Nem egyszerű feladat a mai rohanó világban kicsit elengedni magunkat, szánni pár órát az otthoni kikapcsolódásra, ráadásul olyanra, ami mentes a digitális világtól. Szerintem a legtöbb ember már el sem tudja képzelni, milyen, amikor nem a gép, a mobil, vagy a TV előtt görnyed, hanem kezébe fog egy könyvet, vagy mondjuk, rajzol! Valamiért a gyerekkor elteltével (a hozzám hasonló grafikusokon kívül) már nem is veszi az ember a kézbe a ceruzát, teljesen elfelejti, milyen az alkotás öröme, hogy készítesz valami teljesen egyedit, és azt megmutathatod másoknak.

Keri Smith a Nyírd ki ezt a naplót és ehhez hasonló könyveivel megmutatja a gyerekeknek, tiniknek és felnőtteknek egyaránt, mennyi kreativitás is rejtőzik bennünk. Én már hónapokkal ezelőtt megvettem a könyvet rögtön a megjelenéskor, és bár ide még nem töltöttem képet, és még nem is „nyírtam ki” teljesen, azért Facebook követőim már láthatták az alkotásaimat. Bátran ajánlom bárkinek, és szerencsére sok ismerősöm rákapott a témára. Ez egy olyan kis könyv, amely különböző feladatokat tartalmaz, amelyeket akár szó szerint, akár elvontan értelmezve meg kell oldani. Például, vidd magaddal a könyvet a fürdőszobába, karcold meg, ejtsd le magasról, ragassz bele mindenféle dolgokat. Mint sok felnőttnek, többek között nekem is az volt a fő problémám, hogy szabadidőmben elképzelésem sem volt, mégis mit kellene rajzolnom, és magamtól semmi nem jutott eszembe. Tökéletessége a könyvnek, hogy rengeteg ötletet ad 224 oldalon keresztül, és még bár mondom, még nem vagyok kész vele, azért igyekszem, és máris alig várom a későbbiekben megjelenő Nyírd ki ezt a naplót mindenhol, és az Ez nem egy könyv köteteket. Úgy érzem, jövőre, avagy karácsonykor sem fogok unatkozni. :)

Ahogy körbenéztem az alkotók között, tényleg mindenféle korosztály imádja, a gyerektől a harmincévesig, férfi/nő egyaránt. Végre nem kell azon gondolkodni, mit alkossunk, ráadásul ez egy tökéletes, kreativitást fejlesztő pihenési mód, a fantáziánk szabadon szárnyalhat, az agyunkat pedig megdolgoztatja, hogyan is oldjunk meg egy-egy feladatot. Van egy oldal kifejezetten a dühös napokra (nagyszerűen levezeti a feszültséget), a csúnya szavaknak, a jó gondolatoknak, a negatív véleményeknek magunkról, stb. A végén tényleg teljesen olyan lesz, mint egy napló, csak rajzokban, és szerintem fantasztikusan fog mutatni a későbbi kötetekkel. Nagyszerű, hogy mindegyik „olvasó” könyve teljesen egyedi, és lehet mutogatni egymásnak, én azonban mindig arra gondolok, ha sokáig megosztom, milyen érdekes lesz majd a lányomnak átlapoznia, mikor majd nagyobb lesz. Kicsit visszarepül majd az időben.

Vannak, akik a szó szerinti értelmezésben egyszerűen csak tönkreteszik a könyvet, én azonban jobban szeretem a kreatívabb megoldásokat, így magam is ezt követettem, és ragasztóval, filccel, temperával, vízfestékkel, zsírkrétával, mindenféle eszközzel színeztem, ragasztottam, nyírtam, vágtam, fújtam, gondoltam, itt az ideje, hogy kb. a háromnegyedénél megosszam veletek, hol járok.  

