Facebook Twitter Addthis

Az üveggolyók titka

„Kezedben az egész világ” ezzel a szlogennek került polcokra Cecelia Ahern legújabb könyve, Az üveggolyók titka. Az írónő, aki már huszonévesen befutott a P.S. I love you könyvével (Utóirat: Szeretlek!) mára már rengeteg romantikus könyvvel megörvendeztetett minket, úgy, mint például a személyes kedvencem, az Ahol a szivárvány véget ér, vagy új, disztópikus sorozatának első kötete, A vétkes, mely utóbbi stílusában, mondanivalójában és műfajában is eltér korábbi köteteitől. Az üveggolyók titka valahol megint csak egy új téma iránti próbálkozás, ami nem mondható sem romantikus történetnek sem pedig disztópiának. Az írónő ezúttal az önkeresésre, emlékekre és nosztalgiára helyezi a hangsúlyt ebben a családregényében.

 Könyvajánló 5 Kaland RomantikusSabrina Boggs egy nap rátalál amnéziás édesapja rejtélyes üveggolyó-gyűjteményére, és eseménytelen élete egyszerre megváltozik. Egyetlen napja van arra, hogy kiderítse, mi is történt a férfival, aki nem emlékszik a saját múltjára. 
Mikor alakult ki az édesapja gyűjtőszenvedélye, s vajon miért titkolta ezt hosszú évtizedeken át a családja előtt? Hová tűntek a gyűjtemény legértékesebb darabjai, és kik voltak az apa barátai, szerelmei? 
Sabrina sokkal nagyobb titokra bukkan, mint amit valaha el tudott volna képzelni, és a nyomozás során ráébred, hogy időnként a hozzánk legközelebb állókat ismerjük a legkevésbé.

Értékelés:

Cecelia Ahern kezd kibújni a romantikus könyvekkel felhalmozott kis várából, és szerintem előnyére válik, hogy újabban különféle műfajokkal próbálkozik. Például, mint ahogy azt jó pár hónapja írtam, A vétkes című disztópiájának első része rögtön a kedvencemmé avanzsált, most pedig ezt a családregényét kaparinthattam meg.

A történet váltott szemszögben olvasható; egyrészt Sabrina, a túlhajszolt családanya, másrészt Fergus, Sabrina Alzheimeres apja szemszögéből, akinek gyerekkorába is visszapillanthatunk. Amellett, hogy megismerjük Fergus hányattatott gyerekkorát, hat fiútestvérét, édesanyját, mostohaapját és neveltetését, együtt golyózunk vele a poros utcákon, és szépen lassan, de kezdjük megérteni az üveggolyók iránti szenvedélyét, amely egész életét végigkíséri. Eközben Sabrina, aki a felnőtt, Alzheimeres apját látogatja, mit sem tud apja üveggolyó-szenvedélyéről egészen addig, míg egy nap rábukkan a furcsa dobozkákra és tartalmára: a különböző értékű acél- és üveggolyókra. Akkor nekiindul, hogy feltárja a múlt rejtett titkait, és apja múltjába belemerülve megismerje az igazi Fergust, aki úgy tűnik, mindmáig hazugságokban élt.

Unalmasabb téli napokra tökéletes olvasmány, tény, hogy Fergus részei érdekesebbek, mint Sabrináé és valahogy a motivációit is jobban át tudjuk érezni. Leginkább az olyan burkolt mondanivalói tetszettek a könyvnek, mint, hogy mindig legyünk őszinték a másikkal, főleg családunkkal, ne titkolózunk, mert az nem vezet jóra. Vagy, hogy addig tegyünk meg valamit, amíg még lehet, ne halogassuk a dolgokat.

A kedvenc részeim a múltba vezető fejezetek, amikor Fergus még gyerek, előszeretettel olvastam a testvérei és az ő játékait, ökörködésüket, például a 73. oldal környékén hangosan felnevettem, ahogy elképzeltem az adott jelenetet. 7 égedelem fiúgyermekkel (testvérek/féltestvérek) nem lehetett könnyű az anyjuknak, de annyi kalandon mentek keresztül, ami másnak egy életre elég. Érdekes volt megfigyelni a különböző korú fiúknak a családban betöltött szerepét és azok változását, arról nem is beszélve, hogy annak a korosztálynak, amelyiknek gyerekkorában még jelen volt a golyózás, a nosztalgikus élmény még a kedvenc könyvei közé is emelheti ezt a kötetet.

Tudom ajánlani a családregények kedvelőinek.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 5. Nagyon jó!
Karakterek: A főszereplő Sabrina és apja, Fergus a főszereplők, róluk váltott nézetben olvashatunk. Azt hiszem, Fergus jobban a szívemhez nőtt, átfogóbb a karaktere.
Borító: 10/10 Tetszik, illik a történethez.
Kinek ajánlom: A családregények kedvelőinek. Cecelia Ahern rajongólnak vagy azoknak, akik bolyonganának kicsit a múltban.
+ pont: Mert sok velős mondanivalóval rendelkezik.
- pont: Nem mindig tudtam beleélni magam Sabrina részeibe.

0 Tovább

Élet Mária Terézia és Marie Antoinette udvarában

Fábián Janka új könyvében, Az utolsó boszorkány lányában olyan híres történelmi személyekkel találkozhatunk, mint Mária Terézia, vagy gyermekei, kiváltképp II. József és Marie Antoinette, utóbbi révén pedig megismerhetjük XVI. Lajos francia királyt is. Mindazonáltal a főszereplő egy egyszerű család (az utolsó „boszorkány”) lánya, Zsófia, akinek édesanyja a könyv szerint gyógyfüvek segítségével sokat segédkezett az uralkodócsalád tagjainak betegségeinél.

Könyvajánló Történelmi Magyar 5 Romantikus1760-ban ​​Zsófia, az utolsó bécsi boszorkány lánya szomorúan fogadja a Habsburg-trónörökös, József főherceg közelgő házasságának hírét. A lány évek óta titokban rajong Mária Terézia elsőszülött fiáért, és az esküvő napján úgy érzi, valamivel fel kell hívnia magára a főrangú ifjú figyelmét. Ám ehelyett egy másik fiatalember szeme akad meg rajta; a daliás Kolosy Károly, a királynő magyar királyi testőrségének tagja még párbajozik is érte…

Zsófia története egy szerelmi dráma súlyos következményei miatt Párizsban folytatódik, ahol az ő és a családja sorsa akarata ellenére is összekapcsolódik a Habsburgokéval – József császár után Marie Antoinette-ével is. A francia forradalom kitörése előtti években a királyi udvar látszólag fényűző élete mögött rejtett tragédiák sora húzódik meg, amelyekről csak az uralkodók bizalmasai tudhatnak. Közöttük van Zsófia is, aki hiába is próbálna kívülálló maradni, az egyre baljósabb események őt is magukkal sodorják, és hamarosan már a saját és a családtagjai életéért kell küzdenie.

Értékelés:

Könyvajánló Történelmi Magyar 5 Romantikus
Mária Terézia (1759)

Lendületesen induló történelmi kötet, amely egyből felhívja magára a figyelmet, már csak a figyelemfelkeltő borítója miatt is. Egyből belecsöppenünk Zsófia életébe, megismerjük édesanyját, és szép lassan egy kerek képet kapunk Mária Teréziáról és fiáról, Józsefről. Zsófia reménytelenül szerelmes az ifjú főhercegbe, észre sem veszi a körülötte legyeskedő, kedves, barnaszemű Kolosy Károlyt, aki azonban egyből belopja magát az olvasó szívébe, nemcsak, mint a magyar királyi testőrség tagja, hanem mint egy megbízható, bár kissé lobbanékony természetű ifjú.

Könyvajánló Történelmi Magyar 5 Romantikus
II. József (kalapos király)

A regény végigköveti Zsófia életét egész addig, míg később megházasodik, gyermekei születnek, valamint felnő a Habsburg uralkodócsalád legszebbik lánya, Marie Antoinette és érdekházasság keretében hozzámegy a francia XVI. Lajoshoz. Míg a kötet elején egyrészről Zsófia szerelmi életét és a bécsi Habsburgok helyzetét figyelhetjük meg, a kötet második felében Zsófia már kamasz/felnőtt gyermekei, és a francia forradalom játszanak nagyobb szerepet. Mint így, tulajdonképpen két részre osztható a történet aszerint, hogy Bécsben vagy Párizsban játszódik-e, s ez a két rész gyakran hangulatában és mondanivalójában is eltér. Az első személy szerint jobban a szívemhez nőtt, mert kevésbé tényszerű, s nem koncentrál annyira a történelmi eseményekre, hanem inkább egy romantikus regényre hajaz, Zsófi udvarlóit és botlásait érdeklődve olvastam. Ezzel szemben a párizsi részeknél már aligha ezen van a hangsúly, sokkal inkább Marie Antoinette-en és a franciák elégedetlenkedésén.

Könyvajánló Történelmi Magyar 5 Romantikus
Marie Antoinette

Mivel a Zsófia családjáról és életének alakulásáról nem szeretnék sok mindent elárulni, hogy annál érdekesebb legyen számotokra az olvasás, így nem sok mindent mondhatok, de a kötetet főleg a romantikus és/vagy a történelmi kötetek kedvelőinek tudom ajánlani. Én mindig szeretek visszarepülni kicsit az időben és belátni az akkori színfalak mögé.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 5. Nagyon jó!
Karakterek: Az uralkodók és környezetük valós, történelmi személyiségek, a főszereplők pedig valószínűleg fikciók.
Borító: 10/10 Nagyon szép, ráadásul kemény kötés!
Kinek ajánlom: A romantikus, történelmi kötetek kedvelőinek.
+ pont: Mert nagyon szépen, lendületesen indul a történet.
- pont: A néhol unalmas, már túl sok történelmi ténnyel telepakolt, (számomra kicsit elkapkodott) végéért.

0 Tovább

Vissza a múltba – A vérszerinti szülők nyomában

Könyvajánló Romantikus 7 Történelmi Sorozat Kaland

Hat árva lány Svájcban, egészen pontosan Genfben, egy szigeten, egy olyan mostoha apával, aki olyan gazdag, mint Krőzus... boldogan élnek testvérként, míg fel nem nőnek, s „mindenható” apjuk hirtelen halála újra összehozza őket a szigeten. A történet ott kezdődik, amikor mindannyian egy-egy nyomot, amolyan útravalót kapnak, amelynek segítségével kideríthetik, honnan származnak, kik a vérszerinti szüleik. Itt indul a kaland várhatóan hét köteten át, a múlt bonyolult emléklabirintusain keresztül Lucinda Riley - A hét nővér című könyvében.

