Facebook Twitter Addthis

Így kezdődött

(2007.09.10)

 Emlékezz, hogy kezdődött minden,

Az alma, s ahogy kísértésbe estünk.

S az ár, az, amit fizettünk,

A szégyen útjára űzött minket.

Csak a gyávaság az akadály,

Hogy megharapjuk azt a kezet,

Ami hajdan minket etetett,

Ide kevés csak pár szabály.

Vége már a tündérmesének,

Az erkölcsösség elveszett.

Csak hordd a saját keresztedet,

De a hited ne feledd.

Nehéz a megváltáshoz az út,

Amelyet sokan bejárunk,

S megeshet, hogy társra találunk,

Hogy összefonódik a múlt.

S a királymadár hangja megenyhül,

Eljön a megbocsátás órája,

Rút bűneink meggyónása,

Míg a vasököl csapása elkerül.

Aztán jön csak a sötét révület,

Elveszünk a merevség táncában,

S a tudatlanság románcában,

Legyőzzük e félelmünket?

S hogy mentsük életünk,

Elátkozzuk a múltunkat,

Őstől bűnös tudásunkat,

Hogy a Mennybe kerüljünk?

0 Tovább

Édesapám

(2010.12.17)

Múlnak az évek…

Én még mindig szeretlek.

Én már felnőttem,

neked deres már a hajad,

de én még mindig szeretlek.

Múlnak az évek…

Most már tudom, sajnos,

nem te vagy a világ legerősebb embere.

És sajnos nem is tudsz minden választ.

Nem is leszel mindig itt nekem,

de én mindig szeretlek!

Mindenre emlékszem, amit mondtál.

Mindenre emlékszel, amit kértem.

Mindig felhívlak, hogyha baj van,

hogy te miként vagy, mindig megkérdem.

Nincsenek titkaink egymás előtt,

azt hiszem.

Születésem óta ismered

minden gondolatom.

Születésem óta szeretsz,

s szereted minden gondolatom.

Múlnak az évek…

Ritkábban látlak, de

nagyon hiányzol.

Én már felnőttem,

neked deres már a hajad,

de én mindig szeretlek.

Emlékszel???

Egy éves koromban már

pont olyan voltam, mint te.

Ugyanazt a dalt szerettem,

ugyanazt énekeltem.

Egy szál gyufával a kezemben is

örülni tudtam annak, amit

Tőled kaptam.

Együtt szereltük a fűnyírót,

a biciklit, mindent, amit lehet.

Együtt szánkóztunk a nagyihoz.

Együtt sütöttünk rántott húst,

vasárnap bundás kenyérrel

vártad, hogy felkeljek.

Együtt izgultál velem

az első randevún.

Köszönöm, hogy

Minden problémámat

sajátodként élted meg.

Lehetett kicsi vagy nagy,

az Enyém volt, és ezért

Neked is fontos volt.

Köszönöm, hogy

Elfogadsz engem,

elfogadod az életem,

elfogadod, akit választottam.

Köszönöm, hogy vagy nekem.

Köszönöm, hogy szeretsz.

És én is szeretlek!

0 Tovább

Édesapámhoz

(2008.10.04)

Nézz csak ide, én is itt vagyok!

Éppen, hogy tefeléd szaladok.

De hoppá, látod, megbotlottam,

Egy kicsit talán elszontyolodtam.

Potyognak krokodilkönnyeim,

Bibisek lettek, lám a térdeim!

De mit kell mondani, te jól tudod;

Ez is csak katonadolog.

Kacagok ismét, futok hát feléd,

Közeledik már az estebéd.

Aztán kislányos mosollyal kérlek;

Olvasd fel, Apa kedvenc mesémet!

És te elmondod századszorra is,

Hiszen tudod már kívülről úgyis.

S édes, pici lánykád hamar elalszik,

Két arcára adsz vigyázó, jó éjt puszit.

0 Tovább

Édesanyám

(2006.05.20)

Hogy mondjam el, nem tudom már,

Mindig jó voltál, értem imádkoztál.

