Egy elme, amely mindent megjegyez. Minden apró történést, ami azóta a bizonyos baleset óta történt vele. Amos Decker, az Emlékek börtönében könyvsorozat főszereplője hipermnéziában szenvedő nyomozó, aki családja gyilkosának nyomába ered.

"Külvárosi szatíra csipetnyi Alfred Hitchcockkal fűszerezve." - Írták a Washington Postban Edan Lepucki A 17-es számú nő regényéről. Azaz:

"A bemutatott helyzet vagy ember látszólag komoly, a történet, illetve a körülmények összessége viszont groteszk vagy abszurd, és ez a kettősség komikus-ironikus hatást eredményez. Az ilyen ábrázolási módot alkalmazó műalkotást tágabb értelemben szintén szatírának nevezzük, ezek között lehetnek regények, drámák (pl. Arisztophanész vígjátékai), filmek, zenék stb."

Joanne Harris, aki leginkább a Csokoládé című könyvével vált népszerűvé (amelyből, mint tudjuk, film is készült Johnny Depp és Juliette Binoche főszereplésével), a 2005-ös Urak és játékosok könyvében (és ha jól tudom, akkor a "kékszeműfiúban" is) már megismertetett bennünket a St. Oswald Fiúgimnáziummal és rejtélyeivel. Most a frissen megjelent A St. Oswald fiúiskola című pszicho-thriller regényében ismét sötét titkokat tárhatunk fel a már-már nyugdíjazás előtt álló latintanár nyomába eredve.

"Pachmann Péter mindössze 23 éves volt, amikor élete első komoly riporteri megbízatása kapcsán azt a feladatot kapta, hogy tudósítson a délszláv háborúról. A műsorvezető majdnem tíz évig várt, hogy kiírja magából a történteket, úgy gondolja, most vált elég éretté ehhez." - Hangzott el a Mokka c. műsorban, ahol a Pachmann Péterrel Misu háborúja című könyve volt a téma. Én is nekiveselkedtem ennek az egyébként nem túl hosszú (208 oldal), de annál tartalmasabb olvasmánynak.

Vajon lehet egyszerre több emberbe szerelmesnek lenni, vagy képtelenség? És mi van, ha választanunk kell? Milyen lenne, ha nem kellene választanunk? Ezzel a témakörrel foglalkozik Szurovecz Kitti A sokszívű című regényében.
Az írónőtől már olvashattuk a Hópelyhek a válladon című könyvét, ami nekem ugyan személy szerint nem nyerte el annyira a tetszésemet, így hát meg is lepődtem, hogy A sokszívű mennyire más volt ahhoz képest, nem csak a témaválasztását illetően, hiszen stílusában is fejlődött az írónő.

Mi is az az Asperger-szindróma:

"Az Asperger-szindróma (Asperger syndrome, gyakori rövidítése AS) neurobiológiai pervazív fejlődési zavar; az autizmusspektrumzavarok közé tartozó pszichiátriai kórkép. Az Asperger-szindrómára - az egyéb autizmus spektrumhoz tartozó betegségekkel ellentétben - jellemző a normális ütemű nyelvi fejlődés, valamint az átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszint. Mindezek miatt felismerése is nehezebb, egyes becslések szerint az esetek 30-50%-át nem diagnosztizálták. Számos Asperger-szindrómás magától is képes felismerni azokat a dolgokat, amiben eltér a többi embertől, megtanulja leküzdeni hátrányait, és képes beilleszkedni a társadalomba akár anélkül is, hogy tudná magáról, hogy Asperger-szindrómás."

Jodi Picoult hazánkban először 2011-ben kiadott regénye, a Házirend pár napja új köntösben is megjelent és már kapható a könyvesboltokban. Ebben a kortárs krimiben megismerhetjük Jacobot, aki Asperger-szindrómás tinédzserként válik egy gyilkosság gyanúsítottjává és kerül a vádlottak padjába. De vajon tényleg ő volt a tettes? Egyáltalán milyen lehet Jacob és a családja élete a betegség árnyékában?

Már magyarul is megjelent Dan Wellstől a Nem vagyok sorozatgyilkos befejező, 6. kötete, amelyben végre pontot rakhatunk az i-re és megtudhatjuk, hogyan záródik ez a fenomenális misztikus thriller.

Képzeljünk egy el kislányt, akit olyan trauma ért tízévesen, hogy az az egész életére rányomja a bélyegét. Valami, amiről nem beszél, aminek hatására még a lakásból is fél kilépni, mi több, teljesen elzárkózik a világ elől. Vajon milyen felnőtt élet vár rá?

Az Az vagy nekem sorozat első két részéről, a Lebegésről és a Tűzesőről, amelyek 90%-os értékelési átlagnak örvendenek a moly.hu-n már írtam nektek a blogomban, most pedig harmadik része, a Csendfolyó került a kezem közé.