Könyvajánló Romantikus 7 Történelmi Sorozat KalandMaia ​​és öt nővére a nevelőapjuk halála után összegyűlik a Genfi-tó partján álló gyermekkori otthonukban. Pa Salt, a különc milliárdos mindannyiukat kisgyermek korukban fogadta örökbe, így semmit sem tudnak a vér szerinti szüleikről. Az apjuk végrendelete azonban arra ösztönzi őket, hogy derítsék ki, honnan származnak. Egy-egy titokzatos tárgyat kapnak örökségül, és egy földgömböt, amelyről leolvashatják a születési helyük koordinátáit. Maia megkezdi a kutatást a családja után, és hamarosan a világ másik felén, egy omladozó brazil villában találja magát. Az épületben megsárgult levelekre bukkan, amelyekből egy nyolcvan évvel korábbi, tragikus szerelem története bontakozik ki.

1927, Rio de Janeiro. Amikor a kávékereskedelemből meggazdagodott Antonio Bonifacio szeretné beházasítani az egyetlen gyermekét a riói arisztokráciába, a szenvedélyes Izabela kikönyörgi, hogy az eljegyzés után, de még az esküvő előtt hadd utazzon el Párizsba az egyik barátnője családjával. A lányt hamar magával ragadja a Montparnasse művésznegyedének pezsgő forgataga, de arra ő sem számít, hogy egy szobrásszal való véletlen találkozás gyökeresen felforgatja majd az életét.

Lucinda Riley A hét nővér-sorozat első kötetében mesterien szövi össze két fiatal nő történetének szálait, akik egy számukra idegen, mégis vonzó városban az őket foglalkoztató kérdésekre keresve a választ, gyógyírt találnak a lelki sebeikre, és felfedezik az élet szépségét.

Értékelés:

Ez a sorozat egész egyszerűen fantasztikus, és egy nagyon ütős első résszel bolondítja magába az olvasóit. Adott tehát 6 testvér, akiket mind örökbe fogadtak, és mivel egy csillagképről nevezték el őket, mindannyian évekig várják a hetedik lány érkezését – ami azonban nem történt meg. Különböző nemzetek változó habitusú lányai, akik nagy gazdagságban nevelkednek, világot látnak, élnek a hobbijaiknak, egymástól távol vagy egymáshoz éppen közel, egész addig, míg édesapjuk hirtelen halált hal. Végrendelete által mindannyiukra egy-egy levelet, egy koordinátát és egy apró nyomot hagy, amelyen elindulhatnak, hogy felkutassák igazi származásukat, igazi otthonukat.

Az első kötet, Maia, a legidősebb lány útjáról szól, aki nem közelebb utazik, mint Brazíliába, ahonnan elhunyt mostohaapja nyomai alapján származik. Azon kívül, hogy a könyvbeli jelenben (2007-ben) barangolhatjuk be vele ezt a különleges országot, megismerve nevezetességeit, Maiával együtt szurkolunk, hogy megtalálja családját, melyből azonban nem sok maradt. A cselekmény két szálon fut, melybe eleinte nehéz belerázódnunk, utána azonban a könyv letehetetlenné válik, ahogy bejegyzéseken, leveleken és elbeszéléseken keresztül Maiával együtt visszarepülünk hosszú oldalakra a múltba, 1927-be, Rióba (és később Párizsba). Míg tehát Maiával követjük a múlt halványuló fonalát, a párhuzamosan futó történetben megismerjük dédanyját, Izabelát, aki 18 évesen, érdekházassága megkötése előtt Párizsba utazik, s ott megismerkedik élete szerelmével, egy szobrásszal.

Bonyodalmas szerelmi történetekbe csöppenünk, s mindeközben nem ritka, hogy míg a szobrásszal és környezetével ismerkedünk, belecsöppenünk a párizsi, akkori bohém életbe, és összefutunk a kor neves alkotóival vagy megismerkedhetünk a szürrealisták gondolkodásmódjával is. Bepillantást nyerhetünk a híres Cristo Redentor létrejöttébe, megismerjük az ötletgazdát, Heitor da Silva Costát valamint a szobrászt, Paul Landowskit és segédjét. Megtudjuk, hogy a szobor maga Párizsban készült, külső borításához pedig zsírkövet használtak, s darabokban szállították át Rióba, hogy aztán ismét összeilleszthessék mai helyén.
Mint Izabelát, minket is elvarázsol Párizs modernizációja, a nők felbukkanó egyenjogúsága, miközben Rióban a kávéültetvények által hirtelen meggazdagodott betelepülők sorsa süllyedőben van.

Két külön világ, amely között Izabelának választania kell. Néha olvasás közben annyira magával ragadott a történet, hogy teljesen meg is feledkeztem Maiáról, amíg ismét összefutottam vele 2007-ben, immár mai szemmel vizsgálva a Cristot és annak múltját, amelyben az ő dédanyja is bizonyos szerepet játszhatott. De vajon Maia megtalálja a boldogságot a jelenben?

Hosszú kalandozás ez, nemcsak országokon, földrészeken át, hanem időben is. Szép lassan bontakoznak ki az események és a tudnivalók, miközben a kötet legvége egy hatalmas felvetett kérdéssel zárul. Személy szerint alig várom a folytatást, és kíváncsi vagyok, hogy a többi húg sorsa milyen tájakra vezet majd, az ő családjuk miféle volt, és legfőképpen persze a két fő kérdés: Miért őket fogadta örökbe pai, és hol lehet a hetedik húg?

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 7. Number ONE (Kedvencek között)
Karakterek: Életszerű karakterek, a titokzatos papát leszámítva, de gyanítom, hogy a későbbi részekben sok-sok titokra derül majd fény vele kapcsolatban.
Borító: 8/10 Tetszik, és a kötés is jó minőségű. Kíváncsi leszek a további részek borítójára, remélem, stílusban illenek majd ehhez.
Kinek ajánlom: A romantikus, történelmi kötetek kedvelőinek is, de mivel sok rejtélyes dolog van benne, így talán a nyomozgatós hangulatban lévőknek is kedvére válhat.
+ pont: Mert annyira érdekes volt a vége, hogy alig várom, mi lesz a folytatás, és mi történt. Nekem nagyon tetszett a múltban való kalandozás is.
- pont: Remélem, nem kell 6 évet várnom a további kötetekre. :D

0 Tovább

Szulejmán és a kolostor rabja

A Szulejmán, és a magyar udvarhölgy – amely az olvasók elismerését is kiérdemelve 94%-os értékeléssel büszkélkedhet a molyok között második része nemrég került a polcokra Szulejmán és a kolostor rabja címmel. Igaz, hogy én már akkor vártam a folytatást, mikor az elsőt letettem, szóval kétség sem fért hozzá, hogy ez a kötet is a polcomra kerül.

Könyvajánló Magyar sorozat 5 Romantikus Történelmi*** ​​Titkok és kalandok – úton Szulejmánhoz… ***

1542. az árulás, a cselszövés és az ármány éve volt. Izabella királyné udvarhölgye, Illésházy Anna, születése és tehetsége okán egy századokon átívelő titkos szövetség, a Sorores tagja. Ő maga is áldozatul esik a hatalmi törekvéseknek és az összeesküvéseknek. Egy sötét kolostor áthatolhatatlan falai közt találja magát, elszakítva alig néhány napos gyermekétől. 
Ha újra látni akarja a kislányát, nem tehet mást, mint teljesíti a Szövetség parancsát. Veszélyes küldetése Törökországba szólítja, a szultán udvarába. Feladata a Sorores titkának védelme.

Annát nemcsak veszélyes küldetése terhe, de a kislánya biztonsága is nyomasztja. Ugyanakkor a szíve mélyén reméli, Isten kegyes lesz, és újra találkozhat szerelmével is, gyermeke apjával…

R. Kelényi Angelika, a kétszeres Aranykönyv díjra jelölt, Terézanyu-díjas írónő új történelmi kalandregénye ismét bővelkedik izgalmakban és romantikában. Aki ezt a könyvet elolvassa, biztos, hogy a szerzőnő Szulejmán és a magyar udvarhölgy című regényét szeretni fogja.

Értékelés:

Azt már az első rész kapcsán is írtam nektek, hogy ez nem egy szokványos Szulejmán történet, hiszen ő éppencsak néhány oldal erejéig bukkan fel a történetben, s ez a második kötetre is igaz. Továbbra is Annáról, a harcos-gyógyító „nővérről” és Jagelló Izabella lengyel királynéról (II. János magyar király édesanyja, I. (Szapolyai) János felesége) szól a történet, két szálon vezetve. A törökök ekkora elfoglalták Budát, Izabella pedig Szulejmán jóvoltából Erdély kormányzója, azonban továbbra is tervei között szerepel, hogy inkább a Habsuborgokhoz húzna, és inkább adná át a koronát, csakhogy boldogan és gazdagságban élhessen - a történet szerint.

Mindeközben Anna, a Sorores rend harcos tagja, alig 5 nap múlva kénytelen megválni újszülött kislányától - aki, mint az előző részből megtudjuk, a török Demir basitól való -, hogy újabb, immár kettős küldetésre induljon. Nem elég, hogy meg kell védenie a Sorores titkát valakitől, ráadásul a sors ismét Szulejmán udvarába sodorja.

Látszik tehát, hogy ismét egy történelmi utalásokban gazdag történetet kapunk, ahol helyet kap régi kedvencünk, Demir is, mindazonáltal új férfi szereplők is magukra vonják figyelmünket – nem is akárhogyan. Egyetlen problémám az volt, hogy a két, Demiren kívül lényeges férfit (Janniszt és Balassát) én nem „választottam volna szét”, hanem inkább egy karakterbe gyúrtam volna, mert így utólag az egyik férfinak a történetben semmi értelme/szerepe nem volt számomra. Egyébiránt azonban a könyv kellemes olvasmányul szolgált. Néhol vontatottnak éreztem ugyan az előző kötethez képest, de a végére itt is elragadott az olvasási hév, hogy mihamarabb megtudjam a nagy levéltitkokat, és, hogy hogyan alakul végül Anna (és Izabella) szerelmi élete.