Te szerettél és Te gondoztál,

Te vagy a mindenem én Édesanyám.

Kis angyalként egy felhőn pihentem,

Naphosszat egyvalakit figyeltem.

S te voltál az, én Édesanyám,

Ki akkor, onnan mosolyogtál reám.

Tudom, te mindig mellettem állsz,

Aggódó szívvel, ha kések, Te vársz.

Hogy mondjam el, nem tudom már,

Mindig jó voltál, értem imádkoztál.

0 Tovább

Játék a tűzzel

(2009.05.16)

Látom már, hogy te angyal vagy,

dehogy vagy te ördöghadnagy.

Démon is itt csak én vagyok,

ha minden angyalt elhagyok.

Angyalszíved összetöröm,

nehogy azt hidd, hogy ez öröm!

Kötődni fogsz? Hozzám ne tedd!

Ígéretnek szavam ne vedd!

Láncaim sincsenek többé,

s nem leszek veled örökké.

De ha így szeretsz szabadon,

fogadj el engem most vadon!

Játssz a tűzzel amíg lehet,

tűzből lángot bárki vehet.

Angyalkezed ha égeti,

vigyázz, mert baj is érheti!

Angyalszíved összetöröm,

legyél inkább az ördögöm!

Bilincselj magadhoz, ha tudsz,

nem baj, ha kötelet hazudsz.

Démon lám itt csak én vagyok,

ha minden angyalt elhagyok.

Ne szeress, csak űzz s megragadj,

s minden angyalérzést tagadj!

Lobbanj te is lángra értem!

A szívedet sosem kértem.

Szeretni talán így foglak,

lángok közül visszahozlak.

De ne kérd hogy ez így legyen,

hagyd, hogy majd magamtól tegyem!

S lehet, hogy majd angyal leszek,

szívet is majd tőled veszek.

S nevetsz rám, most mindent tagadsz.

Mégis inkább ördög maradsz?

Zuhansz velem, mindegy hova,

ez a vágy most nem mostoha.

Látom már, hogy te ördög vagy,

dehogy vagy te angyalhadnagy.

S ördög szívét kívánhatom,

s talán szívvel kínálhatom.

0 Tovább

Ördög mellett a bohócot

(2009.05.05)

Szárnyakat növeszt az ördög

A bohócot védi

Ördög mellett a bohócot

Semmi baj nem éri

Szeretni ha még nem tudott

A bohóc megtanul

Szeretve lenni az ördög

Is tud ártatlanul

Kinyitja a zárat hamar

Bohóc elmezárját

Nem hagyja ő raboskodni

Ördöglelke párját

Bántani soha nem hagyja

Magától is védi

Ördög mellett a bohócot

Semmi baj nem éri

0 Tovább

Hinta mellett áll egy bohóc

(2009.05.04)

Hinta mellett áll egy bohóc

Leesett a fagylaltgombóc

Görbül a szája csak nézi

Milyen szép volt felidézi

Hinta mellett áll egy gyerek

Tölcsérben a gombóc kerek

A bohóc már nem pityereg

Gördül is a mosolysereg

Hinta mellett végre vidám

Egy-két percre kis pajtikám

Majd megy s viszi köteleit

Játszik velük kötekedik 

0 Tovább

Sír a bohóc

(2009.05.03)

sír a bohóc és szenved az ördög

az idő egyről a kettőre dörmög

törjön hát szét egy napra az óra

legyen elég pont arra a szóra

tartják a mutatót mozdulni vágy

munkára kész a galád vascsapágy

börtönt képez a bohóc elméje

bezárja az idő ketrecébe

kötelek fogják szelleme rabság

létezik –e számára szabadság

bilincsek fojtják emberi fogság

 neki minden ítélet zsarnokság

egy szabály lehet ami nem sérti

aszerint élne azt még pont megérti

mert úgy ő is oly szabad lehetne

talán börtön nélkül szerethetne

egy szabályt akar: ketrec ne legyen

minek járjon mindig lábujjhegyen

sír a bohóc elméjébe zárva

ördög akar lenni de úgyis mindhiába

0 Tovább

Önmagamhoz

(2011.07.31)

Önmagadhoz légy hűséges,

magadhoz légy a legjobb társ,

ne búsulj, hogyha nem szeret,

és ne hibáztass sose mást…

Legyél te a legerősebb,

és most mégis kinek sírsz?

nincs értelme, kérlek,

bele úgysem halsz amíg bírsz.

százszor összetörni felesleges…

egyszer kell csak eldöntened,

te legyél a legfontosabb,

őt meg hiába kövezed.

