Képzelj el egy világot, ahol nem mehetsz úgy utcára, de még az ablakon se nézhetsz ki anélkül, hogy ne élnél rettegésben. Ahol emiatt bekötött szemmel jársz ki, de azt is csak akkor, amikor már nagyon muszáj. Mert valami megmagyarázhatatlan oknál fogva világszerte azzal van tele a híradó, hogy emberek százai, ezrei, milliói örülnek meg és ölik meg társaikat vagy önmagukat, miután „láttak valamit”. Josh Malerman, akinek nem sokára meg fog jelenni a Ház a tó mélyén című könyve, a Madarak a dobozban című thrillerje egyszerűen letehetetlen!

Ezzel ​a robbanásszerű sikereket arató könyvvel indítjuk el új könyvsorozatunkat, amely Fumax Thriller néven fut majd. A Bird Box tavaly jelent meg, már több mint 15 országban eladták a kiadási jogait, a filmjogok is egyből elkeltek, és az elkészült forgatókönyv meg is nyerte az olyan forgatókönyvek számára kitalált díjat 2014-ben, amelyikből még nem készült film. Nemrég jelölték a patinás Bram Stoker-díjra, aminek megnyerésére nagyon jelentős esélye van.

TARTALOM

Valami rémisztő dolog garázdálkodik odakint, amire nem szabad ránézni. Egyetlen pillantás elég ahhoz, hogy az ember őrült, kegyetlen gyilkossá váljon. Senki sem tudja, mi az, és honnan jött.

A szörnyűséges hírek egyre gyakoribbá válnak. Majd a tévé elsötétül, a rádió elhallgat, és az internet is összeomlik. A telefonok elnémulnak. Az ablakon pedig nem lehet kinézni többé.

Mára csak maréknyi túlélő maradt, köztük Malorie két gyermekével, akiket az egyetlen lehetséges módon nevel: a négy fal között. A folyóparti, elhagyatott ház ajtaja zárva, a függönyök behúzva, az ablakokra matracok szögelve.

Egyetlen esélyük, hogy elmenekülnek egy másik helyre, ahol talán biztonságban lehetnek. De az előttük álló út elrettentő: harminc kilométer a folyón, egy evezős csónakban bekötött szemmel! Csak Malorie találékonyságára és a gyerekek éles hallására támaszkodhatnak. Egyetlen rossz döntés is végzetessé válhat. És valami követi őket. De vajon ember, állat vagy szörnyeteg?

Josh Malerman lélegzetelállító debütálása egy letehetetlen, rémisztő és lebilincselő panoráma egy sarkaiból kifordult világról.

Értékelés:

Rég olvastam már olyan hátborzongató thrillert (legalábbis nekem régnek számít), ami közben egy kis fantasztikus elemet is tartalmaz. Többnyire a Fumax nagyon jól ellát ilyen kis csodákkal, nem csoda hát, hogy vajmi félelem sincs bennem, amikor az ő kiadványaikból válogatok.

Ezúttal egy olyan kicsit disztópikus világba csöppenünk, ahol az emberek sorra őrülnek meg és ölik meg társaikat és önmagukat egyaránt. Az egészről mindenki csak annyit tud, hogy ezek az emberek előtte „láttak valamit”. De hogy mi késztette őket ilyen megőrülésre, az talány. A főszereplő, Melorie egy fantasztikusan bátor, talpraesett nő, igazi túlélő, akiről egyszerűen öröm olvasni. A történet voltaképpen több idősíkban fut, többnyire kettőben; az elsőben Melorie terhes lesz, és épp akkor kezdenek a híradók tele lenni ezekkel a furcsa őrültekkel, akik halomra gyilkolják egymást. A második idősíkban pedig már van két gyerkőce, a Fiú és a Lány, és most, hogy már betöltötték a négyéves kort, Melorie elérkezettnek érzi az időt, hogy a jól megszokott kis menedékházából útra keljen egy ismeretlen hely felé, bekötött szemmel evezve végig a folyón.

Egészen elképesztő, hogy amennyire átlagosnak gondoltam a fülszövege alapján, annyira lepődtem meg, hogy bár sok tervem volt még estére, voltaképpen éjszakába nyúlóan olvastam, mert nem bírtam összeszedni magam, hogy letegyem a könyvet! Nagyon kíváncsivá váltam, hogy mitől kattannak meg az emberek, hogy mi történt Melorie régebbi idősíkjában megismert barátaival, és, hogy a jelenkori Melorie hogyan és miért vág neki ennek a nagy vízi túrának.

Mindamellett, hogy ez egy egészen egyedi disztópia, hátborzongató thriller, nagyon érdekes az a leírás, amellyel az író elképzelteti velünk, hogyan is élnek ebben a majdhogynem apokaliptikus világban a megmaradt emberek. Képzeljük csak el, milyen lenne, ha évekig nem látnánk a napot, az eget, a természetet, mert amikor csak nagy nehezen kimerészkedünk a letakart ablakú házunkon kívülre, mindig szemkötőt kell viselnünk. Vajon a megőrüléstől félelem önmagában is elvezet egyfajta megőrüléshez?

Bátran ajánlom a kötetet a disztópiák, thrillerek kedvelőinek, nem fognak csalódni benne!

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között!
Karakterek: Nagyon eredetiek. Nekem a „Fiú” volt a kedvencem benne, de Malorie bátorsága és életösztöne is elképesztő!
Borító: Imádtam! A képen nem feltétlenül látszik, de a középső rész, az a kör voltaképpen egy kivágás, amin keresztül az első oldal madarait láthatjuk. Ennyire ötletes borítóval ritkán találkozni, nem is emlékszem, hogy eddig ilyesmibe belefutottam volna.
Kinek ajánlom: A thrillerek kedvelőinek. Higgyetek nekem, sokkal jobban beszippant majd titeket, mint ahogy azt első látásra gondolnátok! Konkrétan nem bírtam letenni, de tényleg!
+ pont: Amiért annyira jól van megírva, hogy egész éjszaka fent maradtam. Ittam minden sorát.
- pont: Nincs. Esetleg örülnék valami folytatásnak. :D