Facebook Twitter Addthis

Gyilkos család az Appalache-hegység mélyén

5 Könyvajánló Horror Thriller Felnőtt

Általában a horror könyvek írói férfiak, Ania Ahlborn mégis bebizonyította, hogy egy női író is képes művével nem csak rettegést, de undorodást, émelygést és magas vérnyomást kiváltani.

5 Könyvajánló Horror Thriller FelnőttAz ​​Appalache-hegység mélyén található egy ház, messze a civilizációtól. A Morrow család lakja, akik magányos, maguknak való emberek. Csak néha mennek be a legközelebbi városba, egyébként senkit nem zavarnak. S épp ezért senki nem megy hozzájuk kérdéseket feltenni, amikor eltűnik egy-egy fiatal lány. Pedig elég lenne csak felásni a környéküket, és Nyugat-Virginia állam legkegyetlenebb gyilkosai lepleződnének le.

A tizenkilenc éves Michael is kötelességtudóan részt vesz családja erőszakos tevékenységében, de sosem lelte örömét benne. A fákon át visszhangzó sikolyoktól sokszor kirázza a hideg. Normális életre vágyik, és bízik benne, hogy egyszer meg is kapja… Mikor a szomszédos kisváros lemezboltjában találkozik Alice-szel, azonnal megigézi valami, és meglátja a kiutat. Egy pillanatra elfelejt minden szörnyűséget, ami az életét kísérte. Azonban a családja rögtön emlékezteti, hogy hol a helye.

Ania Ahlborn regénye pokoli utazás az amerikai vidék kietlen zugaiba, ahol velejéig romlott emberek tesznek kimondhatatlan dolgokat. A Vértestvérek nem csak az utóbbi évek egyik legsokkolóbb horrora, de egyben tanúbizonysága annak is, hogy a műfaj nem csak a férfi szerzőké

5 Könyvajánló Horror Thriller Felnőtt

Értékelés:

Az a furcsa ebben a történetben, hogy bár roppant mélyen belemerülünk Michael életébe, a család gyilkolászásábakínzásaiba, és undorodunk is, azért mégsem annyira, amennyire kéne – kiváltképp a vége felé, mikor már szinte az olvasó is várja a végkifejletet. Eleinte talán nehéz elképzelni egy ilyen elmebeteg családot, amelynek tagjai egytől egyig defektesekaz anya gyakorlatilag egy mészáros, az apa érdektelen, a bátyus meg egy pszichopata. Talán leginkább a Michael és nővére a legnormálisabbak, mégis mindegyik családtag valamilyen szinten részt vesz a gyilkosságokban.

Elkapni a lányokat, lehurcolni a pincébe, megkínozni, megölni, fellógatni, kivéreztetni, feldarabolni… és még sorolhatnám. Ezek, és a még kiderülő dolgok mind olyanok, amitől a normális ember hátán feláll a szőr, és kigúvadt szemekkel olvassa a történetet reménykedve abban, hogy a végére valami mégiscsak a helyére billen. Az biztos, hogy a horror iránti rajongóknak ez egy kihagyhatatlanul érdekes és izgalmas olvasmány, viszont kizárólag 18 év felett tudnám csak ajánlani, erős idegzetűeknek és csak azoknak, akiknek bírja a gyomra az ilyesmit.

Én kedveltem ezt a történetet, és nem azért, mert magam is szociopata lennék, de horrorfilmet sem azért néz az ember. Talán, amikor ilyenekről olvasunk (szigorúan kitalált történetet), az olvasó jobban elkezdi értékelni saját életét, és kicsit más megvilágításba kerül minden. Merthogy, ha jobban belegondolunk, a mi kis problémáink eltörpülnek az ehhez hasonló bajokhoz képest.

Michael annak ellenére, hogy egy ilyen családban él, és megteszi azt, ami szükséges, rendelkezik némi érzelemmel, és ez az, ami szimpatikussá teszi számunkra. Végig szurkolunk neki a történet folytán, hogy változtasson a dolgokon, álljon a sarkára, nyíljon fel végre a szeme, azonban, ha valakit gyerekkorától gyilkolásra nevelnek, annak már igencsak eltorzult a világképe. Talán már azt sem tudja, mi a normális és mi nem.

Az a legszomorúbb a könyvben, hogy sajnos azért hallani ilyen esetekről (ha nem is konkrétan erről), és bár az ember próbálja magát elhatárolni attól, hogy valóságosnak látja a történetet… Jobb nem is belegondolni. Minden esetre ha egy hátborzongató, hideglelős olvasmányra vágytok, nemigen találtok ennél tökéletesebbet.

Pontozás:
Egyedi besorolásom: 5. Nagyon jó
Karakterek: Hát, többségük nagyon rémisztő, Michaellel azonban a történtek ellenére is tudunk azonosulni – na ez az igazán rémisztő.
Borító: 9/10 Jól illik a történethez, amelyből akár film is készülhetne.
Kinek ajánlom: A horror rajongóinak, és csak és kizárólag erős gyomrúaknak. Ez nem egy romantikus lányregény.
+ pont: Mert az ember zsigereibe hatol, émelygést és undorodást vált ki, valamiért mégis rádöbbent, milyen szerencsések vagyunk saját családjainkkal.
- pont: Mert kissé rövidnek találtam, de végül is minden meg volt benne, ami egy jó horrorhoz kell.

0 Tovább

A Twilight Saga (Alkonyat) és A burok szerzőjének új könyve – A vegyész

Az biztos, hogy számomra az Alkonyat sorozat olvasása után kifejezetten meglepetést okozott Stephenie Meyer akkori új könyvével, A burokkal, amely földönkívüliekről szóló fantasy, de nem gondoltam volna, hogy képes még jobban szétterpeszkedni a könyvpiacon; ezúttal ugyanis egy félig-meddig romantikus akciókönyvvel rukkolt elő.

 5 Könyvajánló Romantikus Krimi ThrillerLetehetetlenül ​​izgalmas regény egy okos és elszánt nőről, aki valaha titkosügynök volt, de most folyamatos életveszélyben, korábbi megbízói elől bujkál.

Az amerikai kormánynak dolgozott, de ezt nagyon kevesen tudják róla. A szakmája egyik legkiválóbb tehetsége volt, egy olyan részleg legféltettebb titka, amelynek még neve sincs. Amikor pedig kockázati tényezővé vált, figyelmeztetés nélkül törtek az életére.

Azóta ritkán marad egy helyen, és állandóan megváltoztatja a nevét. Megölték az egyetlen embert, akiben bízott, de ő még mindig fenyegetést jelent volt megbízóinak, mert tud valamit, amit nem kellene. Holtan akarják látni. Méghozzá hamar.

Amikor a korábbi felettese felajánlja a kiutat, ő belátja, hogy nincs más választása. El kell vállalnia egy utolsó ügyet. De az információ, amelynek birtokába jut, csak még veszélyesebb helyzetbe sodorja.

Élete legkeményebb harcára készül. Késlekedés nélkül veti bele magát a dolgok közepébe, ám hamar beleszeret egy férfiba, aki jelentősen rontja a túlélési esélyeit. Amint a lehetőségei elfogynak, kénytelen lesz úgy használni a különleges képességeit, ahogy a legszörnyűbb álmaiban sem képzelte volna.

Stephenie Meyer a Twilight saga és A burok óriási nemzetközi sikerei után most egy kemény, de annál elragadóbb főhősnővel tér vissza. Feszesen megírt, váratlan fordulatokban gazdag regényével ismét megmutatja, hogy miért ő ma a világ egyik legnépszerűbb írója.

„Meyer mesterien teszi kiváncsivá olvasóját, tartja fent a feszültséget, és adagolja az információt. Az emberek nem csak olvasni akarják a könyveit, hanem egyenesen bennük akarnak élni.” 
Lev Grossman, A varázslók-trilógia szerzője

„Meyer ragyogó tisztasággal ír, soha nem áll az olvasó és az átélhető élmény közé. Igazi tehetség.” 
Orson Scott Card, Az Ender-saga szerzője

„Meyert sokkal jobban érdeklik az emberi kapcsolatok, mint a zsáner megszokott szabályai… Amit az életről mond, az mindig lenyűgöző.” 
Jeff Giles, Entertainment Weekly

„Egy Stephenie Meyer-regényt nem egyszerűen csak elolvas az ember, hanem vele él, az ellenállhatatlan és hús-vér szereplőkkel együtt. Meyer mindig tudja, hogyan ábrázolja őket ahhoz, hogy az olvasót érdekelje a sorsuk, és aggódjon értük.” 
Ridley Pearson

5 Könyvajánló Romantikus Krimi Thriller

Értékelés:

Nyilvánvaló, hogy az írónő ilyen változatos témájú és minőségű, besorolású művei után, mint az Alkonyat sorozat, vagy A burok, érdekelni kezdett A vegyész című műve is. Már A buroknál is erős kételyeim voltak, hogy valóban ugyanaz a személy írta-e, mint az Alkonyatot, abban azonban biztos vagyok, hogy A Vegyész cseppet sem marad el az előbbitől (sem.)

