Fábián Jankára először tavaly akadtam rá Az utolsó boszorkány lánya című könyv kapcsán, amely annyira elnyerte a tetszésemet, hogy egyből megjegyeztem magamnak az írónőt, sőt, bánkódtam is miatta (illetve a mai napig bánkódom), amiért nem figyeltem fel rá már évekkel korábban. Így került hozzám az új kiadású kötete, Az angyalos ház és más történetek, azaz egy olyan mix, amely tartalmazza Az angyalos ház regényt és még két, kisebb szösszenetet is, amely azonban szoros összefüggésben áll a fő történettel. Ezúttal egyébként az 1910-es évek Budapestjébe kalandozhatunk el egy közel 100 éves néni visszaemlékezésein keresztül.
Buda egyik csendes utcájában áll egy omladozó ház. A homlokzati nagy erkély két oldalán egy-egy szépséges angyal magasodik, kezükben leeresztett pallos – mintha csak a házat vigyáznák mindenfajta veszedelemtől. Bizony, van is mitől óvni-védeni, mert le akarják bontani, hogy szállodát építsenek a helyére. A lakók azonban mozgalmat indítanak a patinás épület megmentésére, vezetőjüket, Zsuzsát pedig szoros szálak és emlékek fűzik a házhoz: annak idején, egyetemista korában rendszeresen látogatta ott a csaknem százéves Hilda nénit, aki elmesélte neki az életét.
Paál Hildának szavai életre keltik az 1910-es éveket, amikor az angyalos ház a fénykorát élte. Hilda, Klári, Manci és Lina, a négy barátnő együtt élik át a századelőn a felnőtté válás, és persze a szerelem, valamint az elkerülhetetlen csalódások édes-fájdalmas élményeit. Az angyalos ház azonban titkokat is rejt: az egyik emeleti lakásba rejtélyes új lakó költözik, és esténként különös vendégek fordulnak meg nála. A lányokat furdalja a kíváncsiság, és amikor nyomozni kezdenek, akaratukon kívül még a kor politikai cselszövéseibe is belekeverednek.
A ház története ezzel nem ér véget, tovább folytatódik-bonyolódik a kötet végére beillesztett két novellában. A Karácsony a ligetben egy félszeg, édes-bús, tragédiába torkolló szerelmet idéz, a Rozmaring pedig a némafilm korának Amerikájába, a Broadway színpadjaira és a New York-i filmstúdiókba vezeti a regény egyik szereplőjét és az olvasót.
Értékelés:
A történet voltaképpen 3 idősíkon játszódik: egyrészt nagyjából napjainkban, amikor is Zsuzsa, a kétgyermekes tanítónő harcol az angyalos ház megmentéséért, másrészt a ’90-es években, amikor Zsuzsa még fiatalon megismerkedik Hilda nénivel, aki 99 éves, és nagyon szeretné valakinek elmesélni életének egy részét, végül pedig az 1910-es években, amikor is a fiatal Hilda, húga és barátnői látszólag gondtalanul élik a korabeli tizenéves lányok életét.
Első nekiindulásra egy amolyan klasszikus irodalomra hajazó történetnek indul (lásd, pl. Jane Eyre), ami tőlem mondjuk, inkább bók mintsem elmarasztalás természetesen, de aztán többet is mutat az ábrándozásnál, szerelemnél, visszaemlékezéseknél és botlásoknál. Ahogy a fülszövegből is kiderül, egy kis politika is beszivárog a történetbe és igencsak meghatározóvá válik a vége felé, de számomra nagyon-nagyon kedves volt az a nosztalgikus indító hangulat is.
Kifejezetten élveztem az akkori Budapestről olvasni, amikor is már megjelent a mozi (akkoriban „mozgónak” nevezték), még ha csak ún. „némafilm” verzióban is, amikor élőzenével kísérték a filmvetítést, s amikor még voltak fiákerek, de már megjelentek az első automobilok is. Egy békés korszak vége, még cseppnyivel a világháborúk előtt. A lányok még éppen hogy szoknyákat és fűzőket viseltek, nem volt szavazati joguk vagy beleszólásuk a politikába, de már érezhető volt a változás szele és a különféle technikai vívmányok térnyerése.
Pont egy olyan korszak, amiről nagyon szívesen olvasok – ámbár egyébként is imádom a történelmi köteteket -, így pillanatok alatt megszerettem a könyvet és szereplőinket. Izgalmas, teli fordulatokkal, amelyből csak úgy árad a fiatalság, vadság és a tapasztalt bölcsesség – egyszerre. Hiszen az a 99 éves néni, aki egyben az a szeleburdi süldő lány egy olyan töltetet adnak a könyvnek, amit lehetetlen megunni.
Nekem mindig olyan érzés Fábián Janka könyveit olvasni, mintha egy nagyon-nagyon idős, bölcs és tapasztalt „néne” írta volna őket, mert egyszerűen ilyen az egész kisugárzása a könyveinek, és mindig meglepődöm, amikor újra és újra rácsodálkozom az írónő ehhez képest fiatalságára.
Érdekesség egyébként, hogy nem lehet olyan hamar átrágni magunkat a könyvön, no, nem azért, mintha bármi negatívumot is tudnék róla mondani, hanem mert olyan szépirodalmi minőség, amit talán nem lehet 1-2 nap alatt letudni. Minden esetre fantasztikus érzés volt napról-napra belecsöppenni ebbe a megunhatatlan korba. Nagyon szívesen olvasnék még pedig Hilda néni életéből más merítéseket.
A két plusz történet a végén egyébként egy-egy mellékszereplő életébe való bepillantás, ami szintén nagyon érdekes volt, és adott egy kis pluszt az alaptörténethez.
De azért örültem volna, ha olvashatok az első és második világháborúról is Hilda szemszögéből persze.
Pontozás:
Egyedi besorolásom: 7. Number One
Karakterek: Imádtam Hildát! Annyira szerethető, sebezhető, de közben pedig nagyon erős női karakter, aki fantasztikus jellemfejlődésen megy át, ahogy lassan felnőtté válik.
Borító: De jó, megint keménykötés! Szép nagyon egyébként.
Kinek ajánlom: A romantikus, történelmi kötetek kedvelőinek és a Fábián Janka rajongóknak!
+ pont: A korválasztásért és a karakterek kidolgozottságáért.
- pont: Bárcsak még plusz 1-2 könyvben olvashatnék még Hildáról!
Dan Wells hazánkban is óriási sikert aratott a később hatkötetesre bővült Nem vagyok sorozatgyilkos-trilógiával, mely John Wayne Cleaver, egy potenciálisan sorozatgyilkos tini rendkívül egyedi hangulatú története.
2014-ben nagy vihart kavart a médiában, amikor Gwyneth Paltrow hollywoodi színésznő bejelentette, hogy különválik férjétől, Chris Martintól, a Coldplay énekesétől, mégpedig harmonikusan és közös megegyezéssel: tudatos elválással. Az addig ismeretlen kifejezés még aznap éjjel bejárta a világot. A meghatározás, melyet Katherine Woodward Thomas házasság- és családterapeuta alkotott meg, az olyan válások szinonimája lett, melyekben mindkét fél elismeri a szerepét a szakításban, és különösen ügyelnek arra, hogy jól és egészségesen működjenek együtt a jövőben.
