Kelen Károly által nemrég megjelent az Egy birodalom ébredése című dokumentumregény, amely elsősorban Emich Gusztávról, az Athenaeum vállalatcsoport alapítójáról szól.

Hogy a könyvből s ezáltal a korszak egyik neves lapjából, a Vasárnapi Újságból idézzek:
„…Emich nevével sok jeles irodalmi vállalat van összefűzve, ő volt Petőfi összes költeményeinek kiadója, számos napilap és folyóirat alapítója vagy kiadótulajdonosa. A nyomdászat terén is sok érdeme van; terjedelmes üzlete, kitűnőleg fölszerelt nyomdája valódi haladást jelölnek e téren…”

A német Pest polgára a várossal együtt lesz magyarrá. Ha elsőre kidobja is a húszéves költőt, másodjára nem téved: Petőfi kiadójaként építi föl nemzeti médiabirodalmát. A reformkor lendületével indul, a kiegyezéssel ér révbe Emich Gusztáv története: hogyan szárnyalta túl még a Landerer és Heckenastot is? 
Kelen Károly dokumentumregénye az Athenaeum alapítójának kalandos életéről.

Értékelés:

Bár első pillantásra azt gondolnánk, hogy ez a könyv csak és kizárólag Emich Gusztáv munkásságával foglalkozik, ez mégsem mondható el róla teljesen, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a kort, amelyet feldolgoz. S minthogy Emich Gusztáv kapcsolatban állt az akkori híres magyar költőkkel, írókkal, nyilvánvalóan ők is felbukkannak a „színen”, kiváltképp Petőfi, de tiszteletét teszi a lapokon a kor többi nagyja is, a teljesség igénye nélkül pl. Széchenyi István, Deák Ferenc, Arany János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Landerer Lajos, Ferenc József, stb.

Ebből is nyilvánvalóvá válik, hogy a kötet nem hagyhatta ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc és a Kiegyezés történéseit sem, illetve ezek hatását a „könyves szférára”, azaz könyvárusításra, könyvkiadásra, nyomtatásra, cenzúzára, stb. Utóbbival igencsak meggyűlt a baja Emich Gusztávnak is.

Bepillantást nyerünk, Emich Gusztáv miként is került a könyves berkekbe, hogyan kezdett el készülni rá, és miként virágoztatta fel vállalkozását. Ezen kívül szemtanúi lehetünk Emich és Petőfi találkozásának, közös munkájuk gyümölcsének is, de még a piszkos anyagiakat is megtudhatjuk.

A könyv különlegessége, hogy a szó szerint idézett akkori írásokból/cikkekből stb. még jobban kirajzolódik előttünk a kor képe, ugyanakkor hiányozhat az olvasó számára a képi megjelenés, hiszen többször is beszélünk arcképmetszetekről és illusztrációkról is.

A történelem szerelmesei tehát a fentebb említett nagy személyek felbukkanása, a műkedvelők az új épületek megjelenése, a könyves szférában mozgók pedig a könyvárusítás, kiadás stb. fejlődésének leírása által lelhetik kedvüket Kelen Károly könyvében.

Ez a kötet, ahogy a moylcímkéje is jelöli, egy dokumentumregény, ezáltal tehát néhol ugyan kicsit száraz hatást kelt, viszont rendkívül informatív, és a téma iránt érdeklődőknek méltó olvasmányul szolgálhat.

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 4. Egész jó, tetszett
Karakterek: -
Borító: 9/10- Illik az adott korhoz, szerintem nívós lett, ráadásul a kötet is keményborítós.
Kinek ajánlom: A nyomdai világ, könyvárusítás, könyvkiadás iránt érdeklődőknek, vagy azoknak, akik szeretnének több háttérismeretre szert tenni az 1840-es évektől nagyjából az 1860-as évekig.
+ pont: Mert kicsit jobban megismertet pár fontos „mellékszereplővel”, vagyis a kor nagyjaival, és mert szerepet kap benne természetesen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc és a Kiegyezés is.
- pont: Néhol kicsit túlságosan szerteágazik a történet, és néhol (nem csak a XIX. századi idézeteknél) nehézkesnek éreztem az olvasását (az igék hosszú mondatok végére pakolása például).