Nekem jelenleg így néz ki a borító, először papírokat ragasztottam rá, majd ruhaanyagot, végül csipkét is, és gombokat varrtam rá. Élőben eszméletlen jól néz ki. :)

A női táska rejtelmei - Azt hiszem, ezt a címet adnám a képnek. Élethű nagyságban lerajzoltam, miket hordok magamnál nap mint nap. :)

A bélyeggyűjtős oldal bélyegjeit kínából rendeltem, a legrégebbi 1836-os magyar bélyeg, de van benne tunéziai, csehszlovákiai, tanzániai, stb. Nagyon különlegesek:

Akik ismernek, azok tudják, hogy Harry Pottertől nem tudok elszakadni, így még folyamatábrát is készítettem nektek arról, hogyan alkottam meg Harryt az "Aludj a naplóval" részhez. :) Nekem nagyon tetszik, egyébként filctollat használtam:

Természetesen nem maradhatott ki a kedvencem sem a filmből, Piton professzor, akiben én mindvégig hittem, és már 11 évesen is rajongtam érte. Gondoltam, a Zseppiszokgyűjtős oldalra tökéletes lenne, és a Mardekár színeivel töltöttem ki a képet.

Igen, Lupin! A másik kedvencem. Ráadásul annyira a Hold akart megjelenni ezen az oldalon, hogy nem is kellett sokáig gondolkodnom rajta, kit vagy mit fessek ide. Temperával készült. :)

Hedvig, Harry baglya a következő, és ezt a képet leginkább a kép színei miatt imádom. A feladathoz mérten egy titkos üzenetet rejtettem el az általam készített kis borítékba a sarokban. Ez egyébként egy versidézet. :) Szintén temperával készítettem:

Nem nagyon szeretek ceruzával rajzolni, ezért úgy gondoltam, valami olyasmit rajzolok, amihez kedvem is van, így esett a választás Dumbledore-ra és Pitonra:

Ez eredetileg egy színtesztelős oldal, ami arra szolgál, hogy leteszteld a különféle ceruzákat, tollakat, stb., én azonban úgy gondoltam, egy impresszionista képet festek rá, amit a neten láttam. Szerintem különösen jól sikerült, imádom, hogy ennyire színes. :)

Johnny Deppet sok filmjében szerettem, és mivel ezen az oldalon az volt a feladat, hogy lyukasszam át a lapokat, így Ollókezű Edward jutott eszembe. A rajzot filccel, ceruzával és egy ilyen ezüstös filccel készítettem. Természetesen nem maradhatott ki a Sweeney Todd sem, azt láthatjátok a baloldalon:

Itt is egy hogyan kézült:

A jó gondolatok oldala. Úgy gondoltam, ide újságpapírból vágok ki nekem tetsző szavakat, ráadásul ezeket értelmezés szerint rendezve, mintha egy külön történet lenne. A jobb oldalon például a vágyálmok vagy a megérdemelt dolgok szerepelnek. Ha rossz kedvem van, csak rá kell néznem ezekre az oldalakra. :)

Ha vacsora, akkor nálam Nutella, és szinte mindig este tízkor. Nem tudom, miért, de olyankor elkezd korogni a pocakom, és iszonyat éhes leszek. Ez a kép filctollal készült, egyébként a másik oldalára gyorskaják képeit ragasztottam:

Ide különböző anyagmintákat kellett ragasztani, szóval bátorkodtam mindent felhasználni, szalvétát, ruhát, csipkét. Nagyon jól sikerült szerintem:

Egy ideig gondolkodtam rajta, hogy milyen szót ismételgessek a feladathoz mérten. Úgy gondoltam, valami olyat, ami nem idejétmúlt, és mindig megőrzi aktualitását. Szóval a boldogságot írtam, és remélem, ez segít, hogy pozitívabban gondolkodjak  úgy általában. Színes filceket használtam:

A ragasztós képhez sokat kellett várnom, ugyanis mifelénk nagyon kevés helyen lehet kapni dekortapaszt, én pedig elhatároztam, hogy mindenképpen azzal szeretném ezt kidekorálni. Szintén külföldről rendeltem ezeket a csodaszép tapaszokat, mindent azzal ragasztottam:

Az egyik kedvenc oldalam ez az illatos oldal. Bár az első magyar megjelenésében a kiadó sajnos elrontotta az "illat" szót és "italt" írt oda, én kijavítottam, ugyanis az angol könyvek nézegetése közben tudtam, hogy ez egy ilyen oldal. Méretarányosan körülrajzoltam a parfümjeimet, aztán filccel kidekoráltam őket. Természetesen a lapot is befújkáltam, így nagyon illatos a könyem :)

