Te mit tennél meg a gyermekedért? Hazudnál érte, mondjuk a nyomozóknak, ha bajba kerülne? Mattias Edvardsson Látszólag normális c. könyvében Stella - aki közel sem olyan egyszerű eset -, bajba keveredik, s úgy fest, talán az egyetlen esélye, hogy megússza a dolgot, ha az apja hazudik érte. Igen ám, de mit képes megtenni egy apa a lányáért. Mondjuk, ha történetesen lelkész?

Stella ​látszólag egy átlagos tinédzser, aki éli felhőtlen hétköznapjait, amíg egy nap meg nem vádolják egy nála jóval idősebb férfi meggyilkolásával. Mi köze lehet az üzletember halálához a kifogástalan hírű családból származó lánynak?

Stella apja az egyházközösség elismert lelkipásztora, aki odaadó férj és rajong egyetlen gyermekéért. Az igazság és az őszinteség bajnokaként ismert Adam elvei ellenére hazudik is a nyomozóknak, hogy alibit biztosítson a letartóztatott lányának, hiszen Stella úgyis ártatlan - de visszapillantva később a gyerekkorára kiderül, hogy a szeretett gyermek bonyolultabb eset, mint amilyennek az apja elsőre lefesti őt. A nyomozás lélekölő terhe alatt Adam kezdi elveszíteni a kontrollt, és már nem tudja leplezni személyiségének sötét oldalát.

A nyomozás során Stella szavaiból kiderül, hogy közelről ismerte a meggyilkolt férfit, és nem ez az egyetlen titok, amit a szülei előtt rejteget. A thriller legvégén Ulrika, az anya vall a család életéről. A védőügyvédként praktizáló nő egyedülálló perspektívát tár a nyomozók elé, és lassan felsejlik az a szövevényes terv, amivel a lányát akarja megmenteni. Ám az elképzelése csaknem bajba sodorja, mert igen nagy kockázatot vállal…

A lebilincselő pszichothrillerben Mattias Edvardsson olyan hálót sző, amely mindenkit csapdába ejt, és semmi sem az, aminek látszik.

Előre leszögezem, hogy szerintem 95%, hogy kitaláltam, milyen csavar lesz a harmadik részben, (szerintem lehidaltok) így akit érdekel, az a molyos értékelésem végén a Spoiler rubrika alatt majd elolvashatja, aztán lehet róla kommentelgetni, de kizárólag Spoiler rubrika alatt pls! :DDD

A ​negyedik majom folytatásában egy új sorozatgyilkos járja Chicago utcáit, miközben Sam Porter nyomozó egyre mélyebbre ás a Négy Majom Gyilkos sötét múltjában.

Porter nyomozót és csapatát az FBI eltiltotta a Négy Majom Gyilkos vadászatától. Amikor egy fiatal lány holttestére bukkannak a Jackson park lagúnájának befagyott vizében, a rendőrök pillanatok alatt kiderítik, hogy Ella Reynoldsról van szó, aki három héttel korábban tűnt el. De vajon hogyan került oda? A lagúna vize hónapok óta be van fagyva. Ráadásul nem ez az ügy egyetlen furcsasága. Ella Reynolds egy másik lány ruháit viseli, aki két nappal korábban tűnt el. Miközben a Chicagói Rendőrség nyomozói mindent elkövetnek azért, hogy felderítsék a fordulatokban gazdag ügyet, Porter titokban a Négy Majom Gyilkost üldözi. Pontosan tudja, hogy a legkönnyebben úgy találhat a nyomára, ha megkeresi az anyját. Amikor a kapitány tudomást szerez Porter szabadidős tevékenyéségéről, felfüggeszti a nyomozót, és társainak, Clairnek és Nash-nek egyedül kell megtalálnia az új gyilkost.

Porter megszállottan üldözi a célpontját. Egy szemcsés fotót követ Chicagótól egészen New Orleansig, és közben egy olyan sötét világra bukkan, amely minden képzeletét felülmúlja. Arra is rádöbben, hogy csupán egyetlen olyan hely létezik, amely még egy sorozatgyilkos elméjénél is ijesztőbb: az anyja tudata, aki világra hozta őt.

Egy balettruhás lány holttestére bukkannak egy hegyi tóban, és úgy fest, nem ő az utolsó áldozat. Mia Krüger és Holger Munch ismét visszatér.
Számomra a 2014-es Samuel Bjørk norvég író krimi sorozatának első része, a Magányos utazó igen csak első helyre került a kedvences listámon, a második és a harmadik azonban kissé mondhatni, alulmarad az indításhoz képest. Ezúttal is a szokásos szereplőkkel indulunk útnak, hogy felderítsük a különleges gyilkossági eseteket, és sajnos nincs más a kezünkben, mint a mostanában teljesen szétesett nyomozónk, Mia megérzései.

Karácsony estéjén egy idős férfi vezet a hegyek között. Egyszer csak feltűnik valami az úton a sötétben, a férfinak épphogy sikerül lefékeznie. A kocsi előtt a hófúvásban egy kisfiú áll elkékült szájjal. Őzagancsot visel a fején.

Tizennégy évvel később fiatal lány holttestére bukkannak az egyik hegyi tóban. A lány

balettruhát visel. A parton egy fényképezőgépet találnak felállítva. A helyszínen előkerül

az Oroszlánszívű testvérek című meseregény egyik kitépett lapja.

Mia Krügert továbbra is kínozza ikertestvére halála. Holger Munch fizetés

nélküli szabadságot vesz ki, hogy gondját viselje balesetet szenvedett lányának. Egy nyomozónak azonban nem lehet magánélete. Egy különös ügy egyiküket sem hagyja nyugodni. Arról azonban sejtelmük sincs, hogy hamarosan mivel találják magukat szemben.

Samuel Bjorköt első krimije, a Magányos utazó tette népszerűvé világszerte. A regényt mintegy harminc országban kiadták. A folytatás, A bagoly röpte szintén sikerkönyv lett.

Újabb gyilkosságok, ezúttal már nem csak Londonban, hanem New Yorkban is. Ráadásul ezek a gyilkosságok kísértetiesen emlékeztetnek a "rongybabás esetre". A rongybabás gyilkoshoz már volt szerencsénk Daniel Cole Rongybaba című könyve kapcsán, most pedig a trilógiának készülő sorozat második része, a Hóhér került a polcokra.

Egy nyomozó, aki senkiben sem bízhat.
Egy gyilkos, akinek nincs vesztenivalója.

Másfél év telt el a "Rongybaba-gyilkosságok" és William "Wolf" Fawkes nyomozó eltűnése óta, amikor Emily Baxtert váratlanul két FBI ügynök keresi fel az irodájában egy New York-i gyilkosság miatt.
Az áldozatot a Rongybaba alakját idéző testtartásban találták meg a Brooklyn hídra felakasztva, ezért arra gyanakodnak, hogy az elkövető a híres esetet másolva akar ismertségre szert tenni. Ám amikor kiderül, hogy a holttest mellkasába egy üzenetet karcoltak, nyilvánvalóvá válik, hogy többről van szó…
Baxternek semmi kedve ismét egy őrült után nyomozni, ám nincs más választása, ugyanis a következő holttesten újabb üzenet várja. Az amerikai és brit nyomozókból álló csapat kétségbeesetten lohol az információk után. Baxter nem engedheti meg magának, hogy gúzsba kösse a gyász és a félelem, ha meg akarja állítani a gyilkost, mielőtt túl késő lenne…

Vajon eleget foglalkozunk az abortusz kérdésével, vagy a XXI. század beköszöntével már a téma is feledésbe merült? Vagy csak itt, Magyarországon nem kerül szóba, mert egységes a törvény?