2014-ben nagy vihart kavart a médiában, amikor Gwyneth Paltrow hollywoodi színésznő bejelentette, hogy különválik férjétől, Chris Martintól, a Coldplay énekesétől, mégpedig harmonikusan és közös megegyezéssel: tudatos elválással. Az addig ismeretlen kifejezés még aznap éjjel bejárta a világot. A meghatározás, melyet Katherine Woodward Thomas házasság- és családterapeuta alkotott meg, az olyan válások szinonimája lett, melyekben mindkét fél elismeri a szerepét a szakításban, és különösen ügyelnek arra, hogy jól és egészségesen működjenek együtt a jövőben.

E hiánypótló kötetből, Anglia egyes számú társadalmi bestselleréből az olvasó megismerheti a békés válás titkát, ami ráadásul a szakítás utáni felhőtlen élet előfeltétele is.

Virág Emília, akinek tavaly jelent meg urban fantasy sorozatának első és második része, a rendkívül humoros Sárkánycsalogató és Boszorkányszelídítő, ezúttal egy interaktív kiegészítő novellával lepte meg olvasóit. A történet az írónő Facebook oldalán játszódott és íródott, ezúttal azonban már e-bookban is elérhető a szösszenet, amely a Lidércmegálló címet viseli.

Szőcs Henriette A hűség a kutyáknak való erotikus könyvéről már írtam nektek, ami igen nagy port kavart megjelenésekor a nők és férfiak körében egyaránt, ezúttal azonban az írónő és történelmi romantikus/kaland könyvvel ajándékozott meg minket, ami mi tagadás, felülmúlja eddigi regényeit. A kötet A török brigadéros sorozat első része, amely A ​Kizil Elma háremének titka címet viseli. A történet 1686-ba kalauzolja el olvasóit; a kalandozás nevezetesen a budai török pasa háreméből indul, ahol megismerhetjük Aisát, a tüzes, kicsit önző, de gyönyörű háremhölgyet.

Ismerkedjünk meg Pamelával, a Tarot Café tulajdonosnőjével, kinél a kínálat nem mindig az ügyfelek kedvére való. Pamela jósnő, akihez különleges vendégek, vámpírok, tündérek és más, az emberek közt élő természetfölötti lények is betérnek - nem csak egy kávéra, hanem hogy a kártyalapok segítségével feltáruljon előttük a jövő. Azonban Pamela múltjában is sötét titok lappang, és csak ha e múltat lezárja, akkor léphet át következő életébe. Varázslatos és részletgazdag stílusával Sang-Sun Park újszerű, drámai történetet alkotott rendhagyó hősökkel, akik szenvedélytől hajtva kutatják az igazságot.

Adott egy disztópikus társadalom, ahol a gyerekeknek mind különleges képességük van, amelyeket színekkel azonosítanak: zöldek, narancsvörösek, sárgák, kékek, vörösek. Egyesek képesek tárgyakat mozgatni, tüzet gyújtani, vagy például befolyásolni az elmét.
Alexandra Bracken - Sötét elmék trilógiájának első részéről már több, mint egy éve írtam nektek, s végre alkalmam nyílt elolvasni a befejező, harmadik kötetet is, amely a Sötét hajnal címet viseli.

Mi történne a mesékkel, ha a hercegnő és a herceg végül nem váltanának csókot, és nem úgy végződne a történet, hogy boldogan éltek, amíg… Mi történne, ha a mesebeli lányok rádöbbennének, hogy egyedül is képesek boldogulni a világban, és semmi szükség a büdös, önző, érzelemmentes férfiakra? A Jók és Rosszak iskolájának első kötetéről már volt alkalmam írni nektek, ezúttal a második része került a kezembe.

Sarah Raasch első regényének, a Hó, mint hamunak második része, a Jég, mint tűz idén kerül a polcokra. A fantasy sorozat által egy olyan világba csöppenünk, ahol 8 királyság uralkodója ún. mágiaszterek (mágikus tárgyak) segítségével virágoztatja fel birodalmát. Ezekben a különböző tárgyakban ősi mágia lakik, és bár az első kötetből nem tudunk meg sok mindent ennek lényegéről, a szépen kidolgozott világfelépítés hamar elvarázsolja az olvasót.

A hét nővér sorozat első részéről már írtam nektek, nemrég pedig megjelent a második kötet, amely a Viharnővér címet viseli. Ezúttal a második nővér, Ally kalandjait követhetjük nyomon, mely során egészen Norvégiáig utazunk, s mindeközben "látogatást teszünk" nem csak az 1800-as évekbeli Krisztiániába (mai Oslo), hanem a II. Világháborús Lipcsébe is.

Sarah Andersen tavaly megjelent képregénye, a Felnőni kiábrándító nagy sikert aratott, s nem véletlenül az 1. legjobb képregény a molyok értékelései alapján. Vicces képkockáival elsősorban a fiatal nők körében arat nagy sikert, hiszen ironikus humorával könnyen utat talál a szívünkhöz. A könyvfesztiválra megjelent második kötet, amely a Puha Boldog Puffancs címet viseli még több megmosolyogtatni vágyó rajzot és rövid történetet tartalmaz.

