olvasták, jobban képbe kerülnek Joe eddigi életével, azonban az előzménykötetek nélkül is egy élvezhető krimit kaparintottam meg. Joe visszaemlékezéseiből nagyjából megtudtam, hogy mik történtek korábban, azokat az eseményeket legalábbis, amelyek kihatással lehetnek a jelen cselekményekre. Azok, akik végigkövették családja történetét, most igazán mélyre merülhetnek benne, hiszen a kis Charlie immár kész nő, kishúga, Emma okos kislánnyá cseperedett, Joék házassága azonban úgy tűnik, menthetetlen – vagy mégsem? A gyilkosságokkal párhuzamban a család életébe is bepillantást kapunk, hogyan alakul, változik, formálódik a korábbi eseményekhez és a mostani szomorú megpróbáltatásokhoz képest.

Mindamellett, hogy olyan régi szereplők is visszatérnek a nyomozás során, mint a már korábbi részekből jól ismert Ruiz (visszavonult) felügyelő, a mostani gyilkossággal kapcsolatban rengeteg lehetséges gyanúsítottat ismerünk meg. Utóbbi folyamodványaként egy ideig szinte lehetetlen képbe kerülni, ki kicsoda, a sok felsorolt név és az áldozatokkal való kapcsolatuk komoly figyelmet és a krimi történetekben való jártasságot igényel. Azok viszont, akik szeretik a hasonló történeteket, bizonyára örömüket lelik ebben, akárcsak én – bár a vége felé jobban örültem volna, ha jegyzetelem neveket a képben maradás érdekében. Tény, hogy akárhányszor próbáltam meg megtippelni a gyilkost, sosem jártam jó nyomon, úgyhogy ez nem egy olyan tipikus „előre kitaláltam, mi lesz benne” történet.

Egyrészről Joe nézőpontjából látjuk az eseményeket, másrészről azonban néhány fejezetenként a gyilkos fejébe is belepillantunk – ez azonban nem jelenti azt, hogy közelebb kerülünk hozzá, sőt, inkább csak tévútra vezet minket. Le a kalappal azon olvasó előtt, aki képes lenne összerakni a szálakat magától, és még a vége előtt rájönni a tettes kilétére, Robotham azonban olyan jól és ügyesen szórja el ezeket a kis morzsákat, hogy ez gyakorlatilag lehetetlen.

Összességében ez egy kitalálhatatlan, jól megformált és felépített történet, ahol minden épp csak akkor derül ki az olvasó számára, amikor annak eljön az ideje. Kíváncsi vagyok, lesz-e még folytatása a történetnek, például érdemes lenne a továbbiakban Charlie-val, Joe már majdnem felnőtt lányával foglalkozni. Kicsit bánom, hogy a korábbi köteteket eddig nem olvastam, de azt hiszem, ebben az is közrejátszik, hogy ez a borító az eddigi legjobb a korábbiakhoz képest. Figyelemfelkeltő, nem túl sok, de nem is kevés. Bátran ajánlom a krimi kötetek kedvelőinek!!!

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 5. Nagyon jó!
Karakterek: Kedveltem őket, kivéve azt, akit utálni kellett. :D
Borító: 10/10 Szuper, főleg a korábbiakhoz képest! Figyelemelkeltő és illik a történethez.
Kinek ajánlom: A krimik kedvelőinek kihagyhatatlan, vagy azoknak, akik szeretnék egy kicsit megdolgoztatni az agyukat.
+ pont: Mert nem tudtam kitalálni, ki lehet a gyilkos.
- pont: Mert nehéz volt megjegyeznem, ki kicsoda és épp milyen kapcsolatban állt az áldozatokkal, annyira sok volt a lehetséges gyanúsított.

0 Tovább

Árnyoldal

Nem, hogy egy friss kapcsolatban, de néha hosszú házasságok, kapcsolatok során is kiderül, hogy az embert, aki mellett eddig éltünk, nem is ismerjük igazán. Talán minden embernek van egy sötétebbik oldala, a kérdés csak az, hogy a jó-rossz arányok tekintetében melyik oldal győzedelmeskedik. P. C. Harris regényében, az Árnyoldalban romantika, erotika és akció érdekes kombinációja és elegye alkotja ezt a nem mindennapi, kicsit zűrzavaros, de azért szerethető történetet.

Sorozat Könyvajánló 4 Magyar Romantikus Akció FelnőttRachelle Morgan nagyon fiatalon lett árva. Hétköznapi lánynak számít egy angol főiskolán. Megismerkedik a gazdag és jóképű David Wishsel. A sikeres David a tizenhét évvel ezelőtt meggyilkolt apjától örökölt céget vezeti New Yorkban. Egyetlen szemtanúként még akkor bosszút esküdött. A gyilkos nyomait követve utazik az Egyesült Királyságba, ahol találkozik a gyönyörű Rachelle-lel. 
A két fiatal egyre közelebb kerül egymáshoz, együtt fedezik fel testük és a szerelem titkait. 
A férfi azonban nem tud nyugodni, a bosszú hajtja, meg akarja találni apja gyilkosát. Nyomozása során nem várt titokra bukkan: Rachelle-t és a gyilkosságot szövevényes szálak kötik össze. Ez kettejük szerelmébe, vagy akár a lány életébe is kerülhet. 
Fényt derít David apja gyilkosának kilétére? 
Sikerül megmenekülniük az angol alvilág elől?

P. C. Harris izgalmakban bővelkedő erotikus-romantikus kalandregénye garantált szórakozást nyújt a fordulatos történetek kedvelőinek.

Értékelés:

Az biztos, hogy a kötet olvasását mindenképpen csak a romantikus és erotikus könyvek kedvelőinek tudom ajánlani, mert akik ettől idegenkednek, azok biztosan nem lesznek elégedettek a könyvvel. Talán a huszonéveseknek ajánlanám leginkább, akik szerették, de kicsit soknak vélték Mr. Greyt, és akik értékelik a titkokkal övezett, csúcsragadozó, vonzó férfi főszereplőket.

Rachel egy, a könyv elején egyetemista, céltudatos lány, aki megismerkedik a kék szemű, már-már tökéletes, ugyanakkor kissé egoista Daviddel. Nem kell hozzá sok oldal, hogy egy romantikus regénybe csapjon át a történet, a fülszövegből következtethető azonban, hogy ez korántsem ennyire egyszerű. Gyilkosság, drogok, nyomozás, fegyverek mind szerepet kapnak majd – még ha csak a végén is. Sokrétű történet, viszont a kevésbé romantikus típusoknak talán néhol vontatott lehet, és bár feldobta a végén az akciódús csavar, mindazonáltal azt hiszem, jobban örültem volna, ha már korábban is megcsillan ez az akciószál a könyvben – kissé részletesebben. (A végén is úgy éreztem, több magyarázatot érdemeltem volna David árnyoldalával kapcsolatban.) A szereplők lényegében szerethetőek, egyedül Shane karakterénél éreztem úgy, hogy nincs teljesen kibontakoztatva sem ő, sem a Rachellel való barátsága. Kevés részt kap a történetben, és ehhez képest nem hihető (számomra) a kapcsolatuk. Voltak részek, amelyek kifejezetten tetszettek, de olyanok is, ahol vártam, hogy történjen valami, ami feldob, és magára vonja lelankadt figyelmem. Talán Amy volt az, akit a legjobban megkedveltem az olvasás folyamán, vagy neeem, mégsem: Pali volt inkább, a kissé perverz papagáj. ;) Rajta mindig jót tudtam röhögni!

„Hazaérve hangosan odakiáltok a madárnak a nappaliba, hogy hazajöttem, majd felkapcsolom a lámpát. 
– Hellóó édes. Szerrettlekk. – jön egyből a válasz. 
Amikor megvettem a kisállat-kereskedőtől, még csak egy pár szót tudott. Aztán két hétre kölcsön adtam Amynek, míg felugrottam Skóciába, azóta úgy beszél, mint egy utcalány. 
– Milyen napod volt? – kérdezem, nem mintha várnék beszámolót. 
– Helllóó édess, farokkk! – rikoltja.”

P. C. Harrisnek van tehetsége az íráshoz, első regényéhez képest nem rossz ez a könyv, de talán jobb lenne, ha a további köteteiben egyetlen műfajra koncentrálódna (vagy romantika, vagy akció), és jobban kibontakoztatná a mellékszereplőit is. A mondaszerkesztés és a szöveg olvastatja magát, az igazán kiváló, és a történet alapsztorija sem rossz, csupán a kidolgozásban éreztem hiányosságokat. Biztos vagyok benne, hogy lesznek, akiknek tetszik majd a könyv, és olyanok is, akik többet vártak volna, és bár első kötetes íróként nyilván van hova fejlődni, de már ebből is bizton megállapítható, hogy az író további könyveihez bizony szavazhatunk némi bizalmat: meglephet még minket!

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 4. Egész jó, tetszett.
Karakterek: Pali, a papagáj a legjobb! David nem lopta be magát a szívembe.
Borító: 8/10 A képek tetszenek, de fekete-fehérben jobb lett volna.
Kinek ajánlom: Csakis a romantikus könyvek kedvelőinek!
+ pont: Mert kellemesen indul a történet, hamar bele lehet rázódni.
- pont: Mert néha vontatottnak éreztem a történetet, és nem kaptam mindenre magyarázatot a végén. (Számomra sok volt az erotika is, de tudom, vannak, akik kifejezetten szeretik az ilyesmit.)

0 Tovább

Szőke herceg fehér lovon

„Van ​​egy srác, akit bármikor felhívhatsz. Egy srác, akinek sok lány tudja a számát, aki egyetlen éjszakára a Tiéd lehet, és egyszeriben megváltozik az életed. Tudja, ki vagy, mit szeretsz, hová tartasz. Szigorú szabályokat kell betartanod, ha vele akarsz lenni. Soha többé nem találkozhattok, nem hív, nem válaszol, egyszerűen eltűnik az életedből. Egyetlenegyszer lesz csak a Tiéd. De teljesen soha nem kaphatod meg.” – Ezzel a fülszöveggel indít Zakály Viki új könyve, az Egyszeregy.

Könyvajánló 5 Magyar Romantikus Young Adult SorozatLiza, egy női magazin újságíró gyakornokaként próbál boldogulni, de a vérmes főszerkesztőasszony mindent megtesz, hogy megkeserítse a napjait. Egyedül segítőkész kollégájára, Barnira számíthat, akinek mindig kisírhatja magát. A sármos ex, Adrián újra feltűnik a lány életében, de csak szerelmi pótléknak tartja Lizát, aki így sem tud ellenállni neki…

Amikor a lány egy riport kapcsán felhívja azt a bizonyos számot, és találkozik a titokzatos Gábriellel, tudja, hogy nagyobb a tét, mint holmi újságírói babér. Mindketten súlyos titkot őriznek, mindketten kaptak már halálos sebet, és mindkettőjüknek szüksége van arra, amit a másik adhat… csak egy a gond, az éjszaka véget ér, és soha többé nem találkozhatnak. Vagy mégis?

Zakály Viktória a nagy sikerű Szívritmuszavar és Hanna örök fiatal írónője legújabb regényében egy izgalmas városi legenda nyomába ered: vajon tényleg megválthatja az életedet valaki, akivel csak egyetlenegyszer találkozol? És lehet belőle örök szerelem

Értékelés:

Kétségtelen, hogy egy nagyon ütős és figyelemfelkeltő fülszöveggel indít a könyv, nem csoda, hogy máris annyian a kivánságlistájukra rakták. Vajon mi lenne, ha tényleg létezne egy ilyen srác, akit bármikor felhívhatsz, állítólag egy fantasztikus estét tölt el veled, csak rád figyel, és pillanatok alatt magába bolondít? Az egyetlen bibi csak az, hogy ez egy megismételhetetlen alkalom. Te élnél vele? Elsősorban ezt a kérdést teszi fel Zakály Viki, és ez engem is elgondolkodtatott, hogy anno (mikor még szingli voltam) éltem volna-e ezzel a lehetőséggel. Vajon milyen lehet az a srác? Egy amolyan „tudom, mi kell a nőnek” és meg is adom neki? Vagy lehet, hogy ez az egész csak megjátszás, a lányok bolondítása, hogy minél több egyéjszakás kalandot tudhasson magáénak?