Ezúttal, mint írtam, egy akciókönyvvel örvendeztetett meg minket, ami számomra már csak azért is meglepő volt, mert annyira nem illik Meyer stílusához – gondoltam én. Kellett pár oldal, mire belerázódtam az eleinte kissé száraz és tényszerű történetbe, de aztán elkezdett nagyon is érdekelni a dolgok végkimenetele. Jó, azt muszáj megjegyeznem, hogy voltak olyan részek, a közepe táján, amikor csak a fejemet fogtam, hogy „Jézusom, miért kell már ezt is telepakolni nyálas részekkel?” azonban mindenért kárpótolt az utolsó pár oldal, tele akcióval és agyafúrt tervekkel – utóbbiakban aztán végig nem volt hiány. Bár vártam volna valami hihetetlen fordulatot a végén, ez azonban elmaradt, úgyhogy összességében a közepétől kissé kiszámítható, de élvezetes és akciódús regényt tudhatnak magukénak azok, akik megadják neki az esélyt. Az biztos, hogy azoknak, akiknek túl gyerekes/nyálas volt az Alkonyat, ebben azért ugyanúgy örömüket lelhetik, akárcsak a már megfilmesített A burok című regényében, mindazonáltal a már felcseperedett Alkonyat fanoknak is ideje új vizekre eveznie.

Kedvenceim közé került a könyv, mert bár tudható volt nagyjából, mi lesz a vége, és nincs benne csavar, végig élveztem az események alakulását, és kíváncsi voltam, főszereplőnk hogyan is mászik ki ebből a nagy katyvaszból, amibe az élet sodorta – a most nem megemlítendő „mellék”szereplőkről már nem is beszélve. Annyit azért elárulhatok, hogy a könyv sem a pörgős történetek kedvelőinek, sem a könyvbéli férfiideálok rajongóinak nem fog csalódást okozni! Tulajdonképpen - bár műfajában nem összehasonlítható -, mégis nehezen is tudok rájönni, hogy ez, vagy A burok című könyve tetszett-e jobban, de valószínűleg a válaszom éppen attól függ, hogy mikor melyiket olvastam utoljára. :)

Azt hiszem, a kedvenc részeim (bár tiniként utáltam a kémiát) a vegyészes részeim voltak, amikor a főszereplő különféle vegyi cuccokkal babrálja az ember viselkedését/teljesítőképességét, de még jobban érdekeltek a lakásai „paranoiás”(?) bebiztosításai. Ügynökök, titkos szervezkedések, gyilkosságok, álcázások, fegyverek, méregfiolák, mi kell még? Egy-két jó pasi? Egy imádnivaló kutya? Pipa! Ajánlom figyelmetekbe! ;)

5 Könyvajánló Romantikus Krimi Thriller

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: Imádtam őket, de érdekességképpen, nekem nem a főszereplő által favorizált férfi tetszett. ;)
Borító: 10/10 Szerintem nagyon találó! És tökéletes a kötés is. :)
moly.hu-n elért százalék: 87%
Kinek ajánlom: A krimik, thrillerek vagy akciókönyvek szerelmeseinek, de nyomokban romantikát is tartalmaz! Férfiaknak és nőknek is.
+ pont: Mert néhol a főszereplőhöz híven én is hisztérikusan felnevettem.
- pont: Mert néhol viszont túl soknak találtam a romantikát (Jó, azért nem vészes, de ez egy akciókönyv!)

0 Tovább

Megkedveltük a sorozatgyilkost?

5 eroszak Könyvajánló Krimi Felnőtt Thriller

Szemet szemért, fogat fogért – ahogy a mondás tartja? Manapság, a filmipar és a brutalitás uralta világunkban szinte észre sem vesszük, hogyan kúszik be az erőszak a mindennapjainkba. Történik egy gyilkosság, kínzás, amiről például a közösségi oldalakon olvasnak az emberek, a kommentek között pedig ömlesztve azt látni, ahogy a „békés” polgárok ugyanazt kívánják az elkövetőnek, mint amit ő maga tett. Vajon ez a hozzáállás „rendben van”? Vagy az is ugyanolyan bűnös gondolat, mint maga az eredeti tett? Íme, néhány szemezgetés különböző kommentekből, cenzúrázva:

„Az ilyen beteg férgeket életük végéig kínoznám. Rohadékok. Remélem, a sitten megkapják, ami jár nekik....”

„Ilyen van??? Kínzást nekik beteg f..ok!”

Az ember ítélőképessége gyakran csődöt mond. Katerina Diamond külföldön hatalmas sikert aratott regénye, A tanár által egy olyan sorozatgyilkos nyomába eredünk, aki gyomorforgató módon kínozza meg áldozatait, mégis… a végén lehet, hogy neki adunk igazat? A legtöbb olvasó helyénvalónak(?) érzi a gyilkos tetteit, de mégis milyen erkölcsi norma szerint „helyes” ez? Kétségtelen, hogy a könyv amellett hogy elgondolkodtat, választás elé kényszerít minket; állást kell foglalnunk, pedig úgy fest, nincs jó döntés. Perverzió, szadizmus, kínzás, gyilkosság, sorozatgyilkosság, revans… ebben a regényben egyikből sincs hiány.

5 eroszak Könyvajánló Krimi Felnőtt ThrillerAzt ​​hiszed, tudod, kiben bízhatsz? Azt hiszed, tudod, mi a különbség jó és rossz között? Tévedsz…

Egy exkluzív devoni fiúiskola igazgatóját holtan találják az iskola aulájában; felakasztotta magát. Néhány órával korábban egy csomagot talál az íróasztalán, és azonnal tudta, ki és miért üzent neki ily módon. És azt is, hogy mi az üzenet: elérkezett a vég.

És ez csak az első a furcsa halálesetek vagy éppen különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok sorában, amelyeknek az exeteri rendőrség két nyomozója: a zaklatott múltú Imogen Grey őrmester és a társa, Adrian Miles próbálnak a végére járni. Ahogy egyre jobban belegabalyodnak a korrupció, a hazugságok és a kizsákmányolás hálójába, minden egyes lépéssel közelebb kerülnek egy félelmetes titkokhoz, amelyet évtizedek óta őriznek a közösség legbefolyásosabb tagjai. És amikor a két rendőr végül rájön, valójában mi is motiválja a gyilkost, vajon tényleg meg akarják majd állítani?

Katerina Diamond Angliában hatalmas sikert aratott regénye letehetetlenül izgalmas, feszültséggel teli olvasmány az erőszakról, a bűnről és a bosszúról.

Értékelés:

Eleinte nehéz volt összerakni a képet, megjegyezni, hogy melyik fejezetben kiről szól a történet, a közepére azonban egész belerázódtam a több szálon futó cselekménybe. Szerintem erősen 18+ karikát érdemelne a regény, mert a különböző gyilkosságok módjai igencsak megpróbáltatások elé helyezi az olvasót, ugyanakkor azok, akik már „hozzászoktak” ehhez a többi krimi/thriller könyvben, nem fognak fennakadni rajta.

5 eroszak Könyvajánló Krimi Felnőtt Thriller

Sokkal inkább kiborító az a valóságra is rávilágító burkolt társadalomkritika a regényben, amikor rájövünk, hogy gyakorlatilag senkiben sem bízhatunk meg, és bárkinek lehet sötét múltja, még a legközelebbi ismerősünk is lehet, hogy egy korrupt bűnöző. Szép lassan szedegetjük fel az író és a gyilkos által hátrahagyott morzsákat, és egyre inkább szimpatizálunk a sorozatgyilkossal, amikor kezdjük megérteni az indokait. Nagyobb csavar nincs a könyvben, hiszen majdhogynem a kezdetek óta lehet sejteni az elkövető kilétét, mindazonáltal érthetetlen módon vele együtt várjuk a teljes bosszú beteljesülését, és eközben kíváncsian követjük a két nyomozó, Grey és Adrian útját. Vajon ők megbirkóznak ezzel a mindent átfogó üggyel? Sikerül a gyilkos nyomára bukkanniuk titokban lavírozva a korrupt társaik között? És a végén? Vajon kinek az oldalára billen a mérleg? Hirtelen válunk olvasóból nyomozóvá, ügyvéddé majd döntőbíróvá; vajon miénk a felelősség is?

