Help Sales ÁSZF
Facebook Twitter Addthis

Középkori járvány regény! A zombik és az Anjouk

Sorozat Magyar Történelmi Horror

Sorozat Magyar Történelmi HorrorKözépkor, Anjouk, zombik. Nem, ez nem egy újabb rész az Anjouk sorozatból, habár kétségtelen, hogy Bíró Szabolcs a Lázár evangéliumában „kölcsön vette” az Anjouk szereplőit, úgy, mint Lackfi István, Bátor Szilárd, vagy épp Anjou Lajos, annak az Anjou Károlynak (Károly Róbertnek) a fia, akinek oldalán már megannyi csatát megjárhattunk. No, de hogy is jönnek ide a zombik?

Sorozat Magyar Történelmi Horror(Apokrif történelmi rémlátomás)

"Apám nagy uralkodó volt: felült a szent királyok trónusára, és repedező örökségükből erős birodalmat épített. S rám miféle sors vár? Én láthatom mindezt elevenen szétrohadni..."

1348 nyarán Anjou Lajos hazatér a Nápoly elleni bosszúhadjáratából. A várost elfoglalta, politikailag és erkölcsileg azonban kudarcot vallott. Diadalmenetét mégsem az ellenségei, hanem egy titokzatos idegen kórság miatt kényszerül megszakítani. Az ifjú uralkodó meglehetős sietséggel igyekszik vissza a Magyar Királyságba, ahová magával hurcol valami olyasmit is, amit korábban még soha senki nem látott, nem tapasztalt: egy betegséget, amely nemcsak megöli, de fel is támasztja az embert halottaiból. Mindez először valódi csodának tűnik, ám a hálaimák helyét hamar átveszi a rémült könyörgés az isteni megbocsátásért. A feltámadottak ugyanis korántsem régi önmagukként térnek vissza: az életre kelt holtak megállíthatatlanok, és az éhségük csillapíthatatlan...

Bíró Szabolcs, a Non nobis Domine és az Anjouk-sorozat írója teljesen új oldalát mutatja be a Lázár evangéliuma lapjain. A liliomos lobogó ezúttal olyan háborúba megy, mint még soha azelőtt: az ellenség nem keletről vagy nyugatról, hanem a síron túlról érkezik, és jóval többet akar a puszta hatalomnál. A legfőbb kérdés, hogy fennmaradhat-e egyáltalán az emberi élet, vagy minden odavész a kárhozat oltárán.

Értékelés:

Mielőtt feltételezésekbe bocsátkoznánk, kezdetnek szedjük össze a legfontosabb pontokat, azokat a kérdéseket, amikre minden friss olvasó keresi a választ. Ez a regény:

  • Önálló regény
  • NEM az Anjouk 7. része
  • Az Anjouktól eltérő megjelenésű, puha borítós
  • Ugyanakkor már meglévő karakterek szerepelnek benne – az Anjoukból

A regény alapötlete tehát az író szavaival élve: „Mi történt volna, ha az 1340-es években pestis helyett élőholtak özönlik el Európát?”

Remek felvetés! Őszintén szólva nem nagyon sok zombis könyvet olvastam, sőt, még az ilyen filmektől is távol tartom általában magam, mert nem igazán az én érdeklődési körömbe tartoznak, ugyanakkor amikor meghallom Szabolcs nevét, már egyáltalán nem tudok ellenállni a késztetésnek. Így tulajdonképpen nem is nagyon tájékozódtam, amikor kezembe került a könyv. Az egyetemi vizsgaidőszak és bokros munkahelyi teendőim miatt ráadásul csak kicsit később tudtam nekiveselkedni, mint mások, és ahogy tulajdonképpen szerettem volna, de sosem késő. Summa summarum, igencsak meglepődtem, mikor egyszer csak zombik bukkantak fel a lapokon, vérengző hörgéssel és ballagással követelve a szívemet. Viszont egyáltalán nem volt ellenemre. Mármint nem az, hogy felfal egy zombi horda, hanem, hogy kedvenc középkori témájú írónk megpróbálkozott a horror műfajjal is. Bár ez az első ilyen regénye, kétségkívül ehhez sem ért kevésbé, mint a történelemhez, az pedig, hogy a kettőt ennyire jól egymásba tudta ágyazni, külön érték. Mert számomra például pont ettől érdekes, és ettől több, mint csak „egy sima zombis regény”. Nem az a lényeg, hogy rettegjek, és, hogy felfalnak, hanem hogy mégis… vajon az Anjouk sorozatból „kölcsönvett” Bátor Szilárd, Lackfi István, Anjou Lajos és a többiek mégis hogy védik meg az országot – no és persze magukat – ettől a rémálomtól? Hogyan reagálnak a különböző társadalmi rétegbe tartozó emberek, mi lesz a városokkal, főleg a várakkal? És a királyi családdal? Mi pusztíthatja el az élőholtakat, ha egyáltalán?

