Néha el szoktam azon morfondírozni, mennyire szomorú, hogy már senki nem ír olyan fantasztikusan romantikusat, mégis magával ragadót, mint a régi nagyok, lásd Charlotte Brontë: Jane Eyre vagy Jane Austen: Büszkeség és balítélet című regénye. Szerencsémre kellemesen csalódtam, ugyanis mostanában egyre több kortárs író könyve kerül a kezembe, amelyek megütik ezt a mércét. Kimberley Freeman nemrég megjelent könyve, a Parázs-sziget az 1890-es évekbe repíti el olvasóit.

 

6 Romantikus Könyvajánló Felnőtt Kaland Történelmi1891-ben Tilly Kirkland viharos házassága tragikus véget ér. A bűntudattal küszködő lány a távoli Parázs-szigetre menekül, ahol a kis Eleanor Holt (Nell) nevelőnője lesz. Nell édesapja, a jóképű, özvegy börtönparancsnok felkelti a lány érdeklődését. Tilly küzd a múltjával, az érzéseivel és a titokkal, amelyet egész életében hordoznia kell. Aztán feltűnik a kertben egy furcsa rab, Hettie, és Tilly élete különös fordulatot vesz. De vajon minden az, aminek látszik? Több mint száz évvel később a bestsellerszerző Nina Jones igyekszik megírni soron következő könyvét. Ihletet keresve vonul el a Parázs-szigetre. Vagy lehet, hogy csak menekül? Vajon milyen bűnök nyomják a fiatal író lelkét?

A Vadvirágok lányai és az Álom-öböl szerzőjének legújabb családregénye ismét Ausztrália egzotikus tájaira csábítja az olvasót.

Értékelés:

Ebben a majdnem ötszáz oldalas, romantikus, kalandos történetben nem véletlenül ismertem már a felénél körülbelül az én hőn szeretett Jane Eyre regényemre, hiszen az író maga is a szereplők szájába adta ezen hasonlóság megemlítését. A történet maga egyébként több szálon fut, egyrészről a 21. századi Nina szemszögéből, aki a Parázs-szigeten az íráson kívül azzal tölti az idejét, hogy elhunyt dédanyja, Eleanor naplóját és irományait kutatja. Másrészről néhány naplóbejegyzésen keresztül megismerhetjük maga a gyerek Eleanor történetét, azonban a főszereplő valójában a történetben valaki egészen más; Tilly Kirkland, aki 1892-ben a Parázs-sziget lakója, és Eleanor nevelőnője.

A váltakozó időpontok a regényben elérték, hogy felkeltsék az olvasó figyelmét, és már a legelejétől egy letehetetlen könyv legyen. Amint az egyik síkon már kezdenének kibontakozni a történések, rögvest a másikban találjuk magunkat és így tovább. Nem számítottam sokra egyébként a regénytől mégis meglepődtem, mennyire magával ragadott, kicsit olyan volt, mintha egy Merengőbe zuhantam volna (Harry Potter hasonlattal élve), úgy szippantott magába már az első néhány fejezet. Ez pontosan egy olyan könyv, amelyre a hozzám hasonló romantikusak vágyhatnak; hozzátenném, semmi habos-babos túláradás vagy cenzúráznivaló szex jelenet – amiből nekem manapság már kezd elegem lenni. Kaland, menekülés, gyilkosság(?), bűntudat, esély, válaszút! Talán azok, akik „csak” a kortárs irodalmat olvassák, nincsenek is tudatában annak, hogy ezek a régi klasszikusak mennyivel nívósabb romantikus könyveket voltak képesek alkotni a maiakhoz képest – eddig. Végre itt a lehetőség, hogy azok, akik csak mostanában megjelenő könyveket olvasnak, megértsék kicsit ezt a szellemet. Talán kedvet kapnak a valószínűleg eme regény megírásakor az írónak is ihletet adó Jane Eyre könyv elolvasásához is.

Mindenképp ajánlom a történelmi kötetek szerelmeseinek is. A borítóval sajnos én nem vagyok elégedett, úgyhogy akit az tántorítana el, ne féljen belevágni! (Szerintem egy 1890-es évekbeli öltözetű nő vagy egy olyan stílusú kép jobban illett volna a borítóra.)

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: Mint általában a romantikus regényekben. Az egyik főszereplő kicsit tényleg olyan, mint Jane Eyre.
Borító: 7/10 Most őszintén? Önmagában szuper, de ehhez a történethez nem illik, még akkor sem, ha tengerpart van ott. Inkább az 1800-as évekre koncentráltam volna a borítóban.
Kinek ajánlom: A romantikus történetek szerelmeseinek vagy azoknak, akik szeretnek visszamenni kicsit az időben, mondjuk, az 1800-as évek végére.
+ pont: Mert már az első oldalaknál magával ragadott, és csak úgy beszippantott magába.
- pont: Egy kicsikét azért jobban kibontakoztattam volna a történet végét, a nagy megbocsátásokat, helyreigazítást, stb.