Könyvajánló Magyar sorozat 5 Romantikus TörténelmiA vége felé, mikor már Demir is felbukkant a színen, érdeklődve követtem a történet alakulását, kíváncsi voltam, ennyi idő elteltével hogyan viszonyulnak egymáshoz a szerelmesek, ráadásul Anna egyéb rajongóiról nem is beszélve. Nem kis feladatot vállalt a nyakába, és a legrosszabb, hogy sötét titkait, igazi kilétét senkinek sem árulhatja el. Vagy mégis?

Tudom ajánlani az előző rész olvasóinak, vagy a romantikus, történelmi kötetek kedvelőinek. Akik nagyon Szulejmán központúak, azok nem biztos, hogy azt kapják, amit vártak, mert tényleg nem sok szerepet játszik benne, de néhány oldal, mondat erejéig az ő személyisége is visszaköszön.

Könyvajánló Magyar sorozat 5 Romantikus Történelmi

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 5. Nagyon jó
Karakterek: Az első részből megismert szereplők, néhány újonnan felbukkanó ellenséggel és férfivel.
Borító: 8/10 Illik az első részhez, de nekem még mindig nem tetszik a fehér gerinc.
Kinek ajánlom: A történelmi és/vagy romantikus kötetek kedvelőinek, azoknak, akik olvasták az első részt.
+ pont: Mert továbbra sem egy Szulejmán-koppintás, hanem egy eredeti, magyar történet (fikcióval fűszerezve).
- pont: Néhol vontatottabbnak éreztem az első kötethez képest. És mert néhány férfi szereplő túlontúl hasonlított egymásra.

0 Tovább

Generációs félreértés

ELNÖK

- Jó napot, Manci néni! Hogy tetszik lenni?

- Szervusz, aranyom. Hogy szoktam enni? Hát, mióta megvan az új fogsorom, kicsit nehézkesen, mégiscsak jó volt fiatalabbnak lenni.

- Tetszett látni az újságokban, ki lett az új elnök?

- Nincsen semmi újság, aranyom. Fájnak egy kicsit az ízületeim, de a lányom hozott rá egy jó kenőcsöt a hétvégén.

- Azt tessék mondani, hogy tegnap ki lett az elnök?

- Ki lökött el? Ivett? No, igazán nem néztem volna ki belőle. A minap is olyan kedves volt, segített cipelni a szatyromat. Ezekkel a göcsörtös kezekkel meg fájós háttal már nehéz az, aranyom.

- Nem, úgy értem, tetszett látni a tévében a választásokat?

- Az áradásokat? Igen, persze, idén megint kiáradt a Tisza. Mondtam is a fiamnak, merthogy ők is pórul jártak, hogy el kéne adni azt a házat, költözzenek ide mellém, azzal a házzal mindig csak a baj van. Ezt én mondom neked!

- Értem, de a választásokat, Manci néni, látta a választásokat?

- Nem, nem bántam meg a választásomat. Szerintem az a legjobb nekik, ha közelebb költöznek, az unokákat is gyakrabban látnám, no meg aztán én se leszek már itt sokáig. Isten tudja, ezek az új adók is, meg ez az új elnök, ki tudja, mit hoz.

- Jaj, Manci néni, azt tessék már mondani, ki nyert?

- Mit szeretnél megoldani, aranyom és kivel?

- Nem megoldani, megmondani! Manci néni, ki vezeti az országot?

- A korlátok? Hát igen, ezek az új korlátozások, borzalmas. Az a baj, hogy ezeket a mai fiatalokat nem igazán érdekli a politika, csak a saját dolgukkal vannak elfoglalva.

- Jól van, Mancika néni, tessék csak pihenni. Én sietek haza, muszáj megnéznem, ki lett az elnök. Csókolom!

- Szervusz, aranyom! Na, már el is ment. Meg sem kérdezte, ki nyerte a választásokat. Ezek a mai fiatalok…

0 Tovább

Eltűnt lányok nyomában

Könyvajánló Thriller Krimi 5 Felnőtt

Milyen az, mikor tizenévesen eltűnik a legjobb barátnőd, és neked évekig fogalmad sincs róla, mi történhetett vele? Milyen az, amikor jó tíz év elteltével visszatérsz szülővárosodba, hátha most megoldod a rejtélyt, de ahelyett, hogy ez történne, csak egy újabb fiatal lány tűnik el? Kétségtelen, hogy az esetek összefüggenek… Megan Miranda pszicho-thrillerében az idő visszafelé pörög, az olvasó pedig visszafelé fejtve a szálakat kutatja a lehetséges okokat és tetteseket.

Könyvajánló Thriller Krimi 5 FelnőttNicolette ​​Farrellnek boldog élete van Philadelphiában: sikeres a munkájában és nagyon szereti a vőlegényét. Most rövid időre mindkettőnek hátat kell fordítania, ugyanis vissza kell térnie beteg édesapjához szülővárosába, Cooley Ridge-be, ahol nem csak az elhelyezéséről kell gondoskodnia és eladnia családi házat, hanem szembenéznie a múlttal is: tíz év telt el azóta, hogy legjobb barátnője, Corinne, nyomtalanul eltűnt.

Az amerikai kisváros keveset változott ezalatt az évtized alatt, a korábbi rendőrségi vizsgálat érintettjei mindmáig itt élnek: Nic bátyja, Daniel, és felesége, Laura, gyermeket várnak; Jackson a városi bárban dolgozik; Tyler – Nic volt barátja – pedig Annaleise Carterrel randevúzik, aki a csapat alibijét jelentette arra az estére, amikor Corinne-nak nyoma veszett. Néhány nappal Nic hazaérkezését követően azonban Annaleise eltűnik. Nic és barátai ismét megrázó drámai események középpontjában találják magukat, amelyek felidézik Corinne esetét, és rég behegedtnek vélt sebeket tépnek fel.

Megan Miranda az év egyik legjobban várt pszichológiai thrillerében visszafelé meséli el a történteket – a 15. naptól haladva az 1.-ig –, melyben Nic mindent megtesz azért, hogy kiderítse az igazságot Annalaise eltűnésével kapcsolatban, miközben megdöbbentő dolgokat fedez fel a barátairól, a családjáról és arról, mi is történt valójában a legjobb barátnőjével tíz évvel ezelőtt.

Értékelés:

Számomra egy kicsit nehézkesen indult a könyv olvasása, legfőképpen azért, mert nem teljesen egy megszokott krimit/thrillert kapunk, főleg, ami a formáját tekinti. Először beleolvasunk az 1. napba, aztán a 15.-be, majd visszafelé szépen sorban: 14, 13, 12…. Így minden egyes nap olvasása folytán emlékeznem kellett rá, hogy mi is történt később A fejezetek mindig úgy követik egymást: „egy nappal korábban”. Bevallom őszintén, én megpróbáltam azt a sunyi cselt, hogy elkezdtem visszafelé olvasni a könyvet, de nem jó ötlet, mert úgy nem olyan élvezhető, és pont, hogy az utolsó oldalakon derül ki a nagy csattanó. Tehát teljesen tudatlanul csöppenünk a 15. napba, majd a 14.-be, és nem tudjuk mindazt, amit a főszereplő Nic már igen, teljesen vakon vezet minket a ködben, és csak tapogatózunk, ki tett mit és miért.

Nem is tudom, hogy lehetett az írónak úgy megírnia ezt a könyvet, hogy közben egyik nap se utaljon arra, ami a múltban történt ez vagy az, fontos esemény, de mi még nem olvastuk, szóval, hogy ne spoilerezze szét az olvasóit. Hiszen Nic már az első napokon olyan dolgokat tud meg, amit mi csak a kötet végén, miután átrágtuk magunkat az utána következő mind a 14 napon. A végén aztán, ha nehezen is, de összeáll fejünkben a történet, és egy olyan bonyolult, de jól kitalált pszicho-thrillert kapunk, ami tele van hazugsággal.

Eleinte nehezen szerethetők a szereplők, a végére azonban, amikor mindenkiről kiderült minden, lassan megértjük és megszeretjük őket, olyan, mintha helyreállna az ember fejében valami. De még most is úgy érzem, hogy miután kiolvastam a könyvet, így utólag érdemes lenne visszafelé is átlapozni, hogy tényleg minden teljesen egyértelmű legyen, hiszen még most is előfordul, hogy csak ülök, morfondírozom, aztán hirtelen villan a fény: „Á, szóval ez is csak az után történt, hogy…, és akkor valójában…”. Szóval még jó pár órával az olvasása után is rakosgatom a fejemben a kirakós darabjait. Az olvasása közben még az is eszembe jutott, hogy talán jegyzetelnem kéne a fontosabb eseményeket egy papírra, és talán nem lett volna rossz ötlet.

Mindazonáltal tetszett a könyv, szeretem az ilyen egyedi megvalósításokat. Teljesen bele tudtam csöppenni a kis falu életébe, és már az én fejemben is minden lehetséges variáció megfordult az eltűnéseket illetően, persze csak pont az nem, ami végül kiderült. Tudom ajánlani a kötet olvasását a krimik, thrillerek, pszicho-thrillerek kedvelőinek, beleáshatják magukat egy gyanúsított-labirintusba. Itt aztán lehet jegyzetelni, és megpróbálni összerakni a történéseket időrendi sorrendbe. :D

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 5. Nagyon jó
Karakterek: Titokzatos, kiismerhetetlen szereplők.
Borító: 8/10 Nekem tulajdonképpen tetszett. A kötet pedig illik az Agave kiadó többi könyvéhez.
Kinek ajánlom: A thrillerek, krimik kedvelőinek, akik szeretnek elveszni a részletekben, és kideríteni a miérteket.
+ pont: A csavarért a végén! És mert tetszett ez a furcsa, de erős kapocs a családtagok között.
- pont: Nekem néha nehéz volt összerakni az eseményeket a fordított sorrend miatt.

0 Tovább

Élet a Földön a technológia okozta robbanás után

A disztópikus kötetek manapság lendületesen felfelé ívelnek a könyvpiacon, néhányuk, úgy, mint Az éhezők viadala, Az útvesztő, vagy A beavatott pedig már a filmvásznon is bizonyított. Bár az imént felsoroltakkal személyes problémám, hogy lendületes kezdés után jelentősen csökkent a további részek élvezhetősége, ugyanez nem mondható el A tűz gyermekei trilógiáról – amelynek második része nemrég került a könyvesboltokba.

