Facebook Twitter Addthis

Harry Potter és az elátkozott gyermek - Utáljuk vagy szeretjük? - Megmondom, Nekem hogy tetszett

Könyvajánló 6 Sorozat Kaland Fantasy Felnőtt

A Harry Potter folytatása már több, mint egy évtizede mozgatja meg az olvasóközönséget, nem véletlen, hogy már eddig is rengeteg fanfiction folytatás született. Arról már beszéltem nektek, hogy ezek közül nekem személyes kedvencem a Nurmengard trilógia, amelyet egy magyar férfi írt és terjedelme sem marad el az elsőtől, most azonban végre valahára a Harry Potter és az Elátkozott gyermek című Rowling kötet került a kezembe.

Könyvajánló 6 Sorozat Kaland Fantasy FelnőttHarry Potter élete sosem volt könnyű – és most sem az, amikor a Mágiaügyi Minisztérium túlhajszolt dolgozójaként, férjként és három iskolás korú gyermek apjaként kell helyt állnia. 
Miközben Harry a múlttal viaskodik, ami nem hagyja magát eltemetni, legkisebb fiának, Albusnak meg kell küzdenie a reá nehezedő családi örökséggel. A múlt és a jelen vészjósló összeolvadása azzal a ténnyel szembesíti apát és fiát, hogy a sötétség néha egészen váratlan helyekről támad.

Értékelés:

Bár sok olvasó állítja, hogy ezt nem is J. K. Rowling írta, csak a nevét adta hozzá, erre azonban bizonyítékot nem találtam, sőt, én olyan tweetjével találkoztam, amelyben a csapat nagyszerűségére utal, akik a könyv megszületésében közreműködtek. Azt tudjuk már, hogy ez nem egy szokványos HP könyv, hanem egy színdarab, amelyet Rowling John Tiffany rendezővel és Jack Thorne színpadi, filmes, televíziós és rádiós produkciók szerzőjével hozott létre. Mint ilyen, a kötet felépítése sem regényes, hanem színdarab, akárcsak a Shakespeare művek. Mi, a ’90-es évek gyermekei elég régóta várunk a folytatásra, és lehet, hogy ad valamicske megnyugvást számunkra a könyv, az azonban bizonyos, hogy a regényhez szokott szemünk és szívűnk nem értékeli majd annyira ezt a nem túl részletgazdag megoldást. Talán majd egyszer!

A történet úgy tudom, rengeteg embernek nem tetszett. Én nem szeretnék beállni a szidalmazók sorába; nem mondom, hogy tökéletesen elégedett voltam vele, de szapulni sem tudom olyasmi történések vagy szereplők miatt, ami mások szerint elképzelhetetlen, vagy nem illik a történetbe. Sokan egy langyos fanfictionhoz hasonlították a művet, és kétségtelen, hogy mint mondtam, már csak a formaisága miatt is eltér az elődjeitől (plusz háromszáz oldal színműtől mégsem várhatunk annyit, mint egy hatszáz oldalas regénytől), én nem éreztem ekkora választóvonalat. Úgy mondanám, olyan ez, mint mikor visszaemlékszel a gyerekkorodra. Akkor még minden sokkal nagyobbnak, varázslatosabbnak és különlegesebbnek tűnt, amikor viszont felnőtt fejjel látogatod meg azokat a helyeket, amelyekről éltek benned az emlékek, valószínűleg némi csalódást fogsz érezni: hiszen felnőttél – akkor is, ha ez a színmű inkább való a „veterán” HP imádó felnőtteknek. Nem tudjuk és soha nem is fogjuk már átélni azokat a varázslatokat, amelyek akkor kerítettek hatalmukba minket, hiszen akkor tizenegy évesek voltunk, most meg lassan harminc. Úgy gondolom, ez a kötet inkább egy kedves emléket állít a korábbi köteteknek, és azért mégis enged egy kis bepillantást Harry, Ron, Hermione, Ginny és a gyerekeik életébe. Egy délutánra elkalandoztatja az olvasót, és habár sok rossz szó éri a könyvet, azért gondoljatok bele: szerintem regényben vagy filmben azért ez is nagyot ütne! Elszakadtunk már attól a hangulattól, nincs az a tájleírás, az az érzelmi leírás, ráadásul a veterán HP érzékletes, elgondolkodtató és sírós klasszikus zenéi sem segítenek átérezni a történéseket. Szerintem ott a hiba, hogy manapság szükségünk van „segítségre” ahhoz, hogy beleéljük magunkat valamibe: kétségtelen, felnőttünk.

Könyvajánló 6 Sorozat Kaland Fantasy Felnőtt

Ha valaki elég magasra teszi a lécet, azt nagyon nehéz átugrani. Nekem kedves volt ez a könyv, és örülök, hogy nem maradok le semmilyen „frissítésről”. Ami azt illeti, muszáj megemlítenem továbbra is, hogy nekem még mindig a (valóban fanfic) Nurmengard trilógia viszi a pálmát, már csak az hiányzik a teljes örömemhez, hogy azt is kinyomtassam és beköttessem a széria mellé. Biztos, hogy azzal is sokan elégedetlenek lennének, mégis olyan fordulatokat és mélységeket tartalmaz, hogy én háromszor olvastam, pedig megvan ezer oldal is, ha nem ezerötszáz.

A Harry Potter és az elátkozott gyermek ezzel szemben egy esti-délutáni olvasmány, nosztalgia. Nem mondom, hogy nem tartalmaz fordulatokat és meglepetéseket, sőt, nekem ezek igazából nem voltak cseppet sem ellenemre. A probléma ott van csupán, hogy igényeljük a történetet már regényben vagy filmben is. Végtére is szomorú tény, de tény, hogy manapság nagyon kevés ember olvas színműveket. De legalább Rowling ismét rávette az olvasó társadalmat, hogy kipróbáljon valami új műfajt, vagy legalábbis visszatérjen hozzá. És persze mit tesz még? Ismét csak rejtett tanulságokkal nevel, és bebizonyítja, hogy nincs teljesen tökéletes.

Én mindenképpen azt ajánlom, hogy NE az alapján alakítsátok ki a véleményeteket, hogy MÁSOK mit mondanak a könyvről. Mindenkinek legyen SAJÁT gondolata. Megéri ezt a pénzt. Vessétek bele magatokat, és befolyásoltság nélkül alakítsátok ki a saját véleményeteket. Előre pedig NE olvassatok spoilert. Élvezzétek a történetet a maga idejében, hadd folyjon az a maga medrében.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: 9/10 – Úgy hiányzott már Ron humora! :)
Borító: 9/10 – Én kicsit azért ragaszkodnék az eredeti borító verzióhoz, mint a legelső HP szériáknál.
Kinek ajánlom: A HP széria kedvelőinek, és akik meg tudnak birkózni a feladattal, hogy egy színműbe éljék bele magukat. Akiknek nincs előítéletük és képesek legyőzni mások befolyását.
+ pont: Mert visszarepültem több, mint tíz évet az időben.
- pont: Bár lenne regényben vagy filmben!

Ha tetszenek az értékeléseim, olvass bele a többi fantasy témájú könyvajánlómba is és kövess a Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebb ajánlókról!

0 Tovább

Ilyen a modern önéletrajz? - Poénra véve

Szóval nem vagyunk vele egyedül szerintem, amikor néha az agyunkra megy már az önéletrajz írás, meg a sok visszautasítás. Ezt vette poénra Beke Ádám, akinek ma akadtam a posztjára. És hogy mennyire hatásos? Íme:

"Üdvözlöm a kedves tévénézőket. Az égvilágon semmi eredménye nem volt, bár túl sokáig nem is kerestem amúgy munkát. Azért néhány barátomnak tetszett.  Pár hete hívott fel egy HR-es, hogy látták az önéletrajzomat és az egész iroda ezen röhög fél órája, de hirtelen nem is esett le, hogy erre gondolt. Merthogy én ezt csak úgy véletlenül tettem fel a Professionre, de ott is maradt ezek szerint"

Blog

Blog

Blog

Blog

Blog

Lehet, hogy nekem is valami ilyesmivel kéne legközelebb próbálkozni? :D Van egy olyan érzésem, nőtől ez nem lenne annyira poén.

0 Tovább

Két férfi szerelme – A történelmi romantika nyomában

Azt már mindannyian tudjátok, hogy imádom a történelmi könyveket, és viszonylag sok ilyen témájú könyvet olvasok, ráadásul szakmámból kifolyólag is vonzódom a festészet iránt. Nem véletlen tehát, hogy Julie Klassan – A portréfestő lánya című könyve a polcomon kötött ki. Romantika, kétség, vívódás, szenvedély, és még ki tudja, mit tartogat az olvasó számára ez a könyv.

Romantikus Történelmi 6 KönyvajánlóStephen ​​Overtree százados épp egy meredek sziklaösvényen kaptat felfelé a festői szépségű devoni partvidéken. Megbízhatatlan bátyját, Wesley-t keresi, hogy rábírja, térjen végre haza, és legidősebb gyermekként igazgassa a családi birtokot. Helyette azonban csak egy lányt talál a sziklaszirten állva, aki furcsán ismerősnek tűnik számára… 
A különös szépségű, ám naiv Sophie Dupont-t tehetetlen dühe vezette a meredély szélére. Nem elég, hogy megbízott egy férfiban, aki aztán összetörte a szívét, de faképnél is hagyta őt – ráadásul várandósan. Kétségbeejtő helyzetéből Stephen Overtree kínál neki kiutat, aki, miután rájön, hogy Sophie a fivére gyermekét hordja a szíve alatt, felajánlja a lánynak, hogy feleségül veszi. Sophie, hogy elkerülje a botrányt, igent mond az ajánlatra. Vajon megbánja hirtelen elhatározását, amikor újra felbukkan Wesley, és a bocsánatáért esedezik? Vajon a gyermeke apja és a férje iránt érzett egyre növekvő vonzalom között őrlődve rálelhet a boldogságra?

Julie Klassen magával ragadó történetében egy kilátástalan helyzetből menekülő fiatal nő és egy szigorú katona egymáshoz vezető útjáról olvashatnak a történelmi romantika rajongói.

Értékelés:

Egyáltalán nem véletlen, hogy ezt a könyvet olvasván is olyan érzése van az embernek, mintha egy Charlotte Brontë vagy egy Jane Austen történetbe csöppenne; a könyvvégi jegyzetekből kiderül, hogy az írónő pont ezt a hatást szerette volna elérni, hiszen maga is nagy rajongója ennek a stílusnak. Így már kétség sem férhet hozzá, hogy egy klasszikus szerelmi történetet olvashatunk, sok fordulóponttal, akadállyal, vívódással, lelki nehézségekkel, döntéshelyzetekkel, kilátástalansággal, amely felborzolja az olvasó idegeit és érzelmeit egyaránt. Én kiváltképp szeretem az ilyen témájú könyveket, főleg, mivel bővítik azoknak a könyveknek a tárházát, amelyekből az idő múlásával (és a kedvenc régi íróink elhunytával) egyre kevesebb születik.

Nem tagadom, hogy a könyv elején kicsit hümmögtem és túl kiszámíthatónak találtam a történetet, a végére viszont annyira magával ragadott, hogy hajnali 3-ig olvastam (még jó, hogy csak hétvége volt). Persze, talán sokaknak lehet sejtése a történet befejezését illetően, de azért egyikünk sem lehet teljesen biztos a dolgában, és persze mindannyian várjuk a könyvek történetének vége által érzett lelki megnyugvást (amikor a jó elnyeri jutalmát, a rossz méltó büntetését, mindenki a helyére kerül és minden elsimul – vagy nem). Szerintem mindenki tudja, hogy mit vesz a kezébe, amikor a könyv olvasása mellett dönt, csalódás biztos nem érheti. Én élveztem, kikapcsolt, és ezúttal is visszarepített az időben.