Könyvajánló 5 Magyar Romantikus Young Adult Sorozat

Az olvasónak végig ott motoszkál a fejében, vajon ki lehet igazából ez a félisten, ez a tökéletes, humoros, okos, eszes, csábító, szívdöglesztő srác, aki egy kicsit hajaz Mr. Greyre, egy kicsit Edwardra, vagy talán minden rajongott könyv férfi főszereplőjére. Mi lehet az igazi neve, miért csinálja azt, amit, rossz vagy jóindulatúak-e a motivációi?

Egy furcsa kalandba csöppenünk a könyvvel, ami Budapesten játszódik, és akár igaz is lehet. Bejárjuk az ismerős helyszíneket, Lizával esünk szerelembe, vele együtt imádjuk ezt a srácot, vele együtt parázunk a melóhelyen, és próbáljuk megfejteni, vajon a barátkollégánk szerelmes-e belénk. úgy gondolom, sokan magukra ismerhetnek ebben a kissé még esetlen, bizonytalan és naiv huszonéves lányban, aki félbehagyta a sulit, nem tudja, mit kezdjen magával, és próbál megfelelni első munkahelyén, egy szerkesztőségben, mint gyakornok.

Könyvajánló 5 Magyar Romantikus Young Adult Sorozat

Első látásra ez egy laza, délutáni Young Adult (fiatal felnőtteknek szóló) könyv, mégis, ha kicsit mélyebben belepillantunk, főleg a vége felé elég komoly dolgokra világít rá. Vajon várhatjuk-e, hogy egyszer csak betoppan a szőke herceg fehér lovon és „megmenti” az addig unalmas, szürke életünket? Vajon a szerelem nevében megvan-e bocsátva minden? Vajon, amikor a rózsaszín köd elillanása után üres tekintettel nézzük a plafont, ráismerünk-e még magunkra, és nyugodt szívvel jelenthetjük-e ki: „nem bántam meg semmit”?

A legkelendőbb romantikus könyvekben a főhős férfi mindig tökéletes, feddhetetlen, erkölcsös, szívdöglesztő, okos, humoros, hűséges, a kérdés csak az, hány olyan könyv van, ami a végén mégis megcáfolja ezt a „tévhitet”? Vajon ez a könyv melyik kategóriába kerül majd, ha megszületik a második rész? Az biztos, hogy két olyan karakter is szerepel benne, akikért az olvasóknak lehet pártra szakadni, szurkolni és félálomban suttogni a nevüket.

Könyvajánló 5 Magyar Romantikus Young Adult Sorozat

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 5. Nagyon jó
Karakterek: Elgondolkodtatóak! Gábrielben van egy kicsi túlzás, de a végére legalább kapunk némi magyarázatot rá.
Borító: 10/10 Naná, hogy ez tetszett meg a legjobban.
Kinek ajánlom: Szerintem ez amolyan Young Adult könyv, úgyhogy 16-27 éveseknek tudnám ajánlani, főleg lányoknak/nőknek, akik szeretik a romantikus történeteket.
+ pont: Mert volt néhány elgondolkodtató rész benne, és mert tetszett a vége – várom a folytatást.
- pont: Mert a közepe táján a nagy romantikázásban kezdtem kicsit unni. Aztán szerencsére ezen átlendültünk – a könyv meg én.

0 Tovább

Keresztes lovag Ajnou Károly idejében

A 2016-ban, a Szent György Lovagrend alapításának 690. évfordulóján, Visegrádon lovaggá ütött író, Bíró Szabolcs tizenöt kötetesre tervezett történelmi regényfolyamának, az Anjouknak egyik része, jobban mondva előzménykötete a Non nobis, Domine. Ez a regény, bár korábban már megjelent két kötetben Kelet oroszlánja és Az utolsó vörös barát címmel, mostanában került azonban a polcokra átdolgozott, bővített és összevont változatban. Sokaknak talán rémisztő lehet első látásra a közel 800 oldal, mindazonáltal a történelmi regények kedvelőinek kihagyhatatlan darab!

 7 Könyvajánló Háborús Történelmi Magyar SorozatBátorság. ​​Hősiesség. Eretnekség.

1292-ben Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér a Szentföldről Magyarországra – otthon azonban csak halál és gyász várja. A megkeseredett, kiábrándult férfi szárnyai alá veszi és tanítani kezdi elárvult unokaöccsét, hiszen Attilában látja a megszégyenült Templomos Lovagrend új reményét, a tökéletes és gáncstalan harcost. Ám hiába igyekszik az általa helyesnek vélt útra terelni a kisgyermekből lassan férfivá érő növendéket, Attila túlságosan is vágyik a szabad életre. Amikor pedig Vilmos kardját, az ősi családi örökséget elcsenve akar megnyerni egy titkos éjszakai párbajt, nagybátyja büntetésből hosszú útra küldi az olasz énekmondó, Umberto oldalán. Ez az út örökre megváltoztatja Attila életét. Rablógyilkosokkal harcol, csaknem halálos sebet kap, majd megismeri azt az érzést is, amelyre egy templomos lovagnak még csak gondolnia sem szabad: a szerelmet.

A Non nobis Domine a lovaggá cseperedő Attila szemén keresztül mutatja be egy vérzivataros korszak, a XIII. és XIV. század fordulójának háborúit, az Árpád-ház kihalását követő kegyetlen éveket, egy új uralkodói dinasztia felemelkedését és a Templomos Lovagrend bukását. 
Az Anjouk című nagyszabású regénysorozat előzményét, Bíró Szabolcs első történelmi regényének két kötetből eggyé gyúrt kiadását olvasva kibontakozik előttünk a magyar középkor sáros, véres, mégis levendulaillatú világa.

Értékelés:

Sokáig nem tudtam hová tenni a történetet, és eleinte úgy gondoltam, a keresztes hadjáratokról fog szólni, hamar rájöttem azonban, hogy míg az első rész egy magyarországi keresztes lovag felcseperedéséről és férfivá éréséről szól, a kötet második felében Anjou Károly (I. Károly magyar király) koronáért vívott harca, valamint a tartományurakkal való háborúskodás kerül előtérbe – Attila lovag főszereplésével.

Számomra is hihetetlen, hogy munka mellett mindössze pár nap alatt végeztem ezzel a két kötetből egyesített monstrummal, és annak ellenére, hogy nem túl sok romantikus szál van a könyvben (vagy talán éppen azért), kimondhatatlan élvezetet nyújtott számomra az olvasása. Külön értékeltem a történelmi hűséget, és bár eleinte voltak olyan részek, ahol kicsit nyomasztott a sok történelmi információ, a vége felé gond nélkül nyomon tudtam követni a történelmi eseményeket – mi több, felidézte a gimnáziumi töri órák hangulatát.

A kötet első részében Attilát, a felcseperedő keresztes lovagot és nagybátyját ismerhetjük meg. Nyomon követjük a fiú felcseperedését, megismerjük jellemét és céljait, hibáit valamint gondolkodásmódját. Bepillantást nyerhetünk a keresztes lovagi életbe, esküjükbe, neveltetésükbe, ugyanakkor ez a rész már sejteti számunkra, hogy a kötet második felében nem fog velünk kesztyűs kézzel bánni az író. Ekkorra ugyanis átesünk mindazon csalódáson vagy felfedezésen, mint a főszereplőnk és megismerjük az akkori elkeserítő magyarországi helyzetet: Anjou Károly Vencellel (magyar uralkodói nevén László) és Wittelsbach Ottóval (más néven Bajor Ottó) folytatott koronaharcát, valamint a tartományurak túlkapásait és lázongásait, úgy, mint Csák Máté, Kőszegi Iván vagy Kán László. Háborúk, véres csatajelenetek és várostromok vállt vállnak vetve nyerik el az olvasó osztatlan figyelmét, miközben erkölcsi kérdések sora vetődik fel.

Számomra nagy kedvenc lett a könyv, és biztos vagyok benne, hogy sort kerítek majd az Ajnouk trilógiájának elolvasására is, hiszen nem maradhatok oly „tudatlan”, hogy ne tájékozódjak szerelmes hősöm, Attila életének további alakulásáról. Én, aki egyébként is rajong a történelmi kötetekért, ezúttal is adósa maradok egy írónak, aki izgalmas kötetével kicsit visszarepített a múltba, és egy távcsövön keresztül lehetővé tette számomra, hogy kicsit mélyebben beleáshassam magam az akkori történelmi korba. Kétségtelen, hogy remek ajándék/olvasmány bárkinek, aki szereti a szépirodalmat, és nem csak a csöpögős lányregényeket olvassa. Nagy kedvencévé válhat mind a női, mint a férfinemnek, de nagyszerű és érdekfeszítő olvasmány lehet egy, a történelmet szerető (vagy még nem szerető) tizenévesnek is!

„Bíró Szabolcs vállalkozása nem csupán azért tiszteletre méltó, mert hiteles és árnyalt képet fest egy távoli, ám Magyarország számára kulcsfontosságú korról, hanem mert kísérletet sem tesz, hogy elemelje és idealizálja hőseit – esendők és gyarlók ők, akárcsak mi magunk, s talán hibáikért jobban is szerethetők, mint azok nélkül. Kifinomult jellemábrázolás, ravasz, mégis egyenes vonalú történetvezetés, jelentéktelennek tűnő, de sorsfordító részletek, ármány és kaland, szerelem és rettegés, véres csaták és meghitt idill, meg egy csipetnyi misztikum itatják át a regény sorait”
Győrffy Iván, BBC History magazin

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 7. Number ONE (Abszolút kedvenc!)
Karakterek: Emberiek, esendőek, szerethetőek!
Borító: 10/10 Hát persze, mi más hívta fel magára a figyelmem? Személy szerint, ha pl. a nemrég megjelent Ajnou trilógia 3. részének is ilyesmi lett volna a borítója, sokkal hamarabb felfigyelek az íróra és műveire.
Kinek ajánlom: Lásd fentebb ;)
+ pont: Mert amellett, hogy megismertet a történelem ezen részével, szórakoztat, kikapcsol és elrepít.
- pont: Nincs.

0 Tovább

Vissza a múltba – A vérszerinti szülők nyomában

Könyvajánló Romantikus 7 Történelmi Sorozat Kaland

Hat árva lány Svájcban, egészen pontosan Genfben, egy szigeten, egy olyan mostoha apával, aki olyan gazdag, mint Krőzus... boldogan élnek testvérként, míg fel nem nőnek, s „mindenható” apjuk hirtelen halála újra összehozza őket a szigeten. A történet ott kezdődik, amikor mindannyian egy-egy nyomot, amolyan útravalót kapnak, amelynek segítségével kideríthetik, honnan származnak, kik a vérszerinti szüleik. Itt indul a kaland várhatóan hét köteten át, a múlt bonyolult emléklabirintusain keresztül Lucinda Riley - A hét nővér című könyvében.

Könyvajánló Romantikus 7 Történelmi Sorozat KalandMaia ​​és öt nővére a nevelőapjuk halála után összegyűlik a Genfi-tó partján álló gyermekkori otthonukban. Pa Salt, a különc milliárdos mindannyiukat kisgyermek korukban fogadta örökbe, így semmit sem tudnak a vér szerinti szüleikről. Az apjuk végrendelete azonban arra ösztönzi őket, hogy derítsék ki, honnan származnak. Egy-egy titokzatos tárgyat kapnak örökségül, és egy földgömböt, amelyről leolvashatják a születési helyük koordinátáit. Maia megkezdi a kutatást a családja után, és hamarosan a világ másik felén, egy omladozó brazil villában találja magát. Az épületben megsárgult levelekre bukkan, amelyekből egy nyolcvan évvel korábbi, tragikus szerelem története bontakozik ki.

1927, Rio de Janeiro. Amikor a kávékereskedelemből meggazdagodott Antonio Bonifacio szeretné beházasítani az egyetlen gyermekét a riói arisztokráciába, a szenvedélyes Izabela kikönyörgi, hogy az eljegyzés után, de még az esküvő előtt hadd utazzon el Párizsba az egyik barátnője családjával. A lányt hamar magával ragadja a Montparnasse művésznegyedének pezsgő forgataga, de arra ő sem számít, hogy egy szobrásszal való véletlen találkozás gyökeresen felforgatja majd az életét.