Sorozat 7 Könyvajánló DisztópikusNégyszáz évvel a nagy világégés után az emberiség maradéka ismét törzsi törvények szerint él. Valamilyen rejtélyes okból minden újszülött egy ikerpárral jön a világra. Egyikük Alfa – minden szempontból tökéletes példány –, a másik viszont testileg deformált Omega lesz.

Az Alfák rendelkeznek a világ javaival, míg az Omegák kiközösítve tengetik szánalmas napjaikat. Azonban hiába a tökéletesség látszata, amikor egy Omega meghal, Alfa párja is távozik az élők sorából. Cass igazán különleges Omega, a jövőbe látás képességével született, és talán ő a kiválasztott, aki egyenlőséget hoz a világra…Csakhogy előbb meg kell győznie Zachet, az Alfák vezetőjét – aki nem mellesleg az ikertestvére – hogy álljon a közös ügy mellé.

Francesca Haig sötét és mégis felemelő poszt-apokaliptikus regénye a fantasztikus irodalom rajongóinak új kedvence.

 

Értékelés:

Az első kötet kérdés nélkül rögtön a kedvenceim közé került, és már most az elején megjegyezném, hogy aggódtam kicsit, hogy a második színvonalban követi-e majd, de nem kellett csalódnom. Mivel egymás után rögtön olvastam a kettőt, így számomra nem is igen vált szét a történet, és olyan szép egységet alkotott, hogy nem éreztem semmilyen stílus- vagy minőségbeli eltérést a két kötet között.

Egy olyan jövőbeli világba csöppenünk bele, amit pár száz évvel ezelőtt már majdnem elpusztított a technológia okozta robbanás, s a hosszú, éhínséggel teli téli évtizedek-századok után az embereken is jelentkeznek a mutáció nyomai. Minden szülésnél két gyermek jön a világra: egy testileg tökéletes Alfa, és egy nyomorék, sérült Omega, akikre amolyan „kicsapódásként”, „melléktermékként” tekintenek, a robbanás velejárójaként, a teremtés olyan „zsákutcájaként” akik nem képesek szaporodni. Az Alfák csak azért nem pusztítják el ikertestvérüket – akik mindig ellenkező neműek -, mert az egyik iker halála a másikét is jelenti, így inkább amolyan száműzetésben kell, hogy éljenek. Míg az Alfák földekben gazdag falvakban vagy városokban élnek, az Omegák egyre éheznek, és egyre fiatalabb korukban választják el őket családjuktól.

Ebben a világban találkozunk Cassal, aki egy különleges Omega, és egyből a szívünkhöz nő, végigkövetjük a gyerekkorát, tinédzser éveit és felnőtté válását. A későbbiekben legfőképpen az a szemlélete válik az olvasó számára követendővé, mely szerint az Alfák és az Omegák nem is különböznek annyira egymástól, s békében kellene, hogy éljenek. De hogy ennek mi az ára? Hogyan lehetne ezt elérni, megértetni az Alfákkal, hogy az ikertestvéreik nem puszta érzéketlen melléktermékek? A társadalom két ellentétes, mégis haláluk okán szorosan összekapcsolódó rétegre oszlik, a gondok pedig csak akkor kezdődnek igazán, amikor Cass ikertestvére majdhogynem gyökeres változásokat kezd foganatosítani – nem épp a jó irányba.

Miközben magunk is kutatjuk, hogy mi lenne a legcélravezetőbb megoldás, pillanatok alatt „befaljuk” ezt a kétszer ötszáz oldalt. Álmodozunk a szigetről, ahol állítólag boldogan élnek az Omegák, álmodozunk a Másholról, hátha van még a Földnek olyan része, ahol életben maradtak az emberek. Anélkül, hogy spoilereznék, elárulhatom, hogy rengeteg csavar derül ki – legfőképp a második kötet végén -, én bizony tűkön ülve várom a sajnos csak sokára megjelenő harmadik, befejező részt. Nagyon érdekes volt két köteten át végigkövetni a társadalmi helyzetet, változásokat, az emberek gondolkodásmódját, Cass fejlődését, barátait – hiszen utóbbiakból sem érezhetünk hiányt. Néhány csavarnál csak a fejemet fogtam elkábulva, hogy „Aztaaa, most mi lesz?” míg másoknál reagálni sem volt időm, annyira akartam tudni, hogyan tovább.

Biztos, hogy ez a sorozat a legjobb disztópiák egyike, és mondom, külön érdeme, hogy a minősége nem romlik kötetről-kötetre. Bátran ajánlom akár Az éhezők viadala, A beavatott, Az útvesztő kedvelőinek (vagy azoknak, akik abban csalódtak), de akár mondhatnám Az ötödik hullám vagy A vétkes olvasóinak is. (Megjegyzem, az utóbbi nekem szintén nagy kedvencem). Azoknak, akik a disztópikus világ hozzám hasonló „megszállottjai”, ez elengedhetetlen a polcukról. :) Jó olvasást!

 

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 7. Number ONE (kedvencek között)
Karakterek: Szerethető, jól jellemzett szereplők, semmi bajom nem volt velük.
Borító: Nincs kifogásom ellene, talán csak az omega jelet hiányoltam az egyik fejről. A kötet maga is jó minőségű.
moly.hu-n elért százalék: 84%
Kinek ajánlom: A disztópiák kedvelőinek, nem fogtok benne csalódni!
+ pont: A téma felvetésért, szerintem igazán egyedi disztópia lett.
- pont: Mikor jön már a harmadik rész? :D

 

 

0 Tovább

Karácsonyi gondolatok régi magyar íróktól

A karácsonyi történetekről más meséltem nektek az Ajándékba adlak c. könyv kapcsán, ami nekem annyira tetszett, ezúttal azonban egy sokkal rövidebb, prózaibb kötet akadt a kezembe, Karácsonyról álmodók címmel, amely a kortársak mellett olyan régi írók műveivel ajándékoztat meg, mint Benedek Elek, Bródy Sándor, Csáth Géza, Gárdonyi Géza, Jókai Mór, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula vagy Mikszáth Kálmán.

Könyvajánló Magyar 4Tizenkét hangon elmesélt érzések és gondolatok azokról az ünnepi pillanatokról, amikor a fenyőfa mellett megszólal a csengettyű és a gyertyalángnál minden más színben játszik, az álmok pedig valóra válnak, ha igazán hiszünk bennük. Ám nem mindig csak a szépek – olykor a lidérces álmok is. 
E sokszínű mozaikban a XX. és a XXI. századi magyar irodalom legnagyobb álmodóinak karácsonyi történeteit olvashatjuk: Benedek Elek, Bródy Sándor, Csáth Géza, Gárdonyi Géza, Jókai Mór, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, valamint Garaczi László, Grecsó Krisztián, Háy János és Lackfi János műveit.

Értékelés:

Talán igazságtalanság összehasonlítani az Ajándékba adlak könyvvel, amelyre úgy hivatkoztam, mint egy tökéletes karácsonyi ajándékra nőismerősünk számára, mivelhogy sok-sok terjedelmes történetből áll, amelyek önmagukban is tökéletesen megállják a helyüket, és mint említettem, kezdeti aggályaim ellenére rendesen el lehet merülni mindegyikben.

Ezt már kevésbé tudom elmondani a Karácsonyról álmodókról. Mindegyik történet igen rövid, és inkább esti mesének felelnek meg, mintsem, ahogy az Ajándékba adlak kapcsán írtam, hogy akár külön regények is lehetnének a történetek. Itt rövid szösszeneteket kapunk, cserébe viszont a régi írók tollából (is). Az idősebb korosztálynak tudom ajánlani, vagy azoknak, akik nagyon irodalmi beállítottságúak, és tudják ezt értékelni. Nem egy hosszú olvasmány, de talán ha minden napra adagoljuk magunknak őket karácsony előtt, akkor valamelyest meghozza ünnepi hangulatunkat. Értéke az írók nevével is mérhető, s habár engem annyira nem varázsolt el, van olyan, a klasszikusokhoz vonzódó ismerősöm, aki szerintem nagyra értékelné a kötetet.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 4: Egész jó, tetszett
Karakterek: Jelen esetben a sok történet és azok rövidsége miatt erről nem tudok nyilatkozni.
Borító: 9/10 – Kellemes, illik a témához
Kinek ajánlom: A klasszikusok kedvelőinek. Akiket nem zavar rövidsége, és akik szeretik a fentebb felsorolt írók műveit. Aki csak egy könnyed olvasmányra vágyik.
+ pont: Mert összességében kedves kis történeteket kaphattam.
- pont: Mert nem tudtam egyik történetbe sem beleélni magam.

0 Tovább

George Sand francia írónő regényes élete

Történelmi Könyvajánló 4 Romantikus Művészet
George Sand (Nadar által készített fénykép 1864-ből)

Amandine Aurore Lucile Dupin, Baronne Dudevant (Párizs1804július 1. – 1876június 8.) ismert írói nevén George Sand, francia írónő, novellista történetéről olvashatunk a nemrég megjelent Álmok szárnyán című könyvben. Ismertebb művei közé tartozik az Indiana, a Lélia, A kis Fadette, a Consuelo, a Rudolstadt grófné vagy például a Mauprat is. „Legnagyobb érdeme, hogy az emberiség legmagasabb és legnemesebb érdekeit férfiasan, állhatatos szívvel képviselte.”

Történelmi Könyvajánló 4 Romantikus MűvészetGeorge Sand. Egy kivételes írónő – egy asszony, aki a kapcsolataiban kereste a vágyva vágyott teljességet, amelyet talán sosem sikerült megtalálnia. Szoros barátságot ápolt Gustave Flaubert-rel, Liszt Ferenccel, szeretői között tudhatta Alfred de Musse-t és Fréderic Chopint is. Az első női bestsellerszerző, akinek megadatott, hogy megéljen a műveiből. Egy lánglelkű újító, egy határozott, eltökélt nő, aki sok tekintetben messze megelőzte a korát, és aki, ha kellett, nem félt férfiruhába bújni.

Elizabeth Berg meseszépen és érzékenyen idézi meg George Sand életútját, a kezdetektől egészen a haláláig: örömteli pillanatok és tragédiák követik egymást, szerelem, szenvedély, hit és hivatástudat pedig kéz a kézben járnak. Mindeközben nemcsak a vidéki Franciaország, de a tizenkilencedik századi Párizs forgatagába, az írók, költők, művészek, bohém lelkek mindennapjaiba is bepillantást nyerhetünk e kivételes kötet lapjain.