Romantikus Történelmi 6 Könyvajánló

Érdekes pontja a könyvnek, amikor a főszereplő nőnek két (testvér) férfi közül kell választania, talán mindkettőbe szerelmes, talán az egyik iránt többet érez, de közel sem egyszerű a választás. Maga az olvasó is arra kényszerül, hogy elmorfondírozzon, vajon ő mit tenne/mit tett volna hasonló helyzetben, melyik férfi a szimpatikusabb számára, mégis az író olyan ügyesen vezeti a történet szálait, hogy manipulálja az érzéseinket, s az biztos, hogy a végén elégedettek leszünk. De azon kívül, hogy szerelmi háromszögekbe csöppenünk, kicsit belemerülünk a festészet világába, barangolunk egy kicsit, leveleket írunk és olvasunk, várunk hol több, hol kevesebb türelemmel, és szurkolunk, hogy boldogan záródjon a történet – amire sokáig nem sok esélyt látunk. A karakterek mind nagyon kidolgozottak, titkokat rejtenek, ítélkeznek és hibáznak, mindezek ellenére előbb-utóbb megszeretjük a többségüket, és szívesen olvasnánk az életük további alakulásáról is.

Romantikus Történelmi 6 Könyvajánló

Bátran ajánlom a romantikus vagy a történelmi kötetek kedvelőinek, általánosságban nőknek. Akik hozzám hasonlóan már elkezdték gyűjteni a General Press történelmi köteteit, azoknak ez sem hiányozhat a polcukról. Nekem a kedvenceim közé került. Összességében egy kedves kis romantikus történet, amely egyébiránt tökéletes ajándék lehet akár idősebb (vagy fiatalabb) nők részére is. Jön a karácsony!

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: 10/10 – Mint fentebb említettem, kidolgozott karakterek, tele titkokkal.
Borító: 10/10 – Illik a sorozat többi részéhez és a történethez is.
Kinek ajánlom: A romantikus és a történelmi kötetek kedvelőinek
+ pont: Amiért imádtam az egyik férfit – legyen titok, melyiket.
- pont: Nincs. Bárcsak még olvashatnék belőle. Bár az eleje kicsit döcögősen indult.

0 Tovább

Emlékezés egy másik világra

Könyvajánló Magyar Sorozat Fantasy Kaland 4

Azt hiszem, legelőször is ki kell jelentenem őszintén, hogy Tímár Krisztina regénye, A látszat mesterei, a Tü/Körben sorozat első része az egyik legelborultabb regény, amit idén olvastam. Mondjuk, Benyák Zoltántól A nagy illúzió se volt semmi ebben a tekintetben, de ez a regény meg aztán pláne. Mindjárt mondom is, miért.

Könyvajánló Magyar Sorozat Fantasy Kaland 4Mi ​​történne akkor, ha egyszer csak egy teljesen más világba születnénk, mint ahol addig éltünk? Mi lenne, ha már születésünk előtt mindenre emlékeznénk előző életünkből?

Lantos Fruzsina, az anyaméhben növekvő leánygyermek mindent hall, mindent ért, és ennek köszönhetően hamar ráébred, hogy nem ismeri annak a világnak a szabályait, ahová hamarosan megérkezik. 
Itt az emberek bőre szürke, vörös vagy sárga. Félnek a fehértől, és attól is, ha szembesülnek a puszta földdel. Szamarat sose láttak, viszont a vízityúknak három lába van, a hiúznak pedig majomfarka. Az országok és a városok óvónevet kapnak, hogy ne találjanak rájuk a veszedelmes Hollók. De hol ez a hely? És kik ezek az emberek? És mi lesz velünk, ha egyszer ide születünk?

Lánglélek húszéves, és mindent megkapott az élettől. Legalábbis azt hiszi. Van hadvezérhez méltó ereje, bátorsága, tudása, éles esze, és van mesebeli hőshöz illő ártatlansága. Azt is tudja, hogy a Hármastáj nem tűri meg az ártatlanokat, de aki Kiválasztott, az akár a leggonoszabb világot is képes megszelídíteni. Arra is készen áll, hogy amikor majd a sors a kiválasztottságért benyújtja a számlát, akkor fizessen. 
Csak azt nem tudja, hogy mit kell majd odaadnia.

Könyvajánló Magyar Sorozat Fantasy Kaland 4

Értékelés:

Igazából nagyon nehéz még nekem is egyértelmű véleményt mondani a könyvről, mert többször előfordult olvasása során, hogy változott a véleményem. Eleinte például kifejezetten tetszett, érdekes volt a történet, az új világ, és az írásmódra végig nem lehetett egyetlen panaszom sem, hiszen rendkívül élvezetes a stílus, gyakorlatilag nem veszed észre, hogy olvasol, de… Annak ellenére, hogy maga a történet és az írásmód érdemelne tőlem egy ötös iskolai osztályzatot, elég gyakran előfordult, hogy annyira bevitt a képzeletbeli világ susnyásába, hogy csak kapkodtam a fejem.

Én aztán szeretem a fantasyt, de néha nekem már sok volt, mennyi minden új dolgot kell erről a világról megtudnom, mert azért ennyire mélyre egyikben sem szeretnék rögtön az első kötetnél belemerülni, arról nem is beszélve, hogy a sok információ már szétrepesztette az agyamat. Túl sok volt az ismeretlen név, égtáj, évszak, világmagyarázat, néha pedig már azt sem tudtam, ki kicsoda a történetben, vagy hogy kerül ez ide. XY-ról kiderül, hogy hú de hú, miközben eddig nem is volt XY a történetben. Az események olyan váratlanul követik egymást, mintha csak hirtelen pattantak volna ki az író fejéből. Ezt muszáj voltam leírni, no meg azt is, hogy szerintem a kötet, a történet első "része" elég lett volna egy könyvre, de ez voltaképp két külön történet, és elég sok idő kellett, mire az agyam egyikről átállt a másikra, és összeraktam a történetet, hogy ki kinek a kije, kinek mi a neve (mind a húsz), ésatöbbi. Szóval engem ez mind zavart, de ha kicsit meg lenne vágva a történet, a kedvenceim közé is kerülhetett volna.

Ugyanakkor, hogy ne csak rosszat mondjak. Van pár olyan ismerősöm, aki meg pont az ilyen könyveket szereti, ahol annyira bonyolult a világfelépítés, hogy kb. külön regényt érdemelne az is, hogy megértsd, szóval a fantasy-fanatikusoknak valóban kedvencei közé kerülhet a kötet, vagy esetleg azoknak, akik elég elvetemültek és kitartóak ahhoz, hogy átrágják magukat rajta. Mert egyébként egy rendkívül összetett történet, sok-sok titokkal, kalanddal, és az pedig tetszett benne, hogy az elején megismertekkel többször is összefutunk, és valószínű, hogy a további kötetekben még átfogóbb sztorit kapunk a kezünkbe. Csak nekem kicsit sok volt így elsőre a világokkal kapcsolatos tudnivaló. Az bizonyos, hogy az írónak nem kis tehetsége van az íráshoz, az pedig valószínű, hogy a második jobban fog majd ennél sikerülni, ha már nem akar ennyi mindent a szánkba rágni. :) Kicsit el kell engedni ezt a történetet, hadd szálljon a maga szárnyán, és bízni kell abban, hogy az olvasó anélkül is megérti a lényegesebb összefüggéseket, hogy háromszor elismételnénk neki. Szeretnék több kalandot és kevesebb magyarázást, kevesebb elvont dolgot benne, és akkor biztos, hogy a második is kedvemre válik majd.

Egyébiránt az első főszereplő, a lány (nevezzük Cselezüstnek, mert neki is túl sok neve van, vagy voltaképpen egy sem) története számomra izgalmasabb volt, mint a kötet második felében Lángléleké. Ráadásul ott picivel jobban nyomon tudtam követni az eseményeket, még ha egy-egy világelemzős oldalra el is kalandoztam. Én azért picit többet elárulok a történetről. Ha jól következtettem, Cselezüst a mi világunkból (vagy ahhoz hasonlóból) született újra ebbe a másik világba, nagyjából emlékszik mindenre, és fogalma sincs, hova került. Végigkövetjük a gyerekkorát, megismerjük ezt a fura világot az agybajos szabályaival és szokásaival (meg paranoiájukkal), jó pár szereplővel többször össze is futunk különböző neveken, bajba keveredünk, megismerjük Cselezüst fura képességeit, és szurkolunk neki, hogy minden flottul menjen és rájöjjön, amúgy hogy került ide és hol is van. A kötet második felében először fogalmunk sincs, kiről van szó, teljesen összezavarodunk, és kell pár fejezet, mire összerakjuk a darabokat, hogy: aha, szóval őróla szól ez a második kötet, már értem. Eddigre már Cselezüst történetéből megtudjuk, hogy vannak különböző színű emberek, népek, mágusok, kik azok a hollók, kitől kell félni és kitől nem, mit kellene tenni a világban, és kik a gonoszok. Ha még a nagyobb összefüggéseket nem is látjuk, azt mindenképpen megtudjuk, milyen elnevezései vannak az évszakoknak, égtájaknak, és mi a jelentősége a négyes és a hármas számnak…

A kötet második fele szerintem amolyan előkészület a következő kötetre, és a kevésbé kitartókat idegesítheti, hogy sokáig nem jön rá, ki a második főszereplő (én is kaptam egy kisebb agybajt az olvasás közben, hogy most mi van, ki ez, vajon az, akire gondolok? De nem, de igen, de nem tudom). Azt megtudjuk, mit várjunk a második kötettől, meg úgy az egész történettől legalább.

Összességében ez egy rendkívül részletes és bonyolult világba csöppent fantasy, ami már-már túlságosan kidolgozott világrendszerrel rendelkezik (valószínűleg a fanatikus fantasy kedvelők legnagyobb örömére). Nehezen kibogozható, türelmet igénylő, de érdekes, érdekfeszítő történet, ahol kicsit nehezebben, mint más könyveknél, de megszeretjük Cselezüstöt és a későbbi barátait/barátját. Nincs hiány történetcsavarásban, szereplők mennyiségében, elvont gondolkodásban, különféle lényekben és helyekben.

Annak ajánlom, aki szereti a fantasyt és szeret elmerülni az apró részletek kibogozásában. Aki egy könnyed olvasmányra vágyik, szerintem annak nem lesz az esete a kötet. Mondjuk, ez egy jó alkalom arra, hogy teszteljétek, mennyire vagytok elszánt könyvmolyok. :)

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 4. Egész jó, tetszett
Karakterek: 8/10 – Nem rossz, csak zavart az a sok név… Egyébként kedvelhető karakterek.
Borító: 10/10 – Ez jó, egy szavam se lehet rá, bár nekem kicsit hasonlított A vétkes c. könyv borítójára. De így utólag, hogy már elolvastam a kötetet, illik a történethez teljes mértékben.
Kinek ajánlom: A fantasztikus történetek kedvelőinek és a kitartóknak.
+ pont: Cselezüst személyisége nagyon tetszett, megszerettem. Ő kap plusz pontot, és Acél és Szikla.
- pont: Amiatt túl sok volt a világról való extra információ. Nem kérek ennyit! Több kalandot, érzelmet, történést szeretnék és kevesebb elvont magyarázatot. Köszi!

0 Tovább

Rossz párkapcsolati szokások

(A lentebb beillesztett illusztrációk a saját munkáim, így kérlek titeket, amennyiben felhasználjátok őket máshol, írjátok oda a blogom elérhetőségét. Köszönöm.)

A rossz párkapcsolati szokások szinte minden kapcsolatban jelentkeznek előbb-utóbb. Ezek olyan dolgok, amelyeken a pár már nehezen tud változtatni, mert már beidegződött, esetleg az egyik fél olyan sérelmeket hordoz magában, amelyek ilyen viselkedésre késztetik. Nehéz megtalálni ezeket a pontokat, és még akkor sem biztos, hogy tudunk változtatni rajta, minden esetre érdemes elgondolkodni, jellemzőek-e ránk az alábbiak:

Az egyik legnagyobb ilyen rossz szokás szerintem az, amikor már nem tudjuk megbeszélni párunkkal a problémánkat, magunkba zárkózunk. Ezt a hibát tipikusan a nők követik el, amikor már úgy érzik, semmi értelme megbeszélni a párjukkal az adott problémát, vagy egyáltalán megemlíteni neki, mert úgyis csak süket fülekre talál. A férfiak azért vétkesek ebben a szokásban, mert nem hallgatják meg a nőket, esetleg az érveiket hallgatván felpaprikázott hangulatba kerülnek, és kész is a veszekedés, a nők pedig azért, mert egy idő után felhagynak a próbálkozással. Pedig lehet, hogy nem kéne. Erre jön még rá ráadásul az is, hogy a férfiak pedig alapból nem szívesen osztják meg érzéseiket, úgy kell kiszedni belőlük. Pedig ha van mellettetek egy társ, akivel megosztjátok az életeteket, célszerű az érzéseiteket is nyilvánvalóvá tenni.