Elképesztő, mennyire képes magával ragadni az embert a történet, főleg, amikor tudatosul bennünk, hogy mindenkinek van egy sötét oldala. Az ember gyerekkorától kamaszkoráig annyira önközpontú, hogy eszébe sem jut, hogy mások is átélhetik, amit ő, mások is éreznek, másoknak is van élete azon kívül, amit ő lát belőle. Aztán valahol kamaszkorban rácsodálkozunk, amikor kiderül, hogy ennek vagy annak a tanárnak van családja, gyereke, mert akkor még szinte képtelenek vagyunk feldolgozni ezt. Valamikor huszonévesen tudatosul végleg, hogy mindenkinek van magánélete, olyan dolga, oldala, amiről nem tudunk, nem sejtünk semmit. Még a hosszú évtizedekig házasságban élőktől is elhangzik a mondat: „Úgy érzem, eddig nem is ismertem őt igazán. Nem is ezzel az emberrel házasodtam össze.”

Katerina Diamond nagyon hatásosan elülteti a bogarat a fülünkbe. A könyv utóhatása, hogy 1-2 óráig paranoid módon elgondolkodunk, vajon megtörténhet-e egy ilyen dolog, mint amiről az írónő ír. Vajon hány pedofil vagy perverz ember mászkál szabadon? Vajon a környezetünkben hány sötét múltú ember éli mindennapjait?

Tudom ajánlani a könyvet a krimik, thrillerek kedvelőinek, erős gyomor kell hozzá, de megéri.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 5. Nagyon jó!
Karakterek: Mindegyik „kicsit” kattant, de azt hiszem, ez a való életben is így van. Ironikus, hogy a gyilkost kedveljük meg szinte a legjobban.
Borító: 10/10 Tetszik, csak kicsit kicsi a betű, illetve a cím nem illik a történethez.
Kinek ajánlom: A krimi, thriller kedvelőinek és azoknak, akiknek bírja a gyomra. Szerintem 18+, de legalábbis tutira minimum 16+.
+ pont: Mert érdekes, agyalós olvasmány, és erkölcsileg elgondolkodtatja az embert.
- pont: Mert végig tudjuk, ki a gyilkos.

0 Tovább

Eltűnt lányok nyomában

Könyvajánló Thriller Krimi 5 Felnőtt

Milyen az, mikor tizenévesen eltűnik a legjobb barátnőd, és neked évekig fogalmad sincs róla, mi történhetett vele? Milyen az, amikor jó tíz év elteltével visszatérsz szülővárosodba, hátha most megoldod a rejtélyt, de ahelyett, hogy ez történne, csak egy újabb fiatal lány tűnik el? Kétségtelen, hogy az esetek összefüggenek… Megan Miranda pszicho-thrillerében az idő visszafelé pörög, az olvasó pedig visszafelé fejtve a szálakat kutatja a lehetséges okokat és tetteseket.

Könyvajánló Thriller Krimi 5 FelnőttNicolette ​​Farrellnek boldog élete van Philadelphiában: sikeres a munkájában és nagyon szereti a vőlegényét. Most rövid időre mindkettőnek hátat kell fordítania, ugyanis vissza kell térnie beteg édesapjához szülővárosába, Cooley Ridge-be, ahol nem csak az elhelyezéséről kell gondoskodnia és eladnia családi házat, hanem szembenéznie a múlttal is: tíz év telt el azóta, hogy legjobb barátnője, Corinne, nyomtalanul eltűnt.

Az amerikai kisváros keveset változott ezalatt az évtized alatt, a korábbi rendőrségi vizsgálat érintettjei mindmáig itt élnek: Nic bátyja, Daniel, és felesége, Laura, gyermeket várnak; Jackson a városi bárban dolgozik; Tyler – Nic volt barátja – pedig Annaleise Carterrel randevúzik, aki a csapat alibijét jelentette arra az estére, amikor Corinne-nak nyoma veszett. Néhány nappal Nic hazaérkezését követően azonban Annaleise eltűnik. Nic és barátai ismét megrázó drámai események középpontjában találják magukat, amelyek felidézik Corinne esetét, és rég behegedtnek vélt sebeket tépnek fel.

Megan Miranda az év egyik legjobban várt pszichológiai thrillerében visszafelé meséli el a történteket – a 15. naptól haladva az 1.-ig –, melyben Nic mindent megtesz azért, hogy kiderítse az igazságot Annalaise eltűnésével kapcsolatban, miközben megdöbbentő dolgokat fedez fel a barátairól, a családjáról és arról, mi is történt valójában a legjobb barátnőjével tíz évvel ezelőtt.

Értékelés:

Számomra egy kicsit nehézkesen indult a könyv olvasása, legfőképpen azért, mert nem teljesen egy megszokott krimit/thrillert kapunk, főleg, ami a formáját tekinti. Először beleolvasunk az 1. napba, aztán a 15.-be, majd visszafelé szépen sorban: 14, 13, 12…. Így minden egyes nap olvasása folytán emlékeznem kellett rá, hogy mi is történt később A fejezetek mindig úgy követik egymást: „egy nappal korábban”. Bevallom őszintén, én megpróbáltam azt a sunyi cselt, hogy elkezdtem visszafelé olvasni a könyvet, de nem jó ötlet, mert úgy nem olyan élvezhető, és pont, hogy az utolsó oldalakon derül ki a nagy csattanó. Tehát teljesen tudatlanul csöppenünk a 15. napba, majd a 14.-be, és nem tudjuk mindazt, amit a főszereplő Nic már igen, teljesen vakon vezet minket a ködben, és csak tapogatózunk, ki tett mit és miért.

Nem is tudom, hogy lehetett az írónak úgy megírnia ezt a könyvet, hogy közben egyik nap se utaljon arra, ami a múltban történt ez vagy az, fontos esemény, de mi még nem olvastuk, szóval, hogy ne spoilerezze szét az olvasóit. Hiszen Nic már az első napokon olyan dolgokat tud meg, amit mi csak a kötet végén, miután átrágtuk magunkat az utána következő mind a 14 napon. A végén aztán, ha nehezen is, de összeáll fejünkben a történet, és egy olyan bonyolult, de jól kitalált pszicho-thrillert kapunk, ami tele van hazugsággal.

Eleinte nehezen szerethetők a szereplők, a végére azonban, amikor mindenkiről kiderült minden, lassan megértjük és megszeretjük őket, olyan, mintha helyreállna az ember fejében valami. De még most is úgy érzem, hogy miután kiolvastam a könyvet, így utólag érdemes lenne visszafelé is átlapozni, hogy tényleg minden teljesen egyértelmű legyen, hiszen még most is előfordul, hogy csak ülök, morfondírozom, aztán hirtelen villan a fény: „Á, szóval ez is csak az után történt, hogy…, és akkor valójában…”. Szóval még jó pár órával az olvasása után is rakosgatom a fejemben a kirakós darabjait. Az olvasása közben még az is eszembe jutott, hogy talán jegyzetelnem kéne a fontosabb eseményeket egy papírra, és talán nem lett volna rossz ötlet.

Mindazonáltal tetszett a könyv, szeretem az ilyen egyedi megvalósításokat. Teljesen bele tudtam csöppenni a kis falu életébe, és már az én fejemben is minden lehetséges variáció megfordult az eltűnéseket illetően, persze csak pont az nem, ami végül kiderült. Tudom ajánlani a kötet olvasását a krimik, thrillerek, pszicho-thrillerek kedvelőinek, beleáshatják magukat egy gyanúsított-labirintusba. Itt aztán lehet jegyzetelni, és megpróbálni összerakni a történéseket időrendi sorrendbe. :D

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 5. Nagyon jó
Karakterek: Titokzatos, kiismerhetetlen szereplők.
Borító: 8/10 Nekem tulajdonképpen tetszett. A kötet pedig illik az Agave kiadó többi könyvéhez.
Kinek ajánlom: A thrillerek, krimik kedvelőinek, akik szeretnek elveszni a részletekben, és kideríteni a miérteket.
+ pont: A csavarért a végén! És mert tetszett ez a furcsa, de erős kapocs a családtagok között.
- pont: Nekem néha nehéz volt összerakni az eseményeket a fordított sorrend miatt.