"A terhességmegszakítás ma az Egyesült Államokban legális. Ez elsősorban az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1976-os döntésének az eredménye. Ez mondta ki országosan, hogy az egyes államok nem tilthatják be az abortuszt, az egységesen, az egész országban legális. Októberben kinevezték az amerikai Legfelsőbb Bíróságba Donald Trump ultrakonzervatív jelöltjét, Brett Kavanaugh-t. Ezzel a kinevezéssel az Egyesült Államok legfőbb jogi döntéshozó szerve jókorát mozdult konzervatív irányba, több döntéspárti aktivista pedig attól tart, hogy a konzervatív bírók most újra elővehetik az 1976-os döntést, és hatálytalaníthatják." (forrás: 444.hu)

Jodi Picoult, aki könyveiben mindig rendkívül megosztó témákat tárgyal, ezúttal az abortusz témakörét vette górcső alá. Egy olyan témát, amely már a kezdetek óta jelen van, és egy örök kérdést feszeget: Lehetnek-e már emberi jogai egy embriónak, és ha igen, kinek a jogai az elsődlegesek. Az embrióé, vagy az anyáé?

"Hippokratész azt tanácsolta, a nőknek: ha el akarnak vetélni, ugráljanak, rugdossák a sarkukkal a saját ülepüket, amíg az embrió ki nem esik; ha ez mégsem működne, akkor egérürüléket, mézet, egyiptomi sót, gyantát és sártököt kell a méhbe helyezni. Egy nyolcadik századi szanszkrit kézirat szerint forró víz vagy párolódó, gőzölgő hagyma fölé kell ülni. Scribonius Largus, Claudius császár udvari orvosa egy mandragóragyökérből, ópiumból, vadmurokból, opopanaxból és borsból készített főzetre esküdött."

Zaklatott férfi ront be Mississippi állam abortuszklinikájára. Lövöldözni kezd, majd túszul ejti a túlélőket. Hugh McElroy túsztárgyaló a helyszínre siet. A telefonjára érkező üzenetekből jön rá, hogy tizenöt éves lánya, Wren is a klinikán tartózkodik. De vajon hogy reagálnak a túszok? Egy nővér úrrá lesz saját pánikrohamán, és segít egy sebesült nőn. Egy orvos a hite miatt gyakorolja hivatását… Most éppen ezt a hitet teszi próbára az élet. Egy magzatvédő aktivista páciensnek álcázva tapasztalja meg, milyen annak a gyűlöletnek a kereszttüzében lenni, amit őt is szított. De vajon mi a túszejtő valódi célja? A lebilincselő történet visszafelé halad az időben, így az emberi sorsok szépen lassan bontakoznak ki.

Jodi Picoult korunk egyik legvakmerőbb írója. Most éppen azt boncolgatja, hogyan lehet egyszerre figyelembe venni a várandós nő és a még meg nem született gyermeke jogait. Az Életszikra beszélgetésre, vitára inspirál… és talán megértésre sarkall.

Ha ​egy technológia lehetővé tenné, hogy valósággá változtasd a gondolataidat, mihez kezdenél? Meggazdagodnál? Illuzionistaként sztár lennél? Segítenél másoknak? Vagy eltakarítanád a szabadlábon lévő bűnözőket? Miért is ne, egy gondolat nem hagy semmilyen nyomot, nem igaz?

Dai intelligens fiatalember, aki barátjával, Artival megalkot egy gondolataikat megjelenítő gépezetet. A testet öltő gondolatok azután bármire képesek. Habár Dai a világot kívánja jobbá tenni, a drasztikus módon szaporodó titokzatos halálesetek száma az ismert bűnözők körében hamar felkelti a rendőrség figyelmét. A pszichológiai macska-egér játékban pedig annak az igazsága győz, aki a legtovább bírja a szabályok nélküli küzdelmet.

Vajon meddig tudja Dai uralni a maga teremtette szörnyeket? Vagy elméje sötét bugyrai végül őt magát is elnyelik?

Ronil Caine második regénye hozza a Lilianben megismert filmszerű, gyors ütemű történetvezetést, de mindenre rátesz még egy lapáttal. SF alapokra épülő thriller, ami az elme legsötétebb barlangjaiba kalauzolja el az olvasót, pontosabban azoknak lakóit hozza ki a felszínre.

"Úgy jó, ahogy van."

- Lőrincz L. László a szerző első regényéről

"Letehetetlenül izgalmas."

- 168 óra a szerző első regényéről

Vajon mi határoz meg egy jó vagy egy rossz házasságot? A szabályok, amelyeket létrehozunk, vagy amelyeket létre kellene hoznunk és betartanunk? Ha úgy igazán össze akarnánk szedni ezeket a betartandó dolgokat, mik lennének azok? Tegyük fel, hogy ezek a szabályok, tanácsok előre megvannak írva, és garantálják a boldog házasságot, azonban a be nem tartásuk komoly büntetést vonhat maga után. Tegyük fel, hogy ez egy házassági szerződés. Te aláírnád?

Hol ​a határ, ha a házasságunk védelméről van szó?

A fiatal házas Alice és Jake ránézésre tökéletes pár. Közös életük végtelen lehetőséget kínál. Alice, aki valaha egy ismert rockbanda énekesnője volt, immár sikeres ügyvédnő, Jake pedig egy prosperáló pszichológiai praxis társtulajdonosa. Miután izgalmas nászajándékot kapnak Alice egyik híres ügyfelétől, úgy döntenek, hogy csatlakoznak a Szerződés nevű rejtélyes és exkluzív csoporthoz.

A Szerződés célja roppant egyszerűnek tűnik: a házasságok boldogságának és épségének megőrzése. A szabályok legtöbbje is logikus. Mindig vedd fel a telefont, ha a házastársad hív. Havonta adjatok egymásnak figyelmes ajándékokat. Negyedévente egyszer utazzatok el valahová együtt…. És sose beszéljetek senkinek a Szerződésről.

Alice-t és Jake-et kezdetben lenyűgözik a fényes partik, a közösségi érzések, a hozzájuk hasonlóan gondolkodó párok hirtelen kitáruló világa.

Aztán egyikük megszegi a szabályokat.

A fiatalok hamarosan rádöbbennek, hogy a Szerződés felei számára a tagság éppúgy élethosszig szól, mint a házasság. És a Szerződés bármire képes azért, hogy ez így is maradjon.

Jake és Alice számára az álomházasság hamarosan lidércnyomássá válik…

Vérfagyasztó gyilkosságok, amelyek már öt éve tartják rettegésben a várost. A sorozatgyilkosunk mindig egyedi nyomot hagy maga után, de úgy fest, végre horogra akadt. Vagy mégsem? És ki fogja megtalálni az utoljára elrabolt áldozatát, aki reméljük, hogy még mindig életben van?
Jonathan Dylan Barker A negyedik majom című regényének jogait már a 2017-es megjelenése előtt számos országba eladták, és opciózták filmre és televíziós sorozatra egyaránt.