Miért legyél őmiatta fogságban?

szabadulj el, ha akarsz tőle,

a szerelme nem köt rád bilincset,

ha szerelem kötne még felőle…

Más nőért, ha volt, hibáztatod?

ő téged nem hibáztat semmiért.

neked nem volt senkid bár,

neki nem tudod, volt –e, s miért?

S szavai más nőkhöz bántanak?

S te mit férfiakhoz szólsz?

valaki másra te hányszor gondolsz?

S túléli a kapcsolat a szóval csalást?

S megéri neked ez miatta?

vagy a stabil vázat más is megingatta?

0 Tovább

Születésnapomra

(2011.01.08)

Immár húsz éves lettem én

meglepetés e költemény

csecse

becse: 

ajándék, mellyel meglepem

e kis szobányi szegleten

magam

magam.

Immár húsz évem elszelelt

Albérletre lám most se telt.

Az ám,

Hazám!

Lehettem volna közgazdász,

nem ily vad művészet hajhász

szegény

legény.

De nem lettem, mert azt hiszem

egyszer biztos többre viszem

sekély

e kéj--

0 Tovább

Egy jegy a boldogságra

(2010.12.04)

Csak egy jegyem van

A boldogságra,

Kétszer nem indulhatok.

Csak egy jegyem van

A szerelemre,

Vagy többször

Választhatok?

Azt hiszem, szeretlek téged,

Kedvesem.

Vagy csak a szerelmet

Szeretem?

Az elveszet idő

Soha nem jön vissza.

Ha értelme van,

Nem csinálnám vissza.

Sokkal többet érzek

Mint te érezhetsz.

Én sokkal többet érzek

Mint más ember

Érezhet.

Sokkal többet

Szenvedek.

Többet hibázom

Talán többet tévedek?

Az utat nem én választottam,

Mentem a sárga köveken.

Morzsát szórtak elém

Én egy ideje csak azt követem

Csak egy jegyem van

A boldogságra,

Kétszer nem indulhatok.

Csak egy jegyem van

Az életemre,

Vagy jegyet

Többször is válthatok?

Senki nem mondja meg,

Mit kellene tennem.

Boldogságot mégis

Hogy kellene lelnem?

Hiszek a sárga kőben

De mit jelent a piros?

A kék vagy a zöld?

Van, amelyik tilos?

Soha nem lesz könnyebb,

Soha nem lesz válasz.

Senki nem tud többet nálam,

Soha nem lesz válasz…

Csak egy jegyem van

A boldogságra,

De mindenki kapott?

Volt, aki többször

Állt sorba,

Vagy nagyobb jegyet kapott???

Ha elvesztettem,

Ha nem találom,

Ha ellopták

Ó, nem találom,

Hol kell ismét sorba állnom?

Koldulni utcára kell állnom?

Drágám, kedvesem,

Te kaptál ilyen jegyet?

Vagy odaadtad egyik

Régi kedvesednek?

Nekem akkor mi jut?

Morzsa csak belőled.

Azt szeretném, hogy szeress,

Jobban, ahogy telik tőled.

0 Tovább

A tűrt táncos

(2010.11.15)

Ó, te tűrt táncos,

Hol a Te színpadod?

Gyenge szíved, ha repes,

csak a kétséget kapod.

Mily elem vagy

a színfalak mögött?

Néma álarc, vagy

éles kard… törött?

Elvesztél mások bábarca között?

Nem a te világod a színpad,

azt hagyd meg nekik!

Te csak magadnak táncolsz,

ha ők nem engedik!