0 Tovább

Út a meggazdagodáshoz - avagy hogyan ússzunk meg egy (tucat?) gyilkosságot 

Könyvajánló 4 Sorozat Krimi Felnőtt Thriller Művészet

Nem tudom, hányan emlékeztek rá vagy hányan láttátok az Összeomlás című régi filmet Michael Douglas főszereplésével, de amikor először láttam, emlékszem, mennyire tetszett az, hogy milyen valósághűen bemutatja egy ember idegösszeomlását a többi ember nemtörődömsége vagy épp gonoszsága miatt. Szóval amikor hasonló helyzetben érzem kicsit magam, és úgy gondolom, az egész világ ellenem fordult, gyakran eszembe jut ez a film. Valahogy így kezdődik L. S. Hilton - Maestra című erotikus thrillere is, amit mára hoztam nektek.

0 Tovább

Magányos utazó - A legjobb (norvég) krimi

Könyvajánló Krimi 7 Felnőtt Thriller Sorozat

 Ó, ha olvastam még ilyen fantasztikus krimit!!! Azt hiszem, azzal fejezem ki legjobban a csodálatomat, ha elárulom, hogy ezt a röpke 488 oldalas könyvet mindössze két éjszaka alatt kivégeztem, annyira imádtam, és minden egyes lapját végigizgultam, egyszerűen egy pillanatra sem hagyott pihenni. Imádtam!

Könyvajánló Krimi 7 Felnőtt Thriller SorozatHolger ​​Munch veterán nyomozó különös üggyel találja szemben magát: Oslo mellett az erdőben egy felakasztott kislányt találnak, babaruhákba öltöztetve, nyakában tábla: Magányos utazó. Már önmagában a tábla is elég lett volna, de ki és miért öltöztette a holttestet babaruhákba? Az oslói speciális gyilkossági csoport egyik nyomozója, Mia Krüger felfigyel egy fontos részletre: a halott kislány körmébe egy egyes szám van karcolva, amiből arra következtet, hogy nem ő az egyetlen áldozat. Mia rendkívüli nyomozói képességének hála a rendőrség párhuzamot von a gyilkosság és egy hat évvel korábban történt eset között, amelyben elraboltak egy csecsemőt Honefoss városából. Az újszülöttet sosem találták meg. Mia szerint a gyilkosnak köze van az eltűnt gyermekhez, és a jelen történései a rendőrség korábbi kudarcát hivatottak megtorolni. Samuel Bjork krimijében vérfagyasztó titkok nyomába ered, újabb és újabb szörnyűségeket feltárva a norvég múltból, ugyanakkor megteremti napjaink antihősét: Munch nyomozó jó modorát szakmai alázattal, simulékonyságát tökéletes szimattal helyettesíti.

Értékelés:

Nem emlékszem pontosan, került-e már krimi a legmagasabb szinten értékelt könyveim közé, de az biztos, hogy ez a könyv minden elismerést megérdemel, és csak hajbókolni tudok a nagyszerű író előtt. Nem véletlen, hogy 30 országban jelenik meg Samuel Bjørk legújabb könyve, az ebben a kötetben megismert nyomozópáros friss története, A bagoly röpte, ami itthon is most került kiadásra (és igen, nekem már megvan, lesznek még álmatlan éjszakáim).

Bjørkről annyit érdemes tudni, hogy ő egy norvég író, színdarabíró, zeneszerző-énekes, Frode Sander Øien írói álneve. Első színdarabját huszonegy évesen írta; két nagysikerű regény és öt színdarab fűződik a nevéhez.
A nyilvánosságtól visszavonultan élő művész eddig hat albumot adott ki, emellett alkotásai kortársművészeti kiállításokon is szerepelnek. A norvégiai Trondheimben él.

Eleinte bevallom, kétségeim voltam a krimi könyveket illetően, hiszen nem sűrűn olvasok ilyet, mert személyes tapasztalataim szerint néha eléggé elcsépeltek tudnak lenni, de ismét csak egy olyan személy ajánlotta nekem a könyvet, akinek megbízom az ízlésében, és szerencsére nem kellett csalódnom, sőt, már most alig várom, hogy kezembe vehessem a második részt, és mindenki békén hagyjon.

Nem gondoltam volna, hogy egy norvég férfi, aki egy annyira bűnözéstől mentes, elszigetelt országban él, képes egy ennyire vérfagyasztó, izgalmas, agymozgató könyvet írni. Tényleg azt hittem, hogy ez valami laza, norvégok számára bár krimi lesz, de nekünk, az amerikai krimin nevelkedett generációnak nem fog sokat mutatni. Hát erősen tévedtem, sőt, külön erénye a könyvnek, hogy nincs tele féktelen és értelmetlen lövöldözésekkel, unalmas szerelmi szálakkal, nem kezdenek a szereplők a legizgalmasabb részben egyszer csak csókolózni érthetetlen módon. Végig magával ragadta a figyelmem, és amint egy kicsit úgy éreztem, hogy na, most egy pár oldal pihi következik, a történet erre mindig rácáfolt. Nagyon tetszett, hogy minden mindennel összefüggésben állt, mégsem tudtam kibogozni a szálakat, bár azért egészen őszintén, én egyszer megsejtettem valamit az elkövetőről, de valamiért el is vetettem az ötletet, és a végén mégis igazam volt. Annyira sok kis összetett részből áll az egész egybe, hogy néha már nehéz volt nyomon követni az eseményeket, de szorgalmasan próbálkoztam vele, már azon is gondolkodtam, jegyzeteket készítek, hátha rájövök valamire, de természetesen úgy van megírva a könyv, hogy mindig kapunk egy kis kirakósdarabkát, és csak a végén tud kirajzolódni az egész történet.

A főszereplők nagyon szerethetőek, mindegyiknek megvan a maga hibája, szóval külön tetszik, hogy nem ilyen tökéletes, könyvszerű figurák, hanem nagyon is életszagúak. Munch nyomozó kicsit kövér (bár én a képzeletemben azért javítottam a kinézetén), Mia egy kissé depressziós és lejtőn van az élete, de a többiek körül sincs minden tökéletesen rendben, hiszen az élet pont erről szól. Semmi sem csak fekete vagy fehér, hanem a dolgok és az emberek a színek minden változatában pompáznak, és nehéz megfejteni őket. Pontosan ezt éreztem a könyv olvasása során, hogy szeretném megérteni a szereplőket és megismerni a múltjukat, úgyhogy nagyon örülök, hogy A bagoly röpte előtt mindenképpen ezzel a könyvvel akartam kezdeni, mert bár lehet, hogy cselekményileg külön történet, mégis úgy éreztem, fontos, hogy megismerjem szereplőket és a szívemhez nőjenek. Hiszen egy jó sorozatnak pontosan ez a lényege, hogy a végére egyszerűen képtelenek vagyunk elengedni a főszereplőket, annyira a szívünkhöz nőnek, hogy velük álmodunk, velük képzelődünk, róluk ábrándozunk, beszélünk, az ő helyükbe képzeljük magunkat és így tovább. Kíváncsian várom a folytatást, és remélem, az is majd legalább ilyen hatást gyakorol rám, és még ennél is bővebb értékelést hozhatok nektek róla.

Bjørk fantasztikus író, mindent részletesen kidolgozott és megtervezett, pont, mint egy profi sorozatgyilkos. A legtehetségesebb szerintem a szereplők ábrázolásában, de az ügyek felgöngyölítésében és a titokzatoskodásban sem utolsó. A könyvnek az a szépsége, hogy bár például jómagam nem valami sok krimit olvasok és előítéleteim vannak a krimikkel szemben, mégis kilóra megvett magának az egész, és tényleg két éjszakám ráment, nem ültem rajta hetekig, hanem egyszerűen hihetetlen sebességgel faltam a lapokat, mert mihamarabb tudni szerettem volna, ki a gyilkos és mik az összefüggések.