Lucinda Riley A hét nővér-sorozat első kötetében mesterien szövi össze két fiatal nő történetének szálait, akik egy számukra idegen, mégis vonzó városban az őket foglalkoztató kérdésekre keresve a választ, gyógyírt találnak a lelki sebeikre, és felfedezik az élet szépségét.

Értékelés:

Ez a sorozat egész egyszerűen fantasztikus, és egy nagyon ütős első résszel bolondítja magába az olvasóit. Adott tehát 6 testvér, akiket mind örökbe fogadtak, és mivel egy csillagképről nevezték el őket, mindannyian évekig várják a hetedik lány érkezését – ami azonban nem történt meg. Különböző nemzetek változó habitusú lányai, akik nagy gazdagságban nevelkednek, világot látnak, élnek a hobbijaiknak, egymástól távol vagy egymáshoz éppen közel, egész addig, míg édesapjuk hirtelen halált hal. Végrendelete által mindannyiukra egy-egy levelet, egy koordinátát és egy apró nyomot hagy, amelyen elindulhatnak, hogy felkutassák igazi származásukat, igazi otthonukat.

Az első kötet, Maia, a legidősebb lány útjáról szól, aki nem közelebb utazik, mint Brazíliába, ahonnan elhunyt mostohaapja nyomai alapján származik. Azon kívül, hogy a könyvbeli jelenben (2007-ben) barangolhatjuk be vele ezt a különleges országot, megismerve nevezetességeit, Maiával együtt szurkolunk, hogy megtalálja családját, melyből azonban nem sok maradt. A cselekmény két szálon fut, melybe eleinte nehéz belerázódnunk, utána azonban a könyv letehetetlenné válik, ahogy bejegyzéseken, leveleken és elbeszéléseken keresztül Maiával együtt visszarepülünk hosszú oldalakra a múltba, 1927-be, Rióba (és később Párizsba). Míg tehát Maiával követjük a múlt halványuló fonalát, a párhuzamosan futó történetben megismerjük dédanyját, Izabelát, aki 18 évesen, érdekházassága megkötése előtt Párizsba utazik, s ott megismerkedik élete szerelmével, egy szobrásszal.

Bonyodalmas szerelmi történetekbe csöppenünk, s mindeközben nem ritka, hogy míg a szobrásszal és környezetével ismerkedünk, belecsöppenünk a párizsi, akkori bohém életbe, és összefutunk a kor neves alkotóival vagy megismerkedhetünk a szürrealisták gondolkodásmódjával is. Bepillantást nyerhetünk a híres Cristo Redentor létrejöttébe, megismerjük az ötletgazdát, Heitor da Silva Costát valamint a szobrászt, Paul Landowskit és segédjét. Megtudjuk, hogy a szobor maga Párizsban készült, külső borításához pedig zsírkövet használtak, s darabokban szállították át Rióba, hogy aztán ismét összeilleszthessék mai helyén.
Mint Izabelát, minket is elvarázsol Párizs modernizációja, a nők felbukkanó egyenjogúsága, miközben Rióban a kávéültetvények által hirtelen meggazdagodott betelepülők sorsa süllyedőben van.

Két külön világ, amely között Izabelának választania kell. Néha olvasás közben annyira magával ragadott a történet, hogy teljesen meg is feledkeztem Maiáról, amíg ismét összefutottam vele 2007-ben, immár mai szemmel vizsgálva a Cristot és annak múltját, amelyben az ő dédanyja is bizonyos szerepet játszhatott. De vajon Maia megtalálja a boldogságot a jelenben?

Hosszú kalandozás ez, nemcsak országokon, földrészeken át, hanem időben is. Szép lassan bontakoznak ki az események és a tudnivalók, miközben a kötet legvége egy hatalmas felvetett kérdéssel zárul. Személy szerint alig várom a folytatást, és kíváncsi vagyok, hogy a többi húg sorsa milyen tájakra vezet majd, az ő családjuk miféle volt, és legfőképpen persze a két fő kérdés: Miért őket fogadta örökbe pai, és hol lehet a hetedik húg?

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 7. Number ONE (Kedvencek között)
Karakterek: Életszerű karakterek, a titokzatos papát leszámítva, de gyanítom, hogy a későbbi részekben sok-sok titokra derül majd fény vele kapcsolatban.
Borító: 8/10 Tetszik, és a kötés is jó minőségű. Kíváncsi leszek a további részek borítójára, remélem, stílusban illenek majd ehhez.
Kinek ajánlom: A romantikus, történelmi kötetek kedvelőinek is, de mivel sok rejtélyes dolog van benne, így talán a nyomozgatós hangulatban lévőknek is kedvére válhat.
+ pont: Mert annyira érdekes volt a vége, hogy alig várom, mi lesz a folytatás, és mi történt. Nekem nagyon tetszett a múltban való kalandozás is.
- pont: Remélem, nem kell 6 évet várnom a további kötetekre. :D

0 Tovább

Szulejmán és a kolostor rabja

A Szulejmán, és a magyar udvarhölgy – amely az olvasók elismerését is kiérdemelve 94%-os értékeléssel büszkélkedhet a molyok között második része nemrég került a polcokra Szulejmán és a kolostor rabja címmel. Igaz, hogy én már akkor vártam a folytatást, mikor az elsőt letettem, szóval kétség sem fért hozzá, hogy ez a kötet is a polcomra kerül.

Könyvajánló Magyar sorozat 5 Romantikus Történelmi*** ​​Titkok és kalandok – úton Szulejmánhoz… ***

1542. az árulás, a cselszövés és az ármány éve volt. Izabella királyné udvarhölgye, Illésházy Anna, születése és tehetsége okán egy századokon átívelő titkos szövetség, a Sorores tagja. Ő maga is áldozatul esik a hatalmi törekvéseknek és az összeesküvéseknek. Egy sötét kolostor áthatolhatatlan falai közt találja magát, elszakítva alig néhány napos gyermekétől. 
Ha újra látni akarja a kislányát, nem tehet mást, mint teljesíti a Szövetség parancsát. Veszélyes küldetése Törökországba szólítja, a szultán udvarába. Feladata a Sorores titkának védelme.

Annát nemcsak veszélyes küldetése terhe, de a kislánya biztonsága is nyomasztja. Ugyanakkor a szíve mélyén reméli, Isten kegyes lesz, és újra találkozhat szerelmével is, gyermeke apjával…

R. Kelényi Angelika, a kétszeres Aranykönyv díjra jelölt, Terézanyu-díjas írónő új történelmi kalandregénye ismét bővelkedik izgalmakban és romantikában. Aki ezt a könyvet elolvassa, biztos, hogy a szerzőnő Szulejmán és a magyar udvarhölgy című regényét szeretni fogja.

Értékelés:

Azt már az első rész kapcsán is írtam nektek, hogy ez nem egy szokványos Szulejmán történet, hiszen ő éppencsak néhány oldal erejéig bukkan fel a történetben, s ez a második kötetre is igaz. Továbbra is Annáról, a harcos-gyógyító „nővérről” és Jagelló Izabella lengyel királynéról (II. János magyar király édesanyja, I. (Szapolyai) János felesége) szól a történet, két szálon vezetve. A törökök ekkora elfoglalták Budát, Izabella pedig Szulejmán jóvoltából Erdély kormányzója, azonban továbbra is tervei között szerepel, hogy inkább a Habsuborgokhoz húzna, és inkább adná át a koronát, csakhogy boldogan és gazdagságban élhessen - a történet szerint.

Mindeközben Anna, a Sorores rend harcos tagja, alig 5 nap múlva kénytelen megválni újszülött kislányától - aki, mint az előző részből megtudjuk, a török Demir basitól való -, hogy újabb, immár kettős küldetésre induljon. Nem elég, hogy meg kell védenie a Sorores titkát valakitől, ráadásul a sors ismét Szulejmán udvarába sodorja.

Látszik tehát, hogy ismét egy történelmi utalásokban gazdag történetet kapunk, ahol helyet kap régi kedvencünk, Demir is, mindazonáltal új férfi szereplők is magukra vonják figyelmünket – nem is akárhogyan. Egyetlen problémám az volt, hogy a két, Demiren kívül lényeges férfit (Janniszt és Balassát) én nem „választottam volna szét”, hanem inkább egy karakterbe gyúrtam volna, mert így utólag az egyik férfinak a történetben semmi értelme/szerepe nem volt számomra. Egyébiránt azonban a könyv kellemes olvasmányul szolgált. Néhol vontatottnak éreztem ugyan az előző kötethez képest, de a végére itt is elragadott az olvasási hév, hogy mihamarabb megtudjam a nagy levéltitkokat, és, hogy hogyan alakul végül Anna (és Izabella) szerelmi élete.

Könyvajánló Magyar sorozat 5 Romantikus TörténelmiA vége felé, mikor már Demir is felbukkant a színen, érdeklődve követtem a történet alakulását, kíváncsi voltam, ennyi idő elteltével hogyan viszonyulnak egymáshoz a szerelmesek, ráadásul Anna egyéb rajongóiról nem is beszélve. Nem kis feladatot vállalt a nyakába, és a legrosszabb, hogy sötét titkait, igazi kilétét senkinek sem árulhatja el. Vagy mégis?

Tudom ajánlani az előző rész olvasóinak, vagy a romantikus, történelmi kötetek kedvelőinek. Akik nagyon Szulejmán központúak, azok nem biztos, hogy azt kapják, amit vártak, mert tényleg nem sok szerepet játszik benne, de néhány oldal, mondat erejéig az ő személyisége is visszaköszön.

Könyvajánló Magyar sorozat 5 Romantikus Történelmi

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 5. Nagyon jó
Karakterek: Az első részből megismert szereplők, néhány újonnan felbukkanó ellenséggel és férfivel.
Borító: 8/10 Illik az első részhez, de nekem még mindig nem tetszik a fehér gerinc.
Kinek ajánlom: A történelmi és/vagy romantikus kötetek kedvelőinek, azoknak, akik olvasták az első részt.
+ pont: Mert továbbra sem egy Szulejmán-koppintás, hanem egy eredeti, magyar történet (fikcióval fűszerezve).
- pont: Néhol vontatottabbnak éreztem az első kötethez képest. És mert néhány férfi szereplő túlontúl hasonlított egymásra.

0 Tovább

Élet a Földön a technológia okozta robbanás után

A disztópikus kötetek manapság lendületesen felfelé ívelnek a könyvpiacon, néhányuk, úgy, mint Az éhezők viadala, Az útvesztő, vagy A beavatott pedig már a filmvásznon is bizonyított. Bár az imént felsoroltakkal személyes problémám, hogy lendületes kezdés után jelentősen csökkent a további részek élvezhetősége, ugyanez nem mondható el A tűz gyermekei trilógiáról – amelynek második része nemrég került a könyvesboltokba.

Sorozat 7 Könyvajánló DisztópikusNégyszáz évvel a nagy világégés után az emberiség maradéka ismét törzsi törvények szerint él. Valamilyen rejtélyes okból minden újszülött egy ikerpárral jön a világra. Egyikük Alfa – minden szempontból tökéletes példány –, a másik viszont testileg deformált Omega lesz.

Az Alfák rendelkeznek a világ javaival, míg az Omegák kiközösítve tengetik szánalmas napjaikat. Azonban hiába a tökéletesség látszata, amikor egy Omega meghal, Alfa párja is távozik az élők sorából. Cass igazán különleges Omega, a jövőbe látás képességével született, és talán ő a kiválasztott, aki egyenlőséget hoz a világra…Csakhogy előbb meg kell győznie Zachet, az Alfák vezetőjét – aki nem mellesleg az ikertestvére – hogy álljon a közös ügy mellé.

Francesca Haig sötét és mégis felemelő poszt-apokaliptikus regénye a fantasztikus irodalom rajongóinak új kedvence.

 

Értékelés:

Az első kötet kérdés nélkül rögtön a kedvenceim közé került, és már most az elején megjegyezném, hogy aggódtam kicsit, hogy a második színvonalban követi-e majd, de nem kellett csalódnom. Mivel egymás után rögtön olvastam a kettőt, így számomra nem is igen vált szét a történet, és olyan szép egységet alkotott, hogy nem éreztem semmilyen stílus- vagy minőségbeli eltérést a két kötet között.

