Lewis Carroll – Alice Csodaországban című könyvét világszerte ismerik, és nem csak mese vagy film, de 2007-ben manga is készült belőle Sakura Kinoshita jóvoltából (a magyar kiadás 2010-ben jelent meg a Fumaxtól). A sokak számára kicsit furcsa és agyzsibbasztó történet a kisgyerekek igazi kedvence: Alice által egy varázslatos helyre kalauzol el minket.

Alice, a kedves kisiskolás lány a Fehér Nyúl után eredve Csodaországban találja magát. Olyan világba jut, ahol a párbeszédek nélkülözik az ésszerűséget és a logika mit sem számít. Alice hol icipicivé zsugorodik, hol óriássá válik.

Minduntalan furcsa alakok bukkannak fel körülötte, és kínosabbnál kínosabb helyzetekbe kerül…

Értékelés:

Bár a könyvhöz nem volt szerencsém, a ’99-es filmet láttam hajdanán, de az igazat megvallva nem gyakorolt rám olyan nagy hatást, mint az talán elvárható lett volna. Én valamiért sosem értettem ezt a történetet, és gyakran azon gondolkodtam, milyen bódítószer hatása alatt lehetett az író, amikor mindezt kitalálta. Most a mangának köszönhetően megtudtam, hogy Carroll, aki eredetileg matematikatanár és gyermekfényképész volt, egyik kislány modelljének, Alice Lidellnek találta ki ezt a mesét, amely végül bejárta a világot.

Sakura Kinoshita mangáját elsősorban gyerekeknek vagy azoknak ajánlanám, akik szeretik a japán képregényeket, vagy kifejezetten az Alice Csodaországban történetet. Bár a színes rajzolást én ebben a műfajban nem igazán preferálom (inkább a fekete-fehérhez húzok), kétségtelen, hogy a színek megadják a mese alaphangulatát és segítenek elképzelni a varázslatos eseményeket – a kisebbek számára is. Különlegessége, hogy Alice külseje ebben a mangában fejezetről fejezetre változik, s ezzel a művészi szabadsággal Kinoshita egyre újabb és újabb karaktereket vonultat fel a színen.

Mégis, az én kedvencem a kötet végén található „hogyan készült” extra, ahol fekete-fehér vázlatokat/skicceket láthatunk az egyes karakterekről és azok kialakulásáról az alkotó kommentjeivel fűszerezve. Láthatunk karaktervázlatokat például Aliceről és rajzokat a különböző ruháiról, arckifejezéseiről, illetve az egyes „jelenetek” kezdetleges skicceit is megpillanthatjuk.

Összességében egy igényes, (eredetileg kézzel) színezett manga, aminek kicsit akvarelles hatása és műfaji sajátossága egyedivé teszi ezt a különleges mesét.

Más molyok véleményei:

„Kicsit régen olvastam már az eredetit, de most meghozta a kedvem hozzá. A grafika aranyos volt, a történet nagy vonalakban egyezett, bár úgy érzem voltak eltérések. Ami a hátránya, hogy kicsit rövid, és néha mintha megszakította volna a történetet.”
danlin

„Már régóta szemeztem vele, és nagyon-nagyon örülök, hogy végre megvettem! Annyira eszméletlen szépek a rajzok!!!! Ha eddig csak kicsit fájt a szívem, hogy én nem tudok rajzolni, hát most majd megszakad! :( :) 
Szeretem Alice nagyon furcsa, vicces és helyenként morbid történetét, és azt kell, mondjam, kifejezetten jól áll neki manga verzió! :) 
Nagyon kis vékonyka, de elég aprólékosan rajzolt, így nem volt a történettel hiányérzetem. 
És nagyon jók a végén a skiccek! :)”
scheszti

„Alice mint történet nem tetszett a könyvben sem, de így képregényben talán elviselhető lett, mert a bohóságok, a logikátlan egymás utáni képek itt valahogy inkább kellemesek, mint a könyvben Alice (a könyvbéli) illusztrációjához képest ez a manga hihetetlenül szépre sikerült, olyan, amit szívesen vesz kezébe az ember.”
Molymacska

„Aranyosan visszaadta a könyv történetét. Szépek voltak a rajzok és ötletes a fejezetenkénti kinézetváltás, bár én az eredeti Alice-szel is meg lettem volna elégedve.. Persze nagyon szépen meg volt rajzolva Alice és a ruhái is tetszettek. Jó volt újra feleleveníteni a történetet. Már sok minden kiesett. Kicsit rövidre sikeredett, sajnos. Tovább is olvastam volna. Akár a Tükörországos részt is. Akik nem szeretnék elolvasni Alice fura meséjét, annak ezzel érdemes próbálkoznia.”
mary_chan

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 4. Egész jó, tetszett
Karakterek: Lényegében már ismerjük őket a könyvből/filmből.
Borító: 8/10 – A borítóval nincs problémám, de én jobban szeretem a fekete-fehér képregényeket/mangákat, mintsem a színeseket. (Persze, valakinek épp ez tetszik jobban).
Kinek ajánlom: Gyerekeknek vagy azoknak a felnőtteknek, akik szeretik Alice történetét és manga rajongóknak. 
+ pont: Mert nagyon tetszettek a végén a „hogyan készült” vázlatok!!!
- pont: Mert nem lettem okosabb tőle – nekem ugyanolyan fura, mint a könyv és a film. :D