Facebook Twitter Addthis

Töredék (3)

(2008.04.14)

Kevés

Nem elég

Többet kérek

És remélek

Rohanok

Nem haladok

Sietni akarok

Vagy lemaradok

A reggelről

A délről

Az életről

S mindenről

Amit szeretnék

Kérnék

És remélnék

Ha nem félnék

A reggeltől

A déltől

Az élettől

S mindentől

Szaladok

Előlük

Értük

És eléjük

Nem haladok

Sietni akarok

Vagy lemaradok

0 Tovább

Nyári délután

(2008.04.02)

Azúr az ég, s bágyadt, lenge szellő

Halk sóhaja száll, s fehér, gömb felhők

Léha gombolyagként szunnyadnak

Egy mámoros ízű, nyári délután.

A Napkirály ragyog fenn az égen,

S borítja arany palástját éppen

Egy fán ülő piciny madárra

Egy mámoros ízű, nyári délután.

Fülembe csicsergő piciny madár,

Duruzsol, döngicsél, hangicsál.

Dúdolom én is a dallamot

Egy mámoros ízű, nyári délután.

Fűzfának hűs árnyéka ölel át,

Mint álomszép éjjel a kisbabát.

Lassan már én is elszunnyadok

Egy mámoros ízű, nyári délután.

0 Tovább

Csak egy percre

(2007.12.30)

Az élet egy útvesztő, sötét alagút,

Pörög az óra, de mi lassan haladunk.

Fáj a szív az érzésektől,

Sír a föld a vétkesektől.

Ó az idő mikor áll meg végre?!

Szükség van a csöndességre.

Hallod a tömeg zengő hangját?

Egyet kér csak, az a szabadság.

Bilincs az óra ketyegése,

Kínzó biz' az idő pergése.

Állj meg, kérlek, ó, csak egy percre!

Hadd gondoljak egy szép emlékre.

Milyen is gyereknek lenni, bűntelennek?

Nem vállalni a következményeket?

Az ember is gyermek, most már tudom,

De egy perc kevés elmondanom.

Ketyeg újra, szüntelen az óra,

Kevés álom válik igazán valóra.

Úr az idő fölöttünk,

Ádáz hajcsár mögöttünk.

Nem kegyelmez, senkinek,

Büntetés ez mindenkinek.

Állj meg, kérlek, ó csak egy percre!

Az emlékek tudom, el lesznek feledve.

Hagyd meg nekem, csak ezt kérem,

S én járok a forgókerékben.

0 Tovább

Játssz a zongorán

Lágy hang száll oly szépen,

Nyomában indul a többi már,

Dalra fakadt e bús télen,

Díszes Ébenfazongorám.

Telnek a Fehér úr napjai,

Nyílnak rózsák helyébe,

S ábrándszép hangjai

Tavasznak köszönnek be.

Melódia árva szívnek,

A Tavasz és a Zongora.

Bölcsői szerelemnek

Lépdelnek kézen fogva.

Ébredezik már zsibongva

A Nagyvilág tétován,

S a méhecskék is dongva

Dúdolnak a dal nyomán.

A Nap és az Éj összeér,

Galamb most minden madár,

Szirmokat ringat a szél,

Gyere, játssz a Zongorán!

0 Tovább

Tarisznyás tücsök

(2009.06.22)

Fogja tarisznyáját a tücsök,

Elmegy messzire, elmegy messzire,

Visszatér még egyszer talán

Ha visszahúz a szíve

Virgonc lelke nyugodni nem tud,

Hajtja a szíve, hajtja a szíve,

Világot látni tér hát így

És elmegy messzire

0 Tovább

Vándorrigó

(2009.04.28)

az életkalitka

zárja immár nyitva

de te mégsem repülsz

kimenni talán félsz

szabadságot remélsz

s épp tőle menekülsz

a fészekből jönnöd

kell s azt megköszönnöd

hogy még ott lehettél

indigópinty habár

nem lehetsz ha már

vándorrigó lettél

búbos cinegének

se vágyj lenni ének

csupán az ő kincse

repülj hát szabadon

vár a világvadon

s ne félj többé idekint se

0 Tovább

Két versszak

(2009.03.29)

Folyót akarok, mosson el engem is.

Vigyen messzire, nem kell nekem bárka!

Itt úgyis minden kötél elszakadt már,

Ne is szólj most hozzám úgyis hiába!

Akiket szeretnék, ők nem szeretnek,

Akik szeretnének, mindet elhagyom.

Jaj, ne bántsatok, hagyjatok elszökni,

S majd megállok én szeretni egy napon!

2009.03.29

0 Tovább

Nem lehetek

(2008.10.08)

Nem lehetek gyermek többé,

Nem maradhatok itt örökké.

Az idő telik szakadatlan,

Én sem vagyok halhatatlan.