Egy olyan jövőbeli világba csöppenünk bele, amit pár száz évvel ezelőtt már majdnem elpusztított a technológia okozta robbanás, s a hosszú, éhínséggel teli téli évtizedek-századok után az embereken is jelentkeznek a mutáció nyomai. Minden szülésnél két gyermek jön a világra: egy testileg tökéletes Alfa, és egy nyomorék, sérült Omega, akikre amolyan „kicsapódásként”, „melléktermékként” tekintenek, a robbanás velejárójaként, a teremtés olyan „zsákutcájaként” akik nem képesek szaporodni. Az Alfák csak azért nem pusztítják el ikertestvérüket – akik mindig ellenkező neműek -, mert az egyik iker halála a másikét is jelenti, így inkább amolyan száműzetésben kell, hogy éljenek. Míg az Alfák földekben gazdag falvakban vagy városokban élnek, az Omegák egyre éheznek, és egyre fiatalabb korukban választják el őket családjuktól.

Ebben a világban találkozunk Cassal, aki egy különleges Omega, és egyből a szívünkhöz nő, végigkövetjük a gyerekkorát, tinédzser éveit és felnőtté válását. A későbbiekben legfőképpen az a szemlélete válik az olvasó számára követendővé, mely szerint az Alfák és az Omegák nem is különböznek annyira egymástól, s békében kellene, hogy éljenek. De hogy ennek mi az ára? Hogyan lehetne ezt elérni, megértetni az Alfákkal, hogy az ikertestvéreik nem puszta érzéketlen melléktermékek? A társadalom két ellentétes, mégis haláluk okán szorosan összekapcsolódó rétegre oszlik, a gondok pedig csak akkor kezdődnek igazán, amikor Cass ikertestvére majdhogynem gyökeres változásokat kezd foganatosítani – nem épp a jó irányba.

Miközben magunk is kutatjuk, hogy mi lenne a legcélravezetőbb megoldás, pillanatok alatt „befaljuk” ezt a kétszer ötszáz oldalt. Álmodozunk a szigetről, ahol állítólag boldogan élnek az Omegák, álmodozunk a Másholról, hátha van még a Földnek olyan része, ahol életben maradtak az emberek. Anélkül, hogy spoilereznék, elárulhatom, hogy rengeteg csavar derül ki – legfőképp a második kötet végén -, én bizony tűkön ülve várom a sajnos csak sokára megjelenő harmadik, befejező részt. Nagyon érdekes volt két köteten át végigkövetni a társadalmi helyzetet, változásokat, az emberek gondolkodásmódját, Cass fejlődését, barátait – hiszen utóbbiakból sem érezhetünk hiányt. Néhány csavarnál csak a fejemet fogtam elkábulva, hogy „Aztaaa, most mi lesz?” míg másoknál reagálni sem volt időm, annyira akartam tudni, hogyan tovább.

Biztos, hogy ez a sorozat a legjobb disztópiák egyike, és mondom, külön érdeme, hogy a minősége nem romlik kötetről-kötetre. Bátran ajánlom akár Az éhezők viadala, A beavatott, Az útvesztő kedvelőinek (vagy azoknak, akik abban csalódtak), de akár mondhatnám Az ötödik hullám vagy A vétkes olvasóinak is. (Megjegyzem, az utóbbi nekem szintén nagy kedvencem). Azoknak, akik a disztópikus világ hozzám hasonló „megszállottjai”, ez elengedhetetlen a polcukról. :) Jó olvasást!

 

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 7. Number ONE (kedvencek között)
Karakterek: Szerethető, jól jellemzett szereplők, semmi bajom nem volt velük.
Borító: Nincs kifogásom ellene, talán csak az omega jelet hiányoltam az egyik fejről. A kötet maga is jó minőségű.
moly.hu-n elért százalék: 84%
Kinek ajánlom: A disztópiák kedvelőinek, nem fogtok benne csalódni!
+ pont: A téma felvetésért, szerintem igazán egyedi disztópia lett.
- pont: Mikor jön már a harmadik rész? :D

 

 

0 Tovább

Harry Potter és az elátkozott gyermek - Utáljuk vagy szeretjük? - Megmondom, Nekem hogy tetszett

Könyvajánló 6 Sorozat Kaland Fantasy Felnőtt

A Harry Potter folytatása már több, mint egy évtizede mozgatja meg az olvasóközönséget, nem véletlen, hogy már eddig is rengeteg fanfiction folytatás született. Arról már beszéltem nektek, hogy ezek közül nekem személyes kedvencem a Nurmengard trilógia, amelyet egy magyar férfi írt és terjedelme sem marad el az elsőtől, most azonban végre valahára a Harry Potter és az Elátkozott gyermek című Rowling kötet került a kezembe.

Könyvajánló 6 Sorozat Kaland Fantasy FelnőttHarry Potter élete sosem volt könnyű – és most sem az, amikor a Mágiaügyi Minisztérium túlhajszolt dolgozójaként, férjként és három iskolás korú gyermek apjaként kell helyt állnia. 
Miközben Harry a múlttal viaskodik, ami nem hagyja magát eltemetni, legkisebb fiának, Albusnak meg kell küzdenie a reá nehezedő családi örökséggel. A múlt és a jelen vészjósló összeolvadása azzal a ténnyel szembesíti apát és fiát, hogy a sötétség néha egészen váratlan helyekről támad.

Értékelés:

Bár sok olvasó állítja, hogy ezt nem is J. K. Rowling írta, csak a nevét adta hozzá, erre azonban bizonyítékot nem találtam, sőt, én olyan tweetjével találkoztam, amelyben a csapat nagyszerűségére utal, akik a könyv megszületésében közreműködtek. Azt tudjuk már, hogy ez nem egy szokványos HP könyv, hanem egy színdarab, amelyet Rowling John Tiffany rendezővel és Jack Thorne színpadi, filmes, televíziós és rádiós produkciók szerzőjével hozott létre. Mint ilyen, a kötet felépítése sem regényes, hanem színdarab, akárcsak a Shakespeare művek. Mi, a ’90-es évek gyermekei elég régóta várunk a folytatásra, és lehet, hogy ad valamicske megnyugvást számunkra a könyv, az azonban bizonyos, hogy a regényhez szokott szemünk és szívűnk nem értékeli majd annyira ezt a nem túl részletgazdag megoldást. Talán majd egyszer!

A történet úgy tudom, rengeteg embernek nem tetszett. Én nem szeretnék beállni a szidalmazók sorába; nem mondom, hogy tökéletesen elégedett voltam vele, de szapulni sem tudom olyasmi történések vagy szereplők miatt, ami mások szerint elképzelhetetlen, vagy nem illik a történetbe. Sokan egy langyos fanfictionhoz hasonlították a művet, és kétségtelen, hogy mint mondtam, már csak a formaisága miatt is eltér az elődjeitől (plusz háromszáz oldal színműtől mégsem várhatunk annyit, mint egy hatszáz oldalas regénytől), én nem éreztem ekkora választóvonalat. Úgy mondanám, olyan ez, mint mikor visszaemlékszel a gyerekkorodra. Akkor még minden sokkal nagyobbnak, varázslatosabbnak és különlegesebbnek tűnt, amikor viszont felnőtt fejjel látogatod meg azokat a helyeket, amelyekről éltek benned az emlékek, valószínűleg némi csalódást fogsz érezni: hiszen felnőttél – akkor is, ha ez a színmű inkább való a „veterán” HP imádó felnőtteknek. Nem tudjuk és soha nem is fogjuk már átélni azokat a varázslatokat, amelyek akkor kerítettek hatalmukba minket, hiszen akkor tizenegy évesek voltunk, most meg lassan harminc. Úgy gondolom, ez a kötet inkább egy kedves emléket állít a korábbi köteteknek, és azért mégis enged egy kis bepillantást Harry, Ron, Hermione, Ginny és a gyerekeik életébe. Egy délutánra elkalandoztatja az olvasót, és habár sok rossz szó éri a könyvet, azért gondoljatok bele: szerintem regényben vagy filmben azért ez is nagyot ütne! Elszakadtunk már attól a hangulattól, nincs az a tájleírás, az az érzelmi leírás, ráadásul a veterán HP érzékletes, elgondolkodtató és sírós klasszikus zenéi sem segítenek átérezni a történéseket. Szerintem ott a hiba, hogy manapság szükségünk van „segítségre” ahhoz, hogy beleéljük magunkat valamibe: kétségtelen, felnőttünk.

Könyvajánló 6 Sorozat Kaland Fantasy Felnőtt

Ha valaki elég magasra teszi a lécet, azt nagyon nehéz átugrani. Nekem kedves volt ez a könyv, és örülök, hogy nem maradok le semmilyen „frissítésről”. Ami azt illeti, muszáj megemlítenem továbbra is, hogy nekem még mindig a (valóban fanfic) Nurmengard trilógia viszi a pálmát, már csak az hiányzik a teljes örömemhez, hogy azt is kinyomtassam és beköttessem a széria mellé. Biztos, hogy azzal is sokan elégedetlenek lennének, mégis olyan fordulatokat és mélységeket tartalmaz, hogy én háromszor olvastam, pedig megvan ezer oldal is, ha nem ezerötszáz.

A Harry Potter és az elátkozott gyermek ezzel szemben egy esti-délutáni olvasmány, nosztalgia. Nem mondom, hogy nem tartalmaz fordulatokat és meglepetéseket, sőt, nekem ezek igazából nem voltak cseppet sem ellenemre. A probléma ott van csupán, hogy igényeljük a történetet már regényben vagy filmben is. Végtére is szomorú tény, de tény, hogy manapság nagyon kevés ember olvas színműveket. De legalább Rowling ismét rávette az olvasó társadalmat, hogy kipróbáljon valami új műfajt, vagy legalábbis visszatérjen hozzá. És persze mit tesz még? Ismét csak rejtett tanulságokkal nevel, és bebizonyítja, hogy nincs teljesen tökéletes.

Én mindenképpen azt ajánlom, hogy NE az alapján alakítsátok ki a véleményeteket, hogy MÁSOK mit mondanak a könyvről. Mindenkinek legyen SAJÁT gondolata. Megéri ezt a pénzt. Vessétek bele magatokat, és befolyásoltság nélkül alakítsátok ki a saját véleményeteket. Előre pedig NE olvassatok spoilert. Élvezzétek a történetet a maga idejében, hadd folyjon az a maga medrében.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: 9/10 – Úgy hiányzott már Ron humora! :)
Borító: 9/10 – Én kicsit azért ragaszkodnék az eredeti borító verzióhoz, mint a legelső HP szériáknál.
Kinek ajánlom: A HP széria kedvelőinek, és akik meg tudnak birkózni a feladattal, hogy egy színműbe éljék bele magukat. Akiknek nincs előítéletük és képesek legyőzni mások befolyását.
+ pont: Mert visszarepültem több, mint tíz évet az időben.
- pont: Bár lenne regényben vagy filmben!

Ha tetszenek az értékeléseim, olvass bele a többi fantasy témájú könyvajánlómba is és kövess a Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebb ajánlókról!

0 Tovább

Emlékezés egy másik világra

Könyvajánló Magyar Sorozat Fantasy Kaland 4

Azt hiszem, legelőször is ki kell jelentenem őszintén, hogy Tímár Krisztina regénye, A látszat mesterei, a Tü/Körben sorozat első része az egyik legelborultabb regény, amit idén olvastam. Mondjuk, Benyák Zoltántól A nagy illúzió se volt semmi ebben a tekintetben, de ez a regény meg aztán pláne. Mindjárt mondom is, miért.

Könyvajánló Magyar Sorozat Fantasy Kaland 4Mi ​​történne akkor, ha egyszer csak egy teljesen más világba születnénk, mint ahol addig éltünk? Mi lenne, ha már születésünk előtt mindenre emlékeznénk előző életünkből?

Lantos Fruzsina, az anyaméhben növekvő leánygyermek mindent hall, mindent ért, és ennek köszönhetően hamar ráébred, hogy nem ismeri annak a világnak a szabályait, ahová hamarosan megérkezik. 
Itt az emberek bőre szürke, vörös vagy sárga. Félnek a fehértől, és attól is, ha szembesülnek a puszta földdel. Szamarat sose láttak, viszont a vízityúknak három lába van, a hiúznak pedig majomfarka. Az országok és a városok óvónevet kapnak, hogy ne találjanak rájuk a veszedelmes Hollók. De hol ez a hely? És kik ezek az emberek? És mi lesz velünk, ha egyszer ide születünk?