Értékelés:

Az az igazság, hogy a sorozat többi részéből kifolyólag némileg romantikusabb hangvételű könyvre számítottam, és az igaz, hogy több szerető is megfordul a könyvben, mégis a mondanivalója, terjedelme és naplóformája miatt ez egyáltalán nem egy könnyed szerelmi olvasmány. Sokkal inkább tudom ajánlani a levélregények vagy naplóregények, történelmi kötetek kedvelőinek, akiket érdekel George Sand személyisége, életének alakulása. Igaz, hogy nem 100%-ig hű a valódi történésekhez, hiszen ahogy Elizabeth Berg megemlíti:

„A könyvemhez végzett előzetes kutatások során meglepődve tapasztaltam, hogy számtalan ellentétes információ kering George Sand életére vonatkozóan. Nem is egy életrajzának címlapján a fia, Maurice képe szerepel az írónő képmásaként. Számos biográfiáját olvastam, amelyek a születése és más események idejét illetően igencsak különböző véleményen voltak, továbbá abban is, hogy miként és miért, sőt azt illetően is, hogy egyáltalán mondott-e, tett-e és érzett-e ezt vagy azt, és hogy mikor és hol írta a műveit. Az egyik tudós munka szerint Nohant-ban született, miközben négyéves volt már, amikor először megérkezett oda. Keresztneveinek sorrendje és helyesírása is eltér a különböző forrásokban: Sand írásai és sírfeliratainak tanúsága szerint Amantine Lucile Aurore a neve…

…Még az önéletrajzában szereplő leírásokat is némi gyanakvással kell kezelnünk: egyik életrajzírója szerint egyetlen szó sem igaz abból, amit Sand a nagyanyja első házasságáról ír az Életem történetében. Az efféle ellentmondások az életrajz kutatóját kétségbeeséssel töltik el: én is szabadok válogathattam Sand életének izgalmas „tényei” közül, hogy elképzeljem az élettörténetét, alkalmanként módosítsak az események sorrendjén és a saját megérzéseim szerint értelmezzek egyes eseményeket és kijelentéseket…

…A regényemben szereplő események alapvetően forrásaimban olvasottakon alapulnak, bár van köztük olyan is, ami az é fantáziám szüleménye.”

Történelmi Könyvajánló 4 Romantikus Művészet
Auguste Charpentier festménye a fiatal George Sandról (1835)

Ebből már nagyjából sejthetjük, milyen típusú könyvet fogunk a kezünkben. Voltaképpen két idősíkon fut a történet; az egyik gyerekkorától követi végig G. Sand életének alakulását, a másik pedig válása után kezdődik, közvetlenül írói karrierje befutása előtt. Érdekes olvasmány, ráadásul ihletadó lehet más írók számára a kötet olvasása, amely nemcsak szeretőkben bővelkedik, hanem megismertet minket egy nagyszerű író szenvedélyes természetével, sokak számára talán elítélt (férfias) viselkedésével. Végigkövetjük Sand írói pályafutását, ihlettel teli vagy éppen életunt éveit, hangulatváltozásait és harcát a női egyenjogúsággal kapcsolatban. Kétségtelen, hogy egy nagyon tartalmas szépirodalmi mű ez, amely minden komolyabb és kitartó érdeklődőnek kedvére válhat. Érdekes, hogy úgy gondolom, annyi évvel G. Sand halála után sem értünk el sokkal többet a női-férfi kapcsolatok megítélésével kapcsolatban, mindazonáltal nem annyira feminista mű ez, mintsem a sorozat egy kissé különc kis kötete, bepillantás az 1800-as évek színfalai mögé.

Külön értéke a könyvnek, hogy olyan hírességekkel is megismertet, mint Delacroix, Liszt Ferenc, Chopin, Gustave Flaubert és sokan mások. Nem is gondolnánk, egyikük mennyire magának való volt, mennyire nem szeretett a középpontban lenni, míg némelyek személyisége ettől szögegyenesen eltérő.

Történelmi Könyvajánló 4 Romantikus Művészet
George Sand és Chopin (Eugéne Delacroix festménye)

Elizabeth Berg úgy nyilatkozik a főhőséről:

„Úgy hiszem, hogy bárki, aki kicsit is elmélyül George Sand életének a tanulmányozásában, óhatatlanul beleszeret kissé. Velem mindenesetre ez történt. Remélem, hogy az elképzelt portré, amely igazából az én róla szóló álmom, egyrészt meghagyja a személyét övező rejtélyt, másrészt legalább részben igazságot szolgáltat neki. a az olvasók tovább tájékozódnak az „igazi” Sand-ról, akkor javaslom a számos életrajz valamelyikét vagy még inkább Sand valamelyik könyvét.”

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 4: Egész jó, tetszett
Karakterek: 9/10 – Eredeti, az igaziakról mindázott karakterek.
Borító: 9/10 – A kötet illik a sorozat többi részébe. Annyi kifogásom van, hogy én a borítóra az írónő festményét vagy fotóját raktam volna.
Kinek ajánlom: A történelmi kötetek igazi szerelmeseinek. Ez most nem annyira romantikus, mint inkább elgondolkodtató könyv.
+ pont: Amiért egy olyan nővel foglalkozik a kötet, akire sokan felnézhetnénk.
- pont: Néha hosszúra nyúlt egy-egy rész.

Ha tetszenek az értékeléseim, olvass bele a többi történelmi témájú könyvajánlómba is és kövess a Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebb ajánlókról!

0 Tovább

Lélekmelengető karácsonyi történetek egy kötetben

Könyvajánló 7 Romantikus

Itt a tökéletes ötlet arra, mit vegyetek könyvmoly nőismerősötöknek (anyunak, huginak, barátnőnek, stb.). Az Ajándékba adlak egy olyan könyv, amely 12 szerelmes ünnepi történetet tartalmaz, többek között a Will&Will, az Anna és a francia csók, a Csak egy nap, A fiúknak, akiket valaha szerettem, az Eleanor és Park és a Csókra várva írójától.

Könyvajánló 7 RomantikusAz Ajándékba adlak néhol torokszorító, máshol humoros történetei hagyományos ünnepeket örökítenek meg, de korántsem hagyományos szereplőkkel és helyzetekkel. 
David Levithan, többek között az Egy másik nap világhírű szerzője, egy eszeveszett karácsonyról ír, amelyben egy srác Mikulásnak öltözve próbálja meglepni barátja kishúgát. A félreértések és bonyodalmak elkerülhetetlenek, de mit szól majd a család, ha kiderül, hogy a Mikulás idén valójában szerelmet vallani jött? 
Gayle Forman, aki az Itt voltam című regénnyel szerzett több millió rajongót, Sophie és Russell világába enged bepillantást, ahol a kívülállás erény is lehet, és egy apró csoda akár szerelmet is hozhat az iskola falai közé. 
Noel súlyosan allergiás a diófélékre, Mags majdnem a biztos halálból hozza vissza. Minden évben együtt ünneplik a szilvesztert, de vajon van-e a más a barátságon túl is a számukra? Rainbow Rowell, az Eleanor és Park és a Fangirl népszerű írója négy varázsos éjszaka történetét meséli el.

Értékelés:

Bevallom őszintén, hogy én alapból nem szeretem a novellákat vagy a rövid történeteket, mert úgy gondoltam eddig, túl rövidek ahhoz, hogy beleéljem magam az adott történetbe. Ezáltal nem is tudom, hogy került a könyv a kívánságlistámra, de nem bántam meg, mert minden egyes „kis könyvet” benne imádtam! Félelmem, hogy nem fogom tudni kiélvezni a cselekményt a rövidsége miatt alaptalan volt, ugyanis nemcsak, hogy mindegyik sztori a szívemhez nőtt, de egyszerűen fenomenális érzés, hogy egy könyv által sok-sok kis gyönyörűséges történetet tudhatok magaménak. Olyan, mintha ajándékba kaptam volna 12 kötetet, és csak egyet vettem meg.

Eleinte nehéz volt a történeteknél kibogozni, fiúról vagy lányról van-e szó az adott esetben, azonban mindegyik épp elég hosszúságú ahhoz, hogy beleéljem magam, átlássam a szálakat és vigyorogjak, mint a vadalma. Legeslegnagyobb előnye tehát a könyvnek, hogy egyet fizet, tizenkettőt kap. :) Az pedig már csak hab a tortán, hogy a fentebb említett könyvek íróitól olvashatok szösszeneteket.

Hogy el tudjátok képzelni, miről van szó, van, amelyikben kicsit fantasztikus a történet krampuszokkal meg elfekkel, van, amelyikben egy nagyon aranyos, hétköznapi szerelmi történetet kapunk eredményül, de mindegyik egyszerűen mosolyt csal az arcodra. Azoknak, akik szeretik a romantikus könyveket, ez tuti befutó! Tényleg nem zavart, hogy egy-egy történet 20 vagy éppen 60 oldal hosszú, sőt, az utóbbi oldalszámmal mások nagyobb betűmérettel már regényeket adnak el.

Tökéletes választás karácsonyi vagy mikulásos ajándéknak, az biztos, hogy az ünnepi hangulatot előrevetíti. Javaslom illatgyertyával és forrócsokival, keksszel való fogyasztását/olvasását. :)

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 7. Number ONE (Max pontos)
Karakterek: 10/10 – Imádtam mindegyiket.
Borító: 6/10 – Nekem nem tetszett. Sokkal többet érdemelne, mézes kaláccsal, forrócsokival, szerelmesekkel, elfekkel...
Kinek ajánlom: A romantikus kötetek kedvelőinek
+ pont: Amiért egy áráért sok szerelmes történetet kaptam.
- pont: Nincs.

Ha tetszenek az értékeléseim, olvass bele a többi romantikus témájú könyvajánlómba is és kövess a Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebb ajánlókról!

0 Tovább

Harry Potter és az elátkozott gyermek - Utáljuk vagy szeretjük? - Megmondom, Nekem hogy tetszett

Könyvajánló 6 Sorozat Kaland Fantasy Felnőtt

A Harry Potter folytatása már több, mint egy évtizede mozgatja meg az olvasóközönséget, nem véletlen, hogy már eddig is rengeteg fanfiction folytatás született. Arról már beszéltem nektek, hogy ezek közül nekem személyes kedvencem a Nurmengard trilógia, amelyet egy magyar férfi írt és terjedelme sem marad el az elsőtől, most azonban végre valahára a Harry Potter és az Elátkozott gyermek című Rowling kötet került a kezembe.