A körösön sokat gondolkodtam, de végül különféle tárgyakat rajzoltam ide, filccel színeztem:

Nem mondom, hogy nem éreztem magam hülyén a kép készítésekor. Szerintem el tudjátok képzelni, milyen, amikor a fürdőkád szélén ülsz, és ecsettel, temperával kenegeted a talpadat. Azon kívül, hogy nagyon csiklandós, azon izgulsz, hogy semmit ne csepegtess össze, és még röhögsz is saját magadon. :D Nagyon vicces volt:

Aztán úgy gondoltam, a kezzemmel is megcsinálom. Az első egy lenyomat, a második egy körberajzolás. Érdekesség, hogy nem rég megtaláltam a 14 éves tenyérrajzomat, és még mindig ugyanolyan kicsi. Elnézve a 7 éves tenyérrajzot, nem sokat nőtt. :)

Szerintem már észrevettétek, mennyire szeretem a színeket. És bár ezt az oldalt ceruzával kellett volna díszíteni, én mindenképpen színes filcekkel akartam bolondossá tenni:

Nem a kedvenc oldalam, de azért nem lett olyan rossz. Temperával és újságrészlet beragasztásával oldottam meg:

Ennek az elkészítésében édesanyám segített, akit szintén sikerült megfertőznöm a naplóimádattal. :) Nagyon élveztük, hogy végre együtt alkothattunk, varrogattunk késő délután. Jó közös program volt, a napló összehozza a családot is.

Ez a kedvenc dekortapaszom, ami aranymintás, és fehér pöttyök vannak rajta. Úgy gondoltam, egy teljes oldalt zentelek neki, és ezt a tépkedőset választottam:

A kölcsöntollas résznél bevallom, az unokahúgom filceit használtam, és mindenféle alakzatokat rajzolgattam össze-vissza, hosszú órákon keresztül. Bár egy kicsit zsúfolt lett, kicsit olyan, mint valami mese illusztrálása:

Oké, alapvetően nem sok gyümölcsöt eszem, ezért inkább zöldségek és gyümölcsök képeit ragasztottam ide. De azért tetszik. A hátteret zsírkrétával színeztem.

A papírláncot úgy készítettem el, hogy kivágtam a felrajzolt minta alapján a csíkokat, majd mindenféle dekortapasszal ragasztgattam össze őket. Egyébként nem volt olyan egyszerű, rendesen elfáradtam a végére:

Bár ide állítólag döglött bogarakat kellett volna ragasztanom, én undorodom mindegyiktől, úgyhogy katicás matricákat ragasztottam mindenhová, a közepére pedig katicát rajzoltam. Azt hiszem, attól még nem félek:

Bár én nem vagyok elégedett az oldallal, sokaknak tetszik. Baloldalt a Szívek szállodája Luke-ja látható, jobboldalt pedig az én lennék, a kedvenc bögrémmel. Szerintem jobb lett volna kilöttyinteni a kávét, és utólag sok jó megoldást találtam rá, de már mindegy:

Ez az "Aludj a naplóval" másik oldala, Harry mellett. Vízfestékkel készült:

Nem tudom hozzá semmit sem fűzni. :)

Fú, ezen nagyon sokat dolgoztam, mert mindenféle variációja volt már, de egyik sem tetszett, így mindig átrajzoltam, festettem, színeztem... Most komolyan... Végül igen, az ott baloldalt rúzs, és csillámlik, és kicsit összefogta a jobb oldalt, de nem baj:

Erre az újságcikkes részre az egyik úttörő női újságíró életútját ragasztottam:

Rögtöm a borító után:

Ez a fürdős rész nekem különösen tetszik, és igen, így néz ki a fürdőszobám. :) Ha nem szeretnétek lemaradni, kövessetek Facebookon, oda mindig azonnal feltöltöm a kész képeket.

Végezetül így néz ki kiterítve a könyv:

Tudom ajánlani karácsonyi ajándéknak, addigra ha jól tudom, már 3 könyv is megjelenik Keri Smithtől magyarul, ráadásul egyáltalán nem drágák, én ha jól emlékszem, 1600Ft-ért rendeltem meg az elsőt, akciósan.