Lánglélek húszéves, és mindent megkapott az élettől. Legalábbis azt hiszi. Van hadvezérhez méltó ereje, bátorsága, tudása, éles esze, és van mesebeli hőshöz illő ártatlansága. Azt is tudja, hogy a Hármastáj nem tűri meg az ártatlanokat, de aki Kiválasztott, az akár a leggonoszabb világot is képes megszelídíteni. Arra is készen áll, hogy amikor majd a sors a kiválasztottságért benyújtja a számlát, akkor fizessen. 
Csak azt nem tudja, hogy mit kell majd odaadnia.

Könyvajánló Magyar Sorozat Fantasy Kaland 4

Értékelés:

Igazából nagyon nehéz még nekem is egyértelmű véleményt mondani a könyvről, mert többször előfordult olvasása során, hogy változott a véleményem. Eleinte például kifejezetten tetszett, érdekes volt a történet, az új világ, és az írásmódra végig nem lehetett egyetlen panaszom sem, hiszen rendkívül élvezetes a stílus, gyakorlatilag nem veszed észre, hogy olvasol, de… Annak ellenére, hogy maga a történet és az írásmód érdemelne tőlem egy ötös iskolai osztályzatot, elég gyakran előfordult, hogy annyira bevitt a képzeletbeli világ susnyásába, hogy csak kapkodtam a fejem.

Én aztán szeretem a fantasyt, de néha nekem már sok volt, mennyi minden új dolgot kell erről a világról megtudnom, mert azért ennyire mélyre egyikben sem szeretnék rögtön az első kötetnél belemerülni, arról nem is beszélve, hogy a sok információ már szétrepesztette az agyamat. Túl sok volt az ismeretlen név, égtáj, évszak, világmagyarázat, néha pedig már azt sem tudtam, ki kicsoda a történetben, vagy hogy kerül ez ide. XY-ról kiderül, hogy hú de hú, miközben eddig nem is volt XY a történetben. Az események olyan váratlanul követik egymást, mintha csak hirtelen pattantak volna ki az író fejéből. Ezt muszáj voltam leírni, no meg azt is, hogy szerintem a kötet, a történet első "része" elég lett volna egy könyvre, de ez voltaképp két külön történet, és elég sok idő kellett, mire az agyam egyikről átállt a másikra, és összeraktam a történetet, hogy ki kinek a kije, kinek mi a neve (mind a húsz), ésatöbbi. Szóval engem ez mind zavart, de ha kicsit meg lenne vágva a történet, a kedvenceim közé is kerülhetett volna.

Ugyanakkor, hogy ne csak rosszat mondjak. Van pár olyan ismerősöm, aki meg pont az ilyen könyveket szereti, ahol annyira bonyolult a világfelépítés, hogy kb. külön regényt érdemelne az is, hogy megértsd, szóval a fantasy-fanatikusoknak valóban kedvencei közé kerülhet a kötet, vagy esetleg azoknak, akik elég elvetemültek és kitartóak ahhoz, hogy átrágják magukat rajta. Mert egyébként egy rendkívül összetett történet, sok-sok titokkal, kalanddal, és az pedig tetszett benne, hogy az elején megismertekkel többször is összefutunk, és valószínű, hogy a további kötetekben még átfogóbb sztorit kapunk a kezünkbe. Csak nekem kicsit sok volt így elsőre a világokkal kapcsolatos tudnivaló. Az bizonyos, hogy az írónak nem kis tehetsége van az íráshoz, az pedig valószínű, hogy a második jobban fog majd ennél sikerülni, ha már nem akar ennyi mindent a szánkba rágni. :) Kicsit el kell engedni ezt a történetet, hadd szálljon a maga szárnyán, és bízni kell abban, hogy az olvasó anélkül is megérti a lényegesebb összefüggéseket, hogy háromszor elismételnénk neki. Szeretnék több kalandot és kevesebb magyarázást, kevesebb elvont dolgot benne, és akkor biztos, hogy a második is kedvemre válik majd.

Egyébiránt az első főszereplő, a lány (nevezzük Cselezüstnek, mert neki is túl sok neve van, vagy voltaképpen egy sem) története számomra izgalmasabb volt, mint a kötet második felében Lángléleké. Ráadásul ott picivel jobban nyomon tudtam követni az eseményeket, még ha egy-egy világelemzős oldalra el is kalandoztam. Én azért picit többet elárulok a történetről. Ha jól következtettem, Cselezüst a mi világunkból (vagy ahhoz hasonlóból) született újra ebbe a másik világba, nagyjából emlékszik mindenre, és fogalma sincs, hova került. Végigkövetjük a gyerekkorát, megismerjük ezt a fura világot az agybajos szabályaival és szokásaival (meg paranoiájukkal), jó pár szereplővel többször össze is futunk különböző neveken, bajba keveredünk, megismerjük Cselezüst fura képességeit, és szurkolunk neki, hogy minden flottul menjen és rájöjjön, amúgy hogy került ide és hol is van. A kötet második felében először fogalmunk sincs, kiről van szó, teljesen összezavarodunk, és kell pár fejezet, mire összerakjuk a darabokat, hogy: aha, szóval őróla szól ez a második kötet, már értem. Eddigre már Cselezüst történetéből megtudjuk, hogy vannak különböző színű emberek, népek, mágusok, kik azok a hollók, kitől kell félni és kitől nem, mit kellene tenni a világban, és kik a gonoszok. Ha még a nagyobb összefüggéseket nem is látjuk, azt mindenképpen megtudjuk, milyen elnevezései vannak az évszakoknak, égtájaknak, és mi a jelentősége a négyes és a hármas számnak…

A kötet második fele szerintem amolyan előkészület a következő kötetre, és a kevésbé kitartókat idegesítheti, hogy sokáig nem jön rá, ki a második főszereplő (én is kaptam egy kisebb agybajt az olvasás közben, hogy most mi van, ki ez, vajon az, akire gondolok? De nem, de igen, de nem tudom). Azt megtudjuk, mit várjunk a második kötettől, meg úgy az egész történettől legalább.

Összességében ez egy rendkívül részletes és bonyolult világba csöppent fantasy, ami már-már túlságosan kidolgozott világrendszerrel rendelkezik (valószínűleg a fanatikus fantasy kedvelők legnagyobb örömére). Nehezen kibogozható, türelmet igénylő, de érdekes, érdekfeszítő történet, ahol kicsit nehezebben, mint más könyveknél, de megszeretjük Cselezüstöt és a későbbi barátait/barátját. Nincs hiány történetcsavarásban, szereplők mennyiségében, elvont gondolkodásban, különféle lényekben és helyekben.

Annak ajánlom, aki szereti a fantasyt és szeret elmerülni az apró részletek kibogozásában. Aki egy könnyed olvasmányra vágyik, szerintem annak nem lesz az esete a kötet. Mondjuk, ez egy jó alkalom arra, hogy teszteljétek, mennyire vagytok elszánt könyvmolyok. :)

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 4. Egész jó, tetszett
Karakterek: 8/10 – Nem rossz, csak zavart az a sok név… Egyébként kedvelhető karakterek.
Borító: 10/10 – Ez jó, egy szavam se lehet rá, bár nekem kicsit hasonlított A vétkes c. könyv borítójára. De így utólag, hogy már elolvastam a kötetet, illik a történethez teljes mértékben.
Kinek ajánlom: A fantasztikus történetek kedvelőinek és a kitartóknak.
+ pont: Cselezüst személyisége nagyon tetszett, megszerettem. Ő kap plusz pontot, és Acél és Szikla.
- pont: Amiatt túl sok volt a világról való extra információ. Nem kérek ennyit! Több kalandot, érzelmet, történést szeretnék és kevesebb elvont magyarázatot. Köszi!

0 Tovább

Hatalmas fémkéz Deadwoodban – avagy 2016 legnépszerűbb sci-fije (Alvó óriások)

Könyvajánló Sci-fi Sorozat 7

Mint tudjátok, annyira nem jellemző rám, hogy sci-fit olvassak, igen ritkán „vetemedek” csak erre, cseppet sem bántam meg azonban legújabb választásomat, Sylvain Neuvel Alvó óriások című könyvét. Több napos olvasmánynak terveztem, de egy egész délutánra és fél éjszakára magával ragadott. Ássunk kicsit mélyebbre ebben a szerintem elismerésre méltó történetben.

Könyvajánló Sci-fi Sorozat 7Deadwood, ​​Egyesült Államok: egy kislány oson ki sötétedés előtt kipróbálni az új biciklijét, hirtelen azonban eltűnik a lába alól a talaj. Egy mély veremben ébred, miközben a mentőcsapat épp ereszkedik le érte. De azok, akik a gödör pereméről néznek le rá, valami sokkal különösebbet látnak egy egyszerű kislánynál…

A kislány felnő, és Dr. Rose Franklin lesz belőle: zseniális tudós, kutatási területének az egész világon elismert szakértője. Ez a terület pedig nem más, mint kislánykori felfedezése: egy óriási, díszes kéz, amelyet hihetetlenül ritka fémből készítettek jóval korábban, mint hogy a kontinensen bármilyen emberi civilizáció kialakult volna.

Olyan tárgy ez, melynek eredete és rendeltetése egyszerre lesz a leghatalmasabb rejtély, amelyet eddig az emberiségnek meg kellett oldania. Származásának titkát felfedve talán megváltozik minden, amit eddig az életről hittünk. És még hány hasonló darabra bukkanhatunk a nagyvilágban…

Mi lehet ez a szerkezet? Ki készíthette? Hogyan lehetséges, hogy anyaga a bolygón előforduló legritkább fém? Vajon képes lesz valaha irányítani az ember? Mi van, ha nem is annyira a véletlen műve, hogy rátaláltunk? És mi történik majd, ha végül az utolsó darabot is a helyére illesztjük ebben a gigantikus, globális kirakóban?

 

Értékelés:

Nagy meglepetésemre nem mindegyik olvasó volt elragadtatva a könyvtől, amit egyrészt nem értek, másrészt azt pedig végképp nem értem, egy-két negatív komment miért tud hatással lenni másokra. Én általában úgy vagyok vele, majd kialakítom a saját véleményemet, „csak azért is”. Másrészt azt sem igazán értem, mi értelme egy könyvet X másikhoz hasonlítani, hogy ezt vagy azt ebből vagy abból a könyvből „copyzta” (most anélkül, hogy szándékomban állna bárkit is megbántani), de muszáj kiállnom (nekem is) a könyv mellett. Teljesen komolyan mondom, hogy bármilyen könyvre rá lehet húzni a „jaj ezt is onnan meg innen vette” köntöst. Bármi, amit egy ember átél, olvas, lát, hatással van rá, feldolgozza, átalakítja, kiadja magából, egy író meg aztán pláne. Én speciel nem olvastam ehhez hasonló írást, de ami azt illeti: rengeteg ugyanolyan young adult vagy disztópikus könyv van a polcokon, mégis sokuk a sikerlisták élére kerül, no meg a filmiparba… Kezdetnek megjegyezném, hogy ez a történet is minimum egy filmet megérdemel magának, sőt igazából, mivel sorozat, többet is. És akkor most részletesen…

Nekem, néhány olvasóval ellentétben kifejezetten megtetszett az, hogy amolyan „katonai módiba” ismerjük meg a történetet, azaz nem egy tipikus regényformát kapunk, hanem amolyan interjúkon, bejegyzéseken, katonai hangfelvételeken keresztül tudhatjuk meg, mikor, mi történt. Ennek pici hátránya, hogy nem ismerjük úgy meg a környezetet, ahol játszódik a történet, nagy előnye viszont, hogy hála az égnek meg vannak vágva az unalmas részek, és mindig kifejezetten csak az érdekes történéseket olvashatjuk. Több évet ölel fel ugyanis a történet, mindazonáltal mi, olvasók (anélkül, hogy hiányérzetünk lenne) ennek a formai kivitelezésnek hála csak a lényeges, fontos dolgokról kapunk információt. Ez manapság (a régi Jane Austen stb. könyvekkel ellentétben) már szinte elvárás az újabb generáció számára, világunk és életvitelünk ugyanis annyira felgyorsult, hogy néhányunk figyelmét már csak az ilyen gyorsabb tempójú könyvek tudják megragadni. Visszatérve a formára, nekem tetszettek az interjúk, így úgy éreztem, mintha egy nagyon jó filmet néznék a TV-ben, szinte hallottam a kis pötyögős hangeffektust „003-AS AKTA, Beszélgetés PhD, dr. Rose Franklinnel, az Enrico Fermi Intézet vezető kutatójával… Helyszín: Chicagoi Egyetem, Chicago, Illinois”. Ennek ellenére végig magával ragadott a történet, sőt talán még jobban, mint egy tipikus regény esetében, hiszen csak kapkodtam a fejem, és tudtam, hogy nem fogok unatkozni halál unalmas tájleírások miatt. (Nem, mintha nem olvasnék Jane Austent.)