Blog SZOKAS

A másik, ami romboló hatású lehet, bizonyos „függőségek”. Amikor a pár egyik fele nem képes letenni azt a drágalátos okostelefont, vagy elszakadni a számítógéptől, hogy meghallgassa a másikat, így egy idő után elmaradnak az intim beszélgetések, a közösen, de hasznosan töltött idők. Néhány év kérdése, és csupán két lakótárs lesznek, akik a legapróbb dolgokat sem képesek megosztani egymással. Elmerülnek a saját világunkban, a férfiak általában a számítógépekben, telefonokban, a nőkre pedig leginkább a könyvek világába való menekülés jellemző. Először teljesen ezeknek szentelik az életüket, később aztán súlyosabb esetben jelentkezik a folyamatos alvásba menekülés és a depresszió is.

Blog SZOKAS

Mi, nők, ha nem kapjuk meg azt, amire vágyunk, hajlamosak vagyunk tehát folyamatos olvasással kielégíteni romantikára való igényünket, képzelt szereplőkbe „beleszeretni”, míg az eddig piedesztálra állított párunk lassan lecsúszik a dobogóról, és sajnos, ha akarna sem tudna megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Nem igazán lehet összehasonlítani egy valós férfit a könyvek elképzelt lovagjaival, de szeretném megjegyezni, hogy ez nem csak nálunk probléma. Ezzel egyidejűleg a férfiakban kezd kialakulni az a torz kép, hogy egy igazi párkapcsolatban is úgy kell működnie a szexnek és a nem létező intimitásnak, mint a pornófilmbekben. Jó lenne mindkét félnek tudatosítania magában, hogy amit elképzel, az nem lehetséges.

Blog SZOKAS

Erre még rádob egy lapáttal, ha már a másik hibáit is kiélezve látjuk, minden bakija veszekedést szít. Például, hogy a férfi nem segít bele a házimunkába, vagy, hogy a nő állítólag nem jól vezeti az autót. Ezek az összetűzések, ha nem teszünk valamit ellenük, egyre gyakoribbak lesznek, és megrontják a párkapcsolat alaphangulatát. Ilyenkor jön az, amikor már nem szeretünk hazajárni, mert biztos, hogy megint vita lesz a vége. Nem figyelünk egymásra, és előbb-utóbb azt vesszük észre, hogy beleuntunk nem csak a hétköznapokba, de magába a párkapcsolatba is.

Blog SZOKAS

 Mit tehetünk ellene? Az első és legfontosabb, ha mindkét fél tudatosítja magában ezeket a problémákat, és közösen próbálnak meg tenni ellene valamit. Néha az olyan apróságok is feldobják a kapcsolatot, mint egy szál rózsa, egy képeslap, egy kedves üzenet, ajándék, kicsi figyelmességek. Néha nem árt a szürke hétköznapokba valami kis „csodát” csempészni, egy reggel ágyba vitt kávét, egy kellemes masszázst, egy saját készítésű süteményt, egy közös kirándulást. Minél több az ilyen pillanat, egy párkapcsolat valószínűleg annál tartósabb lesz, mert nem laposodik el olyan hamar.

Blog SZOKAS

Mindig meg kell próbálni megbeszélni a problémákat. Ha magunkba folytjuk, előbb-utóbb csak felrobbanunk tőlük. Muszáj, hogy a férfi nyugodtan és higgadtan meghallgassa a Vénuszról jövő társának gondjait, észrevételeit, és közösen próbáljanak meg változtatni rajta.

Kétségtelen, hogy a hormonoknak (is) köszönhetően egy nő sokkal több hangulatváltozáson megy keresztül nem csak hetente, de akár egy napon belül többször is. Egyrészről egy férfinak illik ezt tolerálni és megtanulni bánni a párjával (minden nő ilyen, srácok, ez van), másrészt nekünk, nőknek is kicsit vissza kell fogni magunkat. Hajlamosak vagyunk egyből mindent a másik fejéhez vágni, pedig lehet, hogy érdemes aludni rá egyet, hátha csak megint azok a nyamvadt hormonok zavartak be. Néha nehéz eldöntenünk, mi a valós probléma és mi az, amit csak az adott hangulatunk adagol az agyunknak – hamisan és eltúlozva.

Talán a legfontosabb a tolerancia. Én úgy gondolom, ha a pár szereti egymást, akkor mindkét fél képes (vagy képesnek kellene lennie) az apró figyelmességekre, ágyba hozott kávéra, masszázsra, meglepetésekre. Akkor képes elnézni a másik hibáit, meglátja a fától az erdőt. Azonban kétségtelen, ki kell mondanom azt is: ha hosszú időn át nem tudunk változtatni, és már lassan a saját (lelki/testi) egészségünk forog kockán, akkor talán ideje váltani. A boldogtalanságot és a folyamatost szenvedést, vitát és egészségünk megromlását egyik párkapcsolat sem éri meg. Ezt tudni kell idejében felismerni és bízni magunkban annyira, hogy tudjuk: meg tudjuk csinálni.

0 Tovább

Egy második esély...

Magyar 5 Romantikus Könyvajánló

„Az életet csak úgy lehet megélni, ha kockáztatsz”

A Többek által című könyv „személyében” ismét egy új, magyar könyv akadt a kezembe, ami most kivételesen legelőször is a borítója miatt hívta fel magára a figyelmem, pedig arra mindig találok egy-két kritikus szót, ezúttal azonban egy pillanat alatt megfogó, érzéki és egyedi borító nem hagyott nyugodni, és úgy gondolom, a fülszöveg is elég érdekesnek bizonyult.

Magyar 5 Romantikus KönyvajánlóTe ​​megérdemelnéd a második esélyt?

Anna mély érzésű lány, aki szeretetre vágyik. Igazán megérdemelné, hogy boldog legyen. A Defektesek dobosa, András megadja neki mindazt, amire szüksége van: szerelmet, nyugalmat és boldogságot. De vajon mindez az övé lehet anélkül, hogy megjárná a poklot? Annának nem adatik meg a könnyebbik út 
Az élet tragédiák sorozata. Anna, amikor már mindent elveszített, ráébred, hogy választania kell: hagyja, hogy végleg maga alá temesse az önsajnálat, vagy belekapaszkodik egy halvány napsugárba, és elhiszi, hogy az rá ragyog. 
Vajon Anna képes szembe nézni saját félelmeivel, és megleli azt, amiért érdemes küzdenie? Lesz-e elég bátorsága újra szeretni és az új szerelemért áldozatokat hozni? Tud-e küzdeni egy olyan férfi szerelméért, akivel a kapcsolatát mindenki helyteleníti? Vagy engedi, hogy mások irányítsák, azt remélve, hogy így nem érheti több fájdalom?

Julia Lewis Thomson valódi mélységekbe és magasságokba röpíti olvasóját. A szerző hisz abban, hogy kockázatokat kell vállalnunk ahhoz, hogy megtalálhassuk a boldogságot, amihez olykor fel kell égetnünk a hidakat magunk mögött, illetve meg kell bocsátanunk magunknak és a szeretteinknek

Értékelés:

Kicsit bajban vagyok ezzel a könyvvel, hogy mit is írjak róla. Egyrészt, mert maga a történet tényleg nagyon-nagyon tetszett, sok szálon futott, változatos volt, eseménydús, a szereplőket is nagyon megszerettem, főleg Andrist és Maximot, voltak benne nem várt fordulatok, szóval összességében mindene megvolt, mégis rövidnek éreztem, ez egy fantasztikus könyv lenne, ha jobban ki lenne dolgozva, mondjuk, kétszer ilyen hosszúságúra. Több fejezetre, több kifejtésre, átadott érzelemre, hirtelen megélt pillanatra és semmiségekre lett volna szükségem. Persze, a többiek véleményét olvasva igazán könnyen elképzelhető, hogy csak nekem vannak ilyen részletezős igényeim, mert szeretek napokig rágódni egy könyvön, és minden apróságot tudni a szereplőkről, másoknak viszont így is max pontos lett a könyv, én azonban ezt az egy dolgot hiányoltam benne. Nem kizárt, hogy ha létezne ebből egy „bővített kiadás”, akkor azt is elolvasnám, mert kedvemre való volt, csak úgy éreztem, néha túl nagyot ugrottunk az időben, vagy túl hirtelen történtek a dolgok, és emiatt nem tudtam rendesen feldolgozni, vagy annyira elérzékenyülni a történéseken, mint ahogy kellett volna, ha mondjuk, részletesebb kifejtést kapunk egy-egy igen lényeges eseményről (is), de úgy általában véve is.

A mondanivalóját ugyanakkor nagyra értékelem, szerintem élete folytán mindenki elkövet olyan egyébként nem kis volumenű hibákat, mint kedves főszereplőnk, Anna, ugyanakkor gyakran elég sok előítélettel kell szembenéznünk, vagy mi is sok előítélettel viseltetünk mások iránt. A második esélyt azonban lehet, hogy mindenki megérdemli. Kedves, szerelmes történet ez, ugyanakkor nem kizárt, hogy sokaknak könnyet csalogat majd a szemébe.

Tudom ajánlani a szerelmes kötetetek kedvelőinek. Részemről akkor kaphatott volna több pontot, ha részletesebben lettek volna kifejtve az események, ugyanezt „bővített kiadásban” olvastam volna – ez azonban ne riasszon el senkit, nem mindenki olyan kitartó olvasó, mint én, aki a több ezer oldaltól sem riad vissza. Elképzelhető, hogy van, akinek pont ez a könnyed formaisága nyeri el a tetszését.

Mások molyos véleményei:

"Szerintem fantasztikus ez a könyv! Bár tudtommal a női olvasó tábornak íródott, engem végig lekötött, elvarázsolt. A történet rendkívül emberi. A szereplők nem hősök, hanem olyan emberek, mint mi magunk is vagyunk, az álarcaink nélkül. 
Anna érzelmeivel mindig tudtam azonosulni. Ahogy olvastam, újból és újból feljött az az érzés bennem, hogy a saját gondolataimat, érzéseimet olvasom a szerző tollából. Ez néha megdöbbentett, de leginkább varázslatos élményt adott, ami nagyon különlegessé tette számomra ezt a regényt. "

"Magával ragadott a történet. :) Nem bírtam letenni. :)"

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 5. nagyon jó
Karakterek: 10/10 – Ezzel nm volt baj, nagyon szerethető és valósághű karakterek lettek.
Borító: 10/10 – Kifejezetten ez a könyv egyik előnye, ez hívta fel először magára a figyelmemet.
Kinek ajánlom: A szerelmes történetek kedvelőinek.
+ pont: Kifejezetten ezért az interjúvolós formáért adok pluszpontot. Remek ötlet! Tetszett, nagyon, köszönöm!
- pont: Mert szerettem volna, ha kidolgozottabb és részletesebb formában olvashatom a történetet.

0 Tovább

Hatalmas fémkéz Deadwoodban – avagy 2016 legnépszerűbb sci-fije (Alvó óriások)

Könyvajánló Sci-fi Sorozat 7

Mint tudjátok, annyira nem jellemző rám, hogy sci-fit olvassak, igen ritkán „vetemedek” csak erre, cseppet sem bántam meg azonban legújabb választásomat, Sylvain Neuvel Alvó óriások című könyvét. Több napos olvasmánynak terveztem, de egy egész délutánra és fél éjszakára magával ragadott. Ássunk kicsit mélyebbre ebben a szerintem elismerésre méltó történetben.

Könyvajánló Sci-fi Sorozat 7Deadwood, ​​Egyesült Államok: egy kislány oson ki sötétedés előtt kipróbálni az új biciklijét, hirtelen azonban eltűnik a lába alól a talaj. Egy mély veremben ébred, miközben a mentőcsapat épp ereszkedik le érte. De azok, akik a gödör pereméről néznek le rá, valami sokkal különösebbet látnak egy egyszerű kislánynál…

A kislány felnő, és Dr. Rose Franklin lesz belőle: zseniális tudós, kutatási területének az egész világon elismert szakértője. Ez a terület pedig nem más, mint kislánykori felfedezése: egy óriási, díszes kéz, amelyet hihetetlenül ritka fémből készítettek jóval korábban, mint hogy a kontinensen bármilyen emberi civilizáció kialakult volna.