A Hollóárnyék-trilógiának első kötete méltán foglalja el a 44. helyet a legjobb fantasy könyvek, és a 69. helyet a legjobb kortárs könyvek között a molyok értékelései alapján. A három kötet összterjedelme nem kevesebb, mint 2086 oldal, így bármely (háborús) fantasy kötet rajongónak hetekig érdekfeszítő olvasmányként szolgálhat. Én "rabszolgahajcsár" üzemmódban körülbelül 10 nap alatt olvastam ki a köteteket, nagyjából 55-70 óra alatt, így ez is prezentálhatja, hogy az átlagos 50-70 oldal/óra teljesítményem az apró betűs trilógia esetén jócskán lecsökkent. Ez azonban korántsem von le az értékéből, de jól mutatja, hogy nagyjából mire számítsanak azok, akik nekiveselkednek a trilógiának. Az értékeléssel megvártam, amíg mindegyiknek a végére érek, így egy értékelésen belül nyújthatok egy komplex ajánlót a különböző részek spoilermentes összehasonlítására is alapozva.

A Halál melója nem egyszerű. Állandóan vörösen izzó tárgyakat és mindjárt meghaló embereket kutatni, ráadásul mindezt egy önbizalomhiányos bétahímként egy gyerekkel a nyakunkon. Chirstopher Moore Nagy Kaszás sorozatán első részét, a Mocskos melót idén újra kiadták, és négy év hosszú várakozás után néhány nap múlva polcokra kerül a folytatása is, a Lestrapált lelkek.

Valamikor az évek során teljesen elfelejtjük, milyen is gyereknek lenni. Szülőként gyakran már nem is vesszük komolyan gyermekünk apró-cseprő problémáit, pedig az ő kis életében ezek bizony hatalmas problémák. Mert mi van, ha a kislány az oviból nem szeret minket, vagy amikor azt mondják, őszintének kell lenni, viszont amikor a szomszéd néni ronda hajáról beszélünk, akkor kikapunk. Vagy mi van akkor, amikor néha nem értjük ezeket a buta felnőtteket, mert állandóan csak össze-vissza beszélnek? Haász János Felnőtteknek nem című kis verseskötete igazán mókás illusztrációkkal teli, vicces ugyanakkor elgondolkodtató olvasmány, amely egyszerre lehet szívderítő felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt.

Brittainy C. Cherry Az vagy nekem romantikus sorozatának első része, a Lebegés a mostanában annyira népszerű Young adult közönség helyett a húszas-harmincas korosztályt célozza meg. Vajon ha már egyszer megtaláltuk a Nagy Ő-t, de elvesztettük, kaphatunk-e még egy esélyt az élettől? Kinek hányszor van lehetősége új kártyát húzni a boldogság cilinderéből? És vajon milyen árat kell megfizetnünk az újrakezdésért?

Phyllis T. Smith-nek nemrég jelent meg új könyve, a Palatinus-domb lányai, amiről írtam is már korábban nektek. Akkor megígértem, hogy bizonyos szempontból az "előzménykötetét" is el fogom olvasni, az Én, Líviát, amely Néró, később pedig Augustus császár feleségéről szól, és mint Julia mostohaanyja, feltűnik a Palatinus-domb lányaiban is.

Milyen az élet egy zárt, mindentől védő közösségben? Vagy milyen egy sztár élete, mindig a rivaldafényben? És hogy viselik ezt a szeretteik? Milyen érzés tömegben is magányosnak lenni? Rain Arlendertől már olvashattam Az élet esszenciáját, amely bár komoly szépirodalmi mű, mégis nagy meglepetésemre az Y közelebb került hozzám. Első látásra egy könnyed szerelmi történet, ami azonban a sorok között rengeteg tanulságot és buktatót rejt.

A Nem vagyok sorozatgyilkos trilógia folytatódik! A sorozat második trilógiájának eddig megjelent részei (a negyedik és az ötödik) Az ördög egyetlen barátja és Csak a holttesteden át címekkel jelentek meg. Most már csak a hatodik hiányzik ahhoz, hogy végképp lezárhassuk a "démonok" avagy a Sorvadtak ügyét. A negyedik részben a már korábbi kötetekből megismert szociopata John csatlakozik az FBI-hoz, hogy immár amolyan majdnem-gyilkos ügynökként vegye fel velük a harcot.

Mai Jia (igazi nevén Jiang Benhu) Kódfejtő című könyvének egyik kulcskérdése, hogy megőrizheti-e az épelméjűségét az ember (és különösen egy rendkívül érzékeny ember), ha egy titkosszolgálati gépezet része lesz, és miközben Mai Jia ezen gondolkozik, olyan témaköröket is érint - zsenialitás, elszigeteltség, magány -, melyek nem gyakran kerülnek elő, különösen ilyen színvonalon a Kínai Népköztársaságban írt irodalmi művekben.

/Kiss Marcell utószója a regényben/