jA 2016-ban, a Szent György Lovagrend alapításának 690. évfordulóján, Visegrádon lovaggá ütött író, Bíró Szabolcs tizenöt kötetesre tervezett történelmi regényfolyamának, az Anjouknak egyik része, jobban mondva előzménykötete a Non nobis, Domine. Ez a regény, bár korábban már megjelent két kötetben Kelet oroszlánja és Az utolsó vörös barát címmel, mostanában került azonban a polcokra átdolgozott, bővített és összevont változatban. Sokaknak talán rémisztő lehet első látásra a közel 800 oldal, mindazonáltal a történelmi regények kedvelőinek kihagyhatatlan darab!
Bátorság. Hősiesség. Eretnekség.
1292-ben Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér a Szentföldről Magyarországra – otthon azonban csak halál és gyász várja. A megkeseredett, kiábrándult férfi szárnyai alá veszi és tanítani kezdi elárvult unokaöccsét, hiszen Attilában látja a megszégyenült Templomos Lovagrend új reményét, a tökéletes és gáncstalan harcost. Ám hiába igyekszik az általa helyesnek vélt útra terelni a kisgyermekből lassan férfivá érő növendéket, Attila túlságosan is vágyik a szabad életre. Amikor pedig Vilmos kardját, az ősi családi örökséget elcsenve akar megnyerni egy titkos éjszakai párbajt, nagybátyja büntetésből hosszú útra küldi az olasz énekmondó, Umberto oldalán. Ez az út örökre megváltoztatja Attila életét. Rablógyilkosokkal harcol, csaknem halálos sebet kap, majd megismeri azt az érzést is, amelyre egy templomos lovagnak még csak gondolnia sem szabad: a szerelmet.
A Non nobis Domine a lovaggá cseperedő Attila szemén keresztül mutatja be egy vérzivataros korszak, a XIII. és XIV. század fordulójának háborúit, az Árpád-ház kihalását követő kegyetlen éveket, egy új uralkodói dinasztia felemelkedését és a Templomos Lovagrend bukását.
Az Anjouk című nagyszabású regénysorozat előzményét, Bíró Szabolcs első történelmi regényének két kötetből eggyé gyúrt kiadását olvasva kibontakozik előttünk a magyar középkor sáros, véres, mégis levendulaillatú világa.
Értékelés:
Sokáig nem tudtam hová tenni a történetet, és eleinte úgy gondoltam, a keresztes hadjáratokról fog szólni, hamar rájöttem azonban, hogy míg az első rész egy magyarországi keresztes lovag felcseperedéséről és férfivá éréséről szól, a kötet második felében Anjou Károly (I. Károly magyar király) koronáért vívott harca, valamint a tartományurakkal való háborúskodás kerül előtérbe – Attila lovag főszereplésével.
Számomra is hihetetlen, hogy munka mellett mindössze pár nap alatt végeztem ezzel a két kötetből egyesített monstrummal, és annak ellenére, hogy nem túl sok romantikus szál van a könyvben (vagy talán éppen azért), kimondhatatlan élvezetet nyújtott számomra az olvasása. Külön értékeltem a történelmi hűséget, és bár eleinte voltak olyan részek, ahol kicsit nyomasztott a sok történelmi információ, a vége felé gond nélkül nyomon tudtam követni a történelmi eseményeket – mi több, felidézte a gimnáziumi töri órák hangulatát.
A kötet első részében Attilát, a felcseperedő keresztes lovagot és nagybátyját ismerhetjük meg. Nyomon követjük a fiú felcseperedését, megismerjük jellemét és céljait, hibáit valamint gondolkodásmódját. Bepillantást nyerhetünk a keresztes lovagi életbe, esküjükbe, neveltetésükbe, ugyanakkor ez a rész már sejteti számunkra, hogy a kötet második felében nem fog velünk kesztyűs kézzel bánni az író. Ekkorra ugyanis átesünk mindazon csalódáson vagy felfedezésen, mint a főszereplőnk és megismerjük az akkori elkeserítő magyarországi helyzetet: Anjou Károly Vencellel (magyar uralkodói nevén László) és Wittelsbach Ottóval (más néven Bajor Ottó) folytatott koronaharcát, valamint a tartományurak túlkapásait és lázongásait, úgy, mint Csák Máté, Kőszegi Iván vagy Kán László. Háborúk, véres csatajelenetek és várostromok vállt vállnak vetve nyerik el az olvasó osztatlan figyelmét, miközben erkölcsi kérdések sora vetődik fel.
Számomra nagy kedvenc lett a könyv, és biztos vagyok benne, hogy sort kerítek majd az Ajnouk trilógiájának elolvasására is, hiszen nem maradhatok oly „tudatlan”, hogy ne tájékozódjak szerelmes hősöm, Attila életének további alakulásáról. Én, aki egyébként is rajong a történelmi kötetekért, ezúttal is adósa maradok egy írónak, aki izgalmas kötetével kicsit visszarepített a múltba, és egy távcsövön keresztül lehetővé tette számomra, hogy kicsit mélyebben beleáshassam magam az akkori történelmi korba. Kétségtelen, hogy remek ajándék/olvasmány bárkinek, aki szereti a szépirodalmat, és nem csak a csöpögős lányregényeket olvassa. Nagy kedvencévé válhat mind a női, mint a férfinemnek, de nagyszerű és érdekfeszítő olvasmány lehet egy, a történelmet szerető (vagy még nem szerető) tizenévesnek is!
„Bíró Szabolcs vállalkozása nem csupán azért tiszteletre méltó, mert hiteles és árnyalt képet fest egy távoli, ám Magyarország számára kulcsfontosságú korról, hanem mert kísérletet sem tesz, hogy elemelje és idealizálja hőseit – esendők és gyarlók ők, akárcsak mi magunk, s talán hibáikért jobban is szerethetők, mint azok nélkül. Kifinomult jellemábrázolás, ravasz, mégis egyenes vonalú történetvezetés, jelentéktelennek tűnő, de sorsfordító részletek, ármány és kaland, szerelem és rettegés, véres csaták és meghitt idill, meg egy csipetnyi misztikum itatják át a regény sorait”
Győrffy Iván, BBC History magazin
Pontozás:
Egyedi besorolásom: 7. Number ONE (Abszolút kedvenc!)
Karakterek: Emberiek, esendőek, szerethetőek!
Borító: 10/10 Hát persze, mi más hívta fel magára a figyelmem? Személy szerint, ha pl. a nemrég megjelent Anjou trilógia 3. részének is ilyesmi lett volna a borítója, sokkal hamarabb felfigyelek az íróra és műveire.
Kinek ajánlom: Lásd fentebb ;)
+ pont: Mert amellett, hogy megismertet a történelem ezen részével, szórakoztat, kikapcsol és elrepít.
- pont: Nincs.