Homonnay Gergely először évekkel ezelőtt vicces Facebook posztokon keresztül mutatta be macskája, Erzsi életét, sátáni húzásait, és ez az ironikus stílus olyannyira bejött neki, hogy 2016-ban kiadta a Puszi, Erzsi! című könyvet, amelyet macskája, Erzsébet Fenevadova nézőpontjából írt. Rendkívül humoros, egyedi olvasmány, és azt hiszem, azok, akiknek van macskája, csak bólogatni tudnak Erzsi történetein, mindazonáltal a macskátlan közönség számára is egészen biztosan tartalmaz egy-egy olyan részt, ahol harsányan röhöghet az olvasó.

Erzsébet ​Fenevadova minden idők legnagyobb celebritása. Egy igazi bundás királynő, szőrös fülű, bajszos díva, szupermodell, politikai szakkommentátor asszony… Sokoldalúsága szinte felsorolhatatlan, bölcsessége káprázatos – többek között ezért is teljesen jogos várományosa az elnök asszonyi posztnak.

Hívei tudják, hogy életük Erzsébet útmutatásai nélkül mit sem érne. Nagyságát gyakorta versben is megéneklik, az írástudatlanok pedig Erzsébet kifinomult ízlésének eleget téve tonhalban fejezik ki mélységes tiszteletüket.

Erzsébet jelenleg Budán, a Hotel Wardrobe Wellness Superior***** Elnöki Lakosztályában él. Sajnos szingli. Pillanatnyilag csak egyetlen, hozzá méltatlan udvari szolgálója, Gergely, próbálja megteremteni a kivételes nagyságához illő körülményeket.

"A szépség nem az arcodon van, nem is a mosolyodban, de még csak nem is a szívedben. A szépség a bundádban van, a tappancsod párnácskáiban és a bajszod végében, ahogy pöndörödik, és ami csiklandozza a másikat – akár egy életen át.

Erzsébet Fenevadova

Értékelés:

Nem tudom, tavaly miért kerülte el a figyelmemet a könyv, talán a borító miatt, idén viszont a Facebook posztok által felfigyeltem Erzsire, és annyira magával ragadott beszédes arckifejezése és stílusa, hogy úgy gondoltam, ideje nekiveselkednem a könyvnek. Mint két irdatlan nagy, disznó-óriásmacska (mármint viselkedésben) extulajdonosa, van némi lila fogalmam róla, milyen érzés lehet Gergelynek, a háziszolgának Erzsit boldogítani. Mert hiszen egy macskatulajdonos már csak tudja: mi azért élünk, hogy őket szolgáljuk.

„Egy dolgot már az elején tisztázzunk: 
én az oroszlánnak vagyok a rokona, 
ti pedig a majmoknak. 
Így tessék olvasni ezt a könyvet!

Puszi, Erzsi!”

 Jó néhány résznél nosztalgikusan (és kárörendőn) röhögtem (bocs, Gergely), míg másokon csak cinkos mosollyal a szám szélén vártam a kibontakozást. Olvastam más értékeléseket is a könyvről, és volt, aki azt írta, könyvben neki annyira nem tetszett ez az egész, inkább csak a Facebookra valók a történetek, kis posztokban, nos, számomra ez pont fordítva van; már a Face posztok is nagyon tetszettek, de sokkal jobban szórakoztam a könyvön, ahol egybefüggő történeteken át olvashattam Erzsi kalandjait. Némelyik rész annyira tetszett, hogy nevetés közben olvastam fel a páromnak – aki sajnos macskátlanként nem értékelte ezt a humort.

Számomra viszont emlékezetes részek voltak a macskahányás szőnyegről való takarításai – csak, hogy egy példát említsek. Minden tiszteletem Gergelyé, aki az őrület és agybaj közepette (Erzsi sátáni húzásai miatt) is képes ilyen humorosan látni a történteket. Emlékszem, néhány éve én is mennyire „idegállapotba” kerültem, amikor munkából hazaérve a macskahányás várt – és persze, naná, hogy a szőnyegen, hol máshol? Nálam mondjuk rendszeres volt, hogy bemászott a mosógépbe, az ágyneműtartóba is, de minden macskának megvannak a saját idióta szokásai. (Gergely, mielőtt elgondolkodnál azon, hogy a jövőben kizárod a cicát a hálórészedből, már most mondom, esélytelen! Nagyon idegölő ugyanis arra ébredni hajnali ötkor, hogy a macska faltörő kosként, mint egy tank támadja meg újra és újra a hálószoba ajtaját… Ennél már jobb, hogyha a fejeden kánkánozik.)

Van tehát saját tapasztalatom a macskatartás terén, de Erzsi még így is tudott újat mutatni. Szerencsére nem minden macska ennyire egoista, de tény, hogy a 99%-ukat bizony szolgálnunk kell.

Kifejezetten tetszettek egyébként az illusztrációk, és bátran ajánlom az olvasását bárkinek. Bár néhány részen akad cenzúrázni való csúnya szó, ezért csak tinédzser kornál idősebb olvasóknak ajánlom!

Jaj, el ne felejtsek már elköszönni Erzsi módi szerint!

Puszi, Airyn!

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: Erzsit imádtam, és Gergely jó humorérzékéről árulkodik ez a könyv.
Borító: 7/10 - Engem annyira nem fogott meg, de piros pont jár, amiért kemény borítós.
Kinek ajánlom: Azoknak, akik szeretik a humoros írásokat. (Csúnya beszéd azért előfordul benne, tehát gyerekeknek nem.)
moly.hu-n elért százalék: 92%
+ pont: Az alapötletért, és mert szeretem Erzsi stílusát.
- pont: Lehetett volna történetileg kerekebb, de így sem rossz, hogy amolyan kis elbeszéléseket tartalmaz.