Új esély mindenkinek jár. Vagy mégsem?

Star Meadow egy kellemes, átlagos, nyugodt amerikai város. Legalábbis annak akar látszani.

Victoria, a vámpír lány, egy távoli országból, reményvesztetten érkezik ide, mindent maga mögött hagyva. Akarata ellenére kénytelen elfogadni új életét, hiszen máshol nincs biztonságban.

Itt találkozik a vámpírok vezetőjével, Logannel. A vad, állatias, és veszélyesen vonzó férfi az első pillanattól kezdve hűvösen viselkedik vele. Az idő múlásával azonban mégis egyre közelebb és közelebb kerülnek egymáshoz.

De titkokat rejtő múltjuk elől ők sem menekülhetnek – még akkor sem, ha új barátokra, új otthonra lelnek.

Vajon Victoria végre megtalálja a nyugalmat, vagy a múlt sötét árnyai rátalálnak és magukkal rántják?

ARIA BRIGHTON sikergyanús első könyve egyszerre izgalmas, kalandos és romantikus. A regény olyan világba repít, ahol bármi megtörténhet: szerelem, új barátságok, csalódás és árulás.

 

Értékelés:

Bár a vámpíros történetek tinédzserkoromban a meglehetősen kedvelt olvasmányaim közé tartoztak, manapság igen kevés ilyen témájú könyvet kapok a kezembe. Talán egy-egy témakörből idővel kinő az ember, talán csak az én érdeklődésem terelődött inkább a disztópiák és laza felnőtt (nem erotikus) regények felé, nem tudom. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy azoknak a tinédzsereknek, akik nem szeretik a 6-700 oldalas olvasmányokat, és valami rövidebbel kezdenék a sort, vagy egyszerűen csak érdeklődnek a Twilight óta oly felkapott vámpíros témák iránt, azoknak tudom ajánlani a kötetet.

Meg kell persze, hogy jegyezzem ez inkább a Twilight féle kategória, mintsem a Darren Shan vagy Anne Rice féle ág, azazhogy, inkább fiatalabbaknak lehet kellemes délutáni olvasmány. Azok számára, akiknek Anne Rice az Isten, az ilyen történetek talán nem elég komplexek, nincs mögötte annyit történeti háttér. Bár jómagam kedvelem Anne Rice történeteit, mégis, talán Darren Shan az, aki gyerekkoromban annyira megfogott, hogy felnőtt fejjel is újraolvastam a regényeit, s bár a Twilightot sem tagadhatom, hogy tizenévesen olvastam, mint említettem, mostanában úgy érezem, távolodom a témától. Nem okozott így akkora örömöt a regény olvasása, mint vártam, de lehet, csak azért, mert magamnak is be kell valljam: fiatalabb már én sem leszek. :)

Brighton Vérvörös rabság című könyve egyébiránt nem marad el a szerelmi szálakat illetően a hasonszőrű társaitól, a történet maga egy laza olvasmányként nem volt rossz, bár néha úgy éreztem, több helyszínleírást vagy a történéseket illetően kifejtést szívesen fogadnék.

Az íróról annyit érdemes tudni, hogy bár 2011 óta Angliában él, szintén egy magyar, aki írói álnévre támaszkodik, jelenleg 31 éves, és a könyvnek várható majd folytatása is. 

1985-ben születtem Budapesten, majd Székesfehérvárra költöztünk. Olvasás iránti szeretetem már egészen korán kezdődött. Óvodás koromban bátyám tanított meg olvasni és azóta is tart ez a “függőség”. Közgazdasági szakközépiskolába jártam, majd elkezdtem egy újságíró tanfolyamot, amit sajnos nem fejeztem be, hiszen elég nehéz úgy tanulni, ha a diák okítja a tanárt.

Ezután dolgozni kezdtem, majd 2011-ben Angliába költöztem, jelenleg is itt élek. Még ebben az évben elkezdem írni a Vérvörös rabságot. Először csak egy hobbi volt számomra az írás. Néha, amikor úgy tartotta kedvem, leültem a laptop elé és csak írtam. Aztán sokszor azon kaptam magam, hogy teljesen elmerültem egy másik világban és csak órák múlva tértem vissza. Hihetetlen, hogy írás közben mennyire repül az idő.
Két év kihagyás következett, különböző okok miatt, majd lassacskán újra elkezdtem írni és befejeztem a könyvet. Szeretném másokkal is megosztani azt, amit alkottam, hiszen igazán jó érzés, ha örömet vagy legalább néhány kellemes percet szerezhetek másoknak a munkámmal.

Persze mostanában elég gyakori, hogy minden magyar angol hangzású néven publikál, személy szerint meg tudom érteni, hiszen az évek kortárs irodalmát figyelembe véve igencsak előítéletek alakultak ki az olvasókban a magyar írók tehetségével kapcsolatban… Hozzá kell tennem ugyanakkor, hogy ugyanettől a kiadótól Papp Csilla regénye például megáll a lábán, és örültem, hogy nem sajnálta a nevét hozzáadni egy regényhez, mert nagyon tetszett, amit nyújtott nekem. Valamiért, amikor egy magyar író külföldi néven ad ki regényt, úgy érzem, bujkálni szeretne, vagy ez csak marketing fogás, és mindig megfontolom, hogy vajon nem-e ígér többet ez a könyv annál, mint amit valóban nyújtani tud.

Jelen esetben azonban nagyjából azt kaptam, amit vártam, egy fiatalabbaknak szórakoztató vámpíros történetet. Személy szerint jobban élveztem volna, ha terjedelmesebb lett volna, többet megtudtunk volna a szereplők gondolatairól, érzéseiről, de talán a második kötetben az író igyekszik majd javítani ezen.

Pontozás:
Egyedi besorolásom:  4. Egész jó, tetszett
Történet: 7/10
Karakterek: 7/10
Moly.hu-n elért százalék: 73%
Borító: 9/10 – Nagyon szép a borító, de lehetett volna vastagabb külsőt kölcsönözni neki.
Kinek ajánlom: A vámpíros történetek kedvelőinek, tiniknek.
+ pont: A borítóért.
 - pont: A néhol sablonos érzetért.