Tudom jól, hogy el kell mennem,

Felnőtté kell végre lennem,

De én mégis itt maradnék,

Állnék csak, és nem szaladnék.

S csak én megyek el, én változom,

Az időt is magammal hozom.

De itt minden ugyanaz marad,

Ó, itt az idő sosem halad.

Szeretnék én is itt maradni,

Ezt a helyet sosem elhagyni.

De azt is tudom, hogy nem lehet,

Ez ellen senki nem tehet.

De vissza fogok majd jönni,

Néhanapján beköszönni.

Bár, tudod, nagyon fog az fájni,

Hogy minden ugyanúgy fog várni,

S egészen más csak én leszek,

De akkor már bármit teszek,

Csak furcsa idegenként nézem

Majd azt, ahol egykor éltem.

Te is ugyanaz leszel talán,

S ó, nekem fájni fog, ha már

Nem fogsz többé megismerni,

Nem fogsz többé rám figyelni.

Tudod, félek innen elmenni,

Új bölcseket megismerni,

Másoktól mást tanulni,

Félek talán kifakulni.

Félek, ó, a változástól,

Félek az idő-óriástól.

Itt akarok mindig maradni,

Állni csak, és nem szaladni.

Azt szeretném, ne felejts el,

Mikor egy furcsa, késő reggel

Rád köszönök az utcán,

Oly sok eltelt év után.

Akkor, talán elfogadom,

Nem lehet gyermeknek maradnom.

S vissza úgy jövök majd egyszer,

Hogy lesz, aki akkor megismer.

De félek ó, a változástól,

Félek az idő-óriástól.

Itt szeretnék mindig maradni,

Állni csak, és nem szaladni.

0 Tovább

Nem voltam

(2008.10.04)

Nem voltam soha Párizsban,

Nem voltam Egyiptomban.

Nem voltam sem Svájcban,

Sem Angolhonban.

Nem voltam soha Rómában,

Nem voltam Líbiában.

Nem voltam sem Dániában,

Sem Írországban.

Nem voltam soha Belgrádban,

Nem voltam Guineában.

Nem voltam sem Iránban,

Sem Indiában.

Nem voltam soha Madridban,

Nem voltam Mozambikban.

Nem voltam sem Laoszban,

Sem Japánban.

Nem voltam soha Moszkvában,

Nem voltam Jerevánban.

Nem voltam sem Szöulban,

Sem Manilában.

Nem voltam Athénban,

Nem voltam Lisszabonban.

Nem voltam sem Prágában,

Sem Ausztriában.

Nem voltam Bangkokban,

Nem voltam Szíriában.

Nem voltam sem Német-

Sem Lettországban.

De tudod, egyszer álmodtam,

Hogy mindegyiket láttam.

De akármerre jártam,

Mindenhonnan hazavágytam.

0 Tovább

Emberi képzelet

(2009.01.27)

Hánykódva

Mint millió tű, próbál bántani a víz.

Hideg, kezd megfagyni a lelkem.

S kiáltani akar itt bennem minden íz,

De csönd! Csöndben kell most lennem.

Olvadok. El fogok úszni innen messze,

S a víz, az tart egyedül velem.

Ha elfáradok, part a közelben lesz –e,

Azt nem tudom, s nem is keresem.

Lét tengerén…

Lét tengerén lebegek, hánykódom talán?

Nem. A víz emberi képzelet.

S lelki szemem egy mentőcsónakot talál:

Legyek én is küzdő gépezet!

Evezőm az érzelem, talán a remény.

Szívem is gép, apró szerkezet.

Bár bántani nem lehet, masszív és kemény,

Azért épp úgy hiszi, hogy szeret…

0 Tovább

Tűnődve

(2009.01.08)

Rend. Mi az? Csupán sorban

Álló könyvek a polcomon,

Vagy itt benn, ebben a nagy gondhalomban

Rendszer vagy a Törvény a sorsokon?

Nincs. Bennem legalábbis

Csak szétszórt remények vannak,

S bár mondhatnám, hogy mind reális,

De csak, ki bátor, esetleg annak.

Rend. Bárcsak tudnám, mi az,

De minden kétkedés zajt szül.

S bár tudnám, mi hamis vagy igaz,

Helyére egy könyv miért, hogy kerül.

0 Tovább

A mesében

(2008.06.05)

A mese olyan világot szül, amely sohasem létezett,

Boldogot, gyermekit és édeset.

A mesék országa, ó, bár igaz lenne!

Láthatnék koboldot, szárnyas tündért,

Beszélő, drága kismedvét

Vagy bármit, amit csak szeretnék.

Lenne még varázslat is benne.

Mosolyognék akkor, ha ott lehetnék,

Ha egy reggel egy csodás világban ébrednék,

Ahol megtörténhet bármi,

S nem létezik lehetetlen,

Kérdés sem marad feleletlen,

Ember sem embertelen,

S nem szoktak a könnyek se fájni.