Olyan tárgy ez, melynek eredete és rendeltetése egyszerre lesz a leghatalmasabb rejtély, amelyet eddig az emberiségnek meg kellett oldania. Származásának titkát felfedve talán megváltozik minden, amit eddig az életről hittünk. És még hány hasonló darabra bukkanhatunk a nagyvilágban…

Mi lehet ez a szerkezet? Ki készíthette? Hogyan lehetséges, hogy anyaga a bolygón előforduló legritkább fém? Vajon képes lesz valaha irányítani az ember? Mi van, ha nem is annyira a véletlen műve, hogy rátaláltunk? És mi történik majd, ha végül az utolsó darabot is a helyére illesztjük ebben a gigantikus, globális kirakóban?

 

Értékelés:

Nagy meglepetésemre nem mindegyik olvasó volt elragadtatva a könyvtől, amit egyrészt nem értek, másrészt azt pedig végképp nem értem, egy-két negatív komment miért tud hatással lenni másokra. Én általában úgy vagyok vele, majd kialakítom a saját véleményemet, „csak azért is”. Másrészt azt sem igazán értem, mi értelme egy könyvet X másikhoz hasonlítani, hogy ezt vagy azt ebből vagy abból a könyvből „copyzta” (most anélkül, hogy szándékomban állna bárkit is megbántani), de muszáj kiállnom (nekem is) a könyv mellett. Teljesen komolyan mondom, hogy bármilyen könyvre rá lehet húzni a „jaj ezt is onnan meg innen vette” köntöst. Bármi, amit egy ember átél, olvas, lát, hatással van rá, feldolgozza, átalakítja, kiadja magából, egy író meg aztán pláne. Én speciel nem olvastam ehhez hasonló írást, de ami azt illeti: rengeteg ugyanolyan young adult vagy disztópikus könyv van a polcokon, mégis sokuk a sikerlisták élére kerül, no meg a filmiparba… Kezdetnek megjegyezném, hogy ez a történet is minimum egy filmet megérdemel magának, sőt igazából, mivel sorozat, többet is. És akkor most részletesen…

Nekem, néhány olvasóval ellentétben kifejezetten megtetszett az, hogy amolyan „katonai módiba” ismerjük meg a történetet, azaz nem egy tipikus regényformát kapunk, hanem amolyan interjúkon, bejegyzéseken, katonai hangfelvételeken keresztül tudhatjuk meg, mikor, mi történt. Ennek pici hátránya, hogy nem ismerjük úgy meg a környezetet, ahol játszódik a történet, nagy előnye viszont, hogy hála az égnek meg vannak vágva az unalmas részek, és mindig kifejezetten csak az érdekes történéseket olvashatjuk. Több évet ölel fel ugyanis a történet, mindazonáltal mi, olvasók (anélkül, hogy hiányérzetünk lenne) ennek a formai kivitelezésnek hála csak a lényeges, fontos dolgokról kapunk információt. Ez manapság (a régi Jane Austen stb. könyvekkel ellentétben) már szinte elvárás az újabb generáció számára, világunk és életvitelünk ugyanis annyira felgyorsult, hogy néhányunk figyelmét már csak az ilyen gyorsabb tempójú könyvek tudják megragadni. Visszatérve a formára, nekem tetszettek az interjúk, így úgy éreztem, mintha egy nagyon jó filmet néznék a TV-ben, szinte hallottam a kis pötyögős hangeffektust „003-AS AKTA, Beszélgetés PhD, dr. Rose Franklinnel, az Enrico Fermi Intézet vezető kutatójával… Helyszín: Chicagoi Egyetem, Chicago, Illinois”. Ennek ellenére végig magával ragadott a történet, sőt talán még jobban, mint egy tipikus regény esetében, hiszen csak kapkodtam a fejem, és tudtam, hogy nem fogok unatkozni halál unalmas tájleírások miatt. (Nem, mintha nem olvasnék Jane Austent.)

Végig nagyon érdekelt, hogy miféle kezet találnak, minek a részei ezek, milyen megállapításra jutnak, milyen kísérleteket végeznek, mi lesz az egész célja, mire fogják használni, és milyen „fentebbi” jelentősége van a történetnek. Engem egy percig sem hagyott unatkozni, és nagyon jól kikapcsolt így estére. Először voltak aggályaim a könyvvel kapcsolatban, de én tökéletesen meg vagyok elégedve vele, még többet is kaptam, mint amit vártam. Aggódtam kicsit, hogyan fog befejeződni, de ez egy tökéletes példa arra, hogyan zárjunk le egy első kötetet úgy, hogy elégedettek is legyünk a „befejezéssel”, mégis egy olyan csavart vessen fel a végén, amin egyszerre döbbenünk le, vagy kiáltunk fel, hogy „én tudtam”, és egyszerre mosolyodunk el várván a következő részt.

Bátran ajánlom férfiaknak és nőknek is, van benne ugyan némi szerelmi szál, de szerencsére elenyésző mennyiségű. Én ugyanis szeretem a romantikus könyveket (mi az, hogy), de nem szeretem keverni a műfajokat egymással, mert, ha sci-fit akarok olvasni, akkor márpedig nem romantikára vágyom. Szóval még az sem mondható, hogy csöpögős, nyálas részek lennének benne, azon pedig nem csodálkoznék, ha hamarosan film is készülne belőle.

Könyvajánló Sci-fi Sorozat 7

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 7. Number ONE (max pontos)
Karakterek: 10/10 – Mindegyiket egyszerre szerettem és utáltam, ahogy a hús-vér karaktereket. Nagyon kíváncsi vagyok, mi derül még ki a meginterjúvolóról a további kötetekben.
Borító: 10/10 – Nincs kifogásom ellene, pedig én aztán mindenbe bele tudok kötni. Tökéletes!
Kinek ajánlom: A sci-fi kategória szerelmeseinek (is), de mivel én magam nem szoktam ilyet olvasni, és engem is megvett magának, ezért kérlek titeket, bátran olvassátok. Merjetek néha egy-egy új műfajba is belekóstolni.
+ pont: Kifejezetten ezért az interjúvolós formáért adok pluszpontot. Remek ötlet! Tetszett, nagyon, köszönöm!
- pont: Nincs. Tényleg nincs, bocs, tudjátok, hogy mindig megírom, ha van.

 

0 Tovább

(Udvari és vitézi) élet az 1200-as években – avagy ismét a történelmi kötetek nyomában

Könyvajánló 7 Sorozat Történelmi Kaland Magyar Háborús

Mindannyian tudhatjátok már, mennyire rajongója vagyok a történelmi köteteknek, úgyhogy biztos, hogy lelkendezve fogadok minden ilyen alkotást, azonban közel sem szoktam elfogódott lenni. Arról is többször tettem már említést, hogy az új, magyar kortárs írók mennyire feltörekvőben vannak, és rengeteg könyvet ajánlok is nektek tőlük napról-napra. Így van ez a Sasok a viharban könyvvel is Viola Judittól, ami egy családtörténet nyitó kötete.

„Minél többet foglalkozik az ember egy-egy témával, annál inkább fixa ideái támadnak. Nekem is van három. Először az, hogy a valóság sokkal meglepőbb és fordulatosabb dolgokat produkál, mint a legvadabb képzelet. Arról is meggyőződtem,h ogy a magyar történelem is van olyan érdekes, mint a nálunk nagyobb és szerencsésebb országok múltja. Sőt! Végül abban is biztos vagyok, hogy bőven vannak figyelemre érdemes, ismeretlen vagy félreismert korszakok és személyek. Ezt a három tételt szeretném alátámasztani ezzel a kötettel és a következőkkel, amik IV. Béla uralkodásának a végétől Károly Róbert trónra kerüléséig kísérik végig Aba Amadé és testvérei életét”
/Viola Judit/

Könyvajánló 7 Sorozat Történelmi Kaland Magyar HáborúsVérzivataros, trónviszályos esztendőkben kalandozunk, a XIII. század végi Magyarországon. IV. Béla király nemrég verte ki a tatárokat a pusztasággá vált, földig rombolt, felégetett honból – de alig lát neki az újjáépítésnek, máris fellángol a családi háborúskodás a csak imént kihunyt parázs fölött. 
A középkorban a harc a hatalomért nem pusztán udvari intrikákban merült ki: fegyverrel folyt a küzdelem a trón elbitorlásáért, a meggyengült ország területének szétdarabolásáért. Az agg, ám még mindig erős királyt nővére és saját fia, majd sógora is megtámadja. 
Az utolsó Árpád-házi királyok végnapjainak idejében játszódó történelmi regény a réges-régi hatalmi játszmák izgalmas felelevenítése. A történetet az egyik királyhű nemesifjú kalandjain keresztül tárja elénk a szerző. 
Szirtek csúcsán, nemesi sasfészkekben dőlhet el a királyság sorsa…

Értékelés:

Igazából csak holnap akartam megírni ezt az értékelést, de egyszerűen nem bírtam magamban tartani. Volt, aki majdnem max. pontot adott rá az olvasók közül, és egy csillagot csak a vége miatt vont le, ezt elkerülendő szeretném hangsúlyozni, hogy ahogy a borító kis behajtós része is írja, ez egy családtörténet első kötete, amely a magyar történelembe kalauzol minket el, mint fentebb idéztem, IV. Béla idejébe (s később Károly Róbert trónra kerülésének évébe). A borító alapján először nem gondoltam volna, hogy ilyen szépirodalmi művet kapok a kezembe, azt gondoltam, talán kissé klisés lesz, pedig egyáltalán nem. Nekem a kedvencek között landolt.

A történet maga 3 testvérről szól az Abák ősi nemzettségéből. Mindamellett, hogy a kötet egész jó történelmi hűséggel kalandoztat minket a trónviszályok, lázadások, háborúk korába, a testvérek (Finta, Péter és Amadé) szemén keresztül különböző nézőpontokba nyerhetünk betekintést az akkori történelmi helyzetet illetően. Legelőször gyermekekként ismerjük meg őket és természetüket, életmódjukat, kalandjaikat, majd ahogy növekedvén útjuk szétválik, úgy kalandozunk el mi is különböző tájakra, ismerjük meg az uralkodó család tagjait. Úgy vélem, minden olvasó szeretettel szívébe zárja a közel sem tökéletes fiúkat, kiváltképp a legkisebbet, Amadét, akinek bölcsességét én is megirigyeltem olvasás közben, s annál inkább érdeklődve várom a további kötetekben felnőtté válásukat. Igaz, ami igaz, hogy fiatal koruk első olvasásra igen furcsa viselkedésükhöz képest, nem szabad azonban elfelejteni, hogy abban a korban 13-14 évesen a lányok már férjhez mentek, a fiúk pedig már férfinak számítottak, így gondolom, akkoriban érettebbek is voltak a fiatalok.

Külön kiemelném a minőségi fogalmazást, és a beszédmód helyenként régiessé tételét, ez azonban csöppet sem rontott az olvasási élményen, sőt, külön jót derültem egy-egy felszólaláson, enyhe „káromkodáson”, és ennek a nyelvtani fogásnak hála csak még inkább magával ragadott a könyv. Rám nem jellemző módon napokig olvastam, mert szerettem volna kicsit több időt „eltölteni” Amadéval. Kicsit ez is olyan volt érzésre, mint mikor A gyűrűk urát, vagy bármely más, több nézőpontos könyvet olvastam, mert épp mikor az egyik testvérről volt szó, érdekelt, közben mi történt a másikkal és vica versa. Éppen az ilyen kötetek képesek arra, hogy szép sötét karikákat varázsoljanak a szemem alá, mert mindig érdekel, hogy közben mi történhet a másik szereplővel. Nagyon érdekes, mennyire más irányt vesz a történetben a három fiú sorsa, hogyan cseperednek, milyen kalandokba, viszályokba folynak bele akaratlanul is, és miként állnak helyt a vitézi, lovagi életben. A legkedvesebb része számomra a könyvnek az volt, amikor Amadét megtanítják a becsületszó értékére.