Bár az Athaneaum kiadó általában többnyire nők számára olvasható könyveket ad ki, itt a tökéletes példa rá, hogy igyekeznek a férfiak kedvében is járni. Srácok, ha valami nagyon izgalmas, sallangoktól, kliséktől és szerelmi mellékszálaktól mentes, különleges ügyosztályról, gyilkossági nyomozásról szóló könyvet szeretnétek olvasni, aminél nem derül ki rögtön a legelején a vége, akkor ebbe kezdjetek bele!

Könyvajánló Krimi 7 Felnőtt Thriller Sorozat
A külföldi borító

Pontozás:

Egyedi besorolásom:  7. NUMBER ONE - IMÁDTAM
Karakterek: 10/10 – Tökéletesen kidolgozott, egyedi szereplők, nem tökéletesek, de könnyű őket megkedvelni.
Borító: 10/10 – Tökéletes, nagyon-nagyon szép munka!!!
moly.hu-n elért százalék: 87% - Miért csak ennyi? Részemről 99%
Kinek ajánlom: A krimit szeretőknek. De mivel jómagam sem túl sok krimit olvasok, és ez mégis annyira lekötött, ezért tulajdonképpen bárkinek tudom ajánlani. Férfiaknak és nőknek egyaránt. Íme, egy olyan könyv, ami tessék, pont jó a férfiaknak, nem lányos, nem szerelmes, hanem tele izgalommal!
+ pont:  Azért a rengeteg izgalomért, amiért úgy olvastam a könyvet, hogyha valaki félbeszakított, csak vérben úszó „hagyjál már békén” tekintettel jutalmaztam érte. Szerintem érthető!!!
- pont: NINCS. Minél hamarabb elkezdem a második részt, ami mint tudjátok, most jelent meg.

0 Tovább

Amikor betelik a pohár a szomszédnál avagy Félelem – felhatalmazás gyilkosságra

Könyvajánló Felnőtt Krimi Dráma Thriller

"Mindig legalább két életet élünk, különösen a nagy döntések után: azt az életet, amit választottunk, és azt az életet, amit nem választottunk."

/Dirk Kurbjuweit könyve, a Félelem – felhatalmazás gyilkosságra/

Azt hiszem, a jó szomszédi iszonyról a sok költözésemnek hála eleget tudnék mesélni nektek. Talán mindenféle pszichopatával volt alkalmam megismerkedni már. Az Olaszországbanprostituáló elmebeteg nő, aki éjjel kettőkor kopog az ajtódon, hogy borra kérjen kölcsön, a kőgazdag, egyébként látszatra normális életet élő, lányokat futtató főbérlő, a teljesen bekattant, hegyomlás méretű nő, aki a legkisebb dologért képes rád támadni, az agyontetovált, bevásárlóközpontokból WC papírt lopó családanya, aki megfenyeget, hogy megver, és így tovább…

Így utólag ezek a történetek néha még a magam számára is hihetetlenek, pedig megtörténtek. Van film, ami ezt a humoros oldaláról közelíti meg, azonban azt hiszem, sokan tudjuk, hogy egy elmebeteg szomszéd mennyire megnehezítheti az életünket. Jelenleg egy tinédzser kölyök az egyik ilyen szomszédom, aki énekel, bútort rendez/püföl és káromkodik az anyjára. Egyébként születése óta megkeseríti a szomszédos lakók életét. Nem tudom, miért ennyire nehéz más emberekkel együtt élni, de néha komolyan elgondolkodom, hogy az, hogy ennyi szomszédról derül ki utólag, hogy kattant (biztos nektek is van ilyen és az ismerőseiteknek is), nem-e jelenti azt, hogy sajnos túlságosan is sok ilyen ember van. Vajon, akik velem szemben jönnek az utcán, ugyanolyan borzalmas szomszédok lennének?

És mi a helyzet akkor, amikor már komoly problémát okoz ez az „együttélés”, és nem tudjuk, mit kéne tenni? Egyáltalán a jogi kereteken belül meddig mehetünk el? Talán a legtöbb ember kezdetnek megpróbálja megbeszéléssel megoldani a dolgot, többen aztán tettlegességgel, s ha már a családunkat érezzük veszélyben, de az állam, a rendőrség még mindig tehetetlen?
 

Egy ilyen helyzetet dolgoz fel Dirk Kurbjuweit könyve, a Félelem – felhatalmazás gyilkosságra.

Könyvajánló Felnőtt Krimi Dráma ThrillerA belvárosi építész nem is lehetne elégedettebb: csodás lakásban él gyönyörű feleségével és két szép gyermekével. A kissé bogaras szomszédjuk azonban hamarosan rémálmaik zaklatójává válik: a jószomszédi közeledést szerelmes levelek, fenyegetések és feljelentések követik. A házasság megrendül, és lassan minden szavukat megválogatják, hiszen a zaklató a fal túloldalán fülel. A házaspár a jogállam keretei között nem talál kiutat: a rendőrség tehetetlen, az ügyvéd nem segíthet. Végül a családapa a legvégső megoldást választja.

Értékelés:

Már csak azért is nagyon kíváncsi voltam a könyvre, mert nem tűnik egy laza olvasmánynak, és mert jómagam is sokat szenvedtem már a fentebb említett szomszédoktól. Egy felnőtteknek íródott, fantasztikus stílusú, érdekes kérdéseket és válaszokat megfogalmazó könyvet kaptam eredményül, amelynek ráadásul páratlanul szép kötése folytonos tapogatásra és szagolgatásra késztetett – keményborítós szépség ez, amely leginkább a jó minőségű szépirodalmi kötetek közé való (külső és belső tulajdonságait figyelembe véve egyaránt).

Tényleg elsősorban mindenképpen a kötést szeretném megköszönni, és a fedőborító is nagyon jól sikerült, számomra mindig öröm egy ilyen könyvet kézhez kapni, a tipikus „tankönyvillatával” pedig nem tudtam betelni.

Kurbjuweit egy olyan problémát dolgoz fel, amivel szinte egész biztos, hogy mindenki találkozott már, vagy legalább hallott róla panaszként: a rossz szomszédi viszonyt. Például, amikor egy eleinte normálisnak tűnő szomszéd hirtelen abnormális viselkedést tanúsít, leveleket küldözget, megvádol, zaklat, követ, megfigyel, idegesít, s az embert állandóan csak atrocitás éri. Nehéz ez ellen bármit is tenni, mikor már a szép szó és a megbeszélés nem segít. Vajon a demokráciában meddig mehetünk el jogi kereteken belül? És amikor már az sem segít, amikor az ügyvédek tehetetlenek? Mi történik, ha egy teljesen normális és átlagos család életét teljesen felforgatja egy elmebeteg szomszéd? Talán egy jól helybenhagyás megoldaná a problémát? Meddig bírja magát vajon türtőztetni egy hétköznapi ember, amikor már a saját otthonában sem lehet nyugalma? Előbb-utóbb mindenkinél elszakad a cérna.

A könyv olvasása folyamán eleinte én is elbagatellizáltam az egészet, úgy gondoltam, a szomszéd Tiberius igazából elviselhető, tény, hogy nem teljesen százas, de kifejezetten nem is ártalmas – egészen addig, amíg meg nem tudtam, mivel vádolja a szülőket… Teljes mértékben együtt tudtam érezni az elbeszélő apával, és bár nyilván nem ehhez a végkifejlethez lyukadtam volna ki (remélem), azért mégis furcsán morbid megelégedéssel töltött el a befejés.

Felnőtteknek, krimik, thrillerek, pszicho-thrillerek kedvelőinek, lélektani búvároknak, pszichológia könyvek szerelmeseinek tudnám ajánlani ezt a könyvet – amilyen én is vagyok. Nagyon érdekes volt számomra végigkövetni az emberi jellem változásait, a viselkedésük kiváltó, motiváló okait. Elgondolkodtat és megbotránkoztat. Lehántja a leplet a mindennapi életünk bűnös részleteiről.

Az egyedüli zavaró tényező számomra a párbeszédek hiánya, illetőleg azok folyatott szövegbe kényszerítése volt, mindazonáltal maga a megfogalmazás és a stílus mindenképpen szépirodalmi minőség.

Pontozás:

Egyedi besorolásom:  5. Nagyon jó
Történet: 10/10
Karakterek: 10/10
Borító: 10/10 – Keménykötés, a fedőborító pedig zseniálisan illik a sztorihoz. A lapok édes, szagolgatni való „tankönyvillatúak”, a szöveg szedése pedig a régi kötelező olvasmányokéra emlékeztet, leginkább a Jókai kötetekére.
Kinek ajánlom: Felnőtteknek, fiatal felnőtteknek, illetve lásd fentebb.
+ pont: A kötés minőségéért.
- pont: A párbeszédek folyatott szövegbe kényszerítéséért.