Miközben egyébként olvasás közben (én is) azon járattam a fejem, hogy végül is akáááár tényleg lehetne ez is konkrétan egy Anjouk rész, ha pl. a végén rájönnének, hogy álmodták az egészet, vagy „visszacsinálódna minden” – igen, végig szőttem a lehetséges végkimeneteleket -, kétségen kívüli, hogy remekül szórakoztam. A vérengzés ellenére is mégis kicsit könnyebben emészthető, mint általában a horrorok, de megvan benne az a történelmi szál is, ami érdekfeszítővé teszi. (Habár tegyük hozzá, hogy finoman szólva nem teljesen történelemhű a regény, ha lenne folytatása, egy-két nem várt csavarral még akár az is lehetne. Már persze azon kívül, hogy legjobb tudomásunk szerint sem akkor, sem most nem voltak zombik.)

Jó hír viszont, hogy mivel valójában a kötet nem az Anjouk sorozat része, ezért bárki számára izgalmas lehet, nem igazán függ szálakban hozzá, habár az igaz, hogy a szereplőket, mi, Anjou fanok már korábban megismerhettük. Valószínűleg egyébként ez külön hozzáad az értékéhez, mert így nem igazán volt kockáztatnivaló, hogy vajon megszeretjük-e majd a szereplőket, és új karakterek kidolgozásán sem kellett az írónak fáradoznia – ami egyáltalán nem baj. Azoknak persze, akiket elkerült az Anjou áradat, és ez a belépő regényük Bíró Szabolcs birodalmába, lehet, hogy nehezebb dolguk van, mert „csak” egy kötet áll rendelkezésükre ahhoz, hogy egyaránt megbarátkozzanak nem csak a történettel, de a szereplőkkel is. Ugyanakkor nem él bennünk az összehasonlítási vágy sem. (Egyébként érdekes lenne összevetni két olyan véleményt, meghallgatni egy olyan diskurzust, ami egy Anjou szűz és egy Anjou fan közötti eszmecseréből született, melyik team mit lát az egyik vagy a másik szemszögből.)

Anjou fan szemszögből nyilatkozva ez egy nagyon jó kis mondhatni „kiegészítő regény”, ami szórakoztató, kicsit felráz minket, elgondolkodtat, és hát azért reméljük, hogy lesz még folytatása! Én csak ajánlani tudom. Antizombistáknak is!

Ha szeretnétek kicsit bővebben hallani a regényről, Bíró Szabolcs maga is beszél a Lázár evangéliumáról:

Sorozat Magyar Történelmi Horror

Ezen kívül jó tudni, hogy indított egy pár részes videó sorozatot is, amelyben a regény kapcsán mesél nekünk érdekességeket. Ennek első része:

A történelem első biológiai fegyvere

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: A jól ismert, kedves szereplőink az Ajounkból. Habár Bátor Attila nem igazán volt számomra hiteles valamiért, a többiek mind hozták magukat, és nagyon érdekes volt őket új helyzetekben is látni, ahogy új megpróbáltatások elé néznek.
Borító: 10/10 – Koponyás, morbid, de mégis „Bíró Szabolcsos”, szerintem nagyon el lett találva.
+ pont: A rendhagyó alapötletért, az izgalmas történetvezetésért, és az sem ártott, hogy már eleve ismert, szeretett szereplőink tűntek fel a lapokon.
– pont: Bátor Attila nem igazán tetszett benne, és hát azért valljuk be, hogy ez folytatásért kiált! Önmagában is szép, kiváló, de muszáj, hogy legyen folytatása, mert kicsit lezáratlan így.

0 Tovább

Digitális oktatás? Hogyan? Ötletek alkalmazásokra, módszerekre

Milyen alkalmazásokat használhatunk digitális oktatáshoz?

El tudom képzelni, illetve tapasztalom is, hogy a kissé idősebb korosztály most nehezen birkózik meg a digitális oktatással. Gondolok itt a pedagógusokra. Nehéz hirtelen kiképezni magunkat, s a sok jó tanácstól nehezen látni a fától az erdőt. Rengeteg megoldás van a helyzetre, de valóban nagyon nehéz minddel egyszerre szembesülni, a sok alkalmazás között eligazodni, melyik mire jó, melyik a legkönnyebb, hogy kéne magunkat fokozatosan bevezetni a 21. századba, ha eddig egyáltalán nem vagy csak alig használtuk tanításhoz ezeket az eszközöket. Nem célom minden egyes ilyen lehetőségnek utánamenni és feltárni azokat, egyelőre csak azokat válogatnám össze, amik talán a legkézenfekvőbbek.