Bárkinek tudom ajánlani, korosztályi megkötésem nincsen, ahogy a szépirodalmi műveknek általában sincs. Férfiak is nyugodtan vegyék kézbe, hiszen nem romantikus könyv, de kalandvágyó, történelmi köteteket szerető nőknek is ajánlom. Nagyon jót tesz néha a zsúfolt tények nélkül, csupán a történetiség és kaland kedvéért visszarepülni a múltba és megismerni eleinket; erre ez egy kitűnő alkalom, eljátszadozni a gondolattal, milyenek voltak valójában az akkori emberek, szokások.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 7. Number ONE (max pontos)
Karakterek: 10/10 – Mindegyiket imádtam, és visszarepítettek az időben. Természetesen Amadé a kedvencem és gyakran kívántam, bár én is olyan bölcs lehetnék, mint ez a kisfiú.
Borító: 9/10 – A kötés maga tökéletes, kemény borítás, a borítóból azért több változatot is megnéztem volna.
Kinek ajánlom: A történelmi kötetek kedvelőinek, férfiaknak is, mert nincs benne szerelmi ömlengés, inkább ármányok, csaták, kalandok. Mindazonáltal én, mint nő is nagyon-nagyon élveztem.
+ pont: A történelmi könyvekért alapból plusz pont jár. Egyébiránt nagyon szépen megfogalmazott, szépirodalmi, minőségi írás, pirospont neki!
- pont: Nincs, bár néha nehéz volt követnem azt, hogy XY az uralkodó épp kicsodája, és mi is történt a múltban, de hát a magyar történelem az már csak ilyen „változatos.”

0 Tovább

Nagyapa és unoka barátsága a halál árnyékában

Magyar 4 Könyvajánló Felnőtt Dráma

„Olyan jó lenne, ha visszamehetnénk az időben, és mondjuk, akkor leszoknál, ünnepélyesen, amikor én megszületek, 11 évvel ezelőtt, akkor szerintem egyáltalán nem itt lennénk most, én nem nyavalyognék miattad, te meg leszarnád az orvosokat. Mondjuk, így is leszarod őket, ezt le merem fogadni, még ha alszol is.”

Napjainkban sajnos elég hamar eljön az a pillanat egy ember életében, amikor megismerkedik a halállal; talán legelőször akkor, amikor gyermekként elveszti a nagyszüleit. Mindenki máshogy dolgozza fel, máshogy találkozik vele, máshogy éli meg vagy máshogy emlékszik, csak egy a biztos: ez elkerülhetetlen. Hartay Csaba prózája rendkívül egyedien mégis érzékletesen mutatja be, dolgozza fel ezt az élethelyzetet, mind a nagypapa, az unoka, a lány és a feleség szemszögébe kicsit bepillantást nyerve akár egy kulcslyukon át.

Magyar 4 Könyvajánló Felnőtt DrámaNagyapa és unoka barátsága a halál árnyékában

Hartay Csaba harmadik prózakötete egy érzékeny kisfiú szemszögéből láttatva, álmokkal és látomásokkal kevert emlékekből építi fel a nikotinfüggő családfő agóniatörténetét. Papa egyre nehezebben kap levegőt. És ebben a záródó világban, a krónikus tüdőbetegség erősödő fojtásában mind élesebben rajzolódik ki Papa és Olivér ragaszkodása az élethez, csökönyös ragaszkodásuk egymáshoz. A kortárs magyar próza ott a legmegrázóbb, ahol a mi életünket meséli el.

A Holtág egy mai vidéki család története, erős színekkel, csodaszép történetekkel, a szeretet és az elmúlás egymás elleni harcának gyermekien tiszta ábrázolásával.

Értékelés:

Magamtól tulajdonképpen nem választottam volna a könyvet, már csak a borítójáért sem (szerintem egy öreg, cigarettás kéz a háttérben egy horgászó gyerekkel sokkal jobb lett volna), valamint műfajáért sem, de aztán ajánlásra beleolvastam egy délután. Amikor hamarosan eljutottam a negyedéig, rájöttem, hogy ez valóban nem is olyan rossz könyv, és bár egyáltalán nem az én műfajom, érdekes, nem vontatott, és kicsit olyan, mintha én magam is egy öregember elbeszélését hallgattam volna a könyv olvasása alatt. Emlékeztetett a történet a saját nagyszüleimre, visszaemlékeztem, velük hogy volt, mi, hogy történt, felidézett néhány kellemes (és kellemetlen) emléket, régi leveleken és meséken át visszarepített az időben. Mindazonáltal olyan (rejtett) tanulságokat is tartalmaz, amelyeket egy értő olvasó szívesen elraktároz magában. Érdekes, hogy ami leginkább tetszett benne és mégis egyszerre riasztott meg az a dohányzással kapcsolatos dolog. Persze, hogy "tetszett", mert én magam sem dohányzom és örülök, hogy ennek káros hatásaira egy könyv is felhívja a figyelmet, ugyanakkor riaszt, és rémiszt is a könyv, hiszen nekem is nagyon sok ismerősöm, rokonom dohányzik, és azt hiszem, egy kicsit mindannyian olyanok vagyunk felnőtt létünkre is, mint a tizenegy éves Olivér, a kötet főszereplője. Néha jobban a dolgok mélyére látunk, mint akarjuk, vagy mint ahogy az egészséges lenne, félünk felismerni az igazat, a tényeket, inkább elkendőzzük azokat, vagy bemagyarázzuk magunknak, hogy az nem is úgy van, az nem is lényeges, ez biztos nem így fog történni.

Tetszett, hogy Olivér szemén át kicsit megint gyerekszemszögből láthattam a dolgokat, kicsit kuszán, furcsán, érthetetlenül, de talán sokkal lojálisabban, mint a felnőttek. Nem mondom, hogy ez egy felemelő olvasmány, valaki szerint kissé depresszív, de én inkább úgy mondanám, hogy elgondolkodtató. Egy agyat megdolgoztató olvasmányra vágyó felnőtt embernek, nyugodt hétvégéin kedvére lehet, és az mindenképpen elmondható, hogy valamivel gazdagítja az embert. Ha mással nem is, tanulságokkal, nosztalgiával, emlékekkel, megrovással, figyelmeztetéssel, óva intéssel. Nem tudom, hogy egy dohányos ennek a könyvnek a hatására abbahagyná-e káros szenvedélyének űzését, de valószínűleg, ahogy a "nagypapa" esetében is történik, ezeket a láncdohányos embereket már semmi nem győzheti meg arról, hogy ideje lenne abbahagyni. Szomorú valóságábrázolás némi nosztalgikus felhanggal és burkolt kritikával.

Magyar 4 Könyvajánló Felnőtt Dráma

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 4. Egész jó, tetszett
Karakterek: 9/10 – Talán nincs is bennük semmi fikció. A hétköznapokból kiragadott személyek.
Borító: 7/10 – Nem is tudom. Szép ez az őszi kép, de én inkább valami ehhez jobban illőt választottam volna, például egy dohányzó, öreg kezet a borítón, horgászó unokával a háttérben. Azt hiszem, akkor az emberek jobban fel is figyelnének rá.
Kinek ajánlom: A próza vagy úgy általában az igaz (vagy igaz is lehetne) történet kedvelőinek, amiben nincsen semmi varázslatos vagy kalandos. Szimplán csak a tények vagy az érzelmek.
+ pont: Mert egy olyan témát dolgoz fel, amely mindenkivel megtörtént már, a nagyszülők halálát, és azért is plusz pont, mert a dohányzás ellen „kampányol”.
 - pont: Néhol túl kuszára sikeredtek az álmok leírásai – számomra.

0 Tovább

Amikor a laptopod átjárót nyit a manókhoz???

7 fantasy Könyvajánló Sorozat Magyar Humor Ifjúsági Kaland

Gondolom, sokan emlékeztek még arra, amikor nem is olyan régen elszabadult Egon, a sárkány az Oktogonon. Persze, ez nem annyira a valóság, mint inkább egy rekeszizomgyakorlat, Virág Emília humorral és határtalan fantáziával teletűzdelt könyvének, a Sárkánycsalogatónak ugyanis megjelent második része, a Boszorkányszelídítő. Én már hónapok óta vártam, és alig bírtam kivárni, hogy sorra kerüljön, és rögtön az első tíz oldalon úgy vigyorogtam, mint egy tejbetök. Hiszen milyen már, amikor egy laptop csak úgy átjárót nyit a padlónkon ki tudja, hová, és amikor éjszaka galád manók lepik el a szobádat?

7 fantasy Könyvajánló Sorozat Magyar Humor Ifjúsági KalandAz év legelszabadultabb fantasyje folytatódik!

A lidércszerető furcsa szerzet: attól boldog, ha minden kívánságod teljesíti, miközben a pusztulásod okozza. Ha mázlid van, besétál néhány manó, a kertésznadrágos fajtából, és felteszi az egyetlen értelmes kérdést: Hol az arany?! Márpedig Adrinak szerencséje van: budapesti albérletében, a dohányzóasztal alatt átjáró nyílik, s egy boszorkánnyal meg egy lidérccel együtt az arany keresésére indulhat. A lány azonban kincsek helyett valami sokkal értékesebbet, egy igazi párt talál, akire a bajban is számíthat, és aki nemcsak azt mondja neki, amit hallani akar, hanem az őszintét. Amúgy Adri ezt az egész ügyet a likkal, a manókkal, a boszorkánnyal meg a lidérccel tényleg kihagyta volna…

Értékelés:

„– Megitták a manók. 
Szükségem volt néhány másodpercre, mire felfogtam, mit mondott. Meg akartam szólalni, de nem tudtam. Csak addig jutottam, hogy kinyitottam a szám, aztán becsuktam. 
– A szobád tele van részeg manókkal – nézett a szobaajtó felé. 
Felhajtotta a bort, majd rám pillantott. Szorosan összezárta a száját, és könnyek gyűltek a szemébe. Aztán az asztalra borult, és megállíthatatlanul zokogni kezdett. 
– Hívj hozzám… mentőt! Összeomlottam! Ez a… rohadt stressz! Ez a rohadt munkahely elérte, hogy részeg manókat hallucináljak!”

 Bár egyet tudok érteni abban, hogy nem volt benne annyi humoros rész, mint az elsőben, leszámítva az első pár oldalt, én azért mégis nagyon tudtam élvezni, és hű maradok az írónőhöz a továbbiakban is, hiszen még mindig azt mondom, kivételes egyéniség az, aki ennyi „badarságot” képes összeírni egy könyvben, és úgy képes megnevettetni, hogy közben azt gondolod: „Neeee, ez hogy jutott már eszébe?” A szereplőket természetesen most is nagyon könnyű megszeretni, annyira, hogy a végén el sem akarjuk engedni őket, habár azért az én szívemben maradt némi űr a régiek miatt. Élveztem volna, ha valaki feltűnik ebben az első részből, de sajnos ez nem történt meg.

Mindazonáltal Adri, a főszereplő pesti lány stílusa nekem nagyon tetszik, bár páran írtátok, hogy túl átlagos, nekem éppen ez tetszik benne. Eléggé unom a „hű de tökéletes” szereplőket, a csini, csupa báj csajokat és a „kigyúrt, Úristen, de helyes és izmos” pasikat. Tetszett, hogy Adri egyszerű, azon pedig külön jól szórakoztam, hogy egy call centerben dolgozik (sajna én is megjártam már), így ismerős volt a helyzet, de érdekes volt a humorosabb oldaláról megközelíteni a dolgokat. Nagyon tudtam röhögni és bólogatni azon, az író milyen jól leírta az idegbeteg betelefonáló emberek stílusát (ez azért kis burkolt társadalomkritika is). Teljesen magamra tudtam ismerni Adriban, és a mondatain, belső gondolatmenetén gyakran vigyorodtam el. Nem tudom, mit gondoltok átlagos alatt, de szerintem annyiban nem átlagos, hogy Adri nagyon humoros, és bár még keresi önmagát, a végére megtudja, mit akar, jólelkű, segítőkész, kitartó és többre értékeli az emberi értékeket, mint a pénzügyieket. Ez szerintem manapság nem jellemző annyira.

Berzence, Belizár és Sanyi, a történetbeli három férfi mind külön oldalt érdemelnének. Nem titok, hogy Berzence volt a kedvencem, aki közel sem a tökéletes „pasi”, akire minden olvasó ugrik. Alacsony, kicsit vehemens, rengeteg hibát elkövetett, akaratos, bosszúálló, na de miből lesz a cserebogár, azért a felszín alatt látni, hogy egy kedves srác, aki csak elfogadásra vágyik. A többiekről majd kialakítjátok a saját véleményetek, nem akarok sok poént lelőni.