Szűrt valóság között, ki Te vagy, elvetik.

0 Tovább

20 éves

(2010.06.15)

Húsz éves vagyok,

Nem a világ közepe,

Jajongok, búsongok,

Jaj, a világ förtelme

Lassan engem is elvadít!

Hánykódom megint

Én, a nincstelen magyar.

Fázom már idekint,

Gyökeret vernem magyar

föld pedig nem hagy, kitaszít.

Szembe fúj a szél.

Nem vagyok gyenge, mégis,

Ki az, ki még remél?

Hitemet vesztem, mégis

Pedig csak 20 éves vagyok.

Most van még remény,

S lehetek magyar,

De lehetek csak ÉN,

Szívós, vad, még fiatal,

Mindent magam mögött hagyok…

0 Tovább

Kéményseprő

(2009.08.28)

Korszak ez? Némaság szülte lázadás?

Értelme nincs, hasztalan szóáradás?

Hallgatok, ó, bocsá’ nincs mit mondanom…

Süket fülekre lel bármi mondatom.

De mégis…

Hát bábu vagyok. Az ösztön mozgat.

Hiába lennék én stabil oromzat!

Hullámvasútra rángat. Minek?

Van döntése egy bábu-senkinek?

Ó, meztelen vagyok az ég előtt…

Egy szarvast egy vadász lelőtt.

Esetlen, döntése-nincsen elem,

Néha magával ragad a félelem.

De mégis…

Kéményseprő bábu leszek. Találó.

Bú s gond tűntető-találó.

Őrült, hiszen ész az minek?

Egy döntése-nincs bábu-senkinek?

0 Tovább

Földi láb

(2009.08.08)

Mert mindhárom életet

Egyformán kell élnem,

Öregedve éveket

Életre kell kélnem

Mint felhúzható játék,

Többször, több szerepben.

Háromféle szándék

Egy vén festőgyerekben.

Percek alatt éveket…

Mit nekem az idő!

Ide-oda tévedek,

A szívem majd’ kinő.

Vagy most én megyek össze?

Milyen nagy a világ!

S te világ, összetörsz –e?

Bírja –e földi láb?

0 Tovább
MOST OLVASOM
VÁRHATÓ KÖNYVAJÁNLÓK

Nem feltétlenül ebben a sorrendben:

Gaál Viktor - Battleground ​Zero
Joël Dicker - A ​Baltimore fiúk
Daniel Cole - Rongybaba
Katharine McGee - Az ​ezredik emelet (Az ezredik emelet 1.)
Joanne Harris - A ​St. Oswald fiúiskola
Yaa Gyasi - Hazatérés
Elan Mastai - Felbolydult ​napjaink
Ania Ahlborn - És ​bebújt az ördög
Kelen Károly - Egy ​birodalom ébredése
  Viola Judit - Sasok a viharban II.
  Karin Tidbeck - Amatka
Julie Klassen - A ​néma nevelőnő
Gregg Hurwitz - A ​Seholember (Orphan X 2.)
Bíró Szabolcs - Szent ​György testvérei (Anjouk 4.)
Joe Abercrombie - Half a War – A hercegnő (Szilánkos-tenger 3.
R. Kelényi Angelika - Bűnös ​örömök városa (Az ártatlan 2.)
R. Kelényi Angelika - A ​francia nő (Az ártatlan 3.)


KÖNYVEK KATEGÓRIÁK SZERINT
KIKET SZOKTAM OLVASNI
KEDVENCEIM
A folyamatosan frissülő olvasmánylistámat a következő link alatt tekinthetitek meg: OLVASMÁNYLISTA
NAPI IDÉZET

NYOMJ EGY LÁJKOT, HA TETSZIK AZ OLDAL
"Egy könyv, amit már kiolvastál, sosem lesz ugyanaz a könyv, mint amit kézbe vettél."

/David Mitchell/

Én nem veszek könyveket. Én örökbe fogadom őket. :)
A jó könyvvel az a probléma, hogy a végére akarsz érni, de soha nem akarod befejezni.