A ​Négy Majom Gyilkos több mint öt éve tartja rettegésben Chicago lakóit. Az áldozatai rendre fiatal lányok, módszerei és "védjegye" különösen kegyetlen. A rendőrség még ennyi év elteltével is csupán a sötétben tapogatózik, míg egy nap halálos gázolással történő balesetet jelentenek egy buszmegállóban. Kiderül, hogy az áldozat a Négy Majom Gyilkos. A helyszínelés során többek közt egy naplót találnak nála, és minden arra utal, hogy a régóta keresett gonosztevő épp elrabolt egy utolsó áldozatot, mielőtt váratlanul utolérte a vég.

Sam Porter nyomozó, a gyilkosra specializálódott egység vezetője tudja, hogy nagyon kevés ideje maradt megtalálni az elrabolt lányt. A sorozatgyilkos naplóját olvasva belemerül egy pszichopata tudatába és különös élettörténetébe, és olyan dolgokat talál, amikre nem lehet felkészülni. Rohamosan fogy az idő, és a Négy Majom Gyilkos még a túlvilágról is gúnyt űz a rendőrségből ebben a mesterien megírt, lebilincselő thrillerben.

J.D. Barker regényében a Hetedik és A bárányok hallgatnak hangulata találkozik, miközben a szerző remekül gondolja végig és újítja meg a sorozatgyilkosokra épülő történeteket egy olyan főgonosszal, akit egyhamar nem felejtünk el.

Egy farkas, puma vagy medve, amely ember módra vadászik. Vagy lehet, hogy egy kegyetlen sorozatgyilkos? Andrew Mayne A naturalista c. könyvében Theo Cray professzor, aki egyaránt jártas a biológia és a számítástechnika tudományában, egymaga indul a gyilkos nyomába.

Theo Cray professzort arra képezték ki, hogy rendszert vegyen észre ott, ahol mások csak a káoszt látják. Amikor Montana erdőségeinek mélyén megcsonkított holttesteket találnak, és a rendőrség a sötétben tapogatózik, Theo rájön, hogy mi az, amit nem vettek számításba. Valami természetelleneset. Valamit, ami nem hagyja nyugodni.

Összehasonlító biológusként jártasabb a mikrobák és a digitális kódok világában, mint a vérontás sötét művészetében. De ennek a montanai kiruccanásnak a végén egy gyilkossági ügy közepében találja magát, amelynek áldozata egykori tanítványa. Ahogy körvonalazódnak a körülmények, egyre több holttest kerül elő, a helyi rendőrök egyre inkább úgy vélik, hogy egy megvadult grizzly lehetett a tettes. Vagy maga Theo.

Theónak nincs más választása, mint hogy a tudományos gondolkodását felhasználva mindig egy lépéssel a rendőrök előtt járjon. De vajon le tudja-e leplezni a gyilkost, el tudja-e kapni a ragadozót, mielőtt maga is prédává válna?

Richard Morgan Takeshi Kovacs sorozata már nem csak könyvként, hanem Netflix filmként is maga alá darálja a közönséget. Bár utóbbihoz nem volt szerencsém, a könyvsorozat első része, a Valós halál a maga terjedelmes 480 oldalával mintegy hét hétre a társamul szegődött.

A ​Netflix népszerű sorozata alapjául szolgáló Philip K. Dick-díjas regény.

A 25. században az emberek tudata digitalizálva tárolódik a koponyaalapba épített tokba, és ha a test el is pusztulna, a tudat újraburkolható egy másik testbe. Csak ha a tudattok maga is megsemmisül, akkor következik be a Valós Halál. A leggazdagabbak azonban még erre is fel vannak készülve. A tudattok tartalmáról rendszeresen biztonsági másolatot készítenek. De akkor miért lőné főbe magát egy olyan befolyásos ember, mint Laurens Bancroft? Miért akarna öngyilkosságot elkövetni valaki, ha tudja, hogy órákon belül újra életre keltik?

Takeshi Kovacs, egy elit katonai alakulat volt tagja most Laurens Bancroft megbízásából kezd nyomozni a rejtélyes öngyilkosság ügyében. Új testbe burkolva kell felgöngyölítenie a szálakat egy számára idegen világban, és hamarosan az egyre féktelenebbül pörgő események közepén találja magát. Veszélyes viszonyt kezd megbízója feleségével, ismeretlen személyek a legkegyetlenebb kínzásoknak vetik alá, profi bérgyilkosok törnek az életére, és talán már csak a Jimi Hendrix képében megjelenő mesterséges intelligenciában bízhat. Ahogy egyre tisztábban rajzolódik ki a titokzatos összeesküvés Takeshi Kovacs előtt, úgy nő az esélye annak, hogy az ügy végső megoldása előtt rá is a Valós Halál vár.

Duplacsavar. Egy, amolyan Cobra 11 feelinghez hasonlatos krimi könyv, amely kicsit szerelmes, kicsit nyomozós, kicsit sejtelmes, kicsit csavaros, egyszóval szinte mindenből tartalmaz egy hangyányit.

Amy remek színésznő, mindent tud a fegyverekről, és ki nem állhatja a rendőröket.
Szeretője egy kétes üzletet készül megkötni, amikor meggondolatlanságában balesetet okoz Klagenfurt határában, majd lelép a helyszínről. Amy kénytelen egyedül szembenézni a rendőrökkel, ráadásul az egyik nyomozó azonnal kikezd vele. Amy szánalmasnak találja Martinek hadnagy próbálkozását, mégis enged neki, hogy a nyomozás közelébe férkőzhessen.
Miközben szemmel tartja a hadnagy minden lépését, egy teljesen más oldaláról is megismeri őt. Amynek át kell értékelnie mindent, amit eddig a rendőrökről hitt.
Életében először ellenszegül a kapott parancsoknak. Kész megfizetni a döntése árát - még akkor is, ha emberéletekbe kerül.

Egy sötét jövő, amelyben a politikai élet kesze-kusza, zűrös, bonyolult, szerteágazó… "orwelli". Ahol sorra alakulnak és szűnnek meg mikroállamok. Ahol főhősünk főszakácsból kémmé avanzsálva próbál meg boldogulni a bizonytalan terepen, s mi csatlakozunk hozzá.

Figyelembe véve, hogy idén végre televíziós sorozat is készült Daniel Brühl, Dakota Fanning és Luke Evans főszereplésével Caleb Carr thrilleréből, a Dr. Kreizler sorozatból, az Agave újra kiadta első kötetét, amely A Halál angyala címet viseli.