0 Tovább

Elveszve egy szigeten avagy Saskia Sarginson - Nélküled (részletes ismertető)

Mit tehetsz a múlttal? Mit tehetsz a jelennel? Mit tehetsz önmagaddal? Mit jelent a fogsággal és a megváltoztathatatlannal együtt élni? 

Saskia Sarginson Nélküled című regénye minderről mesél. 

Ahogy arról is, amikor kénytelenek vagyunk valaki nélkül élni: döbbenetesen sok időnk lesz mindarra, ami a saját fejünkben történik.

"Veszteség. Szeretet. Kötődés. Hit. Hiedelem. A könyv egyfajta fejlődésregénynek tekinthető, és az idegenekről is szól – az idegenről, aki betoppan az életünkbe, és megváltoztatja, valamint arról, hogy azok is lehetnek idegenek, akikről azt hisszük, a legjobban ismerjük őket;  valamint az idegenről, aki bennünk lakozik." (Saskia Sarginson)

Saskia Sarginson második regénye, a Nélküled misztikus regény, thriller és érzelmes családi dráma is egyszerre, amely egy pillanatra sem hagyja nyugodni az olvasót, miközben a szívéig hatol.

Könyvajánló 5 Thriller FelnőttSuffolk, 1984. 
A tizenhét éves Eva apjával viharba sodródik a nyílt tengeren. Testét nem találják meg, mindenki úgy hiszi, vízbe fulladt. Szülei házassága darabokra hull, megfertőzi a bűntudat és a gyász. Ám húga, Faith, nem hajlandó elfogadni, hogy az élet Eva nélkül folyhat tovább; elhatározza, hogy megkeresi nővérét és hazahozza őt – élve.

A part közelében egy sziget alakja dereng – rejtélyes, tiltott terület, amelyen itt-ott ablaktalan betonbarakkok emelkednek. Amit senki nem tud, hogy az egyik barakkban Evát tartják fogva. Hogy a túlélésért harcol – azért, hogy hazatérhessen.

A Nélküled misztikus regény, thriller és érzelmes családi dráma egyszerre, amely egy pillanatra sem hagyja nyugodni az olvasót, és mindeközben a szívéig hatol.

Értékelés:

Az Alexandra Kiadó nagyjából folytatta a Köztes idő és A szoba által elkezdett stílusirányzatot, a Nélküled című könyv is leginkább ugyanúgy egy komoly, szépirodalmi könyv, amelyet főleg a felnőtt olvasóknak tudok ajánlani, akik a fiatalokkal ellentétben még nem annyira akció- és cselekményorientáltak, hanem tudják értékelni egy történetben az írásmódot és az igényességet.

Tulajdonképpen nem kaptam mást, mint amire számítottam, bár annyit talán megjegyeznék, hogy némileg én is (koromnál fogva is) több cselekményt vártam volna, ugyanakkor ez egy elgondolkodtató, kellemes és olvasmányos stílusban megírt könyv, ami személy szerint nálam a „komoly kategóriában” landolt a könyvespolcomon. Olyanok mellett sorakozik, mint például a fentebb említett Köztes idő, A szoba, Üvegszilánkon táncolni és A gyilkos lányai. Nem mondanám egy laza hétvégi olvasmánynak, a legkevésbé sem humoros, cserébe viszont egy majdnem vízbefulladt és egy „vadember” által fogvatartott tizenéves lányt kapunk, egy gyászoló családot, valamint egy tízéves húgot, aki szentül meg van győződve róla, hogy nővére nem halt meg, hanem egy „örökéletű” vadember tartja őt fogva egy szigeten – és tényleg.

Rendkívül realisztikus, ahogy a szülők a tízéves lányuk egyetlen szavát sem hiszik, és képzelete szüleményének tulajdonítják a gondolatot, mely szerint a nővére nem halt meg. Azt hiszem, valóban hajlamosak vagyunk arra, hogy a gyerekeket ne vegyük komolyan, mert „mi felnőttek mindig mindent jobban tudunk”. Adott tehát némi misztikum, s miközben a hugica szemszögéből olvassuk a történetet, végig szurkolhatunk, hogy bebizonyítsa igazát, és hős módjára megmentse a testvérét; a fogvatartott nővér szemszögéből szívből megutáljuk, majd megsajnáljuk a fogva tartót és leginkább különféle ételek után ácsingózunk; a szülőket elnézve pedig fejünket foghatjuk amiatt, hogy nem látják a fától az erdőt, a nyilvánvalót, miközben a saját házasságuk készül a gödörbe csúszni. Annak ellenére, hogy maga a történet egy kissé hihetetlen alappillére épül, tulajdonképpen meglehetősen életszagú, főleg a szülők közti kapcsolat alakulása, a kisebb-nagyobb hazugságok, valamint leginkább azok a pontok/események, amelyek eltérítették az életüket különböző irányokba.

Tudom ajánlani a szépirodalom kedvelőinek, illetve azoknak, akik a fentebb felsorolt kötetek közül bármelyiket is kedvelték.

Egyéb molyos értékelések:

„Egy megható és érzelmes történet volt ez a könyv, a szeretetről, a megbocsátásról, a család erejéről és arról, hogy a mindennapjaink minden apró percében meg kell látnunk a jó dolgokat, s nem szabad hagynunk, hogy a rossz dolgok felülkerekedjenek rajtunk, mert egyszer már csak azt vesszük észre, hogy túl késő lesz változtatni a dolgokon.”

„Egyszerre egy tragédia és romantikus dráma, ami így leírva nem tűnhet túl biztatónak, de tényleg csak nyugtatni tudom az elolvasni vágyókat: annyira szépen is finoman vannak beleillesztve e két műfaj kellékei, hogy kellő profizmussal passzol bele ebbe az összképbe.”

Pontozás:

Egyedi besorolásom:  4. Egész jó, tetszett
Történet: 7/10
Karakterek: 7/10
Borító: 9/10 – Szép, nem mondom, hogy nincs szerepe abban, hogy ezt a könyvet választottam, sőt, voltaképpen… :)
Kinek ajánlom: Azt hiszem, leginkább a felnőtteket kötné le a történet, a mai fiatalok nagyon cselekményorientáltak, és csak akciót várnak mindenhol.
+ pont: Az igényes írásmódért, stílusért.
- pont: Nem valami sok benne a cselekmény.

0 Tovább

Caroline Kepnes - Te (részletes ismertető)

Könyvajánló 6 Felnőtt Thriller Dráma RomantikusJoe Goldberg, egy kis East Village-i könyvesbolt eladója egy nap úgy érzi, valóra vált az álma, mikor besétál a boltba egy fiatal írópalánta, Guinevere Beck. Beck megtestesíti mindazt, amire Joe valaha is vágyott: gyönyörű, vagány, okos, és hihetetlenül szexi – egyszerűen tökéletes. 
Joe rafinált módon kezdi behálózni Becket, és hála a lány okostelefonjának, Instagram-, Twitter- és Facebook-fiókjának, hamarosan sikerül is közel kerülnie hozzá. De Joe még sokkal többre is képes, hogy hatalmába kerítse rajongása tárgyát. 

És vajon Beck valóban olyan angyali és ártatlan teremtés, amilyennek Joe látja? Vagy ő még sokkal sötétebb titkokat rejteget?

Caroline Kepnes kötete vérfagyasztó beszámoló a könyörtelen, eszelős szerelemről. Betekintést enged egy mániákus elméjébe, hasonlóképp, mint John Fowles híres regénye, A lepkegyűjtő. Perverz módon romantikus thriller, amely az utolsó oldalig izgalomban tartja az olvasót.

Értékelés:

Vajon mi az a keskeny határ, ahol elválik egymástól a szenvedélyes szerelem és a megrögzött zaklatás? Végtelennek tűnő olvasmánylistám során aligha találkoztam olyan könyvvel, mint Caroline Kepnestől a Te című regény, ámbár ha nagyon hasonlítani akarnám valamihez, talán a Zabhegyező jut róla eszembe. Úgy szippant egy őrült elmebeteg agyába a történet, úgy olvasom Joe mondatait, amelyeket megrögzöttsége tárgyához (személyéhez) intéz, hogy közben irracionális módon mégis neki szurkolok. Bár a moly.hu-n elég vegyes értékelést kapott a könyv, én keveslem az ott kapott 78%-ot, és igazán nem értem, hogy azoknak, akik néhol vontatottnak érezték a könyvet, mi a problémájuk. Talán az, hogy nem olvasnak elég szépirodalmat, talán az, hogy ez könyv annyira egyedi, hogy nehéz megemészteni.

