Miközben egy hatalmas aszteroida tart a föld felé, Melindának, azaz Minnek kisebb gondja is nagyobb ennél: ugyanis minden második születésnapján hidegvérrel meggyilkolják. Akkor hogyhogy még mindig életben van? Pár órával utána mindig sértetlenül ébred egy tisztáson. Azonban idén Min megfogadja, hogy kideríti, mi ez az egész, de a szálak úgy fest, egy nagy összeesküvéshez vezetnek. Az első szakasz című könyv a Nemezis-projekt duológia első része, amely egy új sci-fis, disztópikus világba kalauzolja el olvasóit.

Min nyolcéves volt, amikor minden elkezdődött, és azóta sem lett vége. Minden második évben, mindig a páros születésnapjain eljön hozzá egy idegen férfi, aki akárhol van, megtalálja, majd hidegvérrel megöli. Ennek ellenére pár órával utána minden alkalommal egy tisztáson ébred fel, apró idahoi szülővárosa mellett – egyedül, sértetlenül, a borzalmas eset minden bizonyítéka nélkül. A völgy túloldalán élő Noah hasonló gondokkal küzd. A bolygó azonban sokkal nagyobb problémával néz szembe. Az Üllő, egy hatalmas aszteroida fenyeget minden életformát a Földön, és ez mindenkivel elfeledteti két zűrős tini gondjait. Azonban Min, aki a 16. születésnapján a hálószobájában bujdokol, hogy ne haljon meg már ötödszörre, úgy dönt, elege van. Megesküszik, hogy kideríti, mi folyik Fire Lake-ben, és idővel egy egész életre elegendő hazugsággal találja szembe magát: egy hatalmas összeesküvéssel, ami magába foglalja 64 diáktársát is, és ami még a gyilkosságoknál is kegyetlenebb lehet.

Értékelés:

Az alaptörténet ugyan rendkívül érdekesnek ígérkezik, mégis a könyv első fele koránt sincs olyan érdekes, mint az akciódús csavarokkal és egy kis sci-fi elemmel teletűzdelt második fele. A könyv maga egyébként egy duológia első része, azaz már csak egy kötetre kell várnunk, hogy mindenre magyarázatot kapjunk, tény azonban, hogy az első rész megírása is több évébe telt az írónőnek, úgyhogy elképzelésünk sincs, vajon mennyit kell várni a megvilágosodásig.

Persze, már ennek a kötetnek a végén is kapunk némi homályos fogalmat a történtekről, még ha nem is minden kerül megválaszolásra – például Min folytonos feltámadásának mikéntje –, ráadásul olyan sci-fi átmenetbe csapnak az utolsó oldalak, amire igazán nem számíthatott az olvasó a kezdetek alapján. Ezt persze abszolút nem negatívumként említem, sőt, igazán érdekes volt, és nagyon is kíváncsian várom a folytatást, ami remélhetőleg (várakozásaim szerint) felülmúlja majd az elsőt. Persze, remélem, hogy arra az 1-2 megválaszolatlan és lehetetlen dologra kapunk majd valami értelmes magyarázatot, hogy miként is lehetséges ez, de ebbe most nem megyek bele részletesebben.

A lényeg, hogy a történteket két szemszögből követhetjük végig: Min és Noah kezét fogva lendülünk előre lapról-lapra. Ami viszont egyre jobban idegesített, az Noah és Min barátja, Szeg természete, viselkedése, ugyanis míg az egyikük túlontúl forrófejű, és néha legszívesebben felpofoztam volna, addig másikuk egy olyan szinten anyámasszony katonája fiú létére, hogy teljesen kiidegelt. Persze, a disztópiákban mostanában mindig a nőket állítják be erős, független félnek, a férfiak pedig teljesen nőies viselkedésükkel a háttérbe szorulnak (lásd Peeta Mellark és Katniss Everdeen Az éhezők viadalából, csak hogy egy példát említsek). Szóval Noah meglehetősen hajaz Peetára, és Min is elég Katnisses, és több olyan pont is volt a könyvben, amikor éreztem némi hasonlóságot egy-egy momentumban a könyveket illetően, de a Nemezis mégis egy kicsit más. Egy kicsit A Legyek Ura vagy a Battle Royale is fel-feldereng a tájékozott olvasó szemében, és még mondhatnék a sci-fis vonalára utaló könyvet is, de még csak véletlenül sem szeretném elspoilerezni nektek az utolsó lapokat, úgyhogy lakat a számon.

Összességében tehát ez egy disztópikus könyv, sci-fi áthallással, akciódús jelenetekkel, misztikus történésekkel. Őszintén kíváncsi vagyok, hogy a többi olvasó hogy fog majd megbarátkozni a két fiúkarakterrel, ugyanakkor remélem, hogy a második kötetben majd várható némi pozitív jellemfejlődés, és persze, hogy mindenre magyarázatot kapunk, ami most megválaszolatlan maradt. Elsősorban tehát a fentebb említett műfajok rajongóinak ajánlom a kötetet, bár ha még éveket kell várni a folytatásra, talán jobb lenne együtt megszerezni a két részt. Mindazonáltal, ezúttal is látok rá esélyt, hogy ez is egy olyan könyv legyen, amire felfigyelnek a filmesek előbb-utóbb.

Pontozás: 
Egyedi besorolásom: 5. Nagyon jó 
Karakterek: 7/10 – Hát, nekem mindkét srác, Noah és Szeg is istentelenül idegesítő volt, de Mint legalább szerettem. 
Borító: 10/10 – Tök jó, figyelemfelkeltő, részletes, bár talán a cím látszódhatna jobban. 
+ pont: A könyv utolsó feléért, amikor végre bepörögtek az események és a végéért. 
– pont: A két srác idegölő viselkedéséért, és mert a könyv első fele kicsit vontatott volt. És mert nem kaptunk magyarázatot a születésnapi feltámadásokra…