Help Sales ÁSZF
Facebook Twitter Addthis

Miért ​nem képesek többfelé figyelni a férfiak, és miért nem tudnak eligazodni a térképen a nők?

Zseniáls! 
Pál Ferenc atyának van erről a könyvről egy jó youtube videója, egy saját előadása, de szinte szóról szóra ezt a könyvet mondja el, úgyhogy még jó, hogy ráakadtam! 
Olyan humorral képes elmondani a tényeket, amelyek a női és férfi agy különbségeiről szólnak, hogy egyszerre nagyon informatív, ugyanakkor rendkívül szórakoztató olvasmány! Mindenkinek ajánlom figyelmébe, ha szeretnétek megérteni az ellenkező nem gondolkodását, tetteit. 
Miért nem találják a férfiak a hűtőben a kaját, mikor majd kiszúrja a szemüket? Miért nem tudunk mi, nők annyira jól térképet olvasni? Miért beszélünk a férfiaknál sokkal többet, miért tudunk több dologra egyszerre figyelni és ők miért nem? És mi van, ha megérjük ezeket a különbségeket, és végre nem bosszankodunk egymáson, hanem elfogadással fordulunk egymás irányába. ;)

0 Tovább

Autentikus Kalendárium ezerszázalékos könyvmolyoknak!!! + Egy új könyves kihívás

Még régebben posztoltam nektek Facebookon pár sort az Athenaeum Nagy Képes Kalendáriumáról, és már akkor is csillogó szemekkel lapoztam át, most azonban részletesen is szemügyre vettem. Mert ez nem „csak” egy naptár. Egy aranyozott-barna, régies, csodálatos grafikai és nyomdai munkával kivitelezett, keményborítós, végig színes kötet ez, amely tele van hasznosabbnál hasznosabb információkkal – és biztos, hogy nem merünk majd beleírni. :D Valahogy olyan megszentségtelenítésnek érezzük mi, molyok, amikor bele kell írni egy könyvbe. Pedig ez igazából egy naptár, amely többek között tartalmaz rövid prózákat, szuper számítógépes program javaslatokat íróknak, beszél a kiadóról, a könyvfesztiválról, tartalmaz könyvajánlókat, találhatsz benne javaslatot a kreatív írás elsajátítására, belefuthatsz könyvszakmai vagy épp blogger ki kicsodába, és még vagy millió hasznos dologba! Hab a tortán, hogy tartalmaz egy nagyon terjedelmes kihívást is 52 fajta könyvről, ami annyiban egyedi, hogy olyan kuriózum könyveket kell elolvasni, vagyis olyan tág halmot ölel fel ez a kihívás, ami tutira biztosítja azt, hogy még egy szakavatott könyvmoly is kibújjon az odújából és valami újba üsse az orrát. Egy új könyvbe, persze. :D Néha hajlamosak vagyunk leragadni egy-egy zsánernél, és nem árt bővíteni a látókörünket, ez a kihívás pedig erre pont fantasztikus lehetőség, úgyhogy a cikkem alján szépen részletezem nektek, hátha kedvet kaptok. :)

LAPOZZATOK BELE ITT!

Visszatérve a kalendáriumra tényleg egy minőségi nyomtatvány, bár vannak olyan oldalak, ahol a szöveg a háttérkép miatt nehezen olvasható, azért 99%-ban ez nem okoz gondot, és tényleg gyönyörű dísze a könyvespolcunknak. Nekem legjobban talán az íróknak ajánlott számítógépes programok tetszettek benne, vagy, hogy megkukkanthattam a sötétben burkolózó kiadói emberek arcát is végre, illetve, gyakorlatilag az egész. Bár jómagam a prózákért nem rajongok kifejezetten, de érdekes olvasni őket, és azért jó érzés tudni, hogy itt van a polcomon ez a szépség, ami ráadásul nem csak szép, hanem okos is, mert rengeteg hasznos információt tartalmaz.