1896, ​New York. A város egyik legnevesebb lélekbúvára a magyar származású Laszlo Kreizler. Amikor a rendőrséget vezető Theodore Roosevelt tudomást szerez egy borzalmas gyilkosságsorozatról - amelynek áldozatai fiatal gyerekek, főleg prostituáltak -, a város hatalmas urainak akarata ellenére Kreizler segítségével megindítja a nyomozást. De nem hivatalosan, hiszen azt sokan nem néznék jó szemmel, főleg Kreizler botrányosan modern felfogása miatt, mely szerint az ember személyiségét és tetteit csak összefüggéseiben lehet megismerni. A doktorhoz csatlakozik John Schuyler Moore, a New York Times újságírója, Sara Howard, a metropolisz rendőrségének első női alkalmazottja, valamint két detektív is, az Isaacson testvérpár. A csapat nyomozni kezd, a gyilkos azonban egyre-másra szedi áldozatait, akiket brutálisan gyilkol és csonkít meg. Csak Laszlo Kreizler képes megállítani őt, de a doktor ellenségei és a gyilkos semmit és senkit sem kímélnek.

Caleb Carr kritikailag rendkívül méltatott regénye húsz évvel a megjelenése után sem veszített semmit az erényeiből, még ma is lebilincselő, izgalmas és okos thriller. 2018-ban televíziós sorozat készült belőle Daniel Brühl, Dakota Fanning és Luke Evans főszereplésével.

Egy politikus lányának holttestére bukkantak jégbe fagyva… Robert Bryndza újonnan indult krimisorozata, az Erika Foster nyomoz első része Lány a jég alatt címmel jelent meg egy igen mutatós borítóval. Történetünk főszereplője a gyilkos nyomába ered, azonban munkáját nehezíti a kényes politikai helyzet és a nyomás, amelynek megfelelve igencsak vigyáznia kell, mit is hoz nyilvánosságra az elhunyt lány múltjáról.

Egy elme, amely mindent megjegyez. Minden apró történést, ami azóta a bizonyos baleset óta történt vele. Amos Decker, az Emlékek börtönében könyvsorozat főszereplője hipermnéziában szenvedő nyomozó, aki családja gyilkosának nyomába ered.

Egy holttest, hat áldozat és egy sorozatgyilkos, akit csak a Rongybabás gyilkosnak neveznek. De vajon kik az összevarrt áldozat különböző testrészeinek tulajdonosai? És az újabb listán szereplő nevek? Van valami összefüggés közöttük? Daniel Cole lenyűgöző krimijében, a Rongybabában mindenre választ kapunk egy kísérteties, rémisztő, néha gyomorforgató de lenyűgöző eseményláncolat keretében.

Az elrabolt kislányok nyomában

Angela Marsons Kim Stone sorozatának harmadik részében két elrabolt kislány nyomába eredünk.

Két ​kislányt, két barátnőt elrabolnak úszóedzés után. A szüleik egy időben kapnak SMS-t az emberrablóktól, akik egyelőre csak arról értesítik őket, hogy a gyerekeik életben vannak. Amikor azonban megérkezik a következő üzenet, az a szokásos követelések helyett még szörnyűbb tartalmat rejt: a családoknak licitálniuk kell, és aki többet ajánl a lányáért, azé életben marad, a másik gyereknek viszont meg kell halnia. Kim Stone felügyelő vezeti a nyomozást, és tudja, hogy ha nem sikerül a lányokat visszaszereznie, az az állásába kerülhet. Őt azonban nem ez motiválja, hanem az a tudat, hogy a két gyerek rémisztő körülmények között kénytelen eltölteni a rohanó perceket, azt az időt, amíg nem bukkannak a nyomukra. És nyomból kevés van, pedig az emberrablóknak nem ez az első ilyen ügyük. Egy anya jó ideje hiába várja vissza élete értelmét…

Angela Marsons regényei és Kim Stone karcos, igazságérzettől fűtött alakja nemcsak a hazájában örvend hihetetlen népszerűségnek, hanem megindult a világhírnév felé is: idén már húsz országban jelenik meg a sorozat.

Fantasy, krimi, thriller, félelem, gyilkosság, szörnyek. Igazi halloweeni hangulatú könyvestúrára indulunk a könyvespolcomon. ;) Ha-ha-ha!

Milyen is pontosan az amisok élete? Egyáltalán kik is ők pontosan? Maradiak, vallásos csodabogarak vagy szentek? Ha ők mindig Istennek tetsző életet élnek, akkor sosem követnek el bűncselekményt sem?

Jodi Picoulttól az Egyszerű igazság először 2013-ban jelent meg, most pedig polcokra került a legújabb kiadása. Ebben a történetben a fiatal, amis Katie-t újszülöttje meggyilkolásával vádolják meg.

Mi is az az Asperger-szindróma:

"Az Asperger-szindróma (Asperger syndrome, gyakori rövidítése AS) neurobiológiai pervazív fejlődési zavar; az autizmusspektrumzavarok közé tartozó pszichiátriai kórkép. Az Asperger-szindrómára - az egyéb autizmus spektrumhoz tartozó betegségekkel ellentétben - jellemző a normális ütemű nyelvi fejlődés, valamint az átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszint. Mindezek miatt felismerése is nehezebb, egyes becslések szerint az esetek 30-50%-át nem diagnosztizálták. Számos Asperger-szindrómás magától is képes felismerni azokat a dolgokat, amiben eltér a többi embertől, megtanulja leküzdeni hátrányait, és képes beilleszkedni a társadalomba akár anélkül is, hogy tudná magáról, hogy Asperger-szindrómás."

Jodi Picoult hazánkban először 2011-ben kiadott regénye, a Házirend pár napja új köntösben is megjelent és már kapható a könyvesboltokban. Ebben a kortárs krimiben megismerhetjük Jacobot, aki Asperger-szindrómás tinédzserként válik egy gyilkosság gyanúsítottjává és kerül a vádlottak padjába. De vajon tényleg ő volt a tettes? Egyáltalán milyen lehet Jacob és a családja élete a betegség árnyékában?

Minden kornak megvannak a maga hősei. Régebben a maszkos-bugyogós szuperhősök és a macskanők, úgy fest azonban, a 21. századra inkább a férfias és hétköznapi pasik (és amazon nők) viszik a pálmát. Előbbire példa Gregg Hurwitz thriller-krimi sorozata, melynek első része Az Árva címet viseli. Képzeljünk el egy névtelen hőst, akinek csak szájbeszéd útján terjed a telefonszáma, és bárkinek bármilyen életveszélyes helyzetben képes a segítségére sietni.

Egy különös gyilkosság, egy furcsa, középkori helyszín és két férfi; a rendőr és a gyanúsított. A Duo Brand krimis-romantikus hangvételű yaoi (boy's love) mangája, amely A tiltott szerelem szigete címet viseli, mindamellett, hogy egy sorozatgyilkos utáni nyomozásba vezeti be az olvasóit, egy egészen érdekes helyre varázsol minket: Edóba.

Vajon minden anya ugyanúgy szereti a gyerekeit? Vagy mindig van egy, amelyikkel kivételezik, és jobban szereti a többinél? Az anyai szeretet megkérdőjelezhető? Samantha King - A döntés című regényében Maddie, egy ikerpár édesanyja súlyos döntést kénytelen meghozni, amikor egy gyilkos sarokba szorítja: melyik gyereke maradjon életben?

Ha mindenki választhatna egy különleges képességet, valószínűleg az emberek többsége nem arra szavazna, hogy egyetlen érintéssel megtudhassa, hogyan fognak meghalni a körülötte élők. Legtöbbünk valójában a saját halálával sem szeretne tisztában lenni. Miriam Blacket azonban folyamatosan halálos látomások gyötrik, amikor hozzáér valakihez.
Chuck Wendig Miriam Black sorozatának első részéről, a Vészmadarakról már írtam nektek korábban, most a második kötet - amely a Halálmadarak címet viseli - került a polcomra.