Végig nagyon érdekelt, hogy miféle kezet találnak, minek a részei ezek, milyen megállapításra jutnak, milyen kísérleteket végeznek, mi lesz az egész célja, mire fogják használni, és milyen „fentebbi” jelentősége van a történetnek. Engem egy percig sem hagyott unatkozni, és nagyon jól kikapcsolt így estére. Először voltak aggályaim a könyvvel kapcsolatban, de én tökéletesen meg vagyok elégedve vele, még többet is kaptam, mint amit vártam. Aggódtam kicsit, hogyan fog befejeződni, de ez egy tökéletes példa arra, hogyan zárjunk le egy első kötetet úgy, hogy elégedettek is legyünk a „befejezéssel”, mégis egy olyan csavart vessen fel a végén, amin egyszerre döbbenünk le, vagy kiáltunk fel, hogy „én tudtam”, és egyszerre mosolyodunk el várván a következő részt.

Bátran ajánlom férfiaknak és nőknek is, van benne ugyan némi szerelmi szál, de szerencsére elenyésző mennyiségű. Én ugyanis szeretem a romantikus könyveket (mi az, hogy), de nem szeretem keverni a műfajokat egymással, mert, ha sci-fit akarok olvasni, akkor márpedig nem romantikára vágyom. Szóval még az sem mondható, hogy csöpögős, nyálas részek lennének benne, azon pedig nem csodálkoznék, ha hamarosan film is készülne belőle.

Könyvajánló Sci-fi Sorozat 7

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 7. Number ONE (max pontos)
Karakterek: 10/10 – Mindegyiket egyszerre szerettem és utáltam, ahogy a hús-vér karaktereket. Nagyon kíváncsi vagyok, mi derül még ki a meginterjúvolóról a további kötetekben.
Borító: 10/10 – Nincs kifogásom ellene, pedig én aztán mindenbe bele tudok kötni. Tökéletes!
Kinek ajánlom: A sci-fi kategória szerelmeseinek (is), de mivel én magam nem szoktam ilyet olvasni, és engem is megvett magának, ezért kérlek titeket, bátran olvassátok. Merjetek néha egy-egy új műfajba is belekóstolni.
+ pont: Kifejezetten ezért az interjúvolós formáért adok pluszpontot. Remek ötlet! Tetszett, nagyon, köszönöm!
- pont: Nincs. Tényleg nincs, bocs, tudjátok, hogy mindig megírom, ha van.

 

0 Tovább

(Udvari és vitézi) élet az 1200-as években – avagy ismét a történelmi kötetek nyomában

Könyvajánló 7 Sorozat Történelmi Kaland Magyar Háborús

Mindannyian tudhatjátok már, mennyire rajongója vagyok a történelmi köteteknek, úgyhogy biztos, hogy lelkendezve fogadok minden ilyen alkotást, azonban közel sem szoktam elfogódott lenni. Arról is többször tettem már említést, hogy az új, magyar kortárs írók mennyire feltörekvőben vannak, és rengeteg könyvet ajánlok is nektek tőlük napról-napra. Így van ez a Sasok a viharban könyvvel is Viola Judittól, ami egy családtörténet nyitó kötete.

„Minél többet foglalkozik az ember egy-egy témával, annál inkább fixa ideái támadnak. Nekem is van három. Először az, hogy a valóság sokkal meglepőbb és fordulatosabb dolgokat produkál, mint a legvadabb képzelet. Arról is meggyőződtem,h ogy a magyar történelem is van olyan érdekes, mint a nálunk nagyobb és szerencsésebb országok múltja. Sőt! Végül abban is biztos vagyok, hogy bőven vannak figyelemre érdemes, ismeretlen vagy félreismert korszakok és személyek. Ezt a három tételt szeretném alátámasztani ezzel a kötettel és a következőkkel, amik IV. Béla uralkodásának a végétől Károly Róbert trónra kerüléséig kísérik végig Aba Amadé és testvérei életét”
/Viola Judit/

Könyvajánló 7 Sorozat Történelmi Kaland Magyar HáborúsVérzivataros, trónviszályos esztendőkben kalandozunk, a XIII. század végi Magyarországon. IV. Béla király nemrég verte ki a tatárokat a pusztasággá vált, földig rombolt, felégetett honból – de alig lát neki az újjáépítésnek, máris fellángol a családi háborúskodás a csak imént kihunyt parázs fölött. 
A középkorban a harc a hatalomért nem pusztán udvari intrikákban merült ki: fegyverrel folyt a küzdelem a trón elbitorlásáért, a meggyengült ország területének szétdarabolásáért. Az agg, ám még mindig erős királyt nővére és saját fia, majd sógora is megtámadja. 
Az utolsó Árpád-házi királyok végnapjainak idejében játszódó történelmi regény a réges-régi hatalmi játszmák izgalmas felelevenítése. A történetet az egyik királyhű nemesifjú kalandjain keresztül tárja elénk a szerző. 
Szirtek csúcsán, nemesi sasfészkekben dőlhet el a királyság sorsa…

Értékelés:

Igazából csak holnap akartam megírni ezt az értékelést, de egyszerűen nem bírtam magamban tartani. Volt, aki majdnem max. pontot adott rá az olvasók közül, és egy csillagot csak a vége miatt vont le, ezt elkerülendő szeretném hangsúlyozni, hogy ahogy a borító kis behajtós része is írja, ez egy családtörténet első kötete, amely a magyar történelembe kalauzol minket el, mint fentebb idéztem, IV. Béla idejébe (s később Károly Róbert trónra kerülésének évébe). A borító alapján először nem gondoltam volna, hogy ilyen szépirodalmi művet kapok a kezembe, azt gondoltam, talán kissé klisés lesz, pedig egyáltalán nem. Nekem a kedvencek között landolt.

A történet maga 3 testvérről szól az Abák ősi nemzettségéből. Mindamellett, hogy a kötet egész jó történelmi hűséggel kalandoztat minket a trónviszályok, lázadások, háborúk korába, a testvérek (Finta, Péter és Amadé) szemén keresztül különböző nézőpontokba nyerhetünk betekintést az akkori történelmi helyzetet illetően. Legelőször gyermekekként ismerjük meg őket és természetüket, életmódjukat, kalandjaikat, majd ahogy növekedvén útjuk szétválik, úgy kalandozunk el mi is különböző tájakra, ismerjük meg az uralkodó család tagjait. Úgy vélem, minden olvasó szeretettel szívébe zárja a közel sem tökéletes fiúkat, kiváltképp a legkisebbet, Amadét, akinek bölcsességét én is megirigyeltem olvasás közben, s annál inkább érdeklődve várom a további kötetekben felnőtté válásukat. Igaz, ami igaz, hogy fiatal koruk első olvasásra igen furcsa viselkedésükhöz képest, nem szabad azonban elfelejteni, hogy abban a korban 13-14 évesen a lányok már férjhez mentek, a fiúk pedig már férfinak számítottak, így gondolom, akkoriban érettebbek is voltak a fiatalok.

Külön kiemelném a minőségi fogalmazást, és a beszédmód helyenként régiessé tételét, ez azonban csöppet sem rontott az olvasási élményen, sőt, külön jót derültem egy-egy felszólaláson, enyhe „káromkodáson”, és ennek a nyelvtani fogásnak hála csak még inkább magával ragadott a könyv. Rám nem jellemző módon napokig olvastam, mert szerettem volna kicsit több időt „eltölteni” Amadéval. Kicsit ez is olyan volt érzésre, mint mikor A gyűrűk urát, vagy bármely más, több nézőpontos könyvet olvastam, mert épp mikor az egyik testvérről volt szó, érdekelt, közben mi történt a másikkal és vica versa. Éppen az ilyen kötetek képesek arra, hogy szép sötét karikákat varázsoljanak a szemem alá, mert mindig érdekel, hogy közben mi történhet a másik szereplővel. Nagyon érdekes, mennyire más irányt vesz a történetben a három fiú sorsa, hogyan cseperednek, milyen kalandokba, viszályokba folynak bele akaratlanul is, és miként állnak helyt a vitézi, lovagi életben. A legkedvesebb része számomra a könyvnek az volt, amikor Amadét megtanítják a becsületszó értékére.

Bárkinek tudom ajánlani, korosztályi megkötésem nincsen, ahogy a szépirodalmi műveknek általában sincs. Férfiak is nyugodtan vegyék kézbe, hiszen nem romantikus könyv, de kalandvágyó, történelmi köteteket szerető nőknek is ajánlom. Nagyon jót tesz néha a zsúfolt tények nélkül, csupán a történetiség és kaland kedvéért visszarepülni a múltba és megismerni eleinket; erre ez egy kitűnő alkalom, eljátszadozni a gondolattal, milyenek voltak valójában az akkori emberek, szokások.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 7. Number ONE (max pontos)
Karakterek: 10/10 – Mindegyiket imádtam, és visszarepítettek az időben. Természetesen Amadé a kedvencem és gyakran kívántam, bár én is olyan bölcs lehetnék, mint ez a kisfiú.
Borító: 9/10 – A kötés maga tökéletes, kemény borítás, a borítóból azért több változatot is megnéztem volna.
Kinek ajánlom: A történelmi kötetek kedvelőinek, férfiaknak is, mert nincs benne szerelmi ömlengés, inkább ármányok, csaták, kalandok. Mindazonáltal én, mint nő is nagyon-nagyon élveztem.
+ pont: A történelmi könyvekért alapból plusz pont jár. Egyébiránt nagyon szépen megfogalmazott, szépirodalmi, minőségi írás, pirospont neki!
- pont: Nincs, bár néha nehéz volt követnem azt, hogy XY az uralkodó épp kicsodája, és mi is történt a múltban, de hát a magyar történelem az már csak ilyen „változatos.”

0 Tovább

Amikor a laptopod átjárót nyit a manókhoz???

7 fantasy Könyvajánló Sorozat Magyar Humor Ifjúsági Kaland

Gondolom, sokan emlékeztek még arra, amikor nem is olyan régen elszabadult Egon, a sárkány az Oktogonon. Persze, ez nem annyira a valóság, mint inkább egy rekeszizomgyakorlat, Virág Emília humorral és határtalan fantáziával teletűzdelt könyvének, a Sárkánycsalogatónak ugyanis megjelent második része, a Boszorkányszelídítő. Én már hónapok óta vártam, és alig bírtam kivárni, hogy sorra kerüljön, és rögtön az első tíz oldalon úgy vigyorogtam, mint egy tejbetök. Hiszen milyen már, amikor egy laptop csak úgy átjárót nyit a padlónkon ki tudja, hová, és amikor éjszaka galád manók lepik el a szobádat?

7 fantasy Könyvajánló Sorozat Magyar Humor Ifjúsági KalandAz év legelszabadultabb fantasyje folytatódik!

A lidércszerető furcsa szerzet: attól boldog, ha minden kívánságod teljesíti, miközben a pusztulásod okozza. Ha mázlid van, besétál néhány manó, a kertésznadrágos fajtából, és felteszi az egyetlen értelmes kérdést: Hol az arany?! Márpedig Adrinak szerencséje van: budapesti albérletében, a dohányzóasztal alatt átjáró nyílik, s egy boszorkánnyal meg egy lidérccel együtt az arany keresésére indulhat. A lány azonban kincsek helyett valami sokkal értékesebbet, egy igazi párt talál, akire a bajban is számíthat, és aki nemcsak azt mondja neki, amit hallani akar, hanem az őszintét. Amúgy Adri ezt az egész ügyet a likkal, a manókkal, a boszorkánnyal meg a lidérccel tényleg kihagyta volna…

Értékelés:

„– Megitták a manók. 
Szükségem volt néhány másodpercre, mire felfogtam, mit mondott. Meg akartam szólalni, de nem tudtam. Csak addig jutottam, hogy kinyitottam a szám, aztán becsuktam. 
– A szobád tele van részeg manókkal – nézett a szobaajtó felé. 
Felhajtotta a bort, majd rám pillantott. Szorosan összezárta a száját, és könnyek gyűltek a szemébe. Aztán az asztalra borult, és megállíthatatlanul zokogni kezdett. 
– Hívj hozzám… mentőt! Összeomlottam! Ez a… rohadt stressz! Ez a rohadt munkahely elérte, hogy részeg manókat hallucináljak!”