Ott még a dombok is mesélnek,

Dalolnak és döngicsélnek.

Nappal a természet ölelne,

Éjjelente felszállnék a csillagokhoz,

Kegyes, esti nagyurakhoz,

Mesemondó pásztorokhoz,

S aztán virradna csak ismét reggelre. 

0 Tovább

Égi tünemények

(2007.12.08)

Harmatcsepp csillan a holdfényben,

Csillagok ragyognak az égen.

Aprót lépdelnek gyermeklábak,

Az estében körtáncot járnak.

Angyalok, égi tünemények,

Hallatnak apró, könnyed léptet

Ezen a csöndes estvidéken,

Épp, mint a gyermekmesékben.

Tündérek ők, tavaszt hozók,

Virágszirmon táncolók.

Lábuk nyomán kel életre

A szunnyadó természet lelke.

S hogy az ég már vörösbe lép

A Nap kibontja köntösét,

Búcsút intenek a vidéknek,

Szárnyra kapnak, elrepülnek.

0 Tovább

Lepke

(2006.08.15)

Piciny lepke repül körbe,

Lassan száll fel a csillogó égbe.

Tünemény szárnyait kibontja,

Tündéri színeit mutatja.

Lopva tekint le a földre,

Egy virágra száll megpihenve.

Álmos fejét szirmára hajtja,

Látom az álommanót rajta.

0 Tovább

Pokolra vagy hova

(2011.04.19)

csak itt ülök a saját

bajaimon merengve

istenem te meg rám se nézel

hiába hívlak remegve

ha rajtam nem

legalább másokon segíts

pocsék ez az élet

erőt nincs miből meríts

utat mutathatnál

tehetnél valami jót is

de te csak ülsz a trónodon

minek ez az apoteózis

adjál még egy pofont

úgyis elviseljük még

legyünk földönfutók hiszen

magunkkal úgyis csak elhitetjük rég

hogy te létezel hogy te jó vagy

de ha baj van mégis hol vagy

értelmetlen az élet

minek adtál életet

szenvedni jöttünk létre

átélni egy előre írt történetet

aki jót érdemel hiába

csak a rosszat kapja

rákos lesz de kit érdekel

isten így akarja

aki jót érdemel hiába

csak a rosszat kapja

hajléktalan kit érdekel

isten így akarja

a paradicsom biztos jó lesz

bár tudnám hogy létezik

ha így folytatom pokolra jutok

szavaim létezésed sebzik

add vissza amit el akarsz venni

büntesd meg aki megérdemli

de hagyjál engem élni

nem akarok mindig

a holnap mi lesz-től félni…

ne adj még egy pofont

már nem viseljük el

ne legyünk földönfutók még

tégy csodát hogy higgyük is el

hogy te létezel hogy te jó vagy

ha baj van mégis itt vagy…

a paradicsom biztos jó lesz

de ki kerül majd oda

ha így folytatom pokolra jutok

vagy ki tudja hogy hova

0 Tovább
MOST OLVASOM
VÁRHATÓ KÖNYVAJÁNLÓK

Nem feltétlenül ebben a sorrendben:

Lana Millan - Raziel
Caleb Carr - A ​Halál angyala (Dr. Laszló Kreizler 1.)
Lucinda Riley - Árnyéknővér (A hét nővér 3.)
Robert Bryndza - Lány ​a jég alatt (Erika Foster nyomoz 1.)
Stephanie Garber - Caraval (Caraval 1.)
Edith Eva Eger - A ​döntés
Gaál Viktor - Battleground ​Zero
Katharine McGee - Az ​ezredik emelet (Az ezredik emelet 1.)
Bíró Szabolcs - Szent ​György testvérei (Anjouk 4.)
Joe Abercrombie - Half a War – A hercegnő (Szilánkos-tenger 3.
R. Kelényi Angelika - Bűnös ​örömök városa (Az ártatlan 2.)
R. Kelényi Angelika - A ​francia nő (Az ártatlan 3.)
Tamara Ireland Stone - Clicked
Brendan Reichs - Az ​első szakasz (Nemezis-projekt 1.)
Kerry Drewery - 7. ​nap (Cell 7 2.)


KÖNYVEK KATEGÓRIÁK SZERINT
KIKET SZOKTAM OLVASNI
KEDVENCEIM
A folyamatosan frissülő olvasmánylistámat a következő link alatt tekinthetitek meg: OLVASMÁNYLISTA
NAPI IDÉZET

NYOMJ EGY LÁJKOT, HA TETSZIK AZ OLDAL
"Egy könyv, amit már kiolvastál, sosem lesz ugyanaz a könyv, mint amit kézbe vettél."

/David Mitchell/

Én nem veszek könyveket. Én örökbe fogadom őket. :)
A jó könyvvel az a probléma, hogy a végére akarsz érni, de soha nem akarod befejezni.