(2013.10.24)

Álmatlan éjszakákon

Nem hagy nyugodni a gondolat.

Egyetlen szóval elűzhetnéd

minden gondomat.

Képzeletem csak körülötted forog.

Álmatlan éjszakákon

Te vagy az egyetlen dolog,

mi fejemben jár.

Szívem mindig a pillanatra vár,

hogy lássalak, halljam a hangod.

Érezzem érintésed és édes illatod.

Hogy szemedbe nézve

boldogabban láthassam a holnapot,

mi ránk tekint.

Hogy közeledben testemben bizseregve

várjam a jeleket megint.

Hogy Te is így érzel,

mert néha látom,

amikor láttatni engeded.

Mert te is Úgy nézel,

ahogy én nézlek Téged.

Amikor két szív egy pillanatra

szeretve lenni enged.

Máskor mintha semmi nem lenne.

De napról napra te is, én is

elmerülünk benne.

Mosolyognom vagy szenvednem kell,

ha meglátlak.

Minden egyes reggel

hevesen dobogó szívvel várlak.

S mégsem mondok semmit.

Nem tehetem.

Téged is, engem is

néma gúzsba köt

az egyhangú jelen.