Chris Carter - aki a michigani államügyészség kriminálpszichológiai csoportjának tagjaként dolgozott évekig - legújabb könyve, a Robert Hunter sorozat 3. része a Vadász címet viseli, és nemrég került a könyvesboltok polcaira.

A Halál melója nem egyszerű. Állandóan vörösen izzó tárgyakat és mindjárt meghaló embereket kutatni, ráadásul mindezt egy önbizalomhiányos bétahímként egy gyerekkel a nyakunkon. Chirstopher Moore Nagy Kaszás sorozatán első részét, a Mocskos melót idén újra kiadták, és négy év hosszú várakozás után néhány nap múlva polcokra kerül a folytatása is, a Lestrapált lelkek.

1992. ​áprilisában Los Angeles hat napra csatatérré változott. A három és fél milliós város megmutatta a világnak, mi történik, ha a régi törvények érvényüket vesztik. A gyújtogatással, fosztogatással, rablással és gyilkossággal terhes zavargásoknak csak a Nemzeti Gárda és a hadsereg együttes ereje volt képes véget vetni a rendőrség teljes kudarca után.

A munkából hazatérő, ártatlan Ernesto Verát még a zavargások első napján bandatagok megtámadják. Ezzel olyan meghökkentő eseménysor indul el, amely behálózza a tizenhét egyedi hangon megszólaló szereplő életét.

Regényében Ryan Gattis azoknak a szemszögéből mutatja be az eseményeket, akiket még egyetlen riporter sem szólaltatott meg: a chicano bűnözők, alvilági bandatagok szemén át. Soha, senki nem kutatta és ismerte meg olyan mélységben ezeket a bandákat, mint Gattis.

A sodró lendületű, filmszerű regény sokkolóbb, mint a Drót, és olyan erőteljes, akár a Breaking Bad -nem csak egy pörgős thriller, hanem a bosszú, hűség és árulás lenyűgöző története, ami egyszerre Los Angelesé, és az egész Egyesült Államoké is, mely lemeztelenítve áll előttünk minden hazugságával, előítéletével és teljes történelmével együtt.

A kötetet Varró Attila műfordító és filmkritikus (Harcosok klubja, Öld meg Carter-t!) ültette át magyar nyelvre.

Egy önmagát felfaló város szívet tépő története.

Paula Hawkins, A lány a vonaton szerzője

Közel a tűzhöz - csodálatos új regény Ryan Gattistól. Los Angeles, 1992 májusában, a káosz szívében. Brutális, együttérző, kegyetlen humorral.

Sir Patrick Stewart, twitter

A Közel a tűzhöz egy mesteri, tökéletes hangú, páratlan regény. Zsigeri és adrenalinnal telített mű, mégis gyengéd és sötét humorú. Merész, rendíthetetlen, felzaklató. De nem ítélkezik. Keresztben lenyelt engem.

David Mitchell, a Felhőatlasz szerzője

Maró, időszerű élettel teli történet egy háborúba fulladó városról és örökre megtiport álmokról egy olyan írótól, akiről lerí, hogy tökéletesen ismeri alapanyagát: a korai '90-es évek Los Angelesének alvilágát.

Joyce Carol Oates

A Közel a tűzhöz monumentális alkotás. Ryan Gattis egyenesen Los Angeles dühös, összetört szívébe vezeti az olvasót az 1992-es zavargások idején és a szeme se rebben attól, amit ott talál.

Dennis Lehane

A Nem vagyok sorozatgyilkos trilógia folytatódik! A sorozat második trilógiájának eddig megjelent részei (a negyedik és az ötödik) Az ördög egyetlen barátja és Csak a holttesteden át címekkel jelentek meg. Most már csak a hatodik hiányzik ahhoz, hogy végképp lezárhassuk a "démonok" avagy a Sorvadtak ügyét. A negyedik részben a már korábbi kötetekből megismert szociopata John csatlakozik az FBI-hoz, hogy immár amolyan majdnem-gyilkos ügynökként vegye fel velük a harcot.

Vajon milyen lehet érzések nélkül élni? Vagy legalábbis érzésekkel, de az olyan alapokra képtelennek lenni, mint az empátia vagy a szeretet? Ha az egyetlen érzés, ami az elménket irányítja, az a félelem és a düh? Dan Wells könyvsorozata egy letehetetlen, izgalmas, vérlázító és félelmetes pszicho-thriller, amelyben a 15 éves szociopata John Wayne Cleaver bőrébe bújhatunk!

Mai Jia (igazi nevén Jiang Benhu) Kódfejtő című könyvének egyik kulcskérdése, hogy megőrizheti-e az épelméjűségét az ember (és különösen egy rendkívül érzékeny ember), ha egy titkosszolgálati gépezet része lesz, és miközben Mai Jia ezen gondolkozik, olyan témaköröket is érint - zsenialitás, elszigeteltség, magány -, melyek nem gyakran kerülnek elő, különösen ilyen színvonalon a Kínai Népköztársaságban írt irodalmi művekben.

/Kiss Marcell utószója a regényben/

Az emberek, különösképpen a labilis lelki/idegállapotban lévők könnyen manipulálhatók. Kellő szakértelemmel olyan dolgokra is rávehetőek, amelyeket egyébként nem tennének meg. A kérdés, hogy hogyan? És vajon hogy lehet egy manipulációt, felbujtást rábizonyítani egy neves pszichológusra? A Kim Stone könyvsorozat második része ezúttal a gyilkosságok gyakorlati felderítése helyett sokkal inkább az elmére koncentrál.

Angela Marsons valósággal berobbant a Kim Stone felügyelőnő bűnügyeit leíró sorozatával az angol krimiirodalomba. Óriási sikert arató első könyvével hónapokig vezette az eladási listákat, szarkasztikus, ám szerethető főszereplője pedig elszántan göngyölíti fel a nehezebbnél nehezebb eseteket.

Nem sokára mozikba kerül Dennis Lehane - Az éjszaka törvénye c. könyv alapján készült film, amelyben olyan színészek kaptak (fő)szerepet, mint Ben Affleck, vagy Elle Fanning, Dakota Fanning húga. A történet az 1920/30-as években játszódik, mely által bepillantást nyerhetünk az akkori gengszter- és börtönéletbe vagy a rumbizniszbe az alkoholtilalom idején.

A világsiker Joseph O'Loughlin könyvsorozat sokaknak nem ismeretlen, hiszen a neves pszichológus gyilkossági nyomozásait követhetjük nyomon immár 8 köteten át. Az Altató című könyvben ezúttal egy olyan gyilkos nyomába eredünk, aki két nőt (anyát és lányát) gyilkolt meg, az egyiket harmincöt késszúrással, a másikat viszont "csak" megfojtotta. Joe, a klinikai pszichológus nyomába ered a gyilkosnak, azonban minél közelebb kerül hozzá ő, és immár felnőtt lánya, annál nagyobb veszélybe sodorják magukat.

