A Halál melója nem egyszerű. Állandóan vörösen izzó tárgyakat és mindjárt meghaló embereket kutatni, ráadásul mindezt egy önbizalomhiányos bétahímként egy gyerekkel a nyakunkon. Chirstopher Moore Nagy Kaszás sorozatán első részét, a Mocskos melót idén újra kiadták, és négy év hosszú várakozás után néhány nap múlva polcokra kerül a folytatása is, a Lestrapált lelkek.

Halálnak lenni mocskos egy meló. De valakinek ezt is meg kell csinálni.

Charlie Asher egy normális fickó, aki kifejezetten jól érzi magát a saját kis normális életében. Kicsit neurotikus, kicsit túlaggódja a dolgokat, de azt is a normalitás határain belül teszi. Inkább bétahímnek lehetne nevezni őt, mint alfának, de Charlie már hozzászokott ehhez az állapothoz. Felesége okos, csinos, bájos nő, aki pontosan azért szereti őt, mert annyira normális. Gyermekük születik, és úgy tűnik, a dolgok nem is alakulhatnának jobban Charlie számára.

De aztán az emberek úgy kezdenek hullani Charlie körül, mint a legyek. Sötét árnyak suttognak neki a csatornákból, ismeretlen nevek jelennek meg a noteszében, bizonyos tárgyak vörösen izzanak a közelében. Igen, minden jel arra mutat, hogy valamiféle titokzatos erők új munkakörre jelölték ki Charlie Ashert. Mostantól ő lesz a Halál. Másoknak ez a vég. De neki csak a kezdet.

Értékelés:

Mivel a második rész csak most fog megjelenni, ezért valami miatt az első is csak most vonta magára a figyelmemet. Nem mondanám, hogy ez egy vérkomoly szépirodalmi mű, inkább egy amolyan a groteszk, morbid humor felé hajló fantasy-krimi.

A történet egy szerencsétlen flótásról szól, aki valamiért megkapja a halál erejét. Hogy ez pontosan mit is jelent, szerintem jobb, ha a könyvből tudjátok meg, hiszen nagyon izgalmas a bevezető része, amikor még mi magunk is csak találgatni tudunk, hogy hogyan alakul majd ez az egész, és a főszereplővel együtt ismerkedünk meg ezzel a különleges képességgel és a vele járó felelősséggel.

Ha mindenképp hasonlítanom kellene valamihez a stílusát, a magyar kortárs irodalomban olvastam ehhez hasonlót, mégpedig Virág Emíliától a Sárkánycsalogatót. Ez a könyv is rengeteg humort, furcsa történést, természetfeletti erőket és lényeket felvonultat, úgy, mint maga a halál ereje, vagy a könyv második felében felbukkanó koponyás mókushibrid izék, amiket Frankenstein módra raktak össze. Szerencsére a köszönetnyilvánításban találtam linket arról, hogy az írót ez ügyben mi ihlette meg, és hogy hogy képzeljük el ezeket a lényeket, és azért azt megköszöntem, mert, ahogy az én képzeletemben megjelentek az sokkal gyomorforgatóbb és undorítóbb volt annál, mint ahogy a „valóságban” kinéznének (látjátok, milyen hasznos, ha valaki azt is elolvassa):

Ebből is látszik, hogy azért voltak olyan részek, amik kiverték nálam a biztosítékot, például ezek a fura lények, de összességében tetszett, és főleg azért, mert a stílusa miatt egyik jelenetet sem kell túl komolyan venni. Ha mindent, amit leír az író egy horror könyvbe csöppentenénk bele, na, ott már lennék bajban. Hátborzongató ugyanis az a sok kis természetfeletti jelenség, ami megjelenik a műben, de szerencsére a humoros hangulata miatt viszonylag elsiklunk a véresebb részek felett. Mindazonáltal én csak 16 vagy 18 éven felülieknek ajánlanám, hiszen nem csak halállal kapcsolatos részek, hanem szexjelenetek is felbukkannak egy-egy oldalon.

Legalább itt egy tökéletes példa arra, hogyan bukkan fel a groteszk humor a kortárs művekben, és mit mondjak, hát biztos, hogy az évtizedek múltán ez jócskán megváltozott, már csak a fantasy köntös miatt is. Ami engem illet, kíváncsian várom a folytatást, és nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, nekem Charlie lánya, Sophie volt a kedvencem, úgyhogy nagyon remélem, hogy a második kötetben több szerepet kap majd.

Azoknak ajánlom a könyvet, akik szeretik az ilyen témájú könyveket, elég idősek hozzá, és nem akadnak ki egy-egy undorítóan morbid jeleneten. Kell hozzá humorérzék. :)

Pontozás:

Egyedi besorolásom: 5. Nagyon jó
Karakterek: Humorosak és kicsit dinkák. Az biztos, hogy egyediek.
Borító: Az új borító nekem sokkal jobban tetszik, mint az első, megérte lecserélni. A második köteté még viccesebb lesz.
Kinek ajánlom: 16 éven felettieknek legalább, hiszen van benne némi morbid rész és szexjelenet is. Egyébként a morbid és humoros könyvek kedvelőinek.
+ pont: Mert sok olyan rész volt benne, amin jót tudtam nevetni.
- pont: A vége nekem kicsit kapkodósra sikeredett. És mert nekem már túl sok volt a mókuskoponyás izélények felbukkanása.