Továbbra is azt mondom, hogy könyvmolyoknak ez egy nagyszerű ajándék, pláne mivel itt az év eleje, szóval húzzatok bele! :)

Az ​Athenaeum vállalatcsoport alapítója, a könyvesboltosból lett nyomdász és könyvkiadó 1859-ben „Emich Gusztáv Nagy Képes Naptára” címmel életre hívott egy olyan kalendáriumot, amely, azon túl, hogy tényleges határidőnaplóként is használható volt, a kor írástudói számára legfontosabb információkat gyűjtötte össze. Például benne volt a teljes tiszti kar névvel-címmel, minden közhivatal elérhetősége, meg sok olyan dolog, amit ma már nem is értünk. Később ez az évkönyv Az Athenaeum Nagy Képes Naptára címet kapta, és az olvasó polgárság egyik leggyakrabban használt kiadványává vált évtizedekre. Hamisítatlan XIX. századi koncepcióról van szó, ez a kalendárium-forma egy lassabb, élhetőbb, emberibb világ tárgyi bizonyítéka. 
Mi pedig, az Athenaeumnál úgy döntöttünk, hogy 2019-re felélesztjük a magyar írott kultúra legnagyobb hagyományú kalendárium-termékét. Ez a kiadványsorozat 160. évfolyama, egy különleges anyagokból készült, egészen egyedi nyomdatechnológiai eljárásokkal létrehozott „vadonatúj régiség”.

A színes nyomású kiadvány steampunk arculatát Földi Andi tervezte, az olvasnivalókat olyan kiválóságok jegyzik, mint Bíró Szabolcs, Matthew Daintrey-Hall, Görög Ibolya, Háy János, Horváth Gergely, Jászberényi Sándor, Kalapos Éva Veronika, Karafiáth Orsolya, Lakatos Levente, Nyáry Krisztián és Szurovecz Kitti. A bevezető olvasmányt Vámos Miklós írta.

Ajánlás: Az megvan, hogy a tárgyalásokon milyen jó kapaszkodni valamibe (mármint, konkrétan fogni – mert jólesik, megnyugtat)? És az, hogy mennyivel kellemesebb manuálisan jegyzetelni a megbeszéléseken a legfontosabb mondatokat, mint gépbe pötyögtetni? És az, hogy biztonságérzetet ad az üzleti helyzetekben, ha minőségi, szép eszközöket használunk? Persze, nem múlik ezen semmi, nem ezen múlik – valami hatása mégis van. Nem a másikra, hanem ránk.

 

Összegezve tehát mi is ez a könyv pontosan, mit tartalmaz:

  • Naptár
  • Rövid történetek, prózák gyűjteménye
  • Régi írások, újságkivágások, képek
  • Szuper számítógépes programjavaslatok íróknak
    • pl.: Writer, FocusWriter, WriteMonkey, Scribus, Freemind, yWriter, Evernote, Scrivener
  • Könyvfesztivál infók
  • Egy szuper 2019-es Könyvkihívás – lásd lentebb
  • Könyvajánlók
  • Kávéház ajánló
  • Könyvesboltok elérhetősége
  • Kreatív írás képzések bemutatása, ajánlása
  • Könyves kiállítás ajánló
  • Könyvszakmai ki kicsoda
  • Blogger ki kicsoda

És akkor a kihívásról bővebben:

Az Athenaeum Kiadó 2019-es Nagy Könyves Kihívása

Legyen a 2019 az olvasásod éve

Vajon el lehet olvasni 52 könyvet 52 hét alatt? Most kiderül – akár a polcodon porosodik az örökkévalóság óta, akár új szerzemény, itt az idő, hogy újra divattá tegyük a könyveket! A szempontokat mi írtuk össze, a címek rád várnak. Írd össze őket, és kövesd nyomon, mennyi időt töltöttél az olvasással!

  1. Olyan könyv, aminek nő a főhőse
  2. Esszégyűjtemény
  3. Klasszikus gyermekkönyv
  4. Poszthumusz kiadású könyv
  5. Olyan könyv, aminek utálod a borítóját
  6. Rokonod ajánlotta a kötetet
  7. Verseskötet
  8. Több mint ötszáz oldalas könyv
  9. Egy nap alatt befejezhető könyv
  10. Iskolai kötelező olvasmány, amit soha nem olvastál el
  11. Egzotikus nyelvről lefordított könyv
  12. Betiltott könyv
  13. Életrajz
  14. A szerző kisebbség tagja
  15. A könyvből film vagy sorozat készült
  16. Disztópia
  17. Gyermek főhőse van
  18. Egyszavas a címe
  19. Egy vadidegen ajánlotta
  20. Nem skandináv thriller
  21. Fejlődéstörtét
  22. A borítója miatt vetted meg
  23. Idén jelent meg
  24. A szerző monogramja megegyezik a tiéddel
  25. Kalandregény
  26. Másodi világháború alatt játszódó történet
  27. Időutazós könyv
  28. Használtan vetted meg
  29. Már ezer éve el akartad olvasni
  30. A történet abban az országban játszódik, ahová szívesen elutaznál
  31. Szín szerepel a címében
  32. Szám szerepel a címében
  33. Novelláskötet
  34. A könyvtárosod ajánlásával
  35. Jövőben játszódó történet
  36. Idős a főhőse
  37. Romantikus történet
  38. A barátod kedvenc könyve
  39. Kedves mosolya van a szerzőnek
  40. Már tudod, hogy végződik a történet
  41. Klasszikus horrortörténet
  42. Híres magyar szerző írta
  43. Történelmi regény
  44. Hangoskönyv
  45. Nobel-díjas szerzőtől
  46. Egy szigeten játszódik
  47. Afro-amerikai szerzőtől
  48. Legalább száz évvel ezelőtt adták ki
  49. A szerző fiatalabb nálad
  50. Igaz történet alapján íródott
  51. Sci-fi
  52. Magadtól soha nem olvasnád el