Mi történik, ha a BME oktatói közül sorra lelik halálukat, és bár válogathatunk a gyanúsítottak között, az ügy egyre csak bonyolódik?

Gyilkosság történik az ország egyik legpatinásabb egyetemén. Ahol egykor Hajós Alfréd, Teller Ede vagy Rubik Ernő koptatta az iskolapadot, most egy közkedvelt oktató holtteste fekszik. A rendőrség lezárja az épületet, az áldozat kollégái kihallgatásra várnak. Ahogy telik a nap, úgy derül fény a halott férfi életének titkos részleteire. A nyomozók úgy érzik, egyre közelebb járnak a megfejtéshez, ám a tanárok egy csoportja másképp gondolja, és magánnyomozásba kezd: Vajon közülük való a tettes? Vajon köze van mindehhez a nemzetközi politikának, vagy a mindenki elől eltitkolt hobbi jelenti a választ? Bármelyik úton indulnak is el, a sorsdöntő kérdés ott lebeg a fejük felett: ki lesz a következő áldozat?

Az biztos, hogy számomra az Alkonyat sorozat olvasása után kifejezetten meglepetést okozott Stephenie Meyer akkori új könyvével, A burokkal, amely földönkívüliekről szóló fantasy, de nem gondoltam volna, hogy képes még jobban szétterpeszkedni a könyvpiacon; ezúttal ugyanis egy félig-meddig romantikus akciókönyvvel rukkolt elő.

Szemet szemért, fogat fogért - ahogy a mondás tartja? Manapság, a filmipar és a brutalitás uralta világunkban szinte észre sem vesszük, hogyan kúszik be az erőszak a mindennapjainkba. Történik egy gyilkosság, kínzás, amiről például a közösségi oldalakon olvasnak az emberek, a kommentek között pedig ömlesztve azt látni, ahogy a "békés" polgárok ugyanazt kívánják az elkövetőnek, mint amit ő maga tett. Vajon ez a hozzáállás "rendben van"? Vagy az is ugyanolyan bűnös gondolat, mint maga az eredeti tett? Íme, néhány szemezgetés különböző kommentekből, cenzúrázva:

"Az ilyen beteg férgeket életük végéig kínoznám. Rohadékok. Remélem, a sitten megkapják, ami jár nekik...."

"Ilyen van??? Kínzást nekik beteg f..ok!"

Az ember ítélőképessége gyakran csődöt mond. Katerina Diamond külföldön hatalmas sikert aratott regénye, A tanár által egy olyan sorozatgyilkos nyomába eredünk, aki gyomorforgató módon kínozza meg áldozatait, mégis… a végén lehet, hogy neki adunk igazat? A legtöbb olvasó helyénvalónak(?) érzi a gyilkos tetteit, de mégis milyen erkölcsi norma szerint "helyes" ez? Kétségtelen, hogy a könyv amellett hogy elgondolkodtat, választás elé kényszerít minket; állást kell foglalnunk, pedig úgy fest, nincs jó döntés. Perverzió, szadizmus, kínzás, gyilkosság, sorozatgyilkosság, revans… ebben a regényben egyikből sincs hiány.

Milyen az, mikor tizenévesen eltűnik a legjobb barátnőd, és neked évekig fogalmad sincs róla, mi történhetett vele? Milyen az, amikor jó tíz év elteltével visszatérsz szülővárosodba, hátha most megoldod a rejtélyt, de ahelyett, hogy ez történne, csak egy újabb fiatal lány tűnik el? Kétségtelen, hogy az esetek összefüggenek… Megan Miranda pszicho-thrillerében az idő visszafelé pörög, az olvasó pedig visszafelé fejtve a szálakat kutatja a lehetséges okokat és tetteseket.

Nem tudom, hányan emlékeztek rá vagy hányan láttátok az Összeomlás című régi filmet Michael Douglas főszereplésével, de amikor először láttam, emlékszem, mennyire tetszett az, hogy milyen valósághűen bemutatja egy ember idegösszeomlását a többi ember nemtörődömsége vagy épp gonoszsága miatt. Szóval amikor hasonló helyzetben érzem kicsit magam, és úgy gondolom, az egész világ ellenem fordult, gyakran eszembe jut ez a film. Valahogy így kezdődik L. S. Hilton - Maestra című erotikus thrillere is, amit mára hoztam nektek.

A Skandináv krimikről már írtam nektek bővebben Samuel Bjørk norvég író könyveivel kapcsolatban, ezúttal pedig a finn Kati Hiekkapelto Fekete Anna sorozatával jelentkezem.

Mivel mostanában teljesen ráharaptam a krimikre, és újra esélyt adtam a magyar íróknak is, így nem maradt ki a sorból a friss megjelenésű lélektani krimi sem, Kóbor Barbarától Az utolsó nap éjszakája című könyv.

Pár napja írtam az értékelésemet a Magányos utazó című krimiről, és igazán megelégedésemre szolgál, hogy ennyien olvastátok a posztot, sőt, volt, aki Facebookon vissza is jelzett, hogy már ki is kölcsönözte a könyvet, és eddig nagyon tetszik neki, ő is egy éjszaka alatt jutott el a feléig. :)

Jöttem tehát a sorozat második részével, A bagoly röptével, és a befejezéséből úgy gondolom, ennek lesz még folytatása, legalábbis nagyon remélem. Szerencsére ez sem maradt el az elődjétől az izgalmakat tekintve.

Ó, ha olvastam még ilyen fantasztikus krimit!!! Azt hiszem, azzal fejezem ki legjobban a csodálatomat, ha elárulom, hogy ezt a röpke 488 oldalas könyvet mindössze két éjszaka alatt kivégeztem, annyira imádtam, és minden egyes lapját végigizgultam, egyszerűen egy pillanatra sem hagyott pihenni. Imádtam!

Én gyakran elgondolkodom azon, mi emberek vajon mennyire ismerjük egymást. Akárcsak a párunkat, a testvérünket, a szüleinket vagy a kollégánkat, barátunkat. Már tizenévesen is eszembe jutott a gondolat, akkor a tanárok kapcsán: mindenkinek csak egy oldalát látjuk. Például a tanároknak soha nem tudtunk semmit a magánéletükről, és úgy könyveltük el őket magunkban, mint tanító robotok, akiknek se gyerekük, se férjük, aztán, ha kiderült az ellenkezője, gyakran meglepődtünk. Valahogy így lehet ez a kollégákkal is, amikor fogalmunk sincs, az illető egyébként szabadnapján mit csinál, hová megy, milyen ember. De érezhetjük így a családtagjaink vagy párunk kapcsán is. Biztos, hogy mindent tudunk a másikról? Egyértelmű válasz a NEM. Azt hiszem, mindenkinek vannak olyan gondolatai vagy akár egy olyan oldala, amit nem szívesen mutat meg másoknak, amik csak a sajátjai, s emiatt is válunk olyan kiszámíthatatlanná mások számára, kiismerhetetlenné. Sokan azt gondolják, akár egy párkapcsolatban is, hogy ők aztán tökéletesen ismerik a másikat, minden gondolatát, mozdulatát, de ezt sosem mondhatjuk 100%-os meggyőződéssel. Néha, több tíz éves párkapcsolatban vagy barátságban is történnek olyan dolgok, ami után az egyik fél elgondolkodik "Talán nem is ismerem a másikat. Néha, mintha egy idegen lenne." Olyankor elkezdjük tanulmányozni, ideig-óráig, végül vállat vonva megyünk tovább: amit tudni kell, úgyis tudjuk… vagy majd kiderül. Magunkon kívül talán senki máshoz nem vagyunk olyan őszinték, sőt, néha még saját magunknak is hazudunk.