Könyvajánló 6 Sorozat Kaland Fantasy FelnőttHarry Potter élete sosem volt könnyű – és most sem az, amikor a Mágiaügyi Minisztérium túlhajszolt dolgozójaként, férjként és három iskolás korú gyermek apjaként kell helyt állnia. 
Miközben Harry a múlttal viaskodik, ami nem hagyja magát eltemetni, legkisebb fiának, Albusnak meg kell küzdenie a reá nehezedő családi örökséggel. A múlt és a jelen vészjósló összeolvadása azzal a ténnyel szembesíti apát és fiát, hogy a sötétség néha egészen váratlan helyekről támad.

Értékelés:

Bár sok olvasó állítja, hogy ezt nem is J. K. Rowling írta, csak a nevét adta hozzá, erre azonban bizonyítékot nem találtam, sőt, én olyan tweetjével találkoztam, amelyben a csapat nagyszerűségére utal, akik a könyv megszületésében közreműködtek. Azt tudjuk már, hogy ez nem egy szokványos HP könyv, hanem egy színdarab, amelyet Rowling John Tiffany rendezővel és Jack Thorne színpadi, filmes, televíziós és rádiós produkciók szerzőjével hozott létre. Mint ilyen, a kötet felépítése sem regényes, hanem színdarab, akárcsak a Shakespeare művek. Mi, a ’90-es évek gyermekei elég régóta várunk a folytatásra, és lehet, hogy ad valamicske megnyugvást számunkra a könyv, az azonban bizonyos, hogy a regényhez szokott szemünk és szívűnk nem értékeli majd annyira ezt a nem túl részletgazdag megoldást. Talán majd egyszer!

A történet úgy tudom, rengeteg embernek nem tetszett. Én nem szeretnék beállni a szidalmazók sorába; nem mondom, hogy tökéletesen elégedett voltam vele, de szapulni sem tudom olyasmi történések vagy szereplők miatt, ami mások szerint elképzelhetetlen, vagy nem illik a történetbe. Sokan egy langyos fanfictionhoz hasonlították a művet, és kétségtelen, hogy mint mondtam, már csak a formaisága miatt is eltér az elődjeitől (plusz háromszáz oldal színműtől mégsem várhatunk annyit, mint egy hatszáz oldalas regénytől), én nem éreztem ekkora választóvonalat. Úgy mondanám, olyan ez, mint mikor visszaemlékszel a gyerekkorodra. Akkor még minden sokkal nagyobbnak, varázslatosabbnak és különlegesebbnek tűnt, amikor viszont felnőtt fejjel látogatod meg azokat a helyeket, amelyekről éltek benned az emlékek, valószínűleg némi csalódást fogsz érezni: hiszen felnőttél – akkor is, ha ez a színmű inkább való a „veterán” HP imádó felnőtteknek. Nem tudjuk és soha nem is fogjuk már átélni azokat a varázslatokat, amelyek akkor kerítettek hatalmukba minket, hiszen akkor tizenegy évesek voltunk, most meg lassan harminc. Úgy gondolom, ez a kötet inkább egy kedves emléket állít a korábbi köteteknek, és azért mégis enged egy kis bepillantást Harry, Ron, Hermione, Ginny és a gyerekeik életébe. Egy délutánra elkalandoztatja az olvasót, és habár sok rossz szó éri a könyvet, azért gondoljatok bele: szerintem regényben vagy filmben azért ez is nagyot ütne! Elszakadtunk már attól a hangulattól, nincs az a tájleírás, az az érzelmi leírás, ráadásul a veterán HP érzékletes, elgondolkodtató és sírós klasszikus zenéi sem segítenek átérezni a történéseket. Szerintem ott a hiba, hogy manapság szükségünk van „segítségre” ahhoz, hogy beleéljük magunkat valamibe: kétségtelen, felnőttünk.

Könyvajánló 6 Sorozat Kaland Fantasy Felnőtt

Ha valaki elég magasra teszi a lécet, azt nagyon nehéz átugrani. Nekem kedves volt ez a könyv, és örülök, hogy nem maradok le semmilyen „frissítésről”. Ami azt illeti, muszáj megemlítenem továbbra is, hogy nekem még mindig a (valóban fanfic) Nurmengard trilógia viszi a pálmát, már csak az hiányzik a teljes örömemhez, hogy azt is kinyomtassam és beköttessem a széria mellé. Biztos, hogy azzal is sokan elégedetlenek lennének, mégis olyan fordulatokat és mélységeket tartalmaz, hogy én háromszor olvastam, pedig megvan ezer oldal is, ha nem ezerötszáz.

A Harry Potter és az elátkozott gyermek ezzel szemben egy esti-délutáni olvasmány, nosztalgia. Nem mondom, hogy nem tartalmaz fordulatokat és meglepetéseket, sőt, nekem ezek igazából nem voltak cseppet sem ellenemre. A probléma ott van csupán, hogy igényeljük a történetet már regényben vagy filmben is. Végtére is szomorú tény, de tény, hogy manapság nagyon kevés ember olvas színműveket. De legalább Rowling ismét rávette az olvasó társadalmat, hogy kipróbáljon valami új műfajt, vagy legalábbis visszatérjen hozzá. És persze mit tesz még? Ismét csak rejtett tanulságokkal nevel, és bebizonyítja, hogy nincs teljesen tökéletes.

Én mindenképpen azt ajánlom, hogy NE az alapján alakítsátok ki a véleményeteket, hogy MÁSOK mit mondanak a könyvről. Mindenkinek legyen SAJÁT gondolata. Megéri ezt a pénzt. Vessétek bele magatokat, és befolyásoltság nélkül alakítsátok ki a saját véleményeteket. Előre pedig NE olvassatok spoilert. Élvezzétek a történetet a maga idejében, hadd folyjon az a maga medrében.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: 9/10 – Úgy hiányzott már Ron humora! :)
Borító: 9/10 – Én kicsit azért ragaszkodnék az eredeti borító verzióhoz, mint a legelső HP szériáknál.
Kinek ajánlom: A HP széria kedvelőinek, és akik meg tudnak birkózni a feladattal, hogy egy színműbe éljék bele magukat. Akiknek nincs előítéletük és képesek legyőzni mások befolyását.
+ pont: Mert visszarepültem több, mint tíz évet az időben.
- pont: Bár lenne regényben vagy filmben!

Ha tetszenek az értékeléseim, olvass bele a többi fantasy témájú könyvajánlómba is és kövess a Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebb ajánlókról!

0 Tovább

Ilyen a modern önéletrajz? - Poénra véve

Szóval nem vagyunk vele egyedül szerintem, amikor néha az agyunkra megy már az önéletrajz írás, meg a sok visszautasítás. Ezt vette poénra Beke Ádám, akinek ma akadtam a posztjára. És hogy mennyire hatásos? Íme:

"Üdvözlöm a kedves tévénézőket. Az égvilágon semmi eredménye nem volt, bár túl sokáig nem is kerestem amúgy munkát. Azért néhány barátomnak tetszett.  Pár hete hívott fel egy HR-es, hogy látták az önéletrajzomat és az egész iroda ezen röhög fél órája, de hirtelen nem is esett le, hogy erre gondolt. Merthogy én ezt csak úgy véletlenül tettem fel a Professionre, de ott is maradt ezek szerint"

Blog

Blog

Blog

Blog

Blog

Lehet, hogy nekem is valami ilyesmivel kéne legközelebb próbálkozni? :D Van egy olyan érzésem, nőtől ez nem lenne annyira poén.

0 Tovább

Két férfi szerelme – A történelmi romantika nyomában

Azt már mindannyian tudjátok, hogy imádom a történelmi könyveket, és viszonylag sok ilyen témájú könyvet olvasok, ráadásul szakmámból kifolyólag is vonzódom a festészet iránt. Nem véletlen tehát, hogy Julie Klassan – A portréfestő lánya című könyve a polcomon kötött ki. Romantika, kétség, vívódás, szenvedély, és még ki tudja, mit tartogat az olvasó számára ez a könyv.

Romantikus Történelmi 6 KönyvajánlóStephen ​​Overtree százados épp egy meredek sziklaösvényen kaptat felfelé a festői szépségű devoni partvidéken. Megbízhatatlan bátyját, Wesley-t keresi, hogy rábírja, térjen végre haza, és legidősebb gyermekként igazgassa a családi birtokot. Helyette azonban csak egy lányt talál a sziklaszirten állva, aki furcsán ismerősnek tűnik számára… 
A különös szépségű, ám naiv Sophie Dupont-t tehetetlen dühe vezette a meredély szélére. Nem elég, hogy megbízott egy férfiban, aki aztán összetörte a szívét, de faképnél is hagyta őt – ráadásul várandósan. Kétségbeejtő helyzetéből Stephen Overtree kínál neki kiutat, aki, miután rájön, hogy Sophie a fivére gyermekét hordja a szíve alatt, felajánlja a lánynak, hogy feleségül veszi. Sophie, hogy elkerülje a botrányt, igent mond az ajánlatra. Vajon megbánja hirtelen elhatározását, amikor újra felbukkan Wesley, és a bocsánatáért esedezik? Vajon a gyermeke apja és a férje iránt érzett egyre növekvő vonzalom között őrlődve rálelhet a boldogságra?

Julie Klassen magával ragadó történetében egy kilátástalan helyzetből menekülő fiatal nő és egy szigorú katona egymáshoz vezető útjáról olvashatnak a történelmi romantika rajongói.

Értékelés:

Egyáltalán nem véletlen, hogy ezt a könyvet olvasván is olyan érzése van az embernek, mintha egy Charlotte Brontë vagy egy Jane Austen történetbe csöppenne; a könyvvégi jegyzetekből kiderül, hogy az írónő pont ezt a hatást szerette volna elérni, hiszen maga is nagy rajongója ennek a stílusnak. Így már kétség sem férhet hozzá, hogy egy klasszikus szerelmi történetet olvashatunk, sok fordulóponttal, akadállyal, vívódással, lelki nehézségekkel, döntéshelyzetekkel, kilátástalansággal, amely felborzolja az olvasó idegeit és érzelmeit egyaránt. Én kiváltképp szeretem az ilyen témájú könyveket, főleg, mivel bővítik azoknak a könyveknek a tárházát, amelyekből az idő múlásával (és a kedvenc régi íróink elhunytával) egyre kevesebb születik.