 Bár egyet tudok érteni abban, hogy nem volt benne annyi humoros rész, mint az elsőben, leszámítva az első pár oldalt, én azért mégis nagyon tudtam élvezni, és hű maradok az írónőhöz a továbbiakban is, hiszen még mindig azt mondom, kivételes egyéniség az, aki ennyi „badarságot” képes összeírni egy könyvben, és úgy képes megnevettetni, hogy közben azt gondolod: „Neeee, ez hogy jutott már eszébe?” A szereplőket természetesen most is nagyon könnyű megszeretni, annyira, hogy a végén el sem akarjuk engedni őket, habár azért az én szívemben maradt némi űr a régiek miatt. Élveztem volna, ha valaki feltűnik ebben az első részből, de sajnos ez nem történt meg.

Mindazonáltal Adri, a főszereplő pesti lány stílusa nekem nagyon tetszik, bár páran írtátok, hogy túl átlagos, nekem éppen ez tetszik benne. Eléggé unom a „hű de tökéletes” szereplőket, a csini, csupa báj csajokat és a „kigyúrt, Úristen, de helyes és izmos” pasikat. Tetszett, hogy Adri egyszerű, azon pedig külön jól szórakoztam, hogy egy call centerben dolgozik (sajna én is megjártam már), így ismerős volt a helyzet, de érdekes volt a humorosabb oldaláról megközelíteni a dolgokat. Nagyon tudtam röhögni és bólogatni azon, az író milyen jól leírta az idegbeteg betelefonáló emberek stílusát (ez azért kis burkolt társadalomkritika is). Teljesen magamra tudtam ismerni Adriban, és a mondatain, belső gondolatmenetén gyakran vigyorodtam el. Nem tudom, mit gondoltok átlagos alatt, de szerintem annyiban nem átlagos, hogy Adri nagyon humoros, és bár még keresi önmagát, a végére megtudja, mit akar, jólelkű, segítőkész, kitartó és többre értékeli az emberi értékeket, mint a pénzügyieket. Ez szerintem manapság nem jellemző annyira.

Berzence, Belizár és Sanyi, a történetbeli három férfi mind külön oldalt érdemelnének. Nem titok, hogy Berzence volt a kedvencem, aki közel sem a tökéletes „pasi”, akire minden olvasó ugrik. Alacsony, kicsit vehemens, rengeteg hibát elkövetett, akaratos, bosszúálló, na de miből lesz a cserebogár, azért a felszín alatt látni, hogy egy kedves srác, aki csak elfogadásra vágyik. A többiekről majd kialakítjátok a saját véleményetek, nem akarok sok poént lelőni.

Rendkívül fordulatos történet, világokon át, és külön értéke, hogy képes a saját, hétköznapi és unalmas világunkat is különleges, rejtett titkokkal, helyekkel, varázslatokkal felruházni. Ki tudja, lehet, hogy egy napon én is találok egy átjárót az egyik buszon ülve, vagy a liftben, esetleg reggelre manók ülnek majd az ágyamon és lidércek lebegnek a fejem felett.

Tudom ajánlani mindenkinek, aki szereti a furcsa, a humoros vagy a fantasztikus történeteket, azoknak, akik olvasták az első részt, de azoknak is, akik nem. Igen, az első nekem is jobban tetszett talán, de ez sem sokkal marad el mögötte. Imádtam!

„Reggel benyitottam a szobádba, és a laptopod előtt egy manó ült. Nekem ez sok. nagyon bírlak téged, jó lakótársam voltál, de nem tudom, hogyan tudnék a tulaj elé állni, és megmondani neki, hogy csináltál egy „alvilág-kapuja”-lyukat a padlóba, amin manókat engedsz a lakásba. Direkt utánanéztem a neten, és nem vagyok elmebeteg. Aki hallucinál, az általában nem reggel, és akkor sem manókat.”

Mások molyos véleményei:

„Aki olvasta a Sárkánycsalogatót, az nem fog csalódni a folytatásban sem. Egy igazi urban fantasy, mely Budapesten kívül, a jól ismert királyságba is elkalauzol bennünket. 
Nem tudom, hogy miért, de végig úgy éreztem, hogy Adri lakása a Tűzoltó utcában van és képszerűen pörögtek előttem az események. 
Most már nem csak boszorkányokkal kalandozhatunk, hanem lidércekkel és lidércúrral is. Bepillantást nyerhetünk az alvilágban történő „lélektisztításba”, pontosabban: nyúzásba. 
Szókimondó, izgalmas és humoros történet. Néha pedig előbukkannak az igazi emberi érzések, értékek, jellemek, amik csak emelik a történet értékét.”

„A Boszorkányszelídítő ezúttal kicsit mélyebbre merészkedett a komolyságot illetően, ez viszont csak előnyére válik. Legalább annyira – ha nem jobban – szerethető, mint az első rész, ezúttal is rengeteg esemény történik, soha egy pillanatra sem kell aggódnunk azon, hogy lenne időnk unatkozni.”

„A könyv olvasását mindkét tábornak ajánlom: éppen annyira hasonlít a Sárkánycsalogatóhoz, hogy élvezzék, akiknek az is tetszett; illetve annyiban különbözik, hogy esetleg akinek az nem jött be, egy új történetet is kipróbálhasson.”

„A humor talán kevesebb volt, mint amit az írónőtől (a Sárkánycsalogatótól) megszoktam, ennek ellenére a világfelépítés remek volt. Egy percig sem unatkoztam, izgalmas történet, és ismételten összekeveredik a mai világ technikája a régi korokat idéző Hetedik Királyság életével, és mindezt úgy, hogy az olvasó úgy érezze, ez teljesen normális. Persze egyáltalán nem az, és a szereplők sem, de én ezt vártam a regénytől..”

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 7. Number One
Karakterek: 10/10 – Nagyon szerethető és „emberi” karakterek.
Borító: 10/10 – Nekem jobban tetszik, mint az első, egyébiránt méretben éppen akkora, jól mutatnak együtt.
Kinek ajánlom: A fantasy vagy a humor kedvelőinek, akik szeretnének röhögni egy jót és kicsit elkalandozni a világokban.
+ pont: A sok-sok humoros részért.
- pont: Néha kicsit soknak éreztem a harcok leírását, de nő vagyok, ez elnézhető.

0 Tovább

Minden férfit meg akarunk menteni?

Könyvajánló Felnőtt Sorozat Romantikus 4

Eddig is elterjedtek voltak az olyan történetek, amelyekben az egyik fél megmenti a másikat szerelmével, megváltoztatja(?), jobbá teszi az életét, stb., a kortárs irodalomban pedig rendre kerülnek a bestsellerek közé az olyan kötetek, amelyekben a tévútra tévedt rosszfiút megmenti szerelmével az ártatlan nő. Miért szeretik az emberek annyira ezeket a történeteket? Honnan indult ki? Van valóságalapja? Sophie Jackson könyvei akadtak a kezembe; az Egy font hús és második része, az Egy csepp remény 4,5 millió olvasóval büszkélkedhet.

Könyvajánló Felnőtt Sorozat Romantikus 4

Könyvajánló Felnőtt Sorozat Romantikus 4Wes ​​Carter vérbeli nehézfiú. Az Arthur Kill Büntetés-Végrehajtási Intézet fegyenceként három éve ül kokainbirtoklásért. Tartozott valakinek, és a tartozása fejében vállalta a büntetést. Látszólag kemény, mint a beton, és hideg, mint a vas, ami elválasztja a külvilágtól. Gyönyörű, veszélyes, titokzatos és okos. Carter 16 éve (pontosabban 5844 napja) vár arra a lányra, akit a sors hozzá vezetett, és akinek a haja illatos, mint a barack. Csak ő mentheti meg a pokoltól… 
Kat Lane még csak kilencéves volt, amikor egy banda agyonverte az apját egy esős éjszakán Bronxban. A védtelen kislányt egy nála nem sokkal idősebb srác mentette ki. Kat sosem tudta meg, ki volt az a kapucnis idegen, akinek a karjaiban átvészelte a szörnyű éjszakát. 
Kat magánórákat ad Wesnek, de a múlt mély sebei nem tűnnek el nyomtalanul, és az állatias szenvedély sem gyógyíthatja be őket…hacsak a szerelem nem segít. 
Sophie Jackson trilógiája – a tiltott szerelem édességéről és veszélyéről – az interneten lett szenzációs siker. Jodi Ellen Malpas, Jamie McGuire, Katy Evans és Samantha Young rajongóinak kötelező.

Ő volt minden, amire szüksége lehetett. 
Titok, harc és szenvedély. 
16 évig várt rá. 
Ő az, Barack.

Könyvajánló Felnőtt Sorozat Romantikus 4Max OHare képtelen elengedni a múltat. Legjobb barátja nélkül nem élte volna túl a gyönyörű szőkeség, Lizzie tragikus elvesztését, és rég a drogosok poklát járná. Kap még egy esélyt a sorstól Az elvonón ugyan végigmegy a gyógyulás tizenkét lépcsőjén, de indulatos marad, és nem enged közel magához senkit. 
Grace Brooks lelkébe égett a seb, amit az a férfi ejtett, aki felesküdött, hogy tisztelni és védelmezni fogja. A lány messzire menekül, és titkait mélyen magába zárja. Az egyikük érezni akar, a másik elrejtőzik az érzések elől. Melyikük lesz elég erős, hogy a szerelem erejével átüsse a falat? 
Sophie Jackson trilógiája a tiltott szerelem édességéről és veszélyéről az interneten lett szenzációs siker. Jodi Ellen Malpas, Jamie McGuire, Katy Evans és Smanatha Young rajongóinak kötelező

Értékelés:

Mivel mostanában rengeteg olyan Young Adult vagy épp felnőtteknek szóló könyv van a bestseller lista élén, amelyben a rosszéletű, (börtönviselt, drogos, eltévelyedett) srácokat elcsábítja és megmenti szerelmével a szexi (ártatlan, szintén szomorú sorsú) női szereplő, így azt hiszem, nem okozott meglepetést számomra, hogy most is egy ilyen könyvet kaptam a kezembe.

Mondjuk, azt muszáj megjegyeznem, hogy nekem ebben a kategóriában a Nyugalom tengere, Slammed és a Wait for You a kedvencem, ami bár tizenévesekről szól, mégis végig sírtam-röhögtem magamat rajtuk, és mindegyiket többször olvastam.

Aztán az a baj, hogy valahogy a századik ilyen könyv után már nem élvezi annyira az ember, talán már nem tud újat mutatni ez a műfaj. Mindazonáltal Sophie Jackson nem véletlenül helyezkedik el sokak polcán kedvencként, gördülékeny fogalmazásmódja és a történet magával tudja ragadni az embert. Azt azért hozzá kell tennem, hogy nekem az Egy font hús közel sem tetszett annyira, mint az Egy csepp remény, talán azért, mert itt az első részből már egyébként megismert Max személyében nem azt a tipikus adonisz férfit kapjuk, mint Carter esetében. Jót tesz a „környezetváltozás” is, szeretem az olyan történeteket, amelyben a főszereplők egy új városban kezdenek új életet, és sokkal érdekesebb volt Max megismerkedése Grace-szel, mint Carterék esetében. Max teljesen a szívemhez nőtt, és meg tudtam érteni, hogy miért kötött ki ott, ahol, sőt, már az első részben is éreztem, hogy benne sokkal több van, mint amit első látásra gondolnánk. Megérintett a története, és nagyon szurkoltam neki.

Könyvajánló Felnőtt Sorozat Romantikus 4


Könyvajánló Felnőtt Sorozat Romantikus 4Meg kell azt is említenem, hogy nem csak a szerelem, de a barátság is nagy hangsúlyt kap mindkét kötetben. Akiknek tetszett az első rész, azoknak mindenképpen tudom ajánlani a másodikat, azok pedig, akik nem olvasták az elsőt, sőt, nem is fogta meg őket különösebben annak fülszövege, ettől függetlenül ne riadjanak meg a második résztől. Különálló történetként is kezelhető, ráadásul számomra sokkal érdekesebb volt a történetvezetés, (új város, építkezés, Grace, Max), mint az első részben. 