Először mindenkinek bizonyára az jut eszébe, hogy kész fájlokat, diákat, word dokumentumokat lehet e-mailben küldeni. Ez való igaz, azonban vagy egyesével küldjük a diákoknak, vagy egy csoportos e-mail címre. Választ azonban biztos, hogy egyesével kapunk csak tőlük, azt is csak írásban, és ez még mindig a legkevesebb kontakttal járó „oktatás”. Ami egyetemen teljesen bevált módszer, középiskolában vagy általánosban azonban annál kevésbé állja meg a helyét.

Második ötletnek a családomon belül legalábbis a videó hívások jöttek. Erre alkalmas például a Skype, 50 ember esetében is lehet vele videó hívást (vagy sima, hanghívást) indítani. Persze, érdemes azoknak, akik épp nem beszélnek „lenémítani” a mikrofonjukat, hogy ne legyen hangzavar és kavalkád. Szintén alkalmas erre a Viber, aminek előnye, hogy nem kell hozzá felhasználónév sem, csak telefonszám alapján is működik. Illetve maga a Facebook üzenetküldő szolgáltatása (Messenger) is képes hang és videó hívásra. Ez egy nagyon jó lehetőség, azonban térjünk ki a hátrányára: ehhez az kell, hogy minden gyerek egyszerre csatlakozzon be a videó beszélgetésbe, ami nem túl gördülékeny, időt vesz igénybe, rengeteg a „Haló, haló? Hallasz?” rész, nagy osztályok esetében pedig nem tudom, mennyire hatásos. Ezen kívül ehhez a módszerhez minden gyereknek kell lennie saját gépének vagy telefonjának (töltőn, mivel merül a készülék a hívás közben), és éppen „itt és most” kell figyelnie, csatlakoznia a beszélgetéshez. Ez egyáltalán nem könnyű, pláne, hogy a mostani helyzetben még három kisöcsi csüng a nyakán, anyu hívja ebédre, egyébként a kisbaba pedig üvölt a háttérben, és még apu is videótelefonál. Ez a módszer arra jó, ha szeretnénk interaktív beszélgetős órát tartani, ahol a diákok hozzá tudnak szólni, és azonnali reflektálásra van szükségünk.

Egy másik lehetőség a stream. Ez élő, onine videót jelent. Tehát a tanár „élőzik”. Sok felület van, ahol ezt meg lehet tenni, talán a „legegyszerűbb” a Facebookon, mert azt már biztos ismeri az idősebb pedagógus is és vélhetően a Facebook csoportokat is. Facebook csoportot létre lehet hozni (számítógépen jobb fent: létrehozás-> csoport). Be lehet állítani „privátra”, ami azt jelenti, hogy csak a csoport tagok látják az ott lévő dolgokat. Tehát létre lehet hozni külön osztályoknak csoportot, pl. XY iskola, 9B, Magyar. Ebbe fel lehet venni „meg lehet hívni” egymást, a diákokat, vagy más pedagógust. Mi is meghívhatjuk őket, ha az ismerőseink, vagy ők egymást is, ha úgy van beállítva a csoport. Ennek előnye, hogy innentől kezdve Józsi bácsi 9B osztályának a magyar órával kapcsolatos dolgait ide mind fel lehet tölteni. Lehet írni sima „posztot”, fel lehet tölteni word dokumentumot, vagy ppt (diákat), Youtube videókat, erre pedig tudnak kommentálni a gyerekek. Mindenki látja, mindenki letöltheti, és tudunk írni oda ezzel kapcsolatban. És streamelni is lehet. Vagyis „élő videózni”. Ez egyébként pont az a módszer amit most a kormányunk alkalmaz, csak mi most zárt csoporton belül gondolkodunk ebben. Nyilván nem az egész Facebookon szeretnénk élőzni, hogy a szomszéd Gizike néni is lássa, hogy töri órát tartunk. Hanem csak az arra létrehozott csoportban, csak azoknak a diákoknak, akiknek szeretnénk. Szóval itt tudunk élő videózni a csoporton belül, azaz látnak és hallanak bennünket a diákok „azonnal, itt és most”, de és itt a lényeg: később is visszanézhetik! Tehát ha már megebédelt, vagy végre csönd van a lakásban. Ez az ún. frontális osztálymunka helyettesítésére kiváló megoldás, Józsi bácsi el tudja mondani a fizika óráról, amit szeretne, vagy épp Petőfiről. Azonban a gyerekek csak írásos kommentben tudnak erre reagálni, azonnal is visszajelezve, vagy utólag „komment formájában”. Ha olyan órát akarunk tartani, ahol nem fontos, hogy rögtön kérdezzenek, vagy ha nem szeretnénk Skype-olni, Viberezni, ez egy jó alternatíva.