Nem tagadom, hogy a könyv elején kicsit hümmögtem és túl kiszámíthatónak találtam a történetet, a végére viszont annyira magával ragadott, hogy hajnali 3-ig olvastam (még jó, hogy csak hétvége volt). Persze, talán sokaknak lehet sejtése a történet befejezését illetően, de azért egyikünk sem lehet teljesen biztos a dolgában, és persze mindannyian várjuk a könyvek történetének vége által érzett lelki megnyugvást (amikor a jó elnyeri jutalmát, a rossz méltó büntetését, mindenki a helyére kerül és minden elsimul – vagy nem). Szerintem mindenki tudja, hogy mit vesz a kezébe, amikor a könyv olvasása mellett dönt, csalódás biztos nem érheti. Én élveztem, kikapcsolt, és ezúttal is visszarepített az időben.

Romantikus Történelmi 6 Könyvajánló

Érdekes pontja a könyvnek, amikor a főszereplő nőnek két (testvér) férfi közül kell választania, talán mindkettőbe szerelmes, talán az egyik iránt többet érez, de közel sem egyszerű a választás. Maga az olvasó is arra kényszerül, hogy elmorfondírozzon, vajon ő mit tenne/mit tett volna hasonló helyzetben, melyik férfi a szimpatikusabb számára, mégis az író olyan ügyesen vezeti a történet szálait, hogy manipulálja az érzéseinket, s az biztos, hogy a végén elégedettek leszünk. De azon kívül, hogy szerelmi háromszögekbe csöppenünk, kicsit belemerülünk a festészet világába, barangolunk egy kicsit, leveleket írunk és olvasunk, várunk hol több, hol kevesebb türelemmel, és szurkolunk, hogy boldogan záródjon a történet – amire sokáig nem sok esélyt látunk. A karakterek mind nagyon kidolgozottak, titkokat rejtenek, ítélkeznek és hibáznak, mindezek ellenére előbb-utóbb megszeretjük a többségüket, és szívesen olvasnánk az életük további alakulásáról is.

Romantikus Történelmi 6 Könyvajánló

Bátran ajánlom a romantikus vagy a történelmi kötetek kedvelőinek, általánosságban nőknek. Akik hozzám hasonlóan már elkezdték gyűjteni a General Press történelmi köteteit, azoknak ez sem hiányozhat a polcukról. Nekem a kedvenceim közé került. Összességében egy kedves kis romantikus történet, amely egyébiránt tökéletes ajándék lehet akár idősebb (vagy fiatalabb) nők részére is. Jön a karácsony!

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: 10/10 – Mint fentebb említettem, kidolgozott karakterek, tele titkokkal.
Borító: 10/10 – Illik a sorozat többi részéhez és a történethez is.
Kinek ajánlom: A romantikus és a történelmi kötetek kedvelőinek
+ pont: Amiért imádtam az egyik férfit – legyen titok, melyiket.
- pont: Nincs. Bárcsak még olvashatnék belőle. Bár az eleje kicsit döcögősen indult.

0 Tovább

Emlékezés egy másik világra

Könyvajánló Magyar Sorozat Fantasy Kaland 4

Azt hiszem, legelőször is ki kell jelentenem őszintén, hogy Tímár Krisztina regénye, A látszat mesterei, a Tü/Körben sorozat első része az egyik legelborultabb regény, amit idén olvastam. Mondjuk, Benyák Zoltántól A nagy illúzió se volt semmi ebben a tekintetben, de ez a regény meg aztán pláne. Mindjárt mondom is, miért.

Könyvajánló Magyar Sorozat Fantasy Kaland 4Mi ​​történne akkor, ha egyszer csak egy teljesen más világba születnénk, mint ahol addig éltünk? Mi lenne, ha már születésünk előtt mindenre emlékeznénk előző életünkből?

Lantos Fruzsina, az anyaméhben növekvő leánygyermek mindent hall, mindent ért, és ennek köszönhetően hamar ráébred, hogy nem ismeri annak a világnak a szabályait, ahová hamarosan megérkezik. 
Itt az emberek bőre szürke, vörös vagy sárga. Félnek a fehértől, és attól is, ha szembesülnek a puszta földdel. Szamarat sose láttak, viszont a vízityúknak három lába van, a hiúznak pedig majomfarka. Az országok és a városok óvónevet kapnak, hogy ne találjanak rájuk a veszedelmes Hollók. De hol ez a hely? És kik ezek az emberek? És mi lesz velünk, ha egyszer ide születünk?

Lánglélek húszéves, és mindent megkapott az élettől. Legalábbis azt hiszi. Van hadvezérhez méltó ereje, bátorsága, tudása, éles esze, és van mesebeli hőshöz illő ártatlansága. Azt is tudja, hogy a Hármastáj nem tűri meg az ártatlanokat, de aki Kiválasztott, az akár a leggonoszabb világot is képes megszelídíteni. Arra is készen áll, hogy amikor majd a sors a kiválasztottságért benyújtja a számlát, akkor fizessen. 
Csak azt nem tudja, hogy mit kell majd odaadnia.

Könyvajánló Magyar Sorozat Fantasy Kaland 4

Értékelés:

Igazából nagyon nehéz még nekem is egyértelmű véleményt mondani a könyvről, mert többször előfordult olvasása során, hogy változott a véleményem. Eleinte például kifejezetten tetszett, érdekes volt a történet, az új világ, és az írásmódra végig nem lehetett egyetlen panaszom sem, hiszen rendkívül élvezetes a stílus, gyakorlatilag nem veszed észre, hogy olvasol, de… Annak ellenére, hogy maga a történet és az írásmód érdemelne tőlem egy ötös iskolai osztályzatot, elég gyakran előfordult, hogy annyira bevitt a képzeletbeli világ susnyásába, hogy csak kapkodtam a fejem.

Én aztán szeretem a fantasyt, de néha nekem már sok volt, mennyi minden új dolgot kell erről a világról megtudnom, mert azért ennyire mélyre egyikben sem szeretnék rögtön az első kötetnél belemerülni, arról nem is beszélve, hogy a sok információ már szétrepesztette az agyamat. Túl sok volt az ismeretlen név, égtáj, évszak, világmagyarázat, néha pedig már azt sem tudtam, ki kicsoda a történetben, vagy hogy kerül ez ide. XY-ról kiderül, hogy hú de hú, miközben eddig nem is volt XY a történetben. Az események olyan váratlanul követik egymást, mintha csak hirtelen pattantak volna ki az író fejéből. Ezt muszáj voltam leírni, no meg azt is, hogy szerintem a kötet, a történet első "része" elég lett volna egy könyvre, de ez voltaképp két külön történet, és elég sok idő kellett, mire az agyam egyikről átállt a másikra, és összeraktam a történetet, hogy ki kinek a kije, kinek mi a neve (mind a húsz), ésatöbbi. Szóval engem ez mind zavart, de ha kicsit meg lenne vágva a történet, a kedvenceim közé is kerülhetett volna.

Ugyanakkor, hogy ne csak rosszat mondjak. Van pár olyan ismerősöm, aki meg pont az ilyen könyveket szereti, ahol annyira bonyolult a világfelépítés, hogy kb. külön regényt érdemelne az is, hogy megértsd, szóval a fantasy-fanatikusoknak valóban kedvencei közé kerülhet a kötet, vagy esetleg azoknak, akik elég elvetemültek és kitartóak ahhoz, hogy átrágják magukat rajta. Mert egyébként egy rendkívül összetett történet, sok-sok titokkal, kalanddal, és az pedig tetszett benne, hogy az elején megismertekkel többször is összefutunk, és valószínű, hogy a további kötetekben még átfogóbb sztorit kapunk a kezünkbe. Csak nekem kicsit sok volt így elsőre a világokkal kapcsolatos tudnivaló. Az bizonyos, hogy az írónak nem kis tehetsége van az íráshoz, az pedig valószínű, hogy a második jobban fog majd ennél sikerülni, ha már nem akar ennyi mindent a szánkba rágni. :) Kicsit el kell engedni ezt a történetet, hadd szálljon a maga szárnyán, és bízni kell abban, hogy az olvasó anélkül is megérti a lényegesebb összefüggéseket, hogy háromszor elismételnénk neki. Szeretnék több kalandot és kevesebb magyarázást, kevesebb elvont dolgot benne, és akkor biztos, hogy a második is kedvemre válik majd.

Egyébiránt az első főszereplő, a lány (nevezzük Cselezüstnek, mert neki is túl sok neve van, vagy voltaképpen egy sem) története számomra izgalmasabb volt, mint a kötet második felében Lángléleké. Ráadásul ott picivel jobban nyomon tudtam követni az eseményeket, még ha egy-egy világelemzős oldalra el is kalandoztam. Én azért picit többet elárulok a történetről. Ha jól következtettem, Cselezüst a mi világunkból (vagy ahhoz hasonlóból) született újra ebbe a másik világba, nagyjából emlékszik mindenre, és fogalma sincs, hova került. Végigkövetjük a gyerekkorát, megismerjük ezt a fura világot az agybajos szabályaival és szokásaival (meg paranoiájukkal), jó pár szereplővel többször össze is futunk különböző neveken, bajba keveredünk, megismerjük Cselezüst fura képességeit, és szurkolunk neki, hogy minden flottul menjen és rájöjjön, amúgy hogy került ide és hol is van. A kötet második felében először fogalmunk sincs, kiről van szó, teljesen összezavarodunk, és kell pár fejezet, mire összerakjuk a darabokat, hogy: aha, szóval őróla szól ez a második kötet, már értem. Eddigre már Cselezüst történetéből megtudjuk, hogy vannak különböző színű emberek, népek, mágusok, kik azok a hollók, kitől kell félni és kitől nem, mit kellene tenni a világban, és kik a gonoszok. Ha még a nagyobb összefüggéseket nem is látjuk, azt mindenképpen megtudjuk, milyen elnevezései vannak az évszakoknak, égtájaknak, és mi a jelentősége a négyes és a hármas számnak…

A kötet második fele szerintem amolyan előkészület a következő kötetre, és a kevésbé kitartókat idegesítheti, hogy sokáig nem jön rá, ki a második főszereplő (én is kaptam egy kisebb agybajt az olvasás közben, hogy most mi van, ki ez, vajon az, akire gondolok? De nem, de igen, de nem tudom). Azt megtudjuk, mit várjunk a második kötettől, meg úgy az egész történettől legalább.