Reméljük, hamarosan a könyvben írtak szerint felkerül a kiadó moly oldalára a kihívás, ugyanis év végéig való teljesítése esetén lehetőség lesz ajándéksorsoláson részt venni! ;) Hogy milyen ajándék, azt megtudhatjátok a Kalendáriumból.

 

0 Tovább

Az ÉN és a MI

"Az emberben van egy hatalmas vágy, hogy tartozni valakihez. Nem magányosnak lenni. Beépülni egy másik ember életébe. S a másik ember épüljön be az én életembe. A közös, a "mi". Nem a Te meg Én, hanem a Mi iránt vágyódik az ember. És elindul általában efelé. De amikor nagyon közel jön hozzá ez a "mi", akkor jön a rémület, hogy "mi lesz velem?". Énvelem, az ÉN-emmel mi lesz? S akkor elkezd távolodni. S akkor mindig megfigyelhető, hogy egy ember egy ilyen nagy közeledés, egy ilyen nagy beolvadási hívás vagy kísérlet vagy próbálkozás után elkezd hidegülni. Elkezd távolodni, s megy a másik fenyegető végpont felé, ami a magány, az "egyedül maradok", a "senkim se lesz." És annak a hidegsége egyszercsak megcsapja. És ha megcsapja ennek a hidegsége, akkor megy visszafelé és keres megint, hová tartozzon: "kihez tartozhatok?". És azt gondolom, hogy az egész élet ebben az ingajáratban megy, hogy a nagyon forró, ha már nagyon forró, akkor kihúzodom egy hidegebb szférába. És ha a hideg szféra már nagyon hideg, akkor visszamegyek, és keresek valami meleget, vagy valami illúziót, hogy "én mégis tarzozom valahova és valakikhez". És ezzel megy el az ember élete.
Amikor a Thomas Mann sátánja azt mondja, hogy nem lesz a Pokol olyan nagy meglepetés kigyelmed számára, mert a Pokol semmi más, mint két lehetőség az elviselhetetlen forróság és az elviselhetetlen hidegség közötti kétségbeesett menekülés egyikből a másikba és a másikból az egyikbe. Ez a Pokol. És valaki már a földi életében ezt éli kisebb intenzitással. De már a Pokolban él. Ebben az értelemben."

/Popper Péter/

 

0 Tovább

Karácsony a lencsén át

Már csak pár nap, és itt a karácsony. Miért szól manapság arról, hogy ki milyen drága ajándékot vett, hogy kinek mennyire lett finoma hókiflije, hogy ki tudott több fogást az asztalra rakni, hogy ki nem rakja fel a fája fényképét, az ünnepi fogást, a gyereket a facebookra? Ha már mindent csak egy 5"-os képernyőn nézünk vagy egy kameralencsén át, úgyis az igazi marad? Vajon ha léteznek csodák, vagy legalábbis csodás pillanatok… ezek a csodás pillanatok át tudnak kúszni hozzánk a képernyőn keresztül? Vagy azzal, hogy már nem a saját szemünkkel nézzük az életet, annak elvész minden varázsa? Amikor állatkertben járok például, én nem szoktam fotózni. Azért nem, mert a szememmel ott és akkor igazán meg akarom élni a pillanatot. Ugyan, utólag mégis ki nézi ezeket vissza? Ha pedig készítek képet, kinek készítek? Csak a jövőbeli énemnek, mert az a fontos, nem? A fénykép eredeti funkciója az emlék létrehozása, felidézésének elősegítése. S manapság? 


Manapság csak dicsekszünk, versengünk, méregetünk. Kinek szebb, kinek jobb? S ha nekem nem jó – kérdezitek –, akkor bennem van a hiba? Sok fiatal de már lassan felnőtt sem tudja, hogy az internet mindig csak a könyv egyik oldala, s az sosem mutatja meg a teljes igazságot.