Profibbaknak pedig természetesen adott a Youtube is. Például a telefonunkkal vagy kameránkkal előre felvehetünk egy videót, ott pedig közzétehetjük azt. Előnye, hogy ha értünk a videószerkesztéshez, tudjuk szerkeszteni, vágni, módosítani, stb., mielőtt közzétennénk azt. De így mondjuk, nem csak a mi diákjaink, hanem mindenki láthatja azt, más iskolák diákjai, szülők, bárki. Tehát szégyenlősöknek nem a legjobb, előnye viszont, hogy ha sok ilyen kerül fel az internetre, az az egész oktatást megváltoztatja, hiszen x év múlva is fent maradhat a videó, és rengeteg tananyag, „előadás” bárki számára így elérhetővé válik.

Lássuk a feladatokat: Amit mi családon belül szerintem a legtöbbet használunk, az a Learningapps nevű weboldal. Nagyon egyszerű, magyar nyelvű a kezelése, létre lehet hozni mindenféle feladatokat, pl. feleletválasztós, rövid válaszos, párosítós, stb., vagy lehet válogatni a már kész „tankockák” közül is, ezeket csoportba rendezni, stb. Ha van osztályunk, s diákjaink regisztrálnak, azt is nyomon tudjuk követni, ki hogy és milyen ütemben, milyen megfeleléssel teljesíti a feladatokat. Ezeket egyébként a fentebb említett Facebook csoportokban is meg lehet osztani.

Amivel csak most barátkozunk, az a Google Classroom azaz Google Tanterem, erről egy videót találtam nektek. Szintén az a lényege, hogy lássuk, melyik diákunk adott osztályon belül hogy oldja meg az általunk készített feladatokat, tudjunk kommunikálni posztokkal, kommentekkel, azonban személyes véleményem szerint ennek kissé bonyolultabb a használata, szóval talán nem feltétlen ezzel érdemes kezdeni. De azoknak, akik már járatosak ezen a területen, ez is egy nagyon jó megoldás lehet:

Biztos eszembe jut még a napokban valami, egyelőre remélem, ezzel tudtam valamelyest segíteni, illetve tudom ajánlani pedagógusoknak Facebookon az „Ikt eszközök alkalmazása alsó tagozaton” nevű csoportot, ahol most rengeteg tanáccsal látják el egymást a tanárok/tanítók, nem csak alsósoknál alkalmazható módszerek/alkalmazások kapcsán.

0 Tovább

A toszkán titok - Utazás a múltba

Mindig nagyon érdekes régi levelekre, naplóbejegyzésekre bukkanni. Pláne, ha azok a saját szüleinktől származnak, és pláne, ha az, amiről a levelek szólnak, egy egészen más korban vagy országban történtek. Így van ez Angela Petch A toszkán titok c. regényében is, amelyben Anna édesanyja, Ines hagyatékát olvasván repül vissza időben és térben, hogy megtudja, milyen is volt igazából az asszony, aki haláláig soha nem nyílt meg előtte igazán.

Anna szíve majdnem megszakad, amikor elveszíti szeretett édesanyját, Inest. A hagyatékban egy halom régi, megsárgult, olasz nyelvű levélre bukkan. Azt reméli, végre megtudja, mi is történt az édesanyjával a második világháborúban.
A naplóbejegyzések nyomán Anna eljut a hegyek közt megbúvó, varázslatos kis toszkán faluba, Rofellébe, ahol lassan összeállítja a múlt darabkáit: rájön, milyen boldogan telt az édesanyja ifjúkora Toszkána vadregényes, hegyes-völgyes vidékén, és megtudja, hogyan vetett véget ennek az idillnek a háború kitörése. Anna előtt feltárulnak a múlt titkai az anyjáról, aki annak idején a partizánmozgalom tagjaként kivette a részét a küzdelemből, és egy sebesült angol katona életét is megmentette, de nem sejti, hogy Ines titkai az ő életét is fenekestül felforgatják majd.