Baráth Katalin regényét olvastam mostanában, ami kicsit hosszúra nyúlt, és azt hiszem, egy egészen egyedi könyv került a birtokomba. A többek között családon belüli erőszakról szóló krimi könyv egyszerre képes felborzolni az idegeket, haragot szülni, miközben egy kacifántos és erőszakkal teli nyomozáson vezet végig. Olvasása közben úgy éreztem magam, mint Columbo, aki ballonkabátba bújva próbálja összerakni a szálakat, mindenkit gyanúsít és mindenkit kihallgat, és úgy éreztem, hogy bár könyvben nem szeretem a krimit, ez a darab becsületesen megküzdött a figyelmemért. Mert tényleg gyakran előfordul, hogy amellett, hogy nem ismerjük a másikat, esetleg teljesen félreismerjük. Mikor házasság után derül csak ki, hogy a férj iszákos, esetleg agresszív nőverő. Mikor a saját barátnőnkről vagy lakótársunkról sem feltételeznénk, éjszaka, mikor senki nem látja, mire képes. Amikor saját magunkról sem feltételeznénk, hogy az önvédelmünk érdekében vagy bosszúból milyen embertelen dolgokra is képesek vagyunk. Továbbmegyek: Amikor egy-egy tettünk után, tiszta fejjel az adrenalinlöket után már saját magunkra sem ismerünk rá, idegenek lettünk.

"Mindig legalább két életet élünk, különösen a nagy döntések után: azt az életet, amit választottunk, és azt az életet, amit nem választottunk."

/Dirk Kurbjuweit könyve, a Félelem - felhatalmazás gyilkosságra/

Azt hiszem, a jó szomszédi iszonyról a sok költözésemnek hála eleget tudnék mesélni nektek. Talán mindenféle pszichopatával volt alkalmam megismerkedni már. Az Olaszországbanprostituáló elmebeteg nő, aki éjjel kettőkor kopog az ajtódon, hogy borra kérjen kölcsön, a kőgazdag, egyébként látszatra normális életet élő, lányokat futtató főbérlő, a teljesen bekattant, hegyomlás méretű nő, aki a legkisebb dologért képes rád támadni, az agyontetovált, bevásárlóközpontokból WC papírt lopó családanya, aki megfenyeget, hogy megver, és így tovább…

Így utólag ezek a történetek néha még a magam számára is hihetetlenek, pedig megtörténtek. Van film, ami ezt a humoros oldaláról közelíti meg, azonban azt hiszem, sokan tudjuk, hogy egy elmebeteg szomszéd mennyire megnehezítheti az életünket. Jelenleg egy tinédzser kölyök az egyik ilyen szomszédom, aki énekel, bútort rendez/püföl és káromkodik az anyjára. Egyébként születése óta megkeseríti a szomszédos lakók életét. Nem tudom, miért ennyire nehéz más emberekkel együtt élni, de néha komolyan elgondolkodom, hogy az, hogy ennyi szomszédról derül ki utólag, hogy kattant (biztos nektek is van ilyen és az ismerőseiteknek is), nem-e jelenti azt, hogy sajnos túlságosan is sok ilyen ember van. Vajon, akik velem szemben jönnek az utcán, ugyanolyan borzalmas szomszédok lennének?

És mi a helyzet akkor, amikor már komoly problémát okoz ez az "együttélés", és nem tudjuk, mit kéne tenni? Egyáltalán a jogi kereteken belül meddig mehetünk el? Talán a legtöbb ember kezdetnek megpróbálja megbeszéléssel megoldani a dolgot, többen aztán tettlegességgel, s ha már a családunkat érezzük veszélyben, de az állam, a rendőrség még mindig tehetetlen?

Egy ilyen helyzetet dolgoz fel Dirk Kurbjuweit könyve, a Félelem - felhatalmazás gyilkosságra.

Végzetes vonzerő… online.

Milyen mélyen ismerhetsz meg egy másik embert? Meddig mennél el azért, hogy kiderítsd az igazságot valakiről, akit szeretsz?

Amikor Julia, a harmincas éveiben járó, látszólag átlagos életet élő brit családanya megtudja, hogy húga brutális gyilkosság áldozata lett, nincs nyugodalma, amíg meg nem leli a gyilkost. A kutatás azonban hamarosan saját, bűnös érzéki vágyainak felfedezésébe csap át. Miután megismerkedik egy veszedelmes idegen férfival az interneten, elveszíti önmagát… az uralmat a tettei felett… és talán mindent. Rendületlen válaszkeresésével pedig veszélybe sodorja a házasságát, a családját, sőt, az életét is.

A világsikerű Amnézia (korábbi címén Mielőtt elalszom) szerzőjének pattanásig feszült hangulatú, lélegzetelállító fordulatokkal teli új pszichológiai thrillere az online chatszobák és a cyberszex sötét útvesztőjébe vezeti az olvasót, ahonnan nincs kiút.

"Egy titokzatos, maszkot viselő férfi különleges kéréssel fordul a híres wittenbergi festőhöz, Lucas Cranachhoz: egy képet szeretne, amely a három gráciát ábrázolja - meztelenül. A felkérést még szokatlanabbá teszi, hogy a megbízó azt is meghatározza, kik legyenek a modellek.

Cranach mester az egyik legényét, a prágai Jan Semant bízza meg azzal, hogy elnyerje az asszonyok beleegyezését, és lefesse őket. Ám Jan alig fejezi be az első grácia portréját, a modellt holtan találják a folyóparton. Amikor aztán a második modell is eltűnik, felbolydul a város, és kezdetét veszi a hajsza a gyilkos után, amelynek során nemcsak Jan élete, de újdonsült szerelme is veszélybe kerül.

Brigitte Riebe (A boszorkány és a herceg) izgalmas történelmi regénye felvonultatja a reformáció korabeli Wittenberg híres figuráit: Martin Luthert és a feleségét, Katharina von Borát; a későbbi választófejedelmet, I. János Frigyest és a feleségét, Klevei Szibillát; Melanchthont és Lucas Cranachot, miközben érdekes tablót fest a városról és annak mindennapjairól is."

Már megjelent Dennis Lehane klasszikusa felújított kiadásban, a Viharsziget. A 2003-as amerikai megjelenését követően szinte azonnal kultikussá vált, számos irodalmi díjra jelölték, és meghatározta a következő évek trendjeit - nem csak az irodalomban. A kötetből 2010-ben Martin Scorsese forgatott felejthetetlen filmet Leonardo DiCaprio főszereplésével.

Manapság, a XXI. században elfogadható és igen elterjedt a dadák, bébiszitterek alkalmazása kisgyermekes családokban. Nem mindegy azonban, hogy kit és mi alapján választunk erre a feladatra. A legjobb persze, ha ismerőst, vagy ismerős által javasolt személyt választunk, esetleg ügynökségekhez fordulunk. Nehéz azonban megtalálni a „tökéletes” dadát, akiben megbízhatunk, akire rábízhatjuk a gyerekünket. Különösen nehéz egy ismeretlenben megbíznunk. Vajon biztos jól választunk?

