Bíró Szabolcs, aki elsősorban a Non nobis, Domine és az Anjouk történelmi regénysorozatával vált híressé - és nagy kedvencemmé -, az utóbbi időben egy ifjúsági kalandregény és egy mesekönyv írására is fejét adta. Előbbi az Elveszett csillagok, utóbbi pedig A sárkány, aki nem akart aludni címet viseli, ami Korsós Szabina rajzaival megelevenedve egy tanulságos, kedves történetet mesél el gyerekeknek.

Sárkányfi, a sokszögletű kerekerdő szelíd, játékos lakója felesleges időpocsékolásnak tartja az alvást. Egy este elhatározza, hogy többé nem hajlandó aludni. Elindul hát az erdőben, hogy társakra találjon az éjszakai időtöltséhez. Különös útja során találkozik Kuruttyal, a békával, Fincivel, a mezei egérrel, Usus-szal, az örvös medvével, és Aszklépiosszal, az erdei siklóval, akiknek azonban nem fűlik a foguk az éjjeli játszáshoz. Vajon miért küldik el mindnyájan Sárkányfit? És vajon, ha mindenki alszik, akkor Strix, a bölcs, öreg, szakállas bagoly miért van ébren? Talál-e a kis piros sárkány éjszakai játszótársat, vagy helyette megtanulja, hogy pihenésre mindenkinek szüksége van? Na és milyen ára van annak, ha valaki éjszakánként szeretne ébren lenni? 
Bíró Szabolcs első mesekönyve ezekre a kérdésekre keresi a választ, és leginkább azoknak a kis sárkányoknak szól, akik szintén úgy gondolják, hogy aludni teljesen felesleges dolog.

Értékelés:

Nagyon szeretem az olyan meséket, amelyek tanulságot is tartalmaznak a gyerekek számára; viszonylag otthonosan mozgok ebben a témában, így például egyik kedvencem a Franklin, a teknős rajzfilm is. Bíró Szabolcs kis sárkányáról ő jutott eszembe, hiszen Sárkányfi is egy pajkos, rosszcsont kisfiú, aki esti alvás helyett inkább a csavargást választja. Hiszen mennyi izgalmas játékba lehetne keveredni az unalmas alvás helyett, ami kész időpocséklás! És ugyan melyikünk fejében nem fordult már meg ez a gondolat gyerekként? Csakhogy minden kicsi és nagy szervezetnek szüksége van az alvásra, hogy feltöltődhessen, és másnap újult erővel vethesse bele magát a napi teendőkbe.

A történet szövege kellemes, egyszerűen követhető, és stílusa miatt könnyen utánozható a szereplők hangja a felolvasó szülő számára. Adott például Aszklépiosz, a sziszegő sikló vagy Strix, a bölcs bagoly, akik a rajzoknak is hála kész karakterként testesülnek meg a mesében. Érdekességképp megjegyezném, hogy Sárkányfi az én fejemben legalábbis Pogány Judit hangján szólalt meg (mint a kis Vuk), és miközben az aranyos, színes ábrázolását nézegettem, könnyen el tudtam képzelni, hogy akár plüssként is megelevenedjen egyszer. (Melyik gyerek ne szeretne egy piros kissárkányt magának?) Ha már itt tartunk, a történet hangoskönyvként is megállná a helyét vagy akár rajzfilmként is, de ne szaladjunk ennyire előre!

A rajzokat is muszáj külön megemlítenem, hiszen nagyon karakteresek, színesek és részletesek, minden eseményhez kapcsolódik egy, és mindegyik szereplőt megismerhetjük belőlük.

A könyvhöz kapható egyébként egy Játékos fejtörők Sárkányfival és barátaival című foglalkoztató kiskönyv 4-7 éveseknek, ami, csak, hogy pár példát említsek, színezős, összekötős, labirintusos, rajzolós vagy épp különbség keresős feladatokat tartalmaz. Így a mesén túl plusz elfoglaltságot nyújt kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt.

Mindkettőt bátran ajánlom gyerekeknek és szülőknek is. ;)

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: Nagyon aranyosak, ahogy a rajzokon keresztül megelevenednek. El tudnék képzelni plüssöket is belőle. Én Strixet, a bölcs baglyot és Sárkányfit szerettem meg a legjobban.
Borító: 10/10 – Nagyon ötletes, eleinte szokatlan volt, de aztán hamar megszerettem a kis rajzokat a könyvben. :)
Kinek ajánlom: Gyerekeknek! (Felnőttként különféle hangokon felolvasni a történetet a picúroknak.)
+ pont: Mert tanulságos mese, azt szeretem, ha egy mese nem csal szól valamiről, de tanít is.
- pont: -