Izgalmas romantikus történet arról, hogyan öröklődnek nemzedékről nemzedékre a háború traumái, és hogyan mentheti meg az embert a szerelem a legsötétebb időkben is.

0 Tovább

Föld, 2646. - Az emberek országa

Vajon milyen lesz a világunk 2646-ban, amikor a régi országok megszűntek, és új nagyhatalmak vették át a helyüket? Amikor a hőség és a sugárzás a Föld nagyobb részén elképzelhetetlen méreteket ölt? Amikor az emberiség java a föld alatt él, a másik része pedig szigorú szabályoknak próbál megfelelni? Az emberek országa c. könyv nyomokban Az emlékek őrére emlékeztet, mégis milliószor komolyabban és kidolgozottabban tárja elénk az elképzelt jövőt, ahol két fiatal és egy egész társadalom sorsát követhetjük végig.

Föld, 2646.

Kalaallit Nunaat - az Emberek Országa, a kultúra utolsó menedéke a Harmadik Háború és a klímaváltozás miatt lakhatatlanná vált bolygón.

A Heim - az iskola, ahová csak a legjobbak juthatnak be: Kalaallit Nunaat leendő vezetői, akik biztosítják az emberiség fennmaradását.

Umia - egy lány, aki a kiválasztottak között is a legtehetségesebb.

Nanouk - egy fiú, aki egy visszatérő álom miatt nem lelhet otthonra az iskola falai között.

Ez az álom előbb csak a két fiatal világát forgatja ki a sarkaiból, de később már az egész bolygó hatalmi egyensúlyát veszélyezteti. Umiának és Nanouknak döntenie kell, pedig az sem világos, hogy saját maguk alakítják-e sorsukat, vagy nagyhatalmi játszmák feláldozható szereplői csupán.

Elképzelhető-e lázadás a legigazságosabb társadalomban? Van-e értelme az összetartozásnak és a szerelemnek ott, ahol a napfény és a víz halálos veszélyt jelent még a legerősebbek számára is?

0 Tovább

Egy édesanya nyomában

5 Könyvajánló Felnőtt Kaland Romantikus

Te átutaznál a fél világon, hogy rálelj a származásodra? Mit tennél meg azért, hogy megtudd, ki az édesanyád? Igazi boldogságra csak akkor lelhetünk, ha tudjuk, honnan jöttünk? Kimberley Freeman Csillagok az óceán felett c. regénye országról országra utaztat bennünket a kérdések nyomába eredve.

5 Könyvajánló Felnőtt Kaland RomantikusKét ​zabolátlan természetű nő és az ár, amit ezért fizetniük kell Kimberley Freeman, az Örökzöld-zuhatag és az Álom-öböl népszerű írónőjének nagy hatású regénye a szerelemről, az anyaságról és annak kiderítéséről, kihez tartozunk a világon.
1874-ben a vadóc és akaratos Agnes Resolute végleg elhagyja az észak-angliai lelencházat, ahol felnőtt. Távozása előtt tudja meg: édesanyja apró emléktárgyat, egy egyszarvú képét ábrázoló gombot hagyott hátra neki. Agnes abban a tudatban élt, hogy az anyja nem tudta eltartani, és ezért került lelencházba, csakhogy felismeri a gombot: a fenséges és gyönyörű Genevieve Breckby, egy helybeli nemesi család lányának kabátkájáról való. Agnes ugyan csak egyszer látta őt, de soha nem tudta elfelejteni. Kideríti, hogy Genevieve Londonban van. Agnes követi, és London nyomornegyedében tengődik, amíg megtudja, hogy Genevieve továbbutazott Párizsba.
Agnes követi édesanyját, de egyre több mindenben kell csalódnia, mire végül Melbourne-ben rátalál Genevieve-re. De képes-e a nő olyan anya lenni, amilyennek Agnes szeretné?
Nagyhatású történet két megfékezhetetlen szellemű nőről, szerelemről és anyaságról és annak kiderítéséről, kihez tartozunk a világon.

0 Tovább
MOST OLVASOM
KÖNYVEK KATEGÓRIÁK SZERINT
KEDVENCEIM
A folyamatosan frissülő olvasmánylistámat a következő link alatt tekinthetitek meg: OLVASMÁNYLISTA
NAPI IDÉZET

NYOMJ EGY LÁJKOT, HA TETSZIK AZ OLDAL
"Egy könyv, amit már kiolvastál, sosem lesz ugyanaz a könyv, mint amit kézbe vettél."

/David Mitchell/

Én nem veszek könyveket. Én örökbe fogadom őket. :)
A jó könyvvel az a probléma, hogy a végére akarsz érni, de soha nem akarod befejezni.