Bámulatos, hogy a korábban forgatókönyvíró Kepnes ilyen könyvet tudott elsőként az asztalra rakni. Pajzán, vérlázító, magába bolondító, profán és megőrjítő stílusa felett egyszerűen nagyon nehéz napirendre térni – jó értelemben véve. Nem mondom, hogy nem pironkodtam néha, mikor egy-egy full szexuális töltetű részt olvastam (18 éven aluliaknak ezért sem ajánlom!), ugyanakkor emiatt (is) és az egyébként meglehetősen racionalista ábrázolása miatt úgy éreztem, ez egy „igazi” könyv. A főszereplő Joe kendőzetlen (kicsit kattant) megfogalmazásain át az élet bárdolatlan mivolta üvölt a képünkbe a könyvön keresztül. Hol van már az agyoncsépelt romantika, a csöpögő, nyálas történetek, a „minden túl tökéletes” világ? Komoly hiba szerintem a kortárs irodalomban, hogy minden túl tökéletesnek ábrázol, épp úgy, mint a reklámok, vagy a filmipar, s mint így, az emberek nem képesek kellőképpen értékelni a saját, egyszerű életüket. Ha valami igazán profán, már-már vulgáris, de legalább élethű könyvre vágyunk, ami minden elképzelésünket meghaladja, akkor ez egy tökéletes könyv erre.

Alapvetően ismertek már annyira, hogy tudjátok, nem szeretem a krimiket, viszont szó szerint rajongok a pszichológiai témájú könyvekért, úgyhogy nagy áhítattal vetettem magam bele egy pszichopata elméjébe. Csak azon csodálkoztam, hogy nem én voltam az egyetlen olvasó, aki a könyv olvasása folytán neki szurkol, sőt, mi több, olyan kommentet is olvastam, amelyben valaki azt írta, hogy néha azt kívánta, bárcsak őt szeretné valaki ennyire, mint ahogy ez az eldurrant agyú Joe szereti rajongása tárgyát.

De vajon hol húzódik az az egészséges határ, amikor még csak-csak normálisnak mondható, ha beleolvasunk más üzeneteibe? Mikor mondható még csak szerelemnek, amikor folyton a másikra gondolunk, képtelenek vagyunk kiverni a fejünkből, és mikor válik őrületté ez az úgymond szerelem? A másik e-mailjeinek olvasása, minden lépésének követése, amikor már a gondolatait akarjuk a magunkénak tudni, és legszívesebben magunkba szippantanánk szőröstül-bőröstül, az már megszállottság?

Nem is tudom, hogyan fogalmazhatnám meg az ellentétes érzelmeimet egészen pontosan, mikor olvastam ezt a könyvet. Néha egyszerre szurkoltam a főszereplőnek, hogy jól alakuljanak a dolgok, és boldog, szerelmes happy end legyen, miközben tudtam, már csak a borító miatt is, hogy ez a könyv még tartogat nem is egy-két borzalmat az olvasója számára.

Olyan érzés volt olvasnom, mintha valakinek a bőre alá bújnék, mintha végre valaki annyira őszintén tárná elém minden egyes rejtett kis gondolatát, minden bűnét, vágyait, undorító szokásait, ahogy semmilyen más formában senkinek nem teszi az ember – csak és kizárólag saját magának.

Tényleg egy másik ember fejébe repített és ez egyszerre rémisztő és csodálatos. Lenyűgözött, és sokkal többet érdemelne, mint csupán 78%.

Nagyon nehéz műfajilag besorolni, mert van benne némi plátói romantika, némi thriller, némi pszichológia. Mindenképpen tudom ajánlani a különleges könyvek és a thriller, pszichológia műfajok rajongóinak, de feltétlenül csak 18 év felett, s ezt nem csak a szexuális tartalmak miatt mondom.

Pontozás:
Egyedi besorolásom:  6. Kedvencek között
Történet: 10/10
Karakterek: 10/10
Borító: 10/10 – Hátborzongató!!! És tökéletes a történethez. Szép kötés, jó lapok, megfelelő margószélesség.
Kinek ajánlom: 18 éven felülieknek!!! Thriller kedvelőknek, vagy, akik szeretik a pszichológiai könyveket, esetleg valami hátborzongatóan újra vágynak.

+ pont: Mert még nem olvastam ehhez foghatót.
- pont: NINCS.

 Egyéb:

135x210 mm, 400 oldal, ára: 3.699,- Ft

Könyvajánló 6 Felnőtt Thriller Dráma Romantikus

0 Tovább

S. J. Watson - A másik én (részletes ismertető)

Könyvajánló 5 Krimi Thriller FelnőttVégzetes vonzerő… online.

Milyen mélyen ismerhetsz meg egy másik embert? Meddig mennél el azért, hogy kiderítsd az igazságot valakiről, akit szeretsz?

Amikor Julia, a harmincas éveiben járó, látszólag átlagos életet élő brit családanya megtudja, hogy húga brutális gyilkosság áldozata lett, nincs nyugodalma, amíg meg nem leli a gyilkost. A kutatás azonban hamarosan saját, bűnös érzéki vágyainak felfedezésébe csap át. Miután megismerkedik egy veszedelmes idegen férfival az interneten, elveszíti önmagát… az uralmat a tettei felett… és talán mindent. Rendületlen válaszkeresésével pedig veszélybe sodorja a házasságát, a családját, sőt, az életét is.

A világsikerű Amnézia (korábbi címén Mielőtt elalszom) szerzőjének pattanásig feszült hangulatú, lélegzetelállító fordulatokkal teli új pszichológiai thrillere az online chatszobák és a cyberszex sötét útvesztőjébe vezeti az olvasót, ahonnan nincs kiút.

Értékelés:

Azért választottam ezt a könyvet, mert mindig érdekel az olyan történet, ami internetes ismerkedésről szól, annak buktatóiról, figyelmetlenségtől, esetleges veszélyforrásokról, és az biztos, hogy ez a könyv nagyon jól bemutatja ezt, még ha kicsit sarkalatosan is; azzal azonban tisztában kell lenni, hogy bár amit az író leír, fikció, gyakorlatilag bármikor bárkivel megtörténhet.

Kivételesen nem egy olyan könyv akadt a kezembe ezáltal, amit egy-két nap alatt elolvasok, már csak terjedelménél (de témájánál fogva) sem, hanem amin egy hétig rágódhattam. Emésztettem, merengtem rajta, néha féltem a kezembe venni, néha felzaklatott, néha meg félretettem, hogy egy boldogabb lelkiállapotban kezdjek neki; vannak ugyanis benne olyan részek, amik meglehetősen felkavaróak voltak számomra, és itt még csak nem is a krimi vonalról van szó. Nagyszerűen bemutatja az internetes ismerkedés veszélyeit, de akár azt is, hogy mennyire félre lehet ismerni valakit, néha mennyire tévútra vezetnek az ösztöneink, vagy csak figyelmen kívül hagyjuk azt a bizonyos belső hangot. Biztos sokunkkal előfordult már, hogy szemet hunyunk egy-két dolog felett, aztán csak utólag, talán évekkel később jövünk rá, hogy mennyire nem láttuk a fától az erdőt.

A könyv egyébiránt nekem tetszett, bár számomra más volt, mint az Amnézia c. könyv Watsontól, ami nem is baj, hiszen két külön regény. Szerencsémre volt időm az olvasására, mert tényleg voltak olyan részek, ahol úgy éreztem, nekem most ezt le kell tennem, de talán azért, mert nekem is van egy-két negatív tapasztalatom az életben.  Sokszor úgy éreztem, hogy Julia gyenge, és naiv, de nyilván az adott helyzetekben senki nem tudja, hogy cselekedett volna, még én sem. Lehet, hogy ugyanígy.

Az tény viszont, hogy a nagy csavarok szinte mindegyikére (egy kivétellel) rájöttem már a könyv közepe/háromnegyede táján, de nem tartom kizártnak, hogy sokaknak teljes ledöbbenés a vége, azonban mivel én kínosan ügyelek a részletekre, nekem nem volt nehéz kitalálnom.

