(2013.10.24)
Álmatlan éjszakákon
Nem hagy nyugodni a gondolat.
Egyetlen szóval elűzhetnéd
minden gondomat.
Képzeletem csak körülötted forog.
Álmatlan éjszakákon
Te vagy az egyetlen dolog,
mi fejemben jár.
Szívem mindig a pillanatra vár,
hogy lássalak, halljam a hangod.
Érezzem érintésed és édes illatod.
Hogy szemedbe nézve
boldogabban láthassam a holnapot,
mi ránk tekint.
Hogy közeledben testemben bizseregve
várjam a jeleket megint.
Hogy Te is így érzel,
mert néha látom,
amikor láttatni engeded.
Mert te is Úgy nézel,
ahogy én nézlek Téged.
Amikor két szív egy pillanatra
szeretve lenni enged.
Máskor mintha semmi nem lenne.
De napról napra te is, én is
elmerülünk benne.
Mosolyognom vagy szenvednem kell,
ha meglátlak.
Minden egyes reggel
hevesen dobogó szívvel várlak.
S mégsem mondok semmit.
Nem tehetem.
Téged is, engem is
néma gúzsba köt
az egyhangú jelen.