(2015.02.08)
Saját medrében a folyó
érzelmeim mint túláradó
víztömeg
önként veti bele magát
a tengerbe vágyva a halált
s ahogy két csöpp a csöppel
összevágy
keveredik lelkem tengereddel
tönkreteszel szerelmeddel
beolvadok mint vad folyó
megtörten tengeredbe
odaveszek
lágy keringőbe simulva veled
eggyé válva ha engeded
...
de harcunk végtelen marad
így a keringő vad viharrá
engedetlen szívünk
törhetetlen tusájává dagad
odaveszek
de ahogy csöpp a csöppel
összevágy
keveredik lelkem tengereddel
tönkreteszel szerelmeddel
beolvadtam mint vad folyó
néma könnycsepp
minden elemedbe
...
s hiába próbáltam magam
a testem, szívem, agyam
többször tőled megmenteni
nem tudtam elfelejteni
nem tudtam a két víztömeget
szétválasztani
nem tudtam csodát tenni
mert ahhoz, hogy szívemet
szívedtől elszakítsam
nem tudok Mózessé lenni
nem tudok
Mózessé lenni...
...
nem vagyok hős és nem vagyok
próféta
nem vagyok Isten nem vagyok
kísértő ördög
nem vagyok angyal nem vagyok
semmi
nem vagyok
minden
nem vagyok más
csak egy szerelmes lány
...
ez minden
s mit adni tudok, neked
minden kevés
neked minden kevés
de könnycseppem érted
életedbe örök nyomot vés.