Szinte már pszichológiailag is érdekes boncolgatás volt, hogy Julia miért megy bele abba, amibe, miért teszi azt, amit – akarata ellenére -, miért engedi, hogy megalázzák, de azt hiszem, éppen ezért (is) életszagú a történet, mert nagyon sok nő lehetne Julia a maga naivságával és a hétköznapiságból való kitörési vágyával egyetemben. Mindannyian szeretnénk kipróbálni néha valami újat és valami izgalmasat, ami azonban nem biztos, hogy jó nekünk.

Tudom ajánlani azoknak, akik szeretik a krimit, thrillert, internettel kapcsolatos ismerkedős könyveket, és akik nem félnek egy kicsit „bemocskolni a lelküket.”

Pontozás:
Egyedi besorolásom:  5. Nagyon jó
Történet: 9/10
Karakterek: 8/10
Borító: 9/10 – Tetszett, nagyjából illik a sztorihoz. A kötés, mint mindig az Athenaeum Kiadó esetében, gyönyörű munka, jó minőségű lapok, elegendő belső margó, könnyen lapozható, és megfelelő a betűméret is. Kicsit nehéz a súlya a lapok száma miatt, de legalább tudjuk, hogy sok van még a végéig. :)
Kinek ajánlom: Akik szeretik a thrillert, krimit, vagy olvasták már S. J. Watson könyveit, akik nem egy gyorsan olvasós könyvre vágynak, hanem amin napokig, hetekig rágódhatnak.

+ pont: A terjedelméért. :)
- pont: Amiért már megint a vége előtt rájöttem majdnem mindenre.

Egyéb:
Kiadó: Athenaeum Kiadó Kft.
Oldalak száma: 564
Borító: PUHATÁBLÁS

0 Tovább

S. J. Watson – Amnézia (részletes ismertető)

Blog Könyvajánló 4 Thriller

Blog Könyvajánló 4 ThrillerChristine minden reggel idegen ágyban ébred fel, egy idegen férfi mellett. Belenéz a tükörbe, és döbbenete tovább fokozódik: egy középkorú nő arca néz vissza rá. Az ágyból időközben előkászálódó férfi minden reggel elmagyarázza neki, hogy ő Ben, a férje, hogy Christine negyvenkét éves, és két évtizeddel ezelőtt egy szörnyű balesetben szerzett fejsérülése miatt képtelen megjegyezni az új emlékeket. Christine mindennap hihetetlen harcot folytat azért, hogy visszaszerezze emlékeit, vagyis rajtuk keresztül önmagát. Kiderül, hogy semmi és senki nem az, mint aminek látszik, így a nyugodt tempójú, visszafogott történet hamar vérbeli thrilleré változik…A könyvből készült film október 30-tól a mozikban! A könyv S. J. Watson: Mielőtt elalszom című nagy sikerű regényének újabb kiadása.

Értékelés:

S. J. Watson – Amnézia című könyve magyarul először 2011-ben jelent meg, Mielőtt elalszom címmel, 2014-ben pedig Nicole Kidman és Colin Firth főszereplésével készítettek belőle filmet.

Az alaptörténete egy kicsit emlékeztetett a Valaki másnak az élete című regényre, viszont van különbség is. Míg előbbiben a főszereplő szimplán elveszti az emlékezetét az elmúlt 12 évről, aztán napról napra próbálja kideríteni, hogy mi is történt, addig ebben, az Amnézia című könyvben Christine-nek sokkal nehezebb dolga van, hiszen amellett, hogy jó pár év (évtized) kiesett neki az életéből, még most is csak egy napig tudja megőrizni az emlékeit, másnap pedig kezdődik minden előröl. Ilyesmi az alapja az 50 első randinak, csakhogy míg az egy vígjáték, ez a könyv egy vérbeli thriller. Christine naplót kezd el vezetni minden egyes napjáról, hogy aztán mikor másnap elolvassa, legalább valamelyest képben legyen, mi történt vele az elmúlt időben, illetve lejegyez minden dolgot, amelyet előző nap megtudott az életéről. Miközben olvassuk a történetet (a naplóját) azonban végig olyan érzésünk van, hogy itt valami nem stimmel – és nem tudom megmagyarázni, miért -, így Christine-nel együtt próbáljuk kideríteni, miért vesztette el az emlékezetét, mi történt vele, hogy alakult az élete, és mi az, ami nem stimmel.

Második kézbevételre sikerült elolvasnom a könyvet, annyira lekötött, pedig 464 oldalas terjedelme nem mondható éppen rövidnek, mégis, akárcsak a Valaki másnak az élete című regény esetében, itt is alig vártam, hogy kibogozzam a szálakat és rájöjjek, mi folyik itt.

Tetszett a történet, érdekes volt a végén a fordulat (bár kicsivel hamarabb rájöttem), olyan érzés volt összerakni a kirakós darabkáit, mintha pár órára nyomozóvá változtam volna; próbáltam eldönteni, hogy a regényben a szereplők közül ki mond igazat, ki hazudik, és miért, ráadásul úgy, hogy még a főszereplő emlékezetében sem bízhattam. Mindenképpen megéri elolvasni azoknak, akik szeretik a hasonló történeteket.

„Különleges krimi. Miután elolvastam, még órákig vibráltak az idegeim” – Dennis Lehane, a Vihar-sziget szerzője

„Jól megírt, felkavaró és pszichológiai szempontból is teljességgel hiteles. Ennél többet nem várhatunk egy thrillertől.” – Joanne Harris, a Csokoládé serzője

Igazából engem megvett magának a szerző, már előre kíváncsi vagyok, hogy fog tetszeni A másik én című regénye.

Érdekes, hogy ami a könyvből készült filmet illeti, az már közel sem kötött le annyira (de lehet, hogy csak azért, mert addigra már mindent tudtam), ráadásul keserű szájízt hagyott a számban azzal, hogy megfiatalította a főszereplőket - nem is kicsit. Lehet, hogy a film így látványosabb, de nem szeretem, amikor a könyvhöz képest valamit ennyire megváltoztatnak. Egyébiránt a cselekmény más tekintetben hű volt a könyvhöz. Nicole Kidman nem a legjobb választás azonban erre a szerepre, én inkább Emma Thompsont vagy Kate Winslet színésznőt képzeltem volna el.


Pontozás:

Egyedi besorolásom: 4. Egész jó, tetszett                                    
Történet:
 8/10
Karakterek: 8/10
Moly.hu-n elért százalék: 91%
Borító: 9/10 – A filmes borító nagyon szép, illik a műfajához, csak kár, hogy nem kemény a borító.

Kinek ajánlom: Azoknak, akik szeretik a thrillert, a rejtélyeket.

 + pont: Fordulatos, csattanóval, nehéz letenni.
- pont: Kicsivel a vége előtt szokás szerint rájöttem a lényegre.

Egyéb:

Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalak száma: 464
Borító: KARTONÁLT
Súly: 570 gr
ISBN: 9789632933900
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2014
Árukód: 2582236 / 1141119
Fordító: Gellért Marcell

 A film trailere:

0 Tovább
MOST OLVASOM
VÁRHATÓ RÉSZLETES KÖNYVISMERTETŐK

Nem feltétlenül ebben a sorrendben:

Blake Crouch - Sötét anyag
Bíró Szabolcs - Liliom és vér Bíró Szabolcs - Lángmarta dél Bíró Szabolcs - Az utolsó tartományúrig Mai Jia - Kódfejtő
Rain Arlender - Y ​I-II.
Dennis Lehane - Az ​éjszaka törvénye
Saroo Brierley - Oroszlán
Gerencsér János - Kalászkirály
Jodi Picoult - Magányos ​farkas
Kresley Cole - Árnyak Hercege

KÖNYVEK KATEGÓRIÁK SZERINT
KIKET SZOKTAM OLVASNI
KEDVENCEIM
A folyamatosan frissülő olvasmánylistámat a következő link alatt tekinthetitek meg: OLVASMÁNYLISTA
NAPI IDÉZET

NYOMJ EGY LÁJKOT, HA TETSZIK AZ OLDAL
"Egy könyv, amit már kiolvastál, sosem lesz ugyanaz a könyv, mint amit kézbe vettél."

/David Mitchell/

Én nem veszek könyveket. Én örökbe fogadom őket. :)
A jó könyvvel az a probléma, hogy a végére akarsz érni, de soha nem akarod befejezni.