De legalább erre a pár napra tegyétek le a telefont! Ha a karácsony a szeretteinké, akkor azt töltsük igazán velük! Ne a távolabbi ismerősök fáját nézegessük, és ne szálljunk be az értelme nincs versengésbe! Tedd el a telefont, hidd el, nem maradsz le semmiről. Sanyikának már a múlt évben is ugyanilyen volt a fája, és Marika most is bejglit sütött. De tudod miről maradsz le? Arról, hogy sakkozzál egyet a nagyapával, vagy meghallgasd a nagyi régi történeteit. Arról, hogy együtt igyál kakaót anyával, hogy koccintsál apával, hogy meghallgasd a testvéredet. Lemaradsz arról, hogy közösen ünnepelj a pároddal. És tudod mit? Nem csak karácsonykor maradsz le róla. Mert elfelejtetted, hogy az itt és most, a fizikai jelenlét, a család, a melegség, a csoda csak akkor megtapasztalható, ha benne élsz. Ha a mobilodban élsz, akkor valójában csak elpocsékolsz.

 

0 Tovább

A felelősség és a felnőttség

"Szólj, gondolkodj, tégy jót, s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolyogni rád"
/Vörösmarty Mihály/


Mindenkiért felelősek vagyunk. Erről szól a felnőtt élet. Mindenki iránt, akivel kapcsolatba kerülünk, felelősséget kell vállalnunk, mert elindítunk benne valami jót vagy valami rosszat. Még ha csak egy mondatot is beszélek egy emberrel az utcán, vagy ha csak rámosolygok, elindítok benne valamit. Mert az ember mindenképpen felelős a szavaiért, tetteiért, de még a gondolataiért is. Mert ezek a mi döntéseink. Mind felelősek vagyunk egymásért. Főleg a szeretteinkért, szüleinkért, családunkért. Például felelős vagyok azért is, ha valaki szomorú a környezetemben, mert tehetnék valamit érte. Tehát ha nem teszek, az az én felelősségem, aminek hatása lesz. Annak is hatása van ugyanis. ha teszünk, de annak is, ha nem teszünk.

Vagy ha már szerettekről van szó, például egy pár felelős egymásért, akkor is, ha nem házasok. Még ha csak egy egy éjszakás kaland, akkor is. Azért, hogy megbántom-e a másikat, hogy hogyan kezelem őt, hogy hogyan gondolok rá, felelős vagyok, s mindkét ember felelős a kapcsolat alakulásáért és mindkettő egyformán befolyással van rá. Ha az egyikük nem tervez a másikkal, az is egyfajta befolyás és az is egyfajta felelősség. A felnőtt életben ezeket vállalni kell.

És a számíthatóság? Ha tervezünk valakivel, akkor ugye számíthatunk is rá. Mert ha teszem azt, hirtelen valamiért tudjuk, hogy szükségünk lenne a másik személyre azon a héten, valami olyan fontos dologban, amit csak az ő segítségével tudunk megoldani, akkor hát végül is tudnunk kéne, hogy tervezhetünk-e vele, azzal az illetővel. Számíthatunk-e rá? De ha az az illető nem tervez viszont velünk, akkor nem lehet számítani rá. Hosszútávon. Mert az egyikük tervében jelen van a másik, a másikéban viszont nincs.

Felelősséggel tartozunk azért, hogy lehet-e ránk számítani, mert ez a mi döntésünk. Felelősséggel tartozunk a gondolatainkért, terveinkért, mert azoknak hatásai lesznek. Ahogy a szavainkért és a tetteinkért vagy azok hiányáért is. Tehát először gondolkodjunk méltón, helyesen, szeretettel. Aztán szóljunk méltón, helyesen, szeretettel. Végül pedig cselekedjünk... Méltón, helyesen, szeretettel...

Elgondolkodtató?

 

0 Tovább
MOST OLVASOM
KÖNYVEK KATEGÓRIÁK SZERINT
KEDVENCEIM
A folyamatosan frissülő olvasmánylistámat a következő link alatt tekinthetitek meg: OLVASMÁNYLISTA
NAPI IDÉZET

NYOMJ EGY LÁJKOT, HA TETSZIK AZ OLDAL
"Egy könyv, amit már kiolvastál, sosem lesz ugyanaz a könyv, mint amit kézbe vettél."

/David Mitchell/

Én nem veszek könyveket. Én örökbe fogadom őket. :)
A jó könyvvel az a probléma, hogy a végére akarsz érni, de soha nem akarod befejezni.