Nem értek egyet például az Amerikában elterjedt szokással, amikor ott tinédzsereket – akik maguk is még gyereket – bíznak meg bébiszitterkedéssel. Hiszen egy tizenéves mégis mennyire tudhatja, hogyan kell vigyázni egy (szintén) gyerekre? Én, ha mindenképpen dadára lenne szükségem, személy szerint olyan embert (nőt) választanék, akinek van saját gyereke, tapasztalata. És bár én nem igazán vagyok ennek a híva, de az az egy biztos, hogy egy sokgyermekes családban egy bébiszitter/dada jelenléte nagy segítség lehet.

Mire kell odafigyelnünk dadaválasztáskor? Nagyszerű példa erre Samantha Hayes – Míg enyém leszel című regénye, amelynek története többek között ezzel a kérdéssel foglalkozik, hiszen sok múlik azon, kit választunk a gyerekeink/magunk mellé. Fontos a referencia, azonban ne feledkezzünk meg arról, milyen könnyű hamis adatokat megadni, sőt, még ha fel is hívjuk az adott referenciákban megadott személyt, akkor sem lehetünk biztos benne, hogy tényleg azzal beszélünk, akivel mi gondoljuk. Manapság a legegyszerűbb és leggyorsabb módja az ellenőrzésnek a közösségi oldalak csekkolása. Leellenőrzik például a munkaadók a dolgozókat, az álláskeresőket, példának okáért gyakran hallani olyan tanárokról, akiket elbocsátottak a kétes Facebook profiljuk miatt. Ezeken a közösségi oldalakon keresztül ugyanis jó esetben könnyen és gyorsan megismerhetjük az adott személyt, megtudhatjuk, mennyire bulizós alkat, milyen a családi állapota, mi az érdeklődési köre, stb. Használjuk ki ezeket a rendelkezésünkre álló, XXI. századi eszközöket. Mert ugye, azért ilyen bébiszittert mi sem szeretnénk:

Persze, nehezebb az eset, ha nincs az illetőnek közösségi oldala, vagy álnéven regisztrált. Mindenképpen fontos, hogy ne legyünk felületesek és hallgassunk a megérzéseinkre, ösztöneinkre. A Míg enyém leszel című könyv egyébként egy érdekfeszítő krimi, s bár az elején azt hiheti az olvasó, hogy mindend tud, átlátja az egészet, tudja, mi lesz a vége, biztos, hogy hatalmasat téved, mert a végén nem várt fordulatokkal találjuk szembe magunkat.

„Egyedül vagy. 
Sebezhető vagy. 
És van valamid, amit valaki meg akar szerezni. 
Bármi áron…

Úgy tűnik, Claudia Morgan-Brown élete végre révbe ér: övé a majdnem tökéletes álomférj két édes négyévessel, szépen alakul a karrierje is, és számtalan fájdalmas vetélés után végre saját babáját várja.

Férje gyakori távolléte miatt hirdetést adnak fel, hogy megfelelő dadust találjanak, aki segít Claudiának. Zoéra esik a választás, aki szinte maga a tökély: a gyerekek imádják, képzett és tapasztalt, a referenciái is jók. Claudiát az ösztöne mégis óvatosságra inti.

Vajon mit titkol Zoe? Van oka félni Claudiának? Vajon milyen messzire képes elmenni egy nő azért, hogy saját gyermeke lehessen?”

Olvashatunk bűnügyről, nyomozásról, egy gyermekes család hétköznapi életéről, párkapcsolati problémákról, mindezt több különböző nézőpontból.

Az biztos, hogy arról, hogy mit ronthatunk el dadaválasztáskor, sokat megtudhatunk. Ami egyébiránt tetszik a könyvben a csavaros végén kívül, az a realizmus, hogy minden szereplő életében láttatja a kellemes dolgokon kívül az árnyoldalt is – ahogy ez a valóságban is így van, az elcsépelt és közhelyes, túl tökéletes közösségi posztjaink ellenére.

Aki tehát egy eredeti, hétvégi olvasmányra, krimire vágyik, annak ezt tudom előszeretettel figyelmébe ajánlani.

Ismertető:

1988. május 12. Marie huszonöt éves, barátaival új állását ünnepli egy étteremben, itt találkozik a jóképű, félig orosz, félig argentin Pablóval. Amikor másnap reggel egy átszerelmeskedett éjszaka után felébred, a naptár 2000. május 12-t mutat, Pablo a férje és három gyermekük van. Marie-nak az elmúlt tizenkét évről egyetlen emléke sincs, minden kitörlődött a tudatából, ami a Pablóval töltött első éjszaka óta történt vele. A fejében ő még mindig az a 25 éves, független gondolkodású lány, aki tegnap tizenkét évvel ezelőtt? volt. Úgy dönt, amnéziájáról nem árul el semmit a férjének és a környezetének, hanem titokban nyomozni kezd saját maga és az elveszett idő után. De hogyan rakhatja össze a kirakós darabkáit úgy, hogy közben senki ne gyanítson semmit, senki ne tartsa őrültnek? Hogyan álljon helyt a mindennapokban, amikor úgy érzi, valaki másnak az életét éli? Ahhoz, hogy újra birtokba vegye a múltat és kiderítse az emlékezetkiesés okát, alaposan meg kell ismernie valakit: önmagát.

... Nos, ezt a könyvet tegnap délután kölcsönöztem ki a könyvtárból. Mivel már most említést teszek nektek róla, ezért gondolom, nyilvánvaló, hogy mennyire tetszett, és, hogy rögvest kiolvastam egy ültő helyemben az egészet. Végig magával ragadott, teljesen beszippantott, és koromnál fogva (is) közel éreztem magamhoz. Tudom ajánlani minden 25-40 körüli nőnek, mert egyszerre tudhatja magának a fiatalok szertelenségét, szenvedélyességét, és a már középkorú nő problémáit, a gyermeknevelést, mindeközben rácsodálkozunk a világ - 12 év alatt bekövetkezett - változásaira. Néha én is szoktam ilyesmiken gondolkodni, amit a könyv pedzeget, néha én is elképzelem, mi lesz 12 év múlva, vagy például egy éve még el sem tudtam volna képzelni, hogy ma itt és így legyek, ahogy most. smile hangulatjel Kedvenc könyveim egyikévé lépett elő.

Tegnap este pedig ezen felbuzdulva gyorsan megnéztem még a a filmet, ami ebből készült. Tulajdonképpen a filmen legalább lehetett nevetni, de sok mindent megváltoztattak benne, a főszereplők foglalkozását, vagy pl. a gyerekek számát. Minden esetre élvezhető film lett, de persze szokás szerint a könyv most is ezerszer érdekesebbre és fordulatosabbra sikeredett. Már csak azért is, mert a film egy évtizeddel későbbre helyezi a történéseket, így pont kihagyva annak az érzékeltetését, hogy '88-2000 óta mennyit változott a világ technikailag.

Ha nektek is tetszett a könyv/film, várom a véleményeteket. :)