(2015.02.08)

Saját medrében a folyó

érzelmeim mint túláradó

víztömeg

önként veti bele magát

a tengerbe vágyva a halált

s ahogy két csöpp a csöppel

összevágy

keveredik lelkem tengereddel

tönkreteszel szerelmeddel

beolvadok mint vad folyó

megtörten tengeredbe

odaveszek

lágy keringőbe simulva veled

eggyé válva ha engeded

...

de harcunk végtelen marad

így a keringő vad viharrá

engedetlen szívünk

törhetetlen tusájává dagad

odaveszek

de ahogy csöpp a csöppel

összevágy

keveredik lelkem tengereddel

tönkreteszel szerelmeddel

beolvadtam mint vad folyó

néma könnycsepp

minden elemedbe

...

s hiába próbáltam magam

a testem, szívem, agyam

többször tőled megmenteni

nem tudtam elfelejteni

nem tudtam a két víztömeget

szétválasztani

nem tudtam csodát tenni

mert ahhoz, hogy szívemet

szívedtől elszakítsam

nem tudok Mózessé lenni

nem tudok

Mózessé lenni...

...

nem vagyok hős és nem vagyok

próféta

nem vagyok Isten nem vagyok

kísértő ördög

nem vagyok angyal nem vagyok

semmi

nem vagyok

minden

nem vagyok más

csak egy szerelmes lány

...

ez minden

s mit adni tudok, neked

minden kevés

neked minden kevés

de könnycseppem érted

életedbe örök nyomot vés.