Rendkívül fordulatos történet, világokon át, és külön értéke, hogy képes a saját, hétköznapi és unalmas világunkat is különleges, rejtett titkokkal, helyekkel, varázslatokkal felruházni. Ki tudja, lehet, hogy egy napon én is találok egy átjárót az egyik buszon ülve, vagy a liftben, esetleg reggelre manók ülnek majd az ágyamon és lidércek lebegnek a fejem felett.

Tudom ajánlani mindenkinek, aki szereti a furcsa, a humoros vagy a fantasztikus történeteket, azoknak, akik olvasták az első részt, de azoknak is, akik nem. Igen, az első nekem is jobban tetszett talán, de ez sem sokkal marad el mögötte. Imádtam!

„Reggel benyitottam a szobádba, és a laptopod előtt egy manó ült. Nekem ez sok. nagyon bírlak téged, jó lakótársam voltál, de nem tudom, hogyan tudnék a tulaj elé állni, és megmondani neki, hogy csináltál egy „alvilág-kapuja”-lyukat a padlóba, amin manókat engedsz a lakásba. Direkt utánanéztem a neten, és nem vagyok elmebeteg. Aki hallucinál, az általában nem reggel, és akkor sem manókat.”

Mások molyos véleményei:

„Aki olvasta a Sárkánycsalogatót, az nem fog csalódni a folytatásban sem. Egy igazi urban fantasy, mely Budapesten kívül, a jól ismert királyságba is elkalauzol bennünket. 
Nem tudom, hogy miért, de végig úgy éreztem, hogy Adri lakása a Tűzoltó utcában van és képszerűen pörögtek előttem az események. 
Most már nem csak boszorkányokkal kalandozhatunk, hanem lidércekkel és lidércúrral is. Bepillantást nyerhetünk az alvilágban történő „lélektisztításba”, pontosabban: nyúzásba. 
Szókimondó, izgalmas és humoros történet. Néha pedig előbukkannak az igazi emberi érzések, értékek, jellemek, amik csak emelik a történet értékét.”

„A Boszorkányszelídítő ezúttal kicsit mélyebbre merészkedett a komolyságot illetően, ez viszont csak előnyére válik. Legalább annyira – ha nem jobban – szerethető, mint az első rész, ezúttal is rengeteg esemény történik, soha egy pillanatra sem kell aggódnunk azon, hogy lenne időnk unatkozni.”

„A könyv olvasását mindkét tábornak ajánlom: éppen annyira hasonlít a Sárkánycsalogatóhoz, hogy élvezzék, akiknek az is tetszett; illetve annyiban különbözik, hogy esetleg akinek az nem jött be, egy új történetet is kipróbálhasson.”

„A humor talán kevesebb volt, mint amit az írónőtől (a Sárkánycsalogatótól) megszoktam, ennek ellenére a világfelépítés remek volt. Egy percig sem unatkoztam, izgalmas történet, és ismételten összekeveredik a mai világ technikája a régi korokat idéző Hetedik Királyság életével, és mindezt úgy, hogy az olvasó úgy érezze, ez teljesen normális. Persze egyáltalán nem az, és a szereplők sem, de én ezt vártam a regénytől..”

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 7. Number One
Karakterek: 10/10 – Nagyon szerethető és „emberi” karakterek.
Borító: 10/10 – Nekem jobban tetszik, mint az első, egyébiránt méretben éppen akkora, jól mutatnak együtt.
Kinek ajánlom: A fantasy vagy a humor kedvelőinek, akik szeretnének röhögni egy jót és kicsit elkalandozni a világokban.
+ pont: A sok-sok humoros részért.
- pont: Néha kicsit soknak éreztem a harcok leírását, de nő vagyok, ez elnézhető.

0 Tovább

Minden férfit meg akarunk menteni?

Könyvajánló Felnőtt Sorozat Romantikus 4

Eddig is elterjedtek voltak az olyan történetek, amelyekben az egyik fél megmenti a másikat szerelmével, megváltoztatja(?), jobbá teszi az életét, stb., a kortárs irodalomban pedig rendre kerülnek a bestsellerek közé az olyan kötetek, amelyekben a tévútra tévedt rosszfiút megmenti szerelmével az ártatlan nő. Miért szeretik az emberek annyira ezeket a történeteket? Honnan indult ki? Van valóságalapja? Sophie Jackson könyvei akadtak a kezembe; az Egy font hús és második része, az Egy csepp remény 4,5 millió olvasóval büszkélkedhet.

Könyvajánló Felnőtt Sorozat Romantikus 4

Könyvajánló Felnőtt Sorozat Romantikus 4Wes ​​Carter vérbeli nehézfiú. Az Arthur Kill Büntetés-Végrehajtási Intézet fegyenceként három éve ül kokainbirtoklásért. Tartozott valakinek, és a tartozása fejében vállalta a büntetést. Látszólag kemény, mint a beton, és hideg, mint a vas, ami elválasztja a külvilágtól. Gyönyörű, veszélyes, titokzatos és okos. Carter 16 éve (pontosabban 5844 napja) vár arra a lányra, akit a sors hozzá vezetett, és akinek a haja illatos, mint a barack. Csak ő mentheti meg a pokoltól… 
Kat Lane még csak kilencéves volt, amikor egy banda agyonverte az apját egy esős éjszakán Bronxban. A védtelen kislányt egy nála nem sokkal idősebb srác mentette ki. Kat sosem tudta meg, ki volt az a kapucnis idegen, akinek a karjaiban átvészelte a szörnyű éjszakát. 
Kat magánórákat ad Wesnek, de a múlt mély sebei nem tűnnek el nyomtalanul, és az állatias szenvedély sem gyógyíthatja be őket…hacsak a szerelem nem segít. 
Sophie Jackson trilógiája – a tiltott szerelem édességéről és veszélyéről – az interneten lett szenzációs siker. Jodi Ellen Malpas, Jamie McGuire, Katy Evans és Samantha Young rajongóinak kötelező.

Ő volt minden, amire szüksége lehetett. 
Titok, harc és szenvedély. 
16 évig várt rá. 
Ő az, Barack.

Könyvajánló Felnőtt Sorozat Romantikus 4Max OHare képtelen elengedni a múltat. Legjobb barátja nélkül nem élte volna túl a gyönyörű szőkeség, Lizzie tragikus elvesztését, és rég a drogosok poklát járná. Kap még egy esélyt a sorstól Az elvonón ugyan végigmegy a gyógyulás tizenkét lépcsőjén, de indulatos marad, és nem enged közel magához senkit. 
Grace Brooks lelkébe égett a seb, amit az a férfi ejtett, aki felesküdött, hogy tisztelni és védelmezni fogja. A lány messzire menekül, és titkait mélyen magába zárja. Az egyikük érezni akar, a másik elrejtőzik az érzések elől. Melyikük lesz elég erős, hogy a szerelem erejével átüsse a falat? 
Sophie Jackson trilógiája a tiltott szerelem édességéről és veszélyéről az interneten lett szenzációs siker. Jodi Ellen Malpas, Jamie McGuire, Katy Evans és Smanatha Young rajongóinak kötelező

Értékelés:

Mivel mostanában rengeteg olyan Young Adult vagy épp felnőtteknek szóló könyv van a bestseller lista élén, amelyben a rosszéletű, (börtönviselt, drogos, eltévelyedett) srácokat elcsábítja és megmenti szerelmével a szexi (ártatlan, szintén szomorú sorsú) női szereplő, így azt hiszem, nem okozott meglepetést számomra, hogy most is egy ilyen könyvet kaptam a kezembe.

Mondjuk, azt muszáj megjegyeznem, hogy nekem ebben a kategóriában a Nyugalom tengere, Slammed és a Wait for You a kedvencem, ami bár tizenévesekről szól, mégis végig sírtam-röhögtem magamat rajtuk, és mindegyiket többször olvastam.

Aztán az a baj, hogy valahogy a századik ilyen könyv után már nem élvezi annyira az ember, talán már nem tud újat mutatni ez a műfaj. Mindazonáltal Sophie Jackson nem véletlenül helyezkedik el sokak polcán kedvencként, gördülékeny fogalmazásmódja és a történet magával tudja ragadni az embert. Azt azért hozzá kell tennem, hogy nekem az Egy font hús közel sem tetszett annyira, mint az Egy csepp remény, talán azért, mert itt az első részből már egyébként megismert Max személyében nem azt a tipikus adonisz férfit kapjuk, mint Carter esetében. Jót tesz a „környezetváltozás” is, szeretem az olyan történeteket, amelyben a főszereplők egy új városban kezdenek új életet, és sokkal érdekesebb volt Max megismerkedése Grace-szel, mint Carterék esetében. Max teljesen a szívemhez nőtt, és meg tudtam érteni, hogy miért kötött ki ott, ahol, sőt, már az első részben is éreztem, hogy benne sokkal több van, mint amit első látásra gondolnánk. Megérintett a története, és nagyon szurkoltam neki.

Könyvajánló Felnőtt Sorozat Romantikus 4


Könyvajánló Felnőtt Sorozat Romantikus 4Meg kell azt is említenem, hogy nem csak a szerelem, de a barátság is nagy hangsúlyt kap mindkét kötetben. Akiknek tetszett az első rész, azoknak mindenképpen tudom ajánlani a másodikat, azok pedig, akik nem olvasták az elsőt, sőt, nem is fogta meg őket különösebben annak fülszövege, ettől függetlenül ne riadjanak meg a második résztől. Különálló történetként is kezelhető, ráadásul számomra sokkal érdekesebb volt a történetvezetés, (új város, építkezés, Grace, Max), mint az első részben. 

Kedves, romantikus történet mindkettő, amiben a hányattatott sorsú nőket összehozza az élet az exdrogos rosszfiúkkal, ők pedig mindent megtesznek azért, hogy megmentsék ezeket a srácokat. Az író nem fukarkodik szexjelenetekben sem – mások nagy örömére, részemről sajnálatomra (valahogy mindig is jobban érdekeltek a cselekmények és a párbeszédek.) Mindazonáltal nem véletlen, hogy ilyen nagy felhajtást csapnak a könyv körül, én azt mondom, az elszánt romantikusoknak nem hiányozhat a polcáról.

Könyvajánló Felnőtt Sorozat Romantikus 4

Már csak az a kérdés, miért van az, hogy manapság tényleg ennyi ilyen témájú könyv születik? Alapszik ez valamelyest a valóságon? Lehet, hogy valójában titkon mind arra vágyunk, hogy a betörhetetlen, vad, szexi csődört megszelídítsük és csodás férjjé és apává tegyük? Végül is, talán nem egészen ennyire sarkítva, de lehet, hogy van benne valami. Mind hordozunk valamilyen negatív emléket, eseményt magunkban, ami miatt egyre tüskésebbé válunk, az pedig kétségtelen, hogy a férfiaknak kell az útmutatás, a vezetés és a „biztos háttérország.” Hát mi lenne velük nélkülünk? :) És persze vica versa. Azt hiszem, amikor az ember végül megtalálja a "Nagy Ő-t", nyilvánvalóan úgy érzi, hogy révbe érkezett, megkapta amiért küzdött, amit megérdemel az életben.

Mások molyos véleményei:

"Amikor olvastam beszippantott, annak ellenére, hogy rózsaszin szirupos nyáladzás. Tündérmese. Nagyon jó az írásstílus és még gyönyörűbb a fordítás."

"Elkezdtem olvasni és valahogy untam, úgy éreztem nem az én könyvem. Aztán valahogy, valamikor ez megváltozott és már egyáltalán nem tartottam unalmasnak."

"Megint egy új példa, amikor a második rész jobban sikerül, mint az első. 
Max akár milyen is volt az első részben már ott nagyon megszerettem és itt is továbbra is nagyon szerethető volt, ahogy szegény küzd a démonaival. Grace is, amiken át ment. Őket a sors nagyon egymásnak teremtette. A vége kicsit megint túl sokra sikerült, de ettől eltekintve nagyon szerettem."

"Az előző rész is tetszett, de ez… 
Szerettem, ahogy végig követjük Max küzdését, a barátok és a család hozzáállását. Ahogy Max is mondja, egy függő mindig függő marad, minden nap egy küzdés és minden napot meg kell élni. De ő számíthat a barátaira, akik ott voltak végig mellette. És végül Grace-re, aki méltó támasza lett."

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 4. Egész jó, tetszett
Karakterek: 7/10 – Igazándiból olyan, mintha ismerném őket más kötetekből. Tipikus a nagyközönség számára kedvelhető, megmenthető karakterek.
Borító: 10/10 – Az első köteté jobban tetszett, az nagyon szép, a második számomra túl tipikus. Egyébként maga a kötés szép, egymáshoz illő, jó minőségű lapokkal.
Kinek ajánlom: A romantikus történetek kedvelőinek.
moly.hu-n elért százalék: 88% az első, 93% a második.
+ pont: A második kötet első fele nagyon kedvemre való volt, azt igazán élvezettel olvastam.
- pont: Mert nem nagyon mutatott újat a többi hozzá hasonlóhoz képest, mégis mindenki szereti.

0 Tovább

Half the World - A harcos

Könyvajánló 6 Sorozat Fantasy Kaland Young adult

„A gyilkosság… nos, a gyilkost csak az különbözteti meg a hőstől, hogy ki a halott.”

Nem régiben írtam nektek Abercrombie - Half a King című regényéről, ami a kedvenceim között landolt. Abban adott volt Yarvi, a „félkezű”, eleinte félénk fiú, később ravasz és fondorlatos férfi, most pedig, a sorozat második részében Hild Bathu (Tüske), az eleinte elkeseredett, később tökéletes gyilkossá váló lány kalandjait követhetjük végig.

Könyvajánló 6 Sorozat Fantasy Kaland Young adult

Könyvajánló 6 Sorozat Fantasy Kaland Young adult„Gyors, sodró történet tele árulással és bosszúval. Már az első oldalon magával ragadott, és nem is eresztett többé.” 
George R. R. Martin 
A Trónok Harca írója

Ritkán, de előfordul, hogy egy lány nem Béke Atya, hanem Háború Anya szolgálatába szegődik. Hild Bathu, azaz Tüske csak a csatározásnak él, apjához hasonlóan diadalra vágyik, de egy végzetes gyakorlótéri baleset után nem harcos, hanem gyilkos lesz belőle. 
Yarvi atya, Gettföld agyafúrt minisztere megmenti őt a kínhaláltól, és magával viszi egy küldetésre, amely nagy hatással lehet a Szilánkos-tenger sorsára. Háború fenyeget, és Yarvi egész országát elpusztíthatja, ha a miniszter nem talál szövetségesekre. 
Tüske az úton harcossá érik, de – mint mindenki más – belegabalyodik Yarvi atya cselszövésének hálójába, ahonnan nem mindenki kerül ki épségben. A miniszter a köz java érdekében képes feláldozni bárkit, főleg egy harcost, de Tüske talán képes lesz saját utat vágni magának a kardjával.

Értékelés:

Azt rengetegen írták már, hogy ez bizony nem marad el az elsőtől, és tényleg nem, habár nekem nagyon hiányzott Yarvi nyugodt stílusa, körmönfont eszmefuttatása, meg úgy általában a régi csapat, hiszen ha megszokunk egy adott szereplőgárdát, nagyon nehéz őket elengednünk még akkor is, ha Tüske és Brand személyében úgy hősökkel gyarapszik a történet. Azt hiszem, ezzel rajtam kívül sokan így vannak, mert bár a történetben feltűnik az elvileg csak pár évvel idősebb Yarvi, és igen komoly szerepet is vállal, de mégis, valahogy így, hogy nem látunk be a gondolatiba, csak egy távoli személy, egy érthetetlen és idegen férfi, aki már-már kegyetlenül számító. Pedig az első részből tudjuk csak igazán, hogy milyen is ő valójában, és mi mindenen ment keresztül, mire útja idáig vezetett.

Könyvajánló 6 Sorozat Fantasy Kaland Young adult

Az új szereplő legnagyobb meglepetésemre nő, amire csak kicsit később jöttem rá a nevek kuszasága miatt, és bár erősen emancipált vagyok meg minden, az ő forrófejűsége néha még nekem is sok volt, de meglepően ez a tény nemhogy elriasztott volna, inkább csak még érdekesebbé tette az egészet. Persze, Tüske kivételes, sokkal bátrabb, mint bármelyik férfi, az elszántságról nem is beszélve, és bár tényleg szinte minden ellene szól, mégis megvalósítja az álmait, és a sok szenvedés, lenézés ellenére (vagy talán éppen ezért) megerősödik. Az egyik kedvenc szereplő a könyvben a mestere Szkifr, aki képes egy zabolátlan, erőszakos „csitriből” komoly és veszélyes gyilkost faragni, de természetesen nem sokkal marad el tőle új útitársunk, a bivalyerős, ugyanakkor hatalmas szívvel rendelkező és jólelkű Brand sem, aki elég hamar felhívja magára a figyelmünket jóképűségével is. Igazságérzete gyakran felülkeveredik harci kedvén és párszor nem várt bajba és kalandba sodorja. Érdekes egy páros, s ezt még fűszerezzük meg Yarvi atya fondorlataival, pár, az első könyvből ismert szereplővel, a félelmetes Grom-gil-Gormmal, Skaer anyával, Laithlin királynével, és egy kitörni készülő globális háborúval.

Yarvi atya minden leleményességére szükség van, hogy ne essen egymásnak a Szilánkos-tenger összes birodalma, hála a Főkirálynak és Wexen nagyanyának.

Az első részhez talán kicsivel kevesebb kalandozásban van részünk, csöppnyivel több politikában és harcossá válásban. A történet főfonalát Yarvi, Tüske és Brand irányítják, én pedig nagyon remélem, hogy mihamarabb megkaparinthatom a harmadik részt is.

 Mindenképpen ajánlom nektek, ha olvastátok az első részt, de akkor is, ha nem, ez jó alkalom arra, hogy ezt a "hiányosságot" pótoljátok. :) Ez egy nagy részletességgel felépített fantasztikus világ, ami szerintem még tartogat számunkra meglepetéseket.

Mások molyos véleményei:

„Kedvelem Abercrombie stílusát: pörög, nem bonyolódik bele részletes leírásokba, ügyesen vált nézőpontokat, és a cselekményben is van a tarsolyában egy-egy váratlan fordulat.”

"Nem gondoltam volna, de sokkal jobban szerettem ezt a részt, mint az elsőt. A történet nagyon érdekes volt, akárhányszor elkezdtem olvasni, alig bírtam lerakni. 
Furcsa volt, hogy Yarvit kívülállók szemszögéből láthattam, és hogy emiatt mennyire távolinak/idegennek érződött, holott az első részben alaposan megismerhettem. 
Az új szereplőket imádtam! Nem hittem volna, sőt tartottam is attól, hogy milyen hatással lesz, ha más karakter szemszögéből kerül bemutatásra a könyv, de abszolút pozitív csalódás volt! Tüske és Brand is nagyon szimpatikusak voltak, egyszerűen imádtam őket.”

„Régebben, ha megkérdeztél volna, azt mondtam volna, hogy engem nem érdekel a háború, a politika, a cselszövés és ármánykodás. Dehogynem! Fantasy köntösben, Abercrombie-ul!”

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: 9/10 – Új főszereplők, új megvilágítás. Tüskében kicsit magamra ismertem. Egyébiránt szeretem az erős, női, kivételes karaktereket, bár néha talán már kicsit sok is volt. :)
Borító: 10/10 – A betű süllyesztett és olyan jó, kemény borítás, illik az első részhez.
Kinek ajánlom: A fantasy kedvelőinek, azoknak, akik olvasták az első részt, vagy azoknak, akik szeretik Abecrombie stílusát.
moly.hu-n elért százalék: 89%
+ pont: Mert kicsit kiáll a nőkért, olyan értelemben véve, hogy itt végre egy erős, női karaktert kapunk, aki nem hagyja, hogy az előítéletek, vagy a „konyhában a helyed” társadalmi felfogás eltántorítsa céljától.
- pont: Mert Yarvi kicsit távolabb került tőlünk a könyv olvasása folyamán, ez furcsa érzés volt.

0 Tovább

Mata Hari, a rejtélyes asszony

Könyvajánló Történelmi Dráma 5

„Noha a könyvben leírt események egytől egyig valóságos tényeken alapulnak, kénytelen voltam egyes párbeszédeket magam kitalálni, néhány jelenetet összevonni, egy-egy történés sorrendjét megváltoztatni, és kihagyni mindazt, amit nem tartottam fontosnak a történetmesélés szempontjából” – Így nyilatkozik a könyv végéhez fűzött jegyzeteiben Coelho a Mata Hariról szóló friss regényében, amely magyarul A kém címet viseli, erről fogok bővebben beszélni nektek.

„Mata Hari, eredeti polgári nevén Margaretha Geertruida (Grietje) Zelle (1876. augusztus 7., Leeuwarden – 1917. október 15.,Párizs) hollandiai születésű bártáncosnő. A francia hadbíróság 1917-ben a Német Birodalom javára végzett kémkedés vádjában bűnösnek találta és kivégeztette.” /Wikipédia/

Könyvajánló Történelmi Dráma 5„Az ​​egyetlen bűne, hogy szabad és független nő volt.”

Egy megrontott kislányból lett nagyon kemény nő története A kém. Mata Hari képtelen volt elviselni a női rabság láncait, a rá kiosztott alárendelt társadalmi szerepet. Felismerte a kitörés lehetőségeit, kilépett a sorból, és azt mondta: Nem! Olyan életszabályokat alkotott önmaga számára, amelyek mindenkinél erősebbé és szabadabbá tették. Mata Hari illúziómentes világában a vonzalom: valuta, a szex: eszköz, a szerelem: tiltott dolog. Azt hitte, okosabb mindenkinél. És az is volt, amíg betartotta saját törvényeit. Azonban abban az első pillanatban, amikor engedett a mindent elsöprő szerelem csábításának – bukása elkerülhetetlenné vált.

Paulo Coelho egyes szám első személyben építi fel Mata Hari történetét. A táncosnő az embertelen párizsi Saint-Lazare börtönből írt leveleket ügyvédjének, ahol az első világháborúban folytatott kémkedés vádjával tartották fogva. A leveleket testamentumnak szánta. Általuk üzent a lányának, akit nem láthatott felnőni; meg akarta értetni egyetlen örökösével, miért is választott ennyire kirívó, kalandokkal teli életet.

Értékelés:

„Mindig elkerültem a büntetést elkövetett bűneimért, melyek közül a legsúlyosabb az volt, hogy emancipált és független nő mertem lenni a férfiak által irányított világban.”

Tudom, hogy most meglepődtök, de nekem ez volt az első Coelho könyvem szerintem, mégpedig azért, mert nemes egyszerűséggel úgy gondoltam, hogy ha valakinek a könyvei ennyire felkapottak a környezetemben, az már csak megjátszás lehet vagy birkaszellem, most mégis vettem a fáradtságot és kezembe vettem ezt az egyébként új, magyarul még csak megjelenésre váró, ámbár felettébb érdekes fülszöveggel rendelkező történetet. Nem szoktam sokáig húzni a szót, úgyhogy előre elárulhatom, hogy egyébként tetszett.

Én mondjuk nagyon szerelem a levélformát - még ha talán így nem is tudhatunk meg túl sokat a tájról, környezetről -, mert így sokkal jobban megismerhetjük az adott szereplőt, írásain keresztül beleláthatunk a gondolataiba. Persze, mint ahogy azt fentebb idéztem, ez nem egy 100%-ig hiteles könyv, mert bár tényekre épül, valójában ez is (akárcsak a számomra úgy szeretett Dallos Sándor könyvei Munkácsyról) csak az írói fantázia szüleménye, amely megpróbál egy időben távoli személyt, eseményt, történést közelebb hozni az olvasóhoz. Azzal, hogy a könyvön keresztül egy kicsit többet megtudhatunk Mata Hari kivoltáról, táncos tevékenységéről, állítólagos (?) „kémkedéseiről”, olvasóként a saját műveltségünket bővíthetjük, s ezzel együtt egy érdekes történelmi személy életébe nyerhetünk bepillantást.

Könyvajánló Történelmi Dráma 5

A Coelho által Mata Hari szájába diktált szavakon, leveleken keresztül megismerjük az emancipált, modern felfogású nő múltját, életének alakulását, döntéseit és azt az utat, ami végül is 1917-es kivégzéséhez vezetett, miközben olyan hírességek keresztezik az utunkat, mint Pablo Picasso vagy Amedeo Modigliani.

„Csak a halála után derült ki, hogy minden ellene felhozott kémvádért egy másik kémnő, Elsbeth Schragmüller, fedőnevén a Doktor kisasszony a felelős. 2001-ben a Mata Hari Alapítvány keresetben kérte a francia hatóságokat az 1917-es ügy felülvizsgálatára. A vizsgálat pár hónapnyi kutatás után megállapította, hogy Mata Hari ártatlan.” /Wikipédia/

Érdeme a könyvnek, hogy egy tanulságos történetet tár elénk, és valamelyest talán megismertet az igazi Mata Harival, amely a 2001-es felülvizsgálat szerint nem volt kém, csupán egy elveszett lány, rosszul házasodott asszony, bántalmazott nő, anya, táncos, ledér nő, független, művész; előbb megbecsült majd megvetett.

Kedvenc idézeteimet ki is írtam nektek a könyvből, és pontosan az ilyenek miatt (is) mondom, hogy tanulságos és mondanivalóval rendelkező történet:

"Az emlékek szeszélyesek, tele vannak képekkel, apró részletekkel, jelentéktelennek tűnő hangokkal, amelyek még mindig össze tudják szorítani a szívünket."

„Ha Isten adna még egy esélyt, mindent másképp csinálnál?”

„Olyan nő vagyok, aki rossz korban született, és ezen már semmi nem változtat.”

„...tanuld meg derűs nyugalommal követni a sorsod, bármilyen legyen is.”

„A változás és a javulás két teljesen különböző dolog.”

„Amikor a múlt olyan emléket idéz az eszünkbe, amely feltép egy régi sebet, hirtelen az összes többi sérülés is a felszínre kerül, olyannyira, hogy a lélek vérezni kezd, és addig abba sem hagyja, míg térdre nem rogyunk, és ki nem tör belőlünk a zokogás.”

„Ha nem tudjuk, merre visz az élet, eltévedni sem tudunk.”

„Találd ki, mit akarsz, és igyekezz túlteljesíteni az elvárásaidat.”

„...a szerelem a másik emberben való hit, és az arcát mindig homály kell, hogy fedje. Minden pillanatot érzéssel kell megélnünk, mert ha megfejteni és megérteni próbáljuk, szertefoszlik a varázslat.”

Tudom ajánlani a könyvet a Coelho kötetek szerelmeseinek vagy a történelmi témákat kedvelőknek, de tökéletes ez a könyv arra is, hogy friss olvasóként belevessük magunkat a Coelho könyvekbe.

Pontozás:

Egyedi besorolásom:  5. Nagyon jó
Karakterek: 10/10 – Van benne fikció, de alapvetően érzékletes levelek összessége, amelyből kicsit többet is megtudhatunk Mata Hari vélt személyiségéről és indokairól.
Borító: 10/10 – Szerintem tökéletes, címoldalon a főszereplő fényképével.
Kinek ajánlom: Egyértelműen minden Coelho művei iránt rajongóknak, illetve a történelmi kötetek kedvelőinek.
+ pont: A történelmi témáért, amit, mint tudjátok, nagyon szeretek.
- pont: A rövidségéért.

0 Tovább

Félre az idealizált hősökkel? – avagy itt egy testi fogyatékkal élő főszereplő

Könyvajánló Young Adult Fantasy Sorozat Kaland 7

Idealizált hősök? Abercrombie Half a King – az uralkodó című könyvének testi fogyatékkal élő hőse, Yarvi úgy született, hogy jobb kezén öt ujj helyett csak hüvelykujja van. Általában a könyvek 99%-ában természetellenesen idealizált hősöket kapunk, akik után aztán egész életünkben sóvároghatunk – hasztalan. Ezek után már egészen szokatlan volt, hogy egy testi fogyatékkal élő, közel sem bátor, sőt, már-már a gyávaság határait súroló főszereplőről olvashattam (amíg a történések meg nem keményítik), ráadásul az író egy pillanatra sem hagyta elfeledtetni velem, hogy Yarvit lenézik, megvetik, ő megveti és utálja saját magát, fél az emberi kapcsolatoktól, nem boldogul a nyomorék kezével stb. Erről fogok részletesebben írni.

Könyvajánló Young Adult Fantasy Sorozat Kaland 7„Gyors, sodró történet tele árulással és bosszúval. Már az első oldalon magával ragadott, és nem is eresztett többé.” 
George R. R. Martin 
A Trónok Harca írója

Régen, mikor a világot Nap Anya és Hold Atya irányította, amikor a nomádok Tenger Anyához és Föld Atyához imádkoztak, Uthrikot, Gettföld nagyhatalmú királyát és trónörökösét, nagyobb fiát saját alattvalóinak cselszövése terítette le. 
Yarvi, a kisebb fiú, a „félember”, aki úgy született, hogy jobb kezén egyetlen, görcsös ujj van, egy nap arra ébred, hogy király lett. A vékony fiú fejére azonban nagy a Királyi Fejpánt, s bár teljesen alkalmatlan a feladatra, mégis csatába indul, melyre halott apja helyett vezeti népét. 
De hiába nyomorék, hiába kerül rabszolgasorsra, éles elméjével kitűnik társai közül, s a számkivetettek furcsa seregének élére áll. Yarvi útja talán éppen oda vezet vissza, ahonnan indult: cselszövők, árulók és királygyilkosok közé…

Értékelés:

Már az első pillanattól kezdve tudtam, hogy imádni fogom a könyvet, mégis egy ideje már várakozott, hogy sorra kerüljön, ugyanis mindig minden közbejött, főleg más könyvek, mire hozzá eljutottam volna. Most viszont megvagyok az első résszel, és alig várom, hogy ma éjjel elkezdhessem a folytatását, a Half a World – A harcos olvasását, ugyanis mint lentebb látni fogjátok, ez a könyv is a legkedvencebb könyveim közé került – nem véletlenül.

Mint említettem, nekem kifejezetten tetszett, hogy nem egy idealizált, tökéletes szereplőt kaptam, hanem egy valósághű srácot, aki fél az uralkodástól, aki nem akar felelősséget vállalni egy egész országért, és aki sajnos meglehetősen sok megvető és lenéző tekintettel találkozott már élete során a keze és fizikai adottságai(nak hiánya) miatt. Szóval egy egyszerű karakter, aki talán éppen ezért szerethető, s nagy élvezettel olvashatjuk kalandjait, melyek során csodálatos jellemfejlődésen megy keresztül; hiszen lassan felnő, megtanulja elismerni saját adottságait, használni az eszét.

Nem is annyira a fantasy kategóriába sorolnám, inkább a kalandregények közé, ugyanis nekem annyira tetszett a sok helyszín, amit bejár, az a sok történés, amin keresztülmegy, hogy olyan kellemes emlékeket idézett fel bennem, mint mikor A gyűrűk urát, vagy az Odüsszeiát olvastam. Jó, tudom, hogy az utóbbi nem sokatoknak kedvence, azt szeretném érzékeltetni, hogy egy szépirodalmi műhöz hasonlóan itt is van szép kerete a történetnek, egy kiindulási alap és egy cél, ahova tartunk, a viszontagságos úton pedig megismerjük és megszeretjük nem csak Yarvit, hanem a sorstársait, barátait is. Mindazonáltal a fantasy besorolást egy olyan világért kapja, amely valahogy (a többi olvasó véleményét olvasgatva) talán egy alternatív középkori viking helyre varázsolja az olvasóit. A történet vége természetesen nem várt csavarral ér véget, és összességében egy olyan kellemes nyomot hagy az olvasóban, ami nem hagyja egykönnyen elfeledtetni magát.

Bár Young Adult kategóriába van sorolva, azaz fiataloknak ajánlott, most őszintén, 26 éves vagyok, és az igaz, hogy tíz évvel ezelőtt is imádtam volna a könyvet, de az is igaz, hogy tíz év múlva is imádni fogom, és személy szerint nem lepődnék meg rajta, ha az évek múlásával (mint ahogy A gyűrűk ura esetében is) a történetet felfedezné magának a filmipar is.

Tudom ajánlani a fantasy vagy a kalandregények kedvelőinek válogatás nélkül, mivel nekem ez is a Number One kategóriába tartozik, azaz a kedvenceim közé (ami valljuk be, nálam nem egyszerű feladat), így azt gondolom, kitartói olvasóim körében ez garancia és „jótállás”. :)

Mások molyos véleményei:

„Egyébként is szeretem ezt a műfajt, amit manapság „high fantasy”-nek hívunk, és tényleg minden megvolt benne, amitől új kedvenc könyvvé vált számomra: jól kidolgozott világ, még jobban kidolgozott karakterek, rengeteg csalódás, meglepetés, titkok, emberség és embertelenség, háború és vérontás rózsaszín megoldások nélkül, és egy hosszú út, amit együtt tettem meg a főszereplő Yarvival.”

„Abercrombie az az író, akitől elég volt egyetlen regényt elolvasnom és már tudtam, hogy ettől kezdve mindig vevő leszek a történeteire. Egyértelmű volt, hogy Az uralkodó esetében sem fogok sokáig tétovázni. :)”

„Ez egy olyan beszippantós könyv. Mintha végig ott álltam volna Yarvi mellett a történetben, mint egy láthatatlan szemlélő.”

Pontozás:

Egyedi besorolásom:  7. Number ONE (legkedvencebb)
Karakterek: 10/10 – Nagyon jó, hogy ilyen hús-vér karaktereket kaptunk.
Borító: 10/10 – A betű süllyesztett és olyan jó, kemény borítás. De azért a külföldi borító se semmi:

Könyvajánló Young Adult Fantasy Sorozat Kaland 7

Kinek ajánlom: A fantasy kedvelőinek, ez biztos, hogy tuti befutó lesz nálatok. De lényegében inkább kalandregénynek mondanám! Olvasmányos!
moly.hu-n elért százalék: 86%
+ pont: Mert nem egy tökéletes főszereplőt kaptam. :D
- pont: Nincs :D

               

0 Tovább

Egy náci tiszt és egy zsidó lány története - íme egy új, olvasmányos, II. világháborús magyar regény

Könyvajánló 7 Történelmi Magyar Háborús Romantikus

"Mi jobb - hősi halottnak vagy élő kukacnak lenni?"
/Tímár Gábor - Isteni igazság/

Egy különlegességgel jelentkezem nektek, egy friss magyar kiadással a II. világháborúról. Azért különlegesség, mert ezúttal nem a szokásos nézőpontokból követhetjük végig az eseményeket, hanem egyrészt egy náci hadnaggyal járjuk be a frontvonalat, másrészt egy magyar, zsidó lánnyal menekülünk előbb a németek, majd az oroszok elől. Értékelést kicsit lejjebb írok, ismerjük meg mindenek előtt az írót:

0 Tovább
MOST OLVASOM
VÁRHATÓ RÉSZLETES KÖNYVISMERTETŐK

Nem feltétlenül ebben a sorrendben:

R. Kelényi Angelika - Az ​ártatlan
Lucinda Riley - Viharnővér (A hét nővér 2.)
Christopher Moore - Mocskos ​meló
Mona Awad - Antilányregény
Haász János - Felnőtteknek ​nem
Nem ​vagyok sorozatgyilkos – A teljes trilógia (John Cleaver 1-3.)
Dan Wells - Partials (Részlegesen trilógia 1-3.)
Mai Jia - Kódfejtő
Gerencsér János - Kósza utak legendája - Kalászkirály
Jodi Picoult - Magányos ​farkas
A. M. Aranth - Oculus
Angela Marsons - Elfojtott ​sikoly (Kim Stone 1.)
Angela Marsons - Ördögi ​játszmák (Kim Stone 2.)

KÖNYVEK KATEGÓRIÁK SZERINT
KIKET SZOKTAM OLVASNI
KEDVENCEIM
A folyamatosan frissülő olvasmánylistámat a következő link alatt tekinthetitek meg: OLVASMÁNYLISTA
NAPI IDÉZET

NYOMJ EGY LÁJKOT, HA TETSZIK AZ OLDAL
"Egy könyv, amit már kiolvastál, sosem lesz ugyanaz a könyv, mint amit kézbe vettél."

/David Mitchell/

Én nem veszek könyveket. Én örökbe fogadom őket. :)
A jó könyvvel az a probléma, hogy a végére akarsz érni, de soha nem akarod befejezni.