Összességében ez egy rendkívül részletes és bonyolult világba csöppent fantasy, ami már-már túlságosan kidolgozott világrendszerrel rendelkezik (valószínűleg a fanatikus fantasy kedvelők legnagyobb örömére). Nehezen kibogozható, türelmet igénylő, de érdekes, érdekfeszítő történet, ahol kicsit nehezebben, mint más könyveknél, de megszeretjük Cselezüstöt és a későbbi barátait/barátját. Nincs hiány történetcsavarásban, szereplők mennyiségében, elvont gondolkodásban, különféle lényekben és helyekben.

Annak ajánlom, aki szereti a fantasyt és szeret elmerülni az apró részletek kibogozásában. Aki egy könnyed olvasmányra vágyik, szerintem annak nem lesz az esete a kötet. Mondjuk, ez egy jó alkalom arra, hogy teszteljétek, mennyire vagytok elszánt könyvmolyok. :)

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 4. Egész jó, tetszett
Karakterek: 8/10 – Nem rossz, csak zavart az a sok név… Egyébként kedvelhető karakterek.
Borító: 10/10 – Ez jó, egy szavam se lehet rá, bár nekem kicsit hasonlított A vétkes c. könyv borítójára. De így utólag, hogy már elolvastam a kötetet, illik a történethez teljes mértékben.
Kinek ajánlom: A fantasztikus történetek kedvelőinek és a kitartóknak.
+ pont: Cselezüst személyisége nagyon tetszett, megszerettem. Ő kap plusz pontot, és Acél és Szikla.
- pont: Amiatt túl sok volt a világról való extra információ. Nem kérek ennyit! Több kalandot, érzelmet, történést szeretnék és kevesebb elvont magyarázatot. Köszi!

0 Tovább

Rossz párkapcsolati szokások

(A lentebb beillesztett illusztrációk a saját munkáim, így kérlek titeket, amennyiben felhasználjátok őket máshol, írjátok oda a blogom elérhetőségét. Köszönöm.)

A rossz párkapcsolati szokások szinte minden kapcsolatban jelentkeznek előbb-utóbb. Ezek olyan dolgok, amelyeken a pár már nehezen tud változtatni, mert már beidegződött, esetleg az egyik fél olyan sérelmeket hordoz magában, amelyek ilyen viselkedésre késztetik. Nehéz megtalálni ezeket a pontokat, és még akkor sem biztos, hogy tudunk változtatni rajta, minden esetre érdemes elgondolkodni, jellemzőek-e ránk az alábbiak:

Az egyik legnagyobb ilyen rossz szokás szerintem az, amikor már nem tudjuk megbeszélni párunkkal a problémánkat, magunkba zárkózunk. Ezt a hibát tipikusan a nők követik el, amikor már úgy érzik, semmi értelme megbeszélni a párjukkal az adott problémát, vagy egyáltalán megemlíteni neki, mert úgyis csak süket fülekre talál. A férfiak azért vétkesek ebben a szokásban, mert nem hallgatják meg a nőket, esetleg az érveiket hallgatván felpaprikázott hangulatba kerülnek, és kész is a veszekedés, a nők pedig azért, mert egy idő után felhagynak a próbálkozással. Pedig lehet, hogy nem kéne. Erre jön még rá ráadásul az is, hogy a férfiak pedig alapból nem szívesen osztják meg érzéseiket, úgy kell kiszedni belőlük. Pedig ha van mellettetek egy társ, akivel megosztjátok az életeteket, célszerű az érzéseiteket is nyilvánvalóvá tenni.

Blog SZOKAS

A másik, ami romboló hatású lehet, bizonyos „függőségek”. Amikor a pár egyik fele nem képes letenni azt a drágalátos okostelefont, vagy elszakadni a számítógéptől, hogy meghallgassa a másikat, így egy idő után elmaradnak az intim beszélgetések, a közösen, de hasznosan töltött idők. Néhány év kérdése, és csupán két lakótárs lesznek, akik a legapróbb dolgokat sem képesek megosztani egymással. Elmerülnek a saját világunkban, a férfiak általában a számítógépekben, telefonokban, a nőkre pedig leginkább a könyvek világába való menekülés jellemző. Először teljesen ezeknek szentelik az életüket, később aztán súlyosabb esetben jelentkezik a folyamatos alvásba menekülés és a depresszió is.

Blog SZOKAS

Mi, nők, ha nem kapjuk meg azt, amire vágyunk, hajlamosak vagyunk tehát folyamatos olvasással kielégíteni romantikára való igényünket, képzelt szereplőkbe „beleszeretni”, míg az eddig piedesztálra állított párunk lassan lecsúszik a dobogóról, és sajnos, ha akarna sem tudna megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Nem igazán lehet összehasonlítani egy valós férfit a könyvek elképzelt lovagjaival, de szeretném megjegyezni, hogy ez nem csak nálunk probléma. Ezzel egyidejűleg a férfiakban kezd kialakulni az a torz kép, hogy egy igazi párkapcsolatban is úgy kell működnie a szexnek és a nem létező intimitásnak, mint a pornófilmbekben. Jó lenne mindkét félnek tudatosítania magában, hogy amit elképzel, az nem lehetséges.

Blog SZOKAS

Erre még rádob egy lapáttal, ha már a másik hibáit is kiélezve látjuk, minden bakija veszekedést szít. Például, hogy a férfi nem segít bele a házimunkába, vagy, hogy a nő állítólag nem jól vezeti az autót. Ezek az összetűzések, ha nem teszünk valamit ellenük, egyre gyakoribbak lesznek, és megrontják a párkapcsolat alaphangulatát. Ilyenkor jön az, amikor már nem szeretünk hazajárni, mert biztos, hogy megint vita lesz a vége. Nem figyelünk egymásra, és előbb-utóbb azt vesszük észre, hogy beleuntunk nem csak a hétköznapokba, de magába a párkapcsolatba is.

Blog SZOKAS

 Mit tehetünk ellene? Az első és legfontosabb, ha mindkét fél tudatosítja magában ezeket a problémákat, és közösen próbálnak meg tenni ellene valamit. Néha az olyan apróságok is feldobják a kapcsolatot, mint egy szál rózsa, egy képeslap, egy kedves üzenet, ajándék, kicsi figyelmességek. Néha nem árt a szürke hétköznapokba valami kis „csodát” csempészni, egy reggel ágyba vitt kávét, egy kellemes masszázst, egy saját készítésű süteményt, egy közös kirándulást. Minél több az ilyen pillanat, egy párkapcsolat valószínűleg annál tartósabb lesz, mert nem laposodik el olyan hamar.

Blog SZOKAS

Mindig meg kell próbálni megbeszélni a problémákat. Ha magunkba folytjuk, előbb-utóbb csak felrobbanunk tőlük. Muszáj, hogy a férfi nyugodtan és higgadtan meghallgassa a Vénuszról jövő társának gondjait, észrevételeit, és közösen próbáljanak meg változtatni rajta.

Kétségtelen, hogy a hormonoknak (is) köszönhetően egy nő sokkal több hangulatváltozáson megy keresztül nem csak hetente, de akár egy napon belül többször is. Egyrészről egy férfinak illik ezt tolerálni és megtanulni bánni a párjával (minden nő ilyen, srácok, ez van), másrészt nekünk, nőknek is kicsit vissza kell fogni magunkat. Hajlamosak vagyunk egyből mindent a másik fejéhez vágni, pedig lehet, hogy érdemes aludni rá egyet, hátha csak megint azok a nyamvadt hormonok zavartak be. Néha nehéz eldöntenünk, mi a valós probléma és mi az, amit csak az adott hangulatunk adagol az agyunknak – hamisan és eltúlozva.

Talán a legfontosabb a tolerancia. Én úgy gondolom, ha a pár szereti egymást, akkor mindkét fél képes (vagy képesnek kellene lennie) az apró figyelmességekre, ágyba hozott kávéra, masszázsra, meglepetésekre. Akkor képes elnézni a másik hibáit, meglátja a fától az erdőt. Azonban kétségtelen, ki kell mondanom azt is: ha hosszú időn át nem tudunk változtatni, és már lassan a saját (lelki/testi) egészségünk forog kockán, akkor talán ideje váltani. A boldogtalanságot és a folyamatost szenvedést, vitát és egészségünk megromlását egyik párkapcsolat sem éri meg. Ezt tudni kell idejében felismerni és bízni magunkban annyira, hogy tudjuk: meg tudjuk csinálni.

0 Tovább
MOST OLVASOM
VÁRHATÓ KÖNYVAJÁNLÓK

Nem feltétlenül ebben a sorrendben:

Phyllis T. Smith . Én, ​Livia
Jeff VanderMeer - Borne
Simon X. Rost - Aki ​sosem alszik
Miranda Kenneally - Becsavart ​szerelem
Cookie O'Gorman - Kamuzások, ​kavarások
Ben H. Winters - Földalatti ​Légitársaság
Samantha King - A ​döntés
Phyllis T. Smith - A ​Palatinus-domb lányai
Chuch Wending - Halálmadarak
Ryan Gattis - Közel ​a tűzhöz
Anthony Ryan - Hollóárnyék-trilógia (1-3.)
Josh Malerman - Ház ​a tó mélyén
R. Kelényi Angelika - Az ​ártatlan
Lucinda Riley - Viharnővér
Christopher Moore - Mocskos ​meló
Christopher Moore - Lestrapált ​lelkek (Nagy Kaszás 2.)
Haász János - Felnőtteknek ​nem
Brittainy C. Cherry - Lebegés (Az vagy nekem 1.)
Brittainy C. Cherry - Tűzeső (Az vagy nekem 2.)
Lauren Groff - Vágy ​és végzet
Gregg Hurwitz - Az ​Árva (Orphan X 1.)

KÖNYVEK KATEGÓRIÁK SZERINT
KIKET SZOKTAM OLVASNI
KEDVENCEIM
A folyamatosan frissülő olvasmánylistámat a következő link alatt tekinthetitek meg: OLVASMÁNYLISTA
NAPI IDÉZET

NYOMJ EGY LÁJKOT, HA TETSZIK AZ OLDAL
"Egy könyv, amit már kiolvastál, sosem lesz ugyanaz a könyv, mint amit kézbe vettél."

/David Mitchell/

Én nem veszek könyveket. Én örökbe fogadom őket. :)
A jó könyvvel az a probléma, hogy a végére akarsz érni, de soha nem akarod befejezni.