Kedves, romantikus történet mindkettő, amiben a hányattatott sorsú nőket összehozza az élet az exdrogos rosszfiúkkal, ők pedig mindent megtesznek azért, hogy megmentsék ezeket a srácokat. Az író nem fukarkodik szexjelenetekben sem – mások nagy örömére, részemről sajnálatomra (valahogy mindig is jobban érdekeltek a cselekmények és a párbeszédek.) Mindazonáltal nem véletlen, hogy ilyen nagy felhajtást csapnak a könyv körül, én azt mondom, az elszánt romantikusoknak nem hiányozhat a polcáról.

Könyvajánló Felnőtt Sorozat Romantikus 4

Már csak az a kérdés, miért van az, hogy manapság tényleg ennyi ilyen témájú könyv születik? Alapszik ez valamelyest a valóságon? Lehet, hogy valójában titkon mind arra vágyunk, hogy a betörhetetlen, vad, szexi csődört megszelídítsük és csodás férjjé és apává tegyük? Végül is, talán nem egészen ennyire sarkítva, de lehet, hogy van benne valami. Mind hordozunk valamilyen negatív emléket, eseményt magunkban, ami miatt egyre tüskésebbé válunk, az pedig kétségtelen, hogy a férfiaknak kell az útmutatás, a vezetés és a „biztos háttérország.” Hát mi lenne velük nélkülünk? :) És persze vica versa. Azt hiszem, amikor az ember végül megtalálja a "Nagy Ő-t", nyilvánvalóan úgy érzi, hogy révbe érkezett, megkapta amiért küzdött, amit megérdemel az életben.

Mások molyos véleményei:

"Amikor olvastam beszippantott, annak ellenére, hogy rózsaszin szirupos nyáladzás. Tündérmese. Nagyon jó az írásstílus és még gyönyörűbb a fordítás."

"Elkezdtem olvasni és valahogy untam, úgy éreztem nem az én könyvem. Aztán valahogy, valamikor ez megváltozott és már egyáltalán nem tartottam unalmasnak."

"Megint egy új példa, amikor a második rész jobban sikerül, mint az első. 
Max akár milyen is volt az első részben már ott nagyon megszerettem és itt is továbbra is nagyon szerethető volt, ahogy szegény küzd a démonaival. Grace is, amiken át ment. Őket a sors nagyon egymásnak teremtette. A vége kicsit megint túl sokra sikerült, de ettől eltekintve nagyon szerettem."

"Az előző rész is tetszett, de ez… 
Szerettem, ahogy végig követjük Max küzdését, a barátok és a család hozzáállását. Ahogy Max is mondja, egy függő mindig függő marad, minden nap egy küzdés és minden napot meg kell élni. De ő számíthat a barátaira, akik ott voltak végig mellette. És végül Grace-re, aki méltó támasza lett."

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 4. Egész jó, tetszett
Karakterek: 7/10 – Igazándiból olyan, mintha ismerném őket más kötetekből. Tipikus a nagyközönség számára kedvelhető, megmenthető karakterek.
Borító: 10/10 – Az első köteté jobban tetszett, az nagyon szép, a második számomra túl tipikus. Egyébként maga a kötés szép, egymáshoz illő, jó minőségű lapokkal.
Kinek ajánlom: A romantikus történetek kedvelőinek.
moly.hu-n elért százalék: 88% az első, 93% a második.
+ pont: A második kötet első fele nagyon kedvemre való volt, azt igazán élvezettel olvastam.
- pont: Mert nem nagyon mutatott újat a többi hozzá hasonlóhoz képest, mégis mindenki szereti.

0 Tovább

Half the World - A harcos

Könyvajánló 6 Sorozat Fantasy Kaland Young adult

„A gyilkosság… nos, a gyilkost csak az különbözteti meg a hőstől, hogy ki a halott.”

Nem régiben írtam nektek Abercrombie - Half a King című regényéről, ami a kedvenceim között landolt. Abban adott volt Yarvi, a „félkezű”, eleinte félénk fiú, később ravasz és fondorlatos férfi, most pedig, a sorozat második részében Hild Bathu (Tüske), az eleinte elkeseredett, később tökéletes gyilkossá váló lány kalandjait követhetjük végig.

Könyvajánló 6 Sorozat Fantasy Kaland Young adult

Könyvajánló 6 Sorozat Fantasy Kaland Young adult„Gyors, sodró történet tele árulással és bosszúval. Már az első oldalon magával ragadott, és nem is eresztett többé.” 
George R. R. Martin 
A Trónok Harca írója

Ritkán, de előfordul, hogy egy lány nem Béke Atya, hanem Háború Anya szolgálatába szegődik. Hild Bathu, azaz Tüske csak a csatározásnak él, apjához hasonlóan diadalra vágyik, de egy végzetes gyakorlótéri baleset után nem harcos, hanem gyilkos lesz belőle. 
Yarvi atya, Gettföld agyafúrt minisztere megmenti őt a kínhaláltól, és magával viszi egy küldetésre, amely nagy hatással lehet a Szilánkos-tenger sorsára. Háború fenyeget, és Yarvi egész országát elpusztíthatja, ha a miniszter nem talál szövetségesekre. 
Tüske az úton harcossá érik, de – mint mindenki más – belegabalyodik Yarvi atya cselszövésének hálójába, ahonnan nem mindenki kerül ki épségben. A miniszter a köz java érdekében képes feláldozni bárkit, főleg egy harcost, de Tüske talán képes lesz saját utat vágni magának a kardjával.

Értékelés:

Azt rengetegen írták már, hogy ez bizony nem marad el az elsőtől, és tényleg nem, habár nekem nagyon hiányzott Yarvi nyugodt stílusa, körmönfont eszmefuttatása, meg úgy általában a régi csapat, hiszen ha megszokunk egy adott szereplőgárdát, nagyon nehéz őket elengednünk még akkor is, ha Tüske és Brand személyében úgy hősökkel gyarapszik a történet. Azt hiszem, ezzel rajtam kívül sokan így vannak, mert bár a történetben feltűnik az elvileg csak pár évvel idősebb Yarvi, és igen komoly szerepet is vállal, de mégis, valahogy így, hogy nem látunk be a gondolatiba, csak egy távoli személy, egy érthetetlen és idegen férfi, aki már-már kegyetlenül számító. Pedig az első részből tudjuk csak igazán, hogy milyen is ő valójában, és mi mindenen ment keresztül, mire útja idáig vezetett.

Könyvajánló 6 Sorozat Fantasy Kaland Young adult

Az új szereplő legnagyobb meglepetésemre nő, amire csak kicsit később jöttem rá a nevek kuszasága miatt, és bár erősen emancipált vagyok meg minden, az ő forrófejűsége néha még nekem is sok volt, de meglepően ez a tény nemhogy elriasztott volna, inkább csak még érdekesebbé tette az egészet. Persze, Tüske kivételes, sokkal bátrabb, mint bármelyik férfi, az elszántságról nem is beszélve, és bár tényleg szinte minden ellene szól, mégis megvalósítja az álmait, és a sok szenvedés, lenézés ellenére (vagy talán éppen ezért) megerősödik. Az egyik kedvenc szereplő a könyvben a mestere Szkifr, aki képes egy zabolátlan, erőszakos „csitriből” komoly és veszélyes gyilkost faragni, de természetesen nem sokkal marad el tőle új útitársunk, a bivalyerős, ugyanakkor hatalmas szívvel rendelkező és jólelkű Brand sem, aki elég hamar felhívja magára a figyelmünket jóképűségével is. Igazságérzete gyakran felülkeveredik harci kedvén és párszor nem várt bajba és kalandba sodorja. Érdekes egy páros, s ezt még fűszerezzük meg Yarvi atya fondorlataival, pár, az első könyvből ismert szereplővel, a félelmetes Grom-gil-Gormmal, Skaer anyával, Laithlin királynével, és egy kitörni készülő globális háborúval.

Yarvi atya minden leleményességére szükség van, hogy ne essen egymásnak a Szilánkos-tenger összes birodalma, hála a Főkirálynak és Wexen nagyanyának.

Az első részhez talán kicsivel kevesebb kalandozásban van részünk, csöppnyivel több politikában és harcossá válásban. A történet főfonalát Yarvi, Tüske és Brand irányítják, én pedig nagyon remélem, hogy mihamarabb megkaparinthatom a harmadik részt is.

 Mindenképpen ajánlom nektek, ha olvastátok az első részt, de akkor is, ha nem, ez jó alkalom arra, hogy ezt a "hiányosságot" pótoljátok. :) Ez egy nagy részletességgel felépített fantasztikus világ, ami szerintem még tartogat számunkra meglepetéseket.

Mások molyos véleményei:

„Kedvelem Abercrombie stílusát: pörög, nem bonyolódik bele részletes leírásokba, ügyesen vált nézőpontokat, és a cselekményben is van a tarsolyában egy-egy váratlan fordulat.”

"Nem gondoltam volna, de sokkal jobban szerettem ezt a részt, mint az elsőt. A történet nagyon érdekes volt, akárhányszor elkezdtem olvasni, alig bírtam lerakni. 
Furcsa volt, hogy Yarvit kívülállók szemszögéből láthattam, és hogy emiatt mennyire távolinak/idegennek érződött, holott az első részben alaposan megismerhettem. 
Az új szereplőket imádtam! Nem hittem volna, sőt tartottam is attól, hogy milyen hatással lesz, ha más karakter szemszögéből kerül bemutatásra a könyv, de abszolút pozitív csalódás volt! Tüske és Brand is nagyon szimpatikusak voltak, egyszerűen imádtam őket.”

„Régebben, ha megkérdeztél volna, azt mondtam volna, hogy engem nem érdekel a háború, a politika, a cselszövés és ármánykodás. Dehogynem! Fantasy köntösben, Abercrombie-ul!”

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: 9/10 – Új főszereplők, új megvilágítás. Tüskében kicsit magamra ismertem. Egyébiránt szeretem az erős, női, kivételes karaktereket, bár néha talán már kicsit sok is volt. :)
Borító: 10/10 – A betű süllyesztett és olyan jó, kemény borítás, illik az első részhez.
Kinek ajánlom: A fantasy kedvelőinek, azoknak, akik olvasták az első részt, vagy azoknak, akik szeretik Abecrombie stílusát.
moly.hu-n elért százalék: 89%
+ pont: Mert kicsit kiáll a nőkért, olyan értelemben véve, hogy itt végre egy erős, női karaktert kapunk, aki nem hagyja, hogy az előítéletek, vagy a „konyhában a helyed” társadalmi felfogás eltántorítsa céljától.
- pont: Mert Yarvi kicsit távolabb került tőlünk a könyv olvasása folyamán, ez furcsa érzés volt.

0 Tovább
«
123
MOST OLVASOM
VÁRHATÓ RÉSZLETES KÖNYVISMERTETŐK

Nem feltétlenül ebben a sorrendben:

Blake Crouch - Sötét anyag
Bíró Szabolcs - Liliom és vér Bíró Szabolcs - Lángmarta dél Bíró Szabolcs - Az utolsó tartományúrig Mai Jia - Kódfejtő
Rain Arlender - Y ​I-II.
Dennis Lehane - Az ​éjszaka törvénye
Saroo Brierley - Oroszlán
Gerencsér János - Kalászkirály
Jodi Picoult - Magányos ​farkas
Kresley Cole - Árnyak Hercege

KÖNYVEK KATEGÓRIÁK SZERINT
KIKET SZOKTAM OLVASNI
KEDVENCEIM
A folyamatosan frissülő olvasmánylistámat a következő link alatt tekinthetitek meg: OLVASMÁNYLISTA
NAPI IDÉZET

NYOMJ EGY LÁJKOT, HA TETSZIK AZ OLDAL
"Egy könyv, amit már kiolvastál, sosem lesz ugyanaz a könyv, mint amit kézbe vettél."

/David Mitchell/

Én nem veszek könyveket. Én örökbe fogadom őket. :)
A jó könyvvel az a probléma, hogy a végére akarsz érni, de soha nem akarod befejezni.