Magyar képes krónika, amely már a külföldi könyvpiacon is felcsillanni látszik. A Királyok és keresztek akár képregénynek is titulálható keményborítós, rajzait tekintve igazi műremek, amelynek alaptörténete egészen Imre herceg korába nyúlik vissza.

Egy politikus lányának holttestére bukkantak jégbe fagyva… Robert Bryndza újonnan indult krimisorozata, az Erika Foster nyomoz első része Lány a jég alatt címmel jelent meg egy igen mutatós borítóval. Történetünk főszereplője a gyilkos nyomába ered, azonban munkáját nehezíti a kényes politikai helyzet és a nyomás, amelynek megfelelve igencsak vigyáznia kell, mit is hoz nyilvánosságra az elhunyt lány múltjáról.

Az apokalipszis elkezdődött. A gyerekek és vérgőzös indulattal teli kamaszok átvették a hatalmat, és egy közös eszmétől hajtva sorra lemészárolják a felnőtteket. Hol rontottuk el? Mit tehetünk? Hogyan éljük túl? Fegyvert kell ragadnunk a saját gyerekeink ellen? Vagy van még visszaút?

Gaál Viktor legújabb regényét, a 'Battleground ZERO'-t már angol nyelven írta, a megfilmesítés jogait a kanadai Filmblips produkciós iroda vette meg (Viktor Marcus Warren rendezővel együttműködve írt belőle forgatókönyvet).

Végre elérkezett az idő, hogy az Anjouk 4. részéről is beszéljek nektek, ami kicsit váratott magára, mert mindenképp úgy szerettem volna nekiállni, amikor nem hajt a tatár, hiszen az Anjouk sorozat már a Non nobis Domine óta a kedvenc (történelmi) könyvsorozatom. A 15 kötetesre tervezett sorozat egyébként trilógiánként külön is értelmezhető lesz, úgyhogy extra érdekesség volt most az olvasóknak belevetniük magukat ebbe a 4. részbe, ami tehát egy új trilógia kezdete is, új főszereplőkkel.

Ajánlom figyelmetekbe a videó megnézését is, hiszen mint mindig, most is extra dolgokkal tettem érdekessé, például egy-egy ideillő részlet bevágásával a Daliás idők rajzfilmből, vagy egy Bíró Szabolccsal készett interjúból:

Képzeld el, hogy alig menekülsz meg az elmebeteg exedtől, sőt, kis híján ott hagyod a fogad, ismét egy véres történet kellős közepébe csöppensz. Új lakásod szomszédját ugyanis meggyilkolják. Peter Swanson Védtelenül című thrillere előbb kellemesen átmelegít, szépen megbarátkozol vele, aztán máris borsódzni kezd a hátad, mert érzed, tudod, hogy mi következik.
Akik olvasták már az írótól az Egy gyilkosság ára című regényét, talán kedvet kaphatnak egy újabb kalandozáshoz a thrillerek világába.

Mi van, ha az egyébként is szétcseszett életünk feleannyira sem stabil, mint képzeltük? Ha lassan mindenkire, még a hozzánk legközelebb állókra is gyanakodni kezdünk, és úgy fest, feltételezéseink nem alaptalanok? Ha már mi is nyakig ülünk benne, és az egyetlen kiút a káoszon át vezet? Az Egymásba veszve c. pszicho-thriller kétségkívül tálcán kínálja nekünk a lehetőséget, hogy megtudhassuk.

"Dennis Lehane a modern krimi és noir egyik legismertebb szerzője, olyan bestsellerek köthetőek a nevéhez, mint a Titokzatos folyó, a Viharsziget és a Hideg nyomon. Számos regényét megfilmesítették már, és ő maga is aktívan dolgozik a filmiparban: többek közt a Drót és a Boardwalk Empire egyes epizódjainak írásaiban vett részt."

Valószínűleg így karácsony közeledtével már mindenki azon gondolkodik, mivel lepje meg szeretteit az ünnepekre. Azoknak a könyvmoly hölgyeknek, akik szeretik pl. Katie Fforde könyveit vagy a full romantikus történeteket, az ideális választás idén talán a Könyvesbolti szerelmek lesz.

Egy elme, amely mindent megjegyez. Minden apró történést, ami azóta a bizonyos baleset óta történt vele. Amos Decker, az Emlékek börtönében könyvsorozat főszereplője hipermnéziában szenvedő nyomozó, aki családja gyilkosának nyomába ered.

"Külvárosi szatíra csipetnyi Alfred Hitchcockkal fűszerezve." - Írták a Washington Postban Edan Lepucki A 17-es számú nő regényéről. Azaz:

"A bemutatott helyzet vagy ember látszólag komoly, a történet, illetve a körülmények összessége viszont groteszk vagy abszurd, és ez a kettősség komikus-ironikus hatást eredményez. Az ilyen ábrázolási módot alkalmazó műalkotást tágabb értelemben szintén szatírának nevezzük, ezek között lehetnek regények, drámák (pl. Arisztophanész vígjátékai), filmek, zenék stb."

A gyermekkori, paradicsomi boldogság, amely azonban egy nem várt tragédiába torkollik. Időutazás a '90-es évekbe, visszaemlékezések, egy hatalmas kirakós darabjai, amelyeket nekünk kell a helyére illeszteni.
Joël Dicker: A Baltimore fiúk regényében olyan problémákat vet fel és boncolgat, mint a gyerekek jogai, árvaság, barátság, féltékenység, társadalombeli különbségek, felelősségvállalás, stb.

Ki ne gondolt volna már gyerekkorában milliószor a jövőre, vagy, hogy vajon milyen csodálatos jelenben is élhetnénk, ha valami feltalálás nyomán elhasználhatatlan mennyiségű energia állna a rendelkezésünkre? Verne Gyula is gyakran eljátszott a gondolattal, a Vissza a jövőbe pedig rengeteg libabőrös órát okoz nekünk, valahányszor csak újranézzük a filmet. És most köreinkben köszönthetünk egy új kortárs írót, aki a Felbolydult napjaink könyvével mindent a feje tetejére állít! Repülő autók, teleportálás, időutazás, láthatatlanság és a legmodernebb találmányok – egy alternatív jelenben!

Joanne Harris, aki leginkább a Csokoládé című könyvével vált népszerűvé (amelyből, mint tudjuk, film is készült Johnny Depp és Juliette Binoche főszereplésével), a 2005-ös Urak és játékosok könyvében (és ha jól tudom, akkor a "kékszeműfiúban" is) már megismertetett bennünket a St. Oswald Fiúgimnáziummal és rejtélyeivel. Most a frissen megjelent A St. Oswald fiúiskola című pszicho-thriller regényében ismét sötét titkokat tárhatunk fel a már-már nyugdíjazás előtt álló latintanár nyomába eredve.

Egy szürrealista, disztópikus világ, ahol a szabályok teljesen mások, mint a mostani világunkban. Ahol a szabályok az egész világot tartják egyben, és akár emberéletek is múlhatnak azon, betartjuk-e őket. Karin Tidbeck svéd írónő egy olyan elrugaszkodott könyvet írt Amatka címmel, ami igencsak megdolgoztatja agytekervényeinket.

Egy holttest, hat áldozat és egy sorozatgyilkos, akit csak a Rongybabás gyilkosnak neveznek. De vajon kik az összevarrt áldozat különböző testrészeinek tulajdonosai? És az újabb listán szereplő nevek? Van valami összefüggés közöttük? Daniel Cole lenyűgöző krimijében, a Rongybabában mindenre választ kapunk egy kísérteties, rémisztő, néha gyomorforgató de lenyűgöző eseményláncolat keretében.

Mindig is imádtam az 1800-as években játszódó történeteket, s főleg az olyan romantikusokat, mint a Büszkeség és balítélet, vagy épp a Jane Eyre. Egyik sem véletlenül világhírű, de mivel csak egy van belőlük, nagyon szeretem, amikor hasonló témakörben olvashatok regényeket, mert felelevenítik azt az élményt, mikor azokat olvastam, sőt, újabbakkal gazdagítanak. Szóval ismét egy nevelőnős történetbe csöppenhetnek bele a lelkes romantikus rajongók A néma nevelőnő című kötet által, amely a General Press romantikus sorozatának egyik új könyve.

Ania Ahlborn, aki a Vértestvérek című horrorisztikus könyvével már egyszer bizonyított nekünk, magyaroknak is, ezúttal az És bebújt az ördög pszicho-thrillerével borzongatja meg az olvasóit. Ez, a fülszövege alapján elsőnek talán kriminek tűnő olvasmány meglehet, nem olyan véres és brutális, mint a Vértestvérek, ugyanakkor misztikus beütése és néhol fel-felbukkanó filozofikus gondolatai révén szintén lenyűgöző alkotás.

Viola Judit Sasok a viharban című könyvének második része, a Sűrűsödnek a fellegek a napokban került a könyvespolcokra. "Az utolsó Árpád-házi királyok végnapjainak idejében játszódó történelmi regény a réges-régi hatalmi játszmák izgalmas felelevenítése." - írja az első rész fülszövege, amelyben leginkább a három Aba fiú, Finta, Péter és Amadé életének alakulását, jobban mondva felcseperedésüket követhetjük végig. A második részben már IV. László uralkodása alatt a három testvér már kész férfivá érik, az országot pedig nem csak kívülről érik támadások, de belülről is fenyegetik a viszálykodások.

"Pachmann Péter mindössze 23 éves volt, amikor élete első komoly riporteri megbízatása kapcsán azt a feladatot kapta, hogy tudósítson a délszláv háborúról. A műsorvezető majdnem tíz évig várt, hogy kiírja magából a történteket, úgy gondolja, most vált elég éretté ehhez." - Hangzott el a Mokka c. műsorban, ahol a Pachmann Péterrel Misu háborúja című könyve volt a téma. Én is nekiveselkedtem ennek az egyébként nem túl hosszú (208 oldal), de annál tartalmasabb olvasmánynak.

Az elrabolt kislányok nyomában

Angela Marsons Kim Stone sorozatának harmadik részében két elrabolt kislány nyomába eredünk.

Két ​kislányt, két barátnőt elrabolnak úszóedzés után. A szüleik egy időben kapnak SMS-t az emberrablóktól, akik egyelőre csak arról értesítik őket, hogy a gyerekeik életben vannak. Amikor azonban megérkezik a következő üzenet, az a szokásos követelések helyett még szörnyűbb tartalmat rejt: a családoknak licitálniuk kell, és aki többet ajánl a lányáért, azé életben marad, a másik gyereknek viszont meg kell halnia. Kim Stone felügyelő vezeti a nyomozást, és tudja, hogy ha nem sikerül a lányokat visszaszereznie, az az állásába kerülhet. Őt azonban nem ez motiválja, hanem az a tudat, hogy a két gyerek rémisztő körülmények között kénytelen eltölteni a rohanó perceket, azt az időt, amíg nem bukkannak a nyomukra. És nyomból kevés van, pedig az emberrablóknak nem ez az első ilyen ügyük. Egy anya jó ideje hiába várja vissza élete értelmét…

Angela Marsons regényei és Kim Stone karcos, igazságérzettől fűtött alakja nemcsak a hazájában örvend hihetetlen népszerűségnek, hanem megindult a világhírnév felé is: idén már húsz országban jelenik meg a sorozat.

Themisz-akták.
Már összeraktuk a földönkívüliek által itt hagyott óriásrobotot, és már irányítani is tudjuk. Igaz, a térdízülete máshol van, mint az emberé, de két "pilótánk" dögivel gyakorol, hátha meg kell védeni a földünket egy támadástól. Azóta azonban eltelt tíz év és semmi jele az ufóknak. Eddig. Most ugyanis feltűnt egy, még a mostaninál is nagyobb óriásrobot London közepén.

Jubillee Jenkins egy olyan ritka betegségben szenved, amely miatt nem érhet hozzá az emberekhez: allergiás az emberi bőrre, az érintésre, a hámsejtekre. Persze, ilyen betegség a valóságban talán nincs is, Colleen Oakley viszont Karnyújtásnyira című regényével megteremtette számunkra ezt az egyedi hangulatú, romantikus történetet, ahol Jubilee betegsége következtében évekig úgy él, mint egy remete. Nem mozdul ki a házból, és nem tart kapcsolatot az emberekkel. Egy nap azonban…

Milyen is pontosan az amisok élete? Egyáltalán kik is ők pontosan? Maradiak, vallásos csodabogarak vagy szentek? Ha ők mindig Istennek tetsző életet élnek, akkor sosem követnek el bűncselekményt sem?

Jodi Picoulttól az Egyszerű igazság először 2013-ban jelent meg, most pedig polcokra került a legújabb kiadása. Ebben a történetben a fiatal, amis Katie-t újszülöttje meggyilkolásával vádolják meg.

Viktória brit királynő 63 évig és 7 hónapig tartó királysága miatt az ükunokája, II. Erzsébet mögött a második leghosszabb ideig uralkodó brit-angol koronás fője volt, és ott szerepel minden idők leghosszabb ideig trónon lévő uralkodói között. Róla nevezték el az angol 19. századot viktoriánus kornak, amelyet az angol történészek az Egyesült Királyság fénykorának tekintenek. Ez volt az ipari, kulturális, politikai, tudományos és katonai változások kora az Egyesült Királyságban, amelyet a Brit Birodalom további terjeszkedése fémjelzett. - írja a Wikipédia.

Az indiai Abdul Karim "pincérként" kezdte szolgálatát Viktória királynő udvarában, de nem sokra rá már a királynő "munshijaként" azaz oktatójaként, tanáraként (avagy titkárként) vált híressé/hírhedté, aki hindu-urdu nyelvre tanította őt. Az öreg királynő, aki férje, Albert herceg halála óta magányba burkolózva élt, és gyerekeivel sem találta meg a közös hangot, hamar szimpatizálni kezdett az akkor mindössze huszonhárom éves Abdullal, mindezt azonban az udvar közel sem nézte jó szemmel. Viktória királynő és Abdul történetét dolgozza fel kissé dokumentarista és tényszerű jelleggel az ugyanezen címet viselő regény Shrabani Basu tollából.

Vajon lehet egyszerre több emberbe szerelmesnek lenni, vagy képtelenség? És mi van, ha választanunk kell? Milyen lenne, ha nem kellene választanunk? Ezzel a témakörrel foglalkozik Szurovecz Kitti A sokszívű című regényében.
Az írónőtől már olvashattuk a Hópelyhek a válladon című könyvét, ami nekem ugyan személy szerint nem nyerte el annyira a tetszésemet, így hát meg is lepődtem, hogy A sokszívű mennyire más volt ahhoz képest, nem csak a témaválasztását illetően, hiszen